Új Szó, 1983. szeptember (36. évfolyam, 206-231. szám)
1983-09-22 / 224. szám, csütörtök
[ VILÁGGAZDASÁG @ VILÁGGAZDASÁG ® VILÁGGAZDASÁG | Sikertelen próbálkozások Munkanélküliség a nyugat-európai országokban kommentáljuk A cukorról van szó Természetesnek vesszük, hogy napi kávénkat, teánkat és más italunkat, ételünket cukorral ízesítjük, édesítjük. Nélküle el se tudnánk képzelni étrendünket. Megszoktuk, hogy van belőle elég, de arra kevesebbet gondolunk, hogy mennyi verejtékes munkába, törődésbe kerül, amíg asztalunkon láthatjuk a csillogó kristályokat. Pedig a földművesek hosszú ideig figyelik, hogyan növekedik a cukorrépa a határban és hogyan alakul a cukortartalma. Mert elsősorban a cukorért termeljük, bár a mezőgazdasági üzemek az állatállomány számára nagy mennyiségű répakaréjt és -szeletet is nyernek belőle. Most, amikor már beindult az első cukorgyár és készül az új cukor, elsősorban tehát arról kell beszélnünk, mennyi lesz a mindannyiunk számára fontos táplálékból és kiviteli cikkből. Kell, hogy sok szó essen azokról a szervezési, betakarítási, szállítási, tárolási és gyártási módszerekről, amelyek alkalmazása hozzájárul ahhoz, hogy a termésből minél több cukrot gyárthassanak a feldolgozó üzemek. Olyan intézkedések foganatosításáról kell beszélni, amelyek elejét veszik annak, hogy a gyökerek a földön szétszórva vagy a földben maradjanak, vagy pedig a tárolóhelyen befülledve megrothadjanak. Ha ebből a szemszögből értékeljük a kampány előtti helyzetet, azt mondhatjuk, hogy nagy erőfeszítéseket kell tennünk a tervek teljesítéséért. A cukorrépa általában sűrűbb, mint a múlt év hasonló időszakában, de a gyökerek súlya kisebb. Bár például a Nádszegi (Trstice) Efsz-ben és még számos mezőgazdasági üzemben 40-50 tonna cukorrépát termeltek hektáronként, a mezőgazdasági üzemek jelentős részében a hosszan tartó szárazság kedvezőtlenül hatott a termés alakulására. Az Édesipari tröszt vezérigazgatóság dolgozóinak értékelése szerint a cukorrépa-felvásárlás tervének teljesítésére a jelenlegi becslések szerint nincs meg a lehetőség. Kevesebb tehát a répa, de hozzá kell fűznünk, hogy jóval édesebb, mint más években. Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának növénytermesztési osztályára beérkezett jelentések szerint a kampány elején a cukor- tartalom 14-15 százalék, sőt még ennél nagyobb is. A napos időjárásban a gyökerekben tovább képződik a cukor. Lehetséges, hogy számos mezőgazdasági üzemben elérik a szakemberek által lehetségesnek tartott 18 százalékos cukortartalmat. Ha így alakulna a helyzet, akkor a cukorgyártás terve teljesítéséhez jobbak lennének a feltételek. Ebben az aszályos évben is van tehát tartalék, amit ki kellene használni. Okulva a múlt hibáiból, kevesebb veszteséggel kellene betakarítani, tárolni és feldolgozni a cukorrépát. Nem úgy, mint tavaly, amikor a veszteségek elérték a 30 százalékot; ezer meg ezer tonna cukorrépa romlott meg a befülledt prizmákban, és ami megmaradt, annak is napról napra csökkent a cukortartalma. Ezért helyesen teszik a galántai (Galanta), az érsekújvári (Nové Zámky) és a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járásban, hogy versenyt hirdettek a veszteség csökkentésére. Csoportok szedik össze a gépek után maradt répát, és légfolyosós prizmákban tárolják a sok cukrot tartalmazó gyökereket, ily módon akadályozva meg a befülledést. Verseny indult a szállítási ütemtervek betartására is, amiért a cukorgyárak prémiumot fizetnek a mezőgazdasági üzemeknek. Ügyelnek arra, hogy 4-5 napos tartaléknál ne legyen több a cukorgyárak udvarán, s még számos más intézkedés történt a veszteségek csökkentésére. Ha mindennek sikerül eleget tenni, akkor mérsékelhetik az időjárás okozta kieséseket. BALLA JÓZSEF Ésszerű takarmánygazdálkodással A munkanélküliség állandóan nagy arányából eredő nehézségek nyomására a nyugat-európai közgazdászok és politikusok a munkaidő különböző „átszervezési“ programjairól vitáznak. Szóba kerül a munkaidő rövidítésével párhuzamban a bérek arányos csökkentése és sok egyéb formája a munkanélküliség lehetséges enyhítésének. A megoldást keresők véleménye megegyezik abban, hogy a munkanélküliség elleni harcban az említett intézkedések nagyon kis hatékonysággal és csak nagy nehézségek árán érvényesíthetők a gyakorlatban, mégis - mint mondják - több a semminél. E programok megvitatását az tette még sürgetőbbé és fontosabbá, hogy Nyugat-Európában a gazdasági válságból való kilábalás korántsem megy olyan ütemben, mint azt remélték, és a közgazdászok a munkanélküliség további növekedésével számolnak az idén és a jövő évben is. A Közös Piac 10 nyugat-európai országában jelenleg 11,6 millió ember van munka nélkül, az összes munkaerő 10,3 százaléka. Ezért az Európai Gazdasági Közösség brüsszeli bizottsága is érvényt próbál szerezni annak az egységes ajánlásnak, hogy miként teremtsenek új munkaalkalmat Szabadulni a vendégmunkásoktól Ősszel kerül a Bundestag elé a nyugatnémet kormánynak az a tervezete, amellyel - 960 millió márka ráfordításával, - hazatérésre kívánják ösztönözni az állástalan vendégmunkásokat. Az NSZK-ban jelenleg kereken 4,6 millió külföldi állampolgár él (családtagokkal együtt), s a munkaképes korúak körében jóval nagyobb a munkanélküliek aránya - 13,5 a foglalkoztatottak százalékában - az országos átlagnál, számuk pedig eléri a 300 ezret. A vendégmunkások helyzetét nehezíti, hogy a közülük az állással rendelkezők túlnyomó többsége is olyan ágazatokban foglalkoztatott, amelyeket leginkább érintenek a meglevő, s a közeljövőben számottevően aligha változó gazdasági nehézségek. Ez a kép a szövetségi statisztikai hivatal március 31-i adatai szerint a következő (zárójelben az egyes ágazatokban összesen foglalkoztatottakra jutó vendégmunkások a munkaidő „átszervezésével“ a meglévő munkahelyeken. A tagországok azonban nagyon eltérően viszonyulnak ezekhez a javaslatokhoz. Néhány ország eddigi tapasztalataiból az szűrhető le, hogy ezek a programok nagyon nehezen eredményezhetik a munkanélküliség csökkentését. Bizonyos „enyhülést“ hozhatnak abban az esetben, hogy olyannyira csökkennének a bérköltségek, hogy közben nemcsak a vállalatok nyeresége növekedne jelentősen, hanem az új munkahelyek létesítésére irányuló beruházása is. Ez azt jelenti, hogy e programok bevezetésének a bérek és a munkaerőre fordított költségek, jelentős csökkentésével kell kezdődnie. Lépjenek fel például az NSZK- ban az elbocsátások és a növekvő munkanélküliség nyomására a szakszervezetek olyan követeléssel, hogy a heti munkaidőt 36 órára csökkentsék néhány száz vagy ezer munkahely megmentése érdekében, akkor a munkaadó társulások arra intenek, hogy ez az intézkedés a fentivel ellentétben ezer meg ezer munkahely felszámolását eredményezné, ha előtte nem szabályozzák a béreket. A belga kormány már rávette a társaságok nagyobb részét arra, hogy a megfelelő arányú bércsökkentéssel átlagosan 5 százalékkal csökkentsék a munkaidőt, s ezzel járuljanak hozzá, hogy a következő években 2-3 százalékkal növekedjék a foglalkoztatottság, amitől 50 ezer munkahely megmentését várják. A holland kormány is hasonló intézkedéseket fogadott el. Nagy-Britanniában a kormány különböző intézkedésekkel próbálkozik csökkenteni a munkanélküli segélyért folyamodók számát több mint 300 ezerrel. Tanfolyamokat szervez a munkanélküli ifjúság részére, hogy azok ideiglenesen vállalhassanak munkát, a nyugdíjkorhatár felé közeledőket arra próbálja ösztönözni, hogy korábban vonuljanak nyugdíjba stb. A francia kormány tavaly januárban egy órával csökkentette a heti munkaidőt, így az 39 óra lett, de ennek sem lett nagy hatása újabb munkaalkalmak létesítésére. A munkaidő-módosítás csökkentésében szerzett néhány nyu- gat-európai tapasztalat azt bizonyítja, hogy a munkanélküliség csökkentésére irányuló kísérletek az eddig még foglalkoztatottak rovására valósulnak meg, miközben a vállalati nyereségek növekednek és nem szavatolják, hogy a társadalmi beruházások valóban a munkahelyek számának hatékony növekedését eredményeznék. (SH) vállalat rekonstrukciójára, illetve bezárása miatti térítésre. A tervek szerint az említett 5,8 millió tonnás csökkentésből összesen egymillió tonna érinti a magánkézben levő öntödéket. Azok az acélipari vállalatok azonban, amelyek a megállapítottnál nagyobb mértékben állítják' le kapacitásaikat, külön térítésben részesülnek annak érdekében, hogy az EGK által megállapított termelési kvótából nagyobb hányad jusson az állami vállalatoknak. Olajexport és japán hitel Az Iránnal kirört háború számottevően visszavetette Irak kőolajkivitelét, mert egyrészt nem tudja használni az Arab-öböl menti víziutat, másrészt Szíria lezárta a területén keresztül vezető olajvezetéket. Ennek következtében Irak olajexportja, amely a háború előtt napi 3,8 millió hordót (mintegy 540 ezer tonnát) tett ki, jelenleg csak napi 650 ezer hordó, alig több mint a fele az Opec által részére megállapított 1,2 milliós plafonnak. Mivel az olajexport visszaesése csökkentette Irak hitelfelvételi lehetőségeit, nagy jelentőségű az a hitelmegállapítás, amelyet a közelmúltban írt alá Japánnal. E szerint Japán további öt évvel meghosszabbította annak a korábban jóváhagyott, összesen mintegy 2 milliárd összegű két hitelkeretnek az érvényességét, amelyek igénybevételi lehetősége augusztus 15-én járt volna le, de 70 százalékuk erejéig még nem kerültek folyósításra. A hitelkereteket yenben állapították meg, főleg japán berendezések vásárlására. Eredményes egy üttm ű ködés Eredményesen fejlődik a ma- gyar-NDK egészségügyi műszaki-tudományos együttműködés. A Medicor például annak idején NDK-partnereivel együtt kidolgozta egy olyan hematológiai készülék konstrukcióját, amely egyszerre 8 szempontból tudja elemezni a vért. A készülék egy óra alatt 120 elemzést végez. • A közösen szerkesztett berendezést az 1980-as lipcsei vásáron aranyéremmel tüntették ki. Az NDK-ban ma 20 ilyen készülék működik. Magyarországon 12. A hematológiai készüléket jól ismerik Peruban, Irakban és Iránban is. (F) A Bátorkeszi (Vojnice) Efsz dolgozóinak az idei szélsőséges időjárás következtében minden eddiginél jobban kellett küzdeni az elfogadható gazdasági eredmények érdekében. A trópusi hőség és a hosszan tartó aszály kedvezőtlen hatását a növénytermesztésben az idejében végzett munkával, a szocialista vállalások példás teljesítésével is csak részben sikerült ellensúlyozni, viszont az állattenyésztésben szép eredmények születtek. J Katus József mérnök, a szövetkezet zootechnikusa elégedetten beszélt az állatgondozók kezdeményezőkészségéről, s örömmel nyugtázta, hogy a termelési és takarékossági felajánlások zöme az ágazat megsegítésére, a hasznosság ütemének a meggyorsítására irányul. A tökéletesített irányító-szervező munkával és hatékonyabb zootechnikai ismeretek kamatoztatásával, illetve a korszerűsített technológiai eljárások eredményeként a gyengébb takarmányellátás ellenére növelhették az állati termékek mennyiségét és javították minőségét. A múlt évhez képest tovább növekedett a tehenek tejelékenysége. Különösen az új 560 férőhelyes körfejóvel ellátott tehénistállóban érnek el jó eredményeket, ahol nemcsak a fizikai munkát mérsékelték, hanem jelentősen csökkentették az egy liter tej termelési költségét is. Jelenleg a naponkénti és tehenenkén- ti tejhozam 12 liter, de az új istállóban egyes állatgondozók ennél is többet fejnek. Jó eredményeket értek el az állatállomány napi súlygyarapodásában is. A hízó szarvasmarhák súlygyarapodása meghaladja a 93 dekagrammot, de a sertések esetében sem kell szégyenkezni az elért eredményekért. Július végéig marhahúsból a termelési és eladási tervet 182 százalékra teljesítették. Ezzel szemben sertéshúsból az eladási tervet nem teljesíthették, mivel több száz vágásra érett sertés felvásárlása akadozott az év első nyolc hónapjában. Ez megdrágította az 1 kg sertéshús kitermelési költségét és károsan hatott a takarékossági program teljesítésére. A szövetkezet vezetősége messzemenő intézkedéseket foganatosított, hogy a növénytermesztés a kedvezőtlen feltételek ellenére viszonylag jól kielégítse a nagy állatállomány szükségleteit. A legmegfelelőbb technológiát alkalmazzák a kukoricaszár szilá- zsolására, s tudatosították, hogy az igen magas szárazanyag-tar- talmú kukoricaszár sajátos tartósítási módszert igényel. A jó takarmányalap megteremtéséért a takarmánynövények betakarítási és tárolási veszteségeit a minimumra csökkentik és a tartósítási technológia szigorú megtartásával a lehető legjobb minőségű tömegtakarmányt kívánnak készíteni a téli időszakra. A tömeg- és erőtakarmányok hiányát a melléktermékek hasznosításával egészítik ki. KRASCSENICS GÉZA A 11. ötéves tervidőszakban a Szovjetunióban 160 tudományosműszaki programot valósítanak meg. Ebben jelentős részt vállalnak magukra a különböző szakágazatok tudósai is. E programok teljesítése például az energetikában, az ásványi anyagok feltárásában stb. jelentősen hozzájárul a szovjet gazdaság fejlődéséhez. A felvételen a leningrádi V. I. Lenin Atomerőmű központi reaktorterme látható. (ČSTK-felvétel) ÚJ SZÚ 4 1983. IX. X Innen-onnan százalékos aránya): öntödék (26,6), vendéglátóipar (21,4), textilipar (19,1), műanyagipar (18,6), vas- és acélipar (15,0), szénbányászat (14,4), köztisztaság (12,0), építőipar (11,8), élelmiszeripar (8,8), mezőgazdaság (8,8), egészségügy (6,8), kereskedelem (4,2). Az acéltermelés csökkentése Az EGK Bizottság határozata értelmében a tagországok közül Olaszországnak kell a legnagyobb mértékben korlátoznia acéltermelését: 1985-ig 5,8 millió tonnával, ami 16 százalékos csökkentést jelent az 1980. évi szinthez viszonyítva. Az olasz kormány most, első lépésként 45 milliárd lírát (mintegy 29 millió dollárt) juttat négy acélműnek, amelyek közül négyet bezárnak, a többinek pedig csökkenti a termelését. A tárcaközi tervezési bizottság összesen 413 milliárd lírát (226 millió dollár) hagyott jóvá kereken 40 magántulajdonban levő kohászati
