Új Szó, 1983. szeptember (36. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-21 / 223. szám, szerda

A Szovjetunió mindent megtesz a nukleáris katasztrófa elhárításáért A testvérpártok központi bizottsági titkárainak tanácskozása Moszkvában (ČSTK) - Ülést tartottak tegnap Moszkvában a szocialista orszá­gok kommunista és munkáspártja­inak nemzetközi és ideológiai kér­désekkel foglalkozó központi bi­zottsági titkárai. Jelen voltak: Csehszlovákia Kommunista Pártja képviseletében Vasiľ Bi­l’ak, a CSKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára, és Jan Fojtík a CSKP KB Elnökségének póttag­ja, a KB titkára; a Bolgár Kommunista Párt kép­viseletében Milko Balev, a Bolgár KP KB Politikai Bizottságának tag­ja, a KB titkára, Oimitr Sztanisev a Bolgár KP KB titkára és Sztojan Mihajlov, a Bolgár KP KB titkára; a Kubai Kommunista Párt kép­viseletében Antonio Pérez Her- rero, a Kubai KP KB Politikai Bi­zottságának póttagja, a KB Titkár­ságának tagja; a Laoszi Népi Forradalmi Párt képviseletében Samane Vignak- hed, a párt KB titkára; a Lengyel Egyesült Munkáspárt képviseletében Józef Czyrek, a LEMP KB Politikai Bizottságá­nak tagja, a KB titkára, Jan Glów- czyk a LEMP KB Politikai Bizott­ságának póttagja, a KB titkára és Marian Orzechowski a LEMP KB titkára; a Magyar Szocialista Munkás­párt képviseletében Óvári Miklós, az MSZMP KB Politikai Bizottsá­gának tagja, a KB titkára, Aczél György, az MSZMP KB Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára, és Szűrös Mátyás az MSZMP KB titkára; a Mongol Népi Forradalmi Párt képviseletében Damdingin Gom- bodzsav, a Mongol Népi Forra­dalmi Párt KB Politikai Bizottságá­nak tagja a KB titkára és Gelegin Adja, a Mongol Népi Forradalmi Párt KB titkára, a Német Szocialista Egységpárt képviseletében Kurt Hager, az NSZEP KB Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára, Hermann Axen, az NSZEP KB Politikai Bi­zottságának tagja, a KB titkára, és Joachim Herrmann, az NSZEP (ČSTK) - Jaroslav Nimčnek, a Prágai Ékszerkereskedelmi Vál­lalat vezérigazgatójának 60. szü­letésnapja alkalmából a szocialis­ta kereskedelem fejlesztése terén kifejtett sokéves áldozatkész tevé­kenységéért a köztársasági elnök a Munka Érdemrendet adomá­nyozta. A kitüntetést tegnap Josef Haviin, a CSKP KB Elnökségének póttagja, a KB titkára adta át a ju­bilánsnak. Az átadásnál jelen volt Václav Janoušek, a CSKP KB osztályvezetője és Antonín Jaku­bík cseh kereskedelmi miniszter. Vlastimil Neubauernek, a Cseh Sajtóügyi és Tájékoztatási Hivatal elnökének 60. születés­napja alkalmából a propaganda és a tömegtájékoztatás területén ki­fejtett sokéves áldozatkész mun­kásságáért a köztársasági elnök KB Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára; A Román Kommunista Párt képviseletében Miu Dobrescu, a Román KP KB Politikai Végre­hajtó Bizottságának póttagja, a KB titkára és Petru Enache, a Román KP KB Politikai Végrehajtó Bizott­ságának póttagja, a KB titkára; a Szovjetunió Kommunista Pártja képviseletében Konsztan- tyin Csernyenko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára, Borisz Ponomarjov az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagja, a KB titkára és Konsz- tantyin Ruszakov az SZKP KB titkára: a Vietnami Kommunista Párt képviseletében Hoang Tung, a Vietnami KP titkára. Az ülésen részt vettek a testvér­pártok központi bizottságainak osztályvezetői és osztályvezető helyettesei, valamint más felelős dolgozói. Az eszmecsere során megvitat­ták a politikai, az ideológiai és a tájékoztató propagandamunka időszerű problémáit az új közepes hatótávolságú atomrakéták euró­pai telepítése ellen, a meglevő közepes hatótávolságú fegyverek állományának csökkentéséért, Európának az atomfegyverektől - a közép-hatótávolságú és a tak­tikai fegyverektől - való teljes megszabadításáért, a lázas fegy­verkezés megállításáért, valamint a népek békéjéért és biztonságá­ért azon kezdeményezésekkel összhangban folytatott küzdelem kiterjesztésének feltételei között, amelyeket a szocialista országok e célok elérésére tesznek. Továb­bi lépéseket is áttekintettek azon javaslatokkal kapcsolatban, ame­lyeket a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének prágai ülésén, valamint a szocialista or­szágok párt- és állami vezetőinek moszkvai tanácskozásán elfoga­dott dokumentumok tartalmaznak. Az ülés résztvevőinek nézete szerint az új amerikai rakéták nyu­gat-európai telepítése jelentősen a Munka Érdemrendet adomá­nyozta. A kitüntetést Josef Kor­čák, a CSKP KB Elnökségének tagja, cseh miniszterelnök nyújtot­ta át. Jelen voltak: Karel Horák, a CSKP KB osztályvezető-helyet­tese, Ladislav Adamec cseh mi- niszterelnök-helyettes és más ve­zető dolgozók. Vladimír Zoubeknek, a Cseh­szlovák Tudományos Akadémia Geológiai és Geotechnikai Intéze­te tudományos munkatársának 80. születésnapja alkalmából a geológiai tudományok területén kifejtett sokéves munkásságáért a köztársasági elnök a Munka Ér­demrendet adományozta. A kitün­tetést Prágában Bohumil Kvasil akadémikus, a Csehszlovák Tu­dományos Akadémia elnöke nyúj­totta át a jubilánsnak. növelné az atomveszélyt és súlyo­san rontaná a nemzetközi helyze­tet. Ezzel kapcsolatban hangsú­lyozták, hogy határozottan szem­be kell szállni minden olyan akció­val, amely katonai fölény meg­szerzésére irányul. Az Egyesült Államok és egyes szövetségesei nyíltan kijelentik, hogy ezt a célt követik. Le kell leplezni azt a ve­szélyes koncepciójukat, miszerint az atomháború „megengedhető“ és „indokolt“ esetben elsőként vethetnek be atomfegyvert. A legutóbbi fejlemények arra utalnak, hogy elsősorban az ame­rikai imperialista körök nem szün­tetik meg provokatív akcióikat, amelyek célja a nemzetközi légkör további rontása és rakétatelepitési terveik végrehajtása. Egyidejűleg olyan lépéseket kell tenni, ame­lyek kedvező helyzetet teremte­nek és nem szabad olyan akciók­ba kezdeni, amelyek a helyzetet bonyolultabbá tehetik. A tanácskozás résztvevői azt a nézetet vallják, hogy minden or­szágnak felelősségteljesen kell el­járnia a népekkel szemben, s fi­gyelembe kell vennie a béke és a nemzetközi biztonság érdekeit. Megállapították, hogy nagy je­lentőségűek a szocialista orszá­gok azon új kezdeményezései, amelyek célja a lázas fegyverke­zés, elsősorban az atomfegyver­kezés veszélyes növekedésének elhárítása, s a fegyverek korláto­zása és megsemmisítése. Méltat­ták a Szovjetunió által a genfi tárgyalásokon az európai atom­fegyverek korlátozásáról, ezen belül a középhatótávolságú raké­ták megsemmisítéséről előterjesz­tett javaslatok fontosságát. A résztvevők megállapították: fon­tos, hogy a genfi tárgyalásokon az együttmüködés, a felelősség, az egyenlőség és az atombiztonság szellemében kölcsönösen elfo­gadható megállapodás szülessen, amely megfelel az európai népek vágyainak. Pozitívan értékelték a madridi találkozó eredményeit, amelyek megmutatták, hogy a fontos és sürgető nemzetközi problémákat mindenki számára elfogadhatóan rendezni lehet. A tanácskozás résztvevői hang­súlyozták, hogy mélyrehatóan és sokoldalúan meg kell magyarázni a szocialista országok békekezde­ményezéseinek értelmét és jelen­tőségét, és felhívták a figyelmet arra, hogy minden szocialista or­szágnak közösen vagy párhuza­mosan kell eljárnia a fegyverek állományának korlátozása és csökkentése, a béke és a bizton­ság szilárdítása s mindazon politi­kai és társadalmi erők párbeszé­dének bővítése érdekében, ame­lyek tudatosítják az atomkonfliktus veszélyének reális voltát. Ismét szolidaritásukról biztosí­tották a népeknek az imperializ­mus agresszív politikája ellen, s az ázsiai, az afrikai és a latin-ameri- kai feszültség- és válsággócok fel­számolásáért vívott harcát. Áttekintették a tanácskozáson képviselt testvérpártok által az ideológiai és a tájékoztató propa­gandamunka területén kifejtett együttmüködés időszerű kérdé­seit. A tanácskozás elvtársi légkör­ben, az internacionalista szolidari­tás szellemében zajlott le. Kádár János Finnországban (ČSTK) - Kádár János, az MSZMP KB első titkára tegnap hivatalos látogatásra Finnország­ba érkezett. Helsinkiben a magyar vendéget Mauno Koivisto állam­fő, és más finn vezetők üdvözöl­ték. Kádár János a Finn Köztársa­ság elnökével a kétoldalú kapcso­latokról és időszerű nemzetközi kérdésekről folytatott tárgyalá­sokat. (Folytatás az 1. oldalról) nem tapasztalható haladás azo­kon a tárgyalásokon, amelyek fel­adata nemcsak e fegyverkezés megállítása, hanem a fegyverzet, elsősorban a nukleáris fegyverek számának csökkentése. Mély meggyőződésünk, hogy a helyzet jelenlegi alakulása szö­ges ellentétben áll Európa és az egész világ nemzeteinek alapvető érdekeivel és törekvéseivel. A fe­lelősség azokat terheli, akik a nemzetközi kapcsolatok aláásá- sára, a szocialista országok és ugyanakkor az összes többi or­szág fölötti katonai erőfölény meg­szerzésére törekszenek. A történelem során a hasonló 1 tervek és erőfeszítések már nem egyszer meghiúsultak. Meggyőző­désünk, hogy igy lesz ez most is. Ehhez azonban rendkívül aktív és határozott tettekre van szükség, hogy visszafordítsuk az esemé­nyek veszélyes alakulását, hogy az emberiség megszabaduljon a nukleáris háború veszélyétől, és hogy fordulat álljon be a leszerelé­si tárgyalásokon. A világnak nincs szüksége a pusztító fegyverarzenálok növe­lésére.Ezek radikális csökkenté­sét igényli, s azt, hogy az így felszabadult eszközöket a gazda­sági és szociális fejlődés sürgető szükségleteire fordítsák. Ez a Szovjetun'ó szilárd meg­győződése, ez a Varsói Szerző­dés valamennyi tagállamának vé­leménye. így hangzik a válasz az önök levelében feltett fő kérdésre. A Szovjetunió mindent megtesz azért, hogy megakadályozza a nukleáris katasztrófa közeledé­sét. Ebben az emberiség jövője szempontjából kulcsfontosságú kérdésben kész széles körű együttműködésre valamennyi ál­lammal. Arra szólítanak fel bennünket, hogy szüntessünk meg bármiféle nukleáris fegyverkezést, fagyasz- szuk be a nukleáris fegyverarze­nálokat, és csökkentsük az SS-20-as szovjet rakéták számát, amennyiben az USA lemond a ro- botrepülógépek és a Pershing-2 rakéták európai telepítéséről. A Szovjetunió teljes mértékben osztja ezt a követelést, és támo­gatja azt, de hajlandó jóval tovább menni. Javasoljuk valamennyi nukleáris fegyver mennyiségi és minőségi befagyasztását, vagyis a nukleáris arzenálok valamennyi összetevője mennyiségi növeke­désének leállítását, és azt, hogy ne kerüljenek telepítésre a nukleá­ris fegyverek új típusai és fajtái. Javasoljuk továbbá, hogy rendel­jünk el moratóriumot a nukleáris robbanófejek, valamint a nukleáris fegyverhordozók új fajtáinak és tí­pusainak kísérleteire. Továbbra is érvényben van az a javaslatunk, hogy Európában számolják fel a nukleáris fegyvereket, mind a közepes hatótávolságúakat, mind a taktikaiakat^­Mindez nem csupán óhaj, síkra- szállunk amellett, hogy ezt a prog­ramot azonnal foglalják szerződé­ses kötelezettségvállalásokba, és fokozatosan teljes terjedelmében teljesítsék. A kezdő lépést a Szov­jetunió és az USA tehetné meg, (ČSTK) - A moszkvai Kremlben tegnap Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Miniszterta­nácsának első elnökhelyettese, külügyminiszter megbeszéléseket folytatott Hun Sennel, a Kambod­zsai Népi Forradalmi Párt KB Poli­tikai Bizottságának tagjával, a Kambodzsai Népköztársaság Minisztertanácsának elnökhelyet­tesével, külügyminiszterrel, aki (ČSTK) - Gašpar Weinberger amerikai hadügyminiszter Wa­shingtonban hétfőn találkozott egyiptomi kollégájával, Abdái Ha­lim Ghazalávaí. A következő költ­ségvetési évben a Reagan-kor­azzal a feltétellel, hogy a többi nukleáris hatalom is fokozatosan hasonlóképp jár el. Ami a szovjet SS-20-as rakétá­kat illeti, a Szovjetunió kész belő­lük Európában csak annyit meg­tartani, amennyi közepes hatótá­volságú rakétával Nagy-Britannia és Franciaország rendelkezik. A közelmúltban újabb jelentős lépést tettünk a megállapodás ér­dekében. Egyetértettünk azzal, hogy megsemmisítjük az Európá­ban leszerelendő valamennyi ra­kétánkat, természetesen azzal a feltétellel, hogy kölcsönösen el­fogadható megállapodás születik az európai nukleáris fegyverekről, s hogy az USA lemond új rakétái­nak telepítéséről, és megfelelő mértékben csökkentésre kerülnek a közepes hatótávolságú légi hor­dozóeszközök. Ez a jóhiszemű lé­pés azt jelenti, hogy lemondanánk az Európában leszerelt közepes hatótávolságú rakétáink áthelye­zéséről a Szovjetunió ázsiai térsé­gébe. így fölöslegessé válna az NSZK aggodalma is, hogy ezeket a rakétákat bármikor visszahe­lyezhetjük eredeti helyükre. A Szovjetunió tehát azt szorgal­mazza, hogy radikálisan - egyhar- madával - csökkenjen az európai közepes hatótávolságú nukleáris fegyverek mennyisége, és hogy a jövőben itt ne telepítsenek ilyen új típusú fegyvereket. A Szovjet­unió ugyanakkor egyetlen rakétá­val, egyetlen repülőgéppel sem akar többel rendelkezni annál, mint amennyi a NATO birtokában lenne. Egyetért fegyverzetének je­lentős csökkentésével. Mi kell még a tisztességes és igazságos megállapodáshoz? Egyáltalán, az USA és a NATO-országok akarják a megállapodást? A hetvenes évek elején az NSZK és a Szovjetunió közösen állt az enyhülés bölcsőjénél. Or­szágaink népei ismerik a háború borzalmait és a béke árát is. Hatá­rozottan állást foglalnak a hideg­háború megismétlődése ellen, és nem nézhetik közömbösen, hogy Európától idegen érdekek miatt kísérletek történjenek mindazon pozitív eredmény felszámolására, amit a keleti és a nyugati országok közös erővel értek el Európa bé­kés jövőjének biztosítását szem előtt tartva. Ezzel kapcsolatban jellemző az a körülmény, hogy - amint azt az önök levele megállapítja - az NSZK lakosságának 72 százaléka nem ért egyet az új amerikai raké­ták elhelyezésével, síkraszáll a genfi tárgyalások folytatása, a megállapodás mellett. Nem akarja, hogy az önök országából háború induljon ki, amely az egész emberiség számára pokol lenne. Ezt nem akarjuk mi sem. Mindent meg kell tenni azért, hogy ez ne következzen be. Képesek va­gyunk erre, s ez szolgálja a mi népeink és Európa valamennyi népének érdekeit. Reményemet fejezem ki, hogy az NSZK Szövetségi Gyűlésének - a legfelsőbb államhatalmi szerv­nek - a képviselői a reájuk háruló kötelességek és felelősség teljes tudatában fognak cselekedni. Még meg lehet óvni a világot a lázas fegyverkezés újabb fordulójától. munkalátogatáson tartózkodik Moszkvában. A forró baráti légkörben lezajlott találkozón eszmecserét folytattak a kétoldalú kapcsolatok néhány kérdéséről és a mindkét felet ér­deklő időszerű nemzetközi problé­mákról. Andrej Gromiko Hun Sen tiszte­letére diszebédet adott, amelyen mindketten beszédet mondtak. mány 850 millió dolláros hitelt és 450 millió dolláros támogatást ad Kairónak. Ezen kívül még egy to­vábbi 750 millió dolláros gazdasá­gi hitel is számításba jöhet. Szakszervezeti tanácskozás Prágában (ČSTK) - Megkezdődött tegnap Prágában a szocialista országok szakszervezeti központjai szociá­lis ellátásáért felelős titkárainak ülése. A tanácskozáson Bulgária, Csehszlovákia, Kuba, Lengyely ország, Magyarország, Mongólia, az NDK, Románia, a Szovjetunió A fiatalok kezdeményezéséről (ČSTK) - Ülést tartott tegnap Bratislavában a SZISZ Szlovákiai Központi Bizottsága arról, hogyan lehet növelni a fiatalok kezdemé-. nyező részvételét a tudományos és műszaki ismeretek gyakorlati alkalmazásában. A tanácskozá­son, amelyet Jozef Ďurica, a SZISZ Szlovákiai Központi Bi­zottságának elnöke nyitott meg, részt vett Pavel Kukliš, az SZLKP KB osztályvezető-helyettese, Otto Moncman, a Szakszervezetek Szlovákiai Tanácsának titkára és több más vendég. és Vietnam küldöttsége vesz részt. Jelen volt az SZVSZ képvi­selője is. Az ülést Jiŕina Veselá, a Szak- szervezetek Központi T anácsa küldöttségének vezetője, az SZKT titkára nyitotta meg. Beszédében kiemelte a szakszervezetek sze­repét a dolgozók vívmányainak megőrzésében és életszínvonaluk javításában. Ezzel kapcsolatban rámutatott a gazdaságfejlesztési feladatok megvalósításának fon­tosságára, amely meghatározó az emberek munka- és életfeltételei­nek további javítása szempontjá­ból. A szocialista országok test­vérszakszervezeteinek tapaszta­latai és saját ismereteink azt bizo­nyítják: szükséges, hogy a szak- szervezetek kiegyensúlyozottan töltsék be szerepüket. A háromnapos tanácskozás résztvevői értékelik, hogyan telje­sítik a szakszervezeti központok fő feladataikat a szociális ellátás területén kifejtett együttműkö­désben. Munka Érdemrend átadása Szovjet-kambodzsai külügyminiszteri tárgyalások Amerikai támogatás Egyiptomnak ÚJ SZÚ 2 1983. IX. 21

Next

/
Thumbnails
Contents