Új Szó, 1983. szeptember (36. évfolyam, 206-231. szám)
1983-09-22 / 224. szám, csütörtök
ÍJ szú 3 83. IX. 22. A Nyugat ne csak tanulmányozza a szovjet javaslatokat Bonni szociáldemokrata képviselők reagálása Jurij Andropov válaszlevelére A rendkívüli állapot 11. évfordulóján Nagyszabású tüntetés Manilában Marcos elnök lemondását követelik (ČSTK) - Jurij Andropov legfelsőbb szovjet párt- és állami vezetőnek a nyugatnémet Bundestag szociáldemokrata képviselőcsoportja üzenetére adott válaszát az SPD két parlamenti képviselője, Lieselott Blunck és Gert Weisskirchen a Szovjetunió jóakarata további megnyilvánulásának minősítette. Az említett képviselőknek Vlagyimir Szemjonov szovjet nagykövet nyújtotta át Jurij Andropov válaszát. A bonni Bundestag tagjai sajtónyilatkozatukban hangsúlyozták, hogy a válaszban foglalt javaslatok nemzetközi szempontból is ösztönzöek. Kiemelték, hogy a Szovjetunió nemcsak mennyiségileg, hanem minőségileg is a nukleáris fegyverarzenálok befagyasztására törekszik, és különösképpen nagyra értékelték azt az ismét kinyilvánított készséget, hogy á Szovjetunió megsemmisíti azokat a közepes hatótávolságú rakétáit, amelyekkel egy megállapodás esetén csökkentené teljes rakétaállományát. Mindkét nyugatnémet parlamenti képviselő úgy vélte, hogy Jurij Andropov levele ösztönzést adhat a Genfben folyó szovjetamerikai tárgyalásoknak. Sok múlik most azon, hogy a Nyugat ne Mertes külügyi államminiszter például provokatívan arra figyelmeztette a Szovjetuniót, mennyire ,,káros" az NSZK-beli politikai erőviszonyok helytelen értelmezése, sőt azt állította, Jurij Andropov levelével megerősítette, hogy ,,az SPD csoportjait Moszkva szövetségesének tekinti Washingtonnal szemben“. Finn-szovjet parlamenti tárgyalások (ČSTK) - Mauno Koivisto finn elnök Helsinkiben fogadta a hivatalos finnországi látogatáson tartózkodó szovjet parlamenti küldöttség vezetőjét, Pavel Gilasvi- lit, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének alelnökét. A szovjet parlamenti küldöttség tagjai eszmecserét folytattak Erk- ki Pystynennel, a finn parlament elnökével, aki hangsúlyozta, hogy a szovjet-finn barátsági, együttműködési és kölcsönös segítség- nyújtási szerződés a finn külpolitika alapköve. A szovjet parlamenti küldöttség moszkvai hivatalos látogatásra hívta meg a finn parlament delegációját. csak tanulmányozza a szovjet indítványokat, hanem azokra konkrét viszontjavaslatokkal feleljen. Egon Bahr, az SPD Elnökségének tagja tegnap felszólította az USA és az NSZK kormányát, hogy gondosan tanulmányozzák Jurij Andropov legújabb békejavaslatait. Rádiónyilatkozatában hangsúlyozta, hogy Jurij Andropov nemcsak az ismert állásfoglalásokat, de az új aspektusokat is részletesen ismertette, mint például az új nukleáris fegyverekkel végrehajtandó kísérletekről való teljes lemondásra tett javaslatot. A zöldek pártjának parlamenti csoportja külön nyilatkozatban üdvözölte a Szovjetuniónak elsősorban azt a készségét, hogy olyan mértékben korlátozza közepes hatótávolságú nukleáris rakétáit, hogy egyetlen rakétával, egyetlen repülőgéppel sem tartana meg többet, mint amennyi a NATO-nak van. A nyilatkozat felszólítja az USA, az NSZK és a NATO többi tagállamának kormányait, hogy pozitívan válaszoljanak erre a jelentős javaslatra. Ezekkel a realisztikus álláspontokkal éles ellentétben állnak a bonni kormánykörök és a burzsoá és ún. független sajtó egy részének első reagálásai. Alois (ČSTK) - A Fülöp-szigetek fővárosában, Manilában tegnap nagyszabású kományellenes tüntetésre került sor. Az ellenzék azért erre a napra hirdette meg a tiltakozó megmozdulást, mert Ferdinand Marcos elnök 11 évvel ezelőtt rendelte el a rendkívüli állapotot az országban, s egy hónappal ezelőtt gyilkolták meg az ismert ellenzéki vezetőt és egykori szenátort, Benigno Aquinót. A négy irányból haladó menet a város középpontja felé tartott, ahol már további tüntetők tízezrei gyülekeztek. A kormány ezt a napot a „hálaadás napjának“ nevezte el, de a tüntetők ehelyett Marcos elnök lemondását követelték. Egyúttal élesen bírálták az amerikai beavatkozást az ország belügyeibe, és sürgették a Fülöp- szigetek területén levő amerikai katonai támaszpontok felszámolását. Salvador Laurel, az Egyesült Nacionalista és Demokratikus Szervezet ellenzéki koalíció elnöke haladt az egyik menet élén. Kijelentette, hogy a tegnapi, mintegy 5 órás megmozdulásban együttvéve egymilliónyian vettek részt. Laurel két héttel ezelőtt mondott le képviselői mandátumáról tiltakozásul az ellen, hogy a kormány miként viszonyult Aquino meggyilkolásához. Lapzártakor érkezett jelentések szerint a kormányellenes tüntetés véres összecsapásba torkollott. A rendőrség legkevesebb hét tüntetőt agyonlőtt és 80-at megsebesített. A rendőrök akkor nyitottak tüzet, amikor a tömeg az elnöki palota felé nyomult. A felfordulásban fiatalok felgyújtottak néhány autóbuszt. Japán hét százalékkal növeli katonai kiadásait Belgium a rakétatelepítés mellett (ČSTK) - A japán nemzetvédelmi tanács Nakaszone kormányfő vezetésével tegnap jóváhagyta, hogy a jövő pénzügyi évben az idei évhez viszonyítva csaknem 7 százalékkal emeljék a katonai kiadásokat. A jövő év áprilisában kezdődő új pénzügyi évben a japán katonai költségvetés eléri a 12 milliárd dollárt. A ha(ČSTK) - A belga jobboldali kormány ismét megerősítette elhatározását, hogy már a jövő év elején megkezdi az új amerikai közepes hatótávolságú robotrepülőgépek telepítését az ország területén. Amint azt Brüsszelben Mark Geleyn, a külügyminisztérium szóvivője közölte, ezt a lépést csak a genfi szovjet-amerikai tárgyalásokon elért „alapvető fordulat“ akadályozhatja meg. A belga kormány döntését azzal az állítással igyekszik magyarázni, hogy az amerikai rakéták európai jelenléte nem akadályozza a genfi megállapodás elérését. Belgium elképzelései szerint az európai nukleáris fegyverekről, egyebek között a hordozóeszközökről azt követően folytathatnák a tárgyalásokat, hogy a Szovjetunió teljesíti az amerikai fél és a NATO követeléseit. Samir megkapta a kormányalakítási megbízatást Spanyolország és a NATO González kormánya „mérlegeli“ a népszavazás lehetőségét (ČSTK) - A spanyol kormányfő a parlamentben elhangzott beszédében kijelentette, hogy kormánya népszavazást kíván tartani Spanyolország NATO-tagságáról, de nem fogja elsietni a referendum kitűzésének időpontját, és továbbra is állandóan mérlegeli ezt a kérdést. A jelenlegi kormányfő, Felipe González vezette Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) egyik legfontosabb választási ígérete volt a tavalyi választások előtt, hogy népszavazásra bocsátja az ország NATO-tagságának kérdését. A spanyol miniszterelnök kormányának mostani habozását a Kelet és Nyugat között tapasztalható feszültséggel indokolta. González említett beszédében óvatos derűlátással értékelte kormánya eddigi tízhónapos működését. Kijelentette, hogy 15-ről 12 százalékra sikerült leszorítani az infláció mértékét. Ugyancsak csökkent a költségvetési deficit, javult a kereskedelmi mérleg, és „ellenőrizhetővé vált a munkanélküliség“. A szocialista párti kormány a választások előtt tavaly azt ígérte, hogy kormánya az elkövetkező négy évben 800 ezer új munkahelyet létesít. González megerősítette, hogy ez az ígéret továbbra is érvényben van. A spanyol miniszterelnök határozottan visszautasította, hogy a hadsereg beavatkozzon az ország politikai életébe és kijelentette, hogy nem túri meg a „párhuzamos katonai hatalmat“. Ezzel a kijelentésével az egyik magas beosztású tábornok nemrég elhangzott nyilatkozatára válaszolt. Fernando Soteras tábornok a közelmúltban kijelentette, hogy bizonyos körülmények között a katonai puccs igazolható lenne. A tábornokot ezután rögtön nyugdíjazták. (ČSTK) - Chaim Herzog izraeli államfő Jicchak Samir eddigi külügyminisztert, a kormányzó jobboldali Likud tömb vezetőjét bízta meg az új kormány megalakításával. Samir várhatóan 14 napon belül alakítja meg kormányát, s ez idő alatt az öt jobboldali és vallási párt képviselőivel folytat tárgyalásokat. Menahem Begin, az egy hete lemondott kormányfő jó barátja volt Samirnak, aki a legreakció- sabb nacionalista körök képviselője, és közvetlenül részt vett Izraelnek a térségben folytatott agresz- szív politikája kialakításában. Az izraeli Maariv című napilap Samir politikájának három alapelvét így foglalja össze: megakadályozni az 1967 előtti határokhoz való visszatérést, az önálló palesztin állarfl létrehozását és Jeruzsálem felosztását. Megfigyelők véleménye megegyezik abban, hogy Samir folytatni fogja a Begin által végrehajtott arabellenes politikát. Staféta... (A Rudé právo karikatúrája) Amerikai katonák a hondurasi hazafiak ellen Szabadon engedték Rodolfo Seguelt Rodolfo SegueI (ČSTK) - Tegnapra virradó éjszaka santiagói börtönéből szabadon engedték Rodolfo Seguelt, a chilei rézbányászok szakszervezetének elnökét. Seguelt, a chilei ellenzék egyik legismertebb és legaktívabb vezetőjét, 12 nappal ezelőtt, egy kormányellenes tüntetés során tartóirtatták le. A szakszervezeti vezetőt az első chilei tiltakozási nap után, június 15-én már egyszer bebörtönözték, ám a hazai és a nemzetközi közvélemény nyomására a hatóságok szabadon bocsátották. Seguel tiltakozásul újabb letartóztatása ellen a börtönben éhségsztrájkot tartott. A múlt pénteken szállították át a börtön kórházába, ám tiltakozó akcióját itt is folytatta. A Pinochet-rezsim - a chilei és a nemzetközi közvélemény határozott fellépésének köszönhetően - inkább kiengedte börtönéből. Az éhségsztrájk során Seguel 9 kilót fogyott. (ČSTK) - A Big Pine-83 hadgyakorlatra Hondurasba érkezett amerikai katonák részt vesznek a hondurasi hadsereg partizánellenes hadműveleteiben. A CBS amerikai tévétársaság közlése szerint amerikai helikopterek szállítják a hondurasi kormánykatonákat a hadgyakorlat térségéből 200 mérföldnyire, a partizánokkal folytatott harcok térségébe. Ezek a tények megerősítik, hogy az USA fokozza katonai beavatkozását Közép-Amerikában. A washingtoni kormány azt állította, hogy az amerikai katonák kizárólag a hadgyakorlatra érkeztek Hondurasba. Az Egyesült Államok valójában már most intervenciót hajt végre. A CBS kommentátora nem véletlenül hasonlította össze az amerikai katonák hondurasi jelenlétét az USA libanoni intervenciós akcióival. Holland „takarékossági“ program (ČSTK) - A holland szakszervezetek heves tiltakozással fogadták a kormány által a parlament elé terjesztett állami költségvetési tervezetet. A tervezet egyrészt kisebb szociális célú kiadásokkal számol, másrészt bizonyos módosításokat javasol az adórendszerben. A szociális ellátás terén 12 milliárd guldent kívánnak megtakarítani, hogy ily módon csökkentsék a költségvetési deficitet. Az államháztartás kiadásai és bevételei közötti különbség a tervezet szerint megközelíti a 40 milliárd guldent. Az állami költségvetés tervezete ezenkívül a lakosságra kivetett adók mintegy 3,7 milliárd gulden- nel történő növelésével számol, másrészt viszont a nagytőkések adójának 2 milliárd guldennel történő csökkentését tervezi. A kormány javaslata továbbá előirányozza az egészségügyi dolgozók bérének csökkentését és a szociális juttatások, elsősorban a munkanélküli segély lefaragását. Az országban jelenleg több mint 800 000 ember van munka nélkül, vagyis az aktív korban levő lakosság 17 százaléka állástalan. A munkanélküliek száma jövőre várhatóan eléri a 900 ezret. dikiadások 6,88 százalékkal történő emelését jóváhagyták annak ellenére, hogy a pénzügyminisztérium tiltakozott ez ellen, és a költségvetési deficit csökkentése érdekében a kormánykiadások visz- szafogását szorgalmazta. Japán elsősorban az Egyesült Államok nyomására növeli ilyen nagymértékben fegyverkezésre fordított kiadásait, mivel az USA a szigetországot is be akarja vonni távol-keleti és csendes-óceáni stratégiai terveinek a megvalósításába. Az emberi jogok és Salvador A Pax Christi nemzetközi egyházi szervezet tegnap hozta nyilvánosságra Marianella Garcia Villas, az emberi jogok salvadori bizottsága elnökének meggyilkolása ügyében folytatott vizsgálat eredményeit. Garcia asz- szony a hivatalos salvadori jelentés szerint március 15-én a kormánycsapatok és a partizánok közötti összecsapás során veszítette életét. Amint azonban a Pax Christi nyilatkozata megállapítja: az 1983 márciusi harc, amelyről a hivatalos jelentés szól, valójában a polgári lakosság körében rendezett vérfürdő volt, amelynek legkevesebb húszán estek áldozatul. Egy szemtanú szerint Marianella Garciát a mészárlás során fogták el kormánykatonák, majd helikopterrel szállították a főváros egyik katonai iskolájába. Néhány órán át tartó kínzások után életét vesztette, s a katonai kórházba már csak a holttestét szállították át. Az asszony testét katonák többször átlőtték, hogy azt állíthassák, egy lövöldözés során halt meg. Ez az eset is jól példázza, milyen is valójában a helyzet Salvadorban az emberi jogok területén. Az amerikai kormányzat szerint „haladás“ tapasztalható, s Reagan elnök erre hivatkozva növeli egyre nagyobb mértékben a rezsimnek nyújtott katonai támogatást. Nemrég azonban vezető amerikai főiskolák és egyetemek tudományos munkatársai is Salvadorban jártak, s tapasztalataikról jelentésben számoltak be. A minap nyilvánosságra hozott dokumentum megállapítja, hogy Salvadorban tömeges méretekben sértik meg az emberi jogokat. Az embereket törvényellenesen veszik őrizetbe, a „beismerő vallomásokat“ veréssel és kínzással kényszerítik ki, s a letartóztatottak többségét vádemelés nélkül tartják őrizetben. A salvadori humanitárius és jogászszervezetek által összegyűjtött adatok szerint csak 1983 első felében 2527 fegyvertelen polgári személyt gyilkoltak le a helyi biztonsági szervek. A rendőrség gyakran használt a kínzáshoz elektromos áramot... (Č)
