Új Szó, 1983. szeptember (36. évfolyam, 206-231. szám)
1983-09-17 / 220. szám, szombat
AZ SZLKP KÖZPONTI BIZOTTSÁGA ÜLÉSÉNEK VITÁJA JÁN GREGOR elvtársnak, az SZSZK kormánya alelnökének felszólalása Napjainkban és távlatilag is kétségtelenül a mezőgazdaság és az élelmezésügy egyike a gazdasági és a szociális fejlődés legfontosabb területeinek. A tudományos-műszaki haladásnak és az emberek kezdeményezésének köszönhetően számos jó eredményt értünk el, viszont több területen nem sikerült megvalósítanunk az önellátás fokozásával kapcsolatos feladatokat. A gabona termelésében olyan szintet értünk el, amely már egybevethető a Cseh Szocialista Köztársasággal, sőt, a fejlett európai országok színvonalával is. Általában sikeresen teljesítjük, noha kilengésekkel, a kukoricaprogramot. Néhány éve a legtöbb probléma a tömegtakarmányok, a cukorrépa, a burgonya, az olajos magvak, néhány zöldség- és gyümölcsféle termesztésében fordul elő, és még csak a kezdeténél tartunk a hüvelyesek termelése intenzifikálásának. Az állattenyésztésben általában sikeresen valósítjuk meg a gazdasági állatok termelőképességét növelő tenyésztési programot. Megnyugtatóan alakul a tojás- és a baromfitermelés, viszont nem lehetünk elégedettek a sertés- és a szarvasmarha-tenyésztés minőségi színvonalával. Alacsony a műszaki és gyakran a szervezési színvonal is a birkatenyésztésben, s ez az oka annak, hogy nem teljesítjük a birkaállomány gyarapításának programját. Az élelmiszer-termelésben általában eleget teszünk a feladatoknak mind az anyagi-műszaki bázis fejlesztésében, mind a termelés dinamikus növelésében. Véleményünk szerint kedvezőnek minősíthetjük az élelmiszerpiac jelenlegi, általában kiegyensúlyozott helyzetét, valamint az élelmiszer választékának fokozatos bővítését. Ezzel szemben az innováció hányada alacsony és elégtelenül hasznosítják a nyersanyagokat. Továbbra is problémákat okoz több mezőgazdasági nyersanyagnak és velük kapcsolatban néhány élelmiszeripari nyersanyagnak és terméknek rossz minősége. Rendkívül igényes feladat az öntözéshez szükséges vízforrások és a megfelelő minőségű víz előteremtése. Józanul kell felbecsülnünk a műtrágya nagyobb mérvű alkalmazásának lehetőségeit. A környezetvédelmi követelmények mind szigorúbban meghatározzák a növényvédő vegyszerek alkalmazásának nagyságrendjét és típusait. Ezekből a limitáló körülményekből levonhatjuk azt a következtetést, hogy az élelmiszer-ellátásban az önellátottság mértékének növelése ma és a jövőben is rendkívül igényes feladat, s a tudományos-műszaki fejlesztés orientációját tekintve feltétlenül előnyben kell részesítenünk a biológiai, valamint a műszaki-technológiai előrelépés anyagi és káderellátottságát. A mezőgazdaságban és az élelmezésügyben a tudomány és kutatás fő feladatairól beszélve nyilvánvaló, hogy figyelmünknek összpontosulnia kell a talajra, felhasználására és védelmére. A vegyszerezés tekintetében törekednünk kell a műtrágya és a mezőgazdasági vegyszerek tulajdonságainak minőségi javítására, valamint tökéletesebb alkalmazásukra, hogy meggátoljuk a környezeti viszonyok rosszabbodását. Nagyon igényesen kell megszabnunk A CSKP KB 8. ülése óta eltelt időszakot a szlovák kormány - a szövetségi szervek segítségével - a tudomány és a technika eredményei gyorsabb gyakorlati érvényesítését lehetővé tevő intézkedéstervezet kidolgozására használta fel. Ezt a javaslatot az SZLKP KB Elnöksége is megvitatta, s így lehetőségem nyílik arra, hogy csak azokról a problémákról szóljak, melyekre a szlovák kormány szüntelen figyelmet fordít. Elsősorban az egész felhasználási folyamat hatékonyságának növelésére gondolunk. Ebből a szempontból a legnagyobb figyelmet a tüzelőanyag- és energiafelhasználás ésszerűsítése állami célprogramjának kidolgozására és megvalósítására fordítottuk. A feladat cél- programos megközelítésének, politikai támogatásának, kidolgozása komplex értelmezésének köszönhetően elértük, hogy teljesítésében jó eredményeket értünk el. A mostani ötéves tervidőszak első két esztendejében e program feladatait több mint 110 százalékra teljesítettük, s az idei első félévben az éves feladatok 55 százalékát hajtottuk végre. a burgonya nemesítésének és a cukorrépa-vetőmag minősége javításának céljait. Az élelmiszeriparban a tudományos- műszaki fejlődés közvetítésével törekedni fogunk az alapvető nyersanyagok komplexebb hasznosítására, az élelmi- szeripari nyersanyagok importjának csökkentésére és az egészséges táplálkozás elveivel összhangban az innovált termékek választékának bővítésére, valamint a minőség lényeges javítására. Az élelmiszeripar tudományos-kutató bázisának feladata, hogy az új termékek fejlesztése során ügyeljen a gyermektápszerekkel, a diétás, a diabetikus és az alacsony kalóriatartalmú élelmiszerekkel kapcsolatos sajátos követelményekre. Az élelmiszeripari termelésben a tudo- mányos-müszaki bázisnak fokozatosan meg kell oldania a mikroprocesszorok, a robotok és a manipulátorok alkalmazásának problémáit, biztosítva az átmenetet a folyamatos termelésre. Az élelmi- szeripari termelés jellege lehetővé teszi a nagyméretű együttműködést a KGST- államokkal a közös kutatási feladatok megvalósításában, valamint a szabadalmak felhasználása útján a világ egyéb kutatási eredményeinek átvételét. A tudományos-műszaki fejlesztéssel szemben magasabb fokú igényeket támasztunk. Ezért meg kell teremtenünk a genetikusok, a biológusok, a biokémikusok, a biofizikusok, a mikrobiológusok, az elektronika és az automatizálás szakemberei felkészítésének és munkafolyamatba illeszkedésének előfeltételeit. A szállító ágazatokban is el kell érnünk a kutatás és a fejlesztés eredményeinek jobb hasznosítását, bevonva őket az olyan komplex kutatási feladatok teljesítésébe, amelyek lehetővé teszik a kutatási eredmények gyorsabb gyakorlati megvalósítását. Láthatjuk tehát, hogy a mezőgazdaság és az élelmezésügy tekintetében tisztáztuk a tudományos-kutatási tevékenység hatékonysága növelésének feladatait, a tudományos-műszaki haladás hozzájárulását a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban az intenzitás növeléséhez, a minőség és a hatékonyság javításához. Számos tárgyi, valamint szervezési és egyéb problémát vetettem fel, amelyeket e célok elérése érdekében meg kell oldanunk. A CSKP KB 8. ülése és az SZLKP KB mai ülése, valamint határozataik ösztönzőleg hatnak majd azoknak a problémáknak a gyors megoldására, amelyek kormányunk és tárcáink hatáskörébe tartoznak, valamint az olyan kérdések megválaszolására is, amelyek országos megoldást követelnek. Az irányítás területén a következő időszakban fokozott figyelmet szentelünk annak, hogy a gyakorlatban széleskörűen és jobban hasznosítsák a már ismert, ellenőrzött eredményeket, mégpedig a talajgazdálkodást, a növény- és az állatíenyésztési termelést, valamint a technika felhasználását és tökéletesítését illetően. Továbbá arra fogunk törekedni, hogy ezen a területen az egész szervező munka oda orientálódjék, ahol a közeljövőben a legnagyobb problémákkal kell megbirkóznunk. Ezek az eredmények kedvezően csapódtak le a tüzelőanyag-fogyasztás és a termelés energiaigényességének csökkenésében. A jó eredmények ellenére viszont számos olyan probléma merül fel, amelyet eddig nem oldottunk meg. Sem beruházási, sem pedig kivitelezési szempontból nem teremtettük meg néhány jelentős beruházási akció megvalósításának feltételeit. Nem teljesítjük következetesen azokat a feladatokat sem, melyeket az automatizációs és szabályzóműszerek gyártásában, a takarékosabb technológiák érvényesítésében és fejlesztésében, a progresszív hőszigetelő anyagok alkalmazásában stb. tűztünk ki. A párt- és kormányszervek ezért az idén újabb intézkedéseket hoztak az állami célprogram kötelezővé tételére és hatékonysága növelésére. Nagy figyelmet fordítunk a társadalmi munkatermelékenység gyorsabb növelésére is. A tapasztalatok világszerte azt mutatják, hogy a munkatermelékenység növelésének legjelentősebb tényezője az automatizált termelés, miközben a maximális mértékben hasznosítjuk a számítástechnikát, a mikroprocesszorokat, a robotokat és manipulátorokat, párosítva a legkorszerűbb technológiákkal, munkaszervezéssel és irányítással. A kutatásban és a fejlesztésben néhány vonatkozásban.már sikerült bekapcsolódnunk ebbe a fejlődési irányba, s csökkentettük lemaradásunkat a világ élenjáró országaihoz viszonyítva. így van ez a kis elektronikus számítógépek, az ipari robotok és manipulátorok és néhány technológia esetében. A munkatermelékenységben és a hatékonyságban elsősorban az okoz veszteségeket, hogy nem sikerül megteremtenünk e technika kihasználásának feltételeit. Az is bizonyítja ezt, hogy például az ipari reszortban ebben az ötéves tervidőszakban az eredetileg tervezett 124 ipari robot és manipulátor helyett mindössze 83 felszerelésével számolnak, s közben a tervidőszak első két évében mindössze ötöt kapcsoltak be a termelésbe. Nem sokkal jobb a helyzet más ágazatokban sem. Ennek egyik oka, hogy a felhasználók nem készültek fel a robotok alkalmazására, másik oka pedig az, hogy a legyártott robotok és manipulátorok nem felelnek meg az egyes ágazatok feltételeinek, s a gyártásba való bekapcsolásuk során az alkalmazók nem kapnak hatékony segítséget. Bebizonyosodik, hogy a csupán szólóban felszerelt manipulátorok és robotok drágák, és kevésbé hatékonyak, ha felszerelésük nem párosul az egész technológiai és irányítási rendszer tökéletesítésével, korszerűsítésével. A kormányintézkedések döntö része a népgazdaság-fejlesztés fő irányainak biztosítására vonatkozik. Az állami mü- szaki-fejlesztési tervben lényegesen növeljük az igényeket, különösen ami a feladatmegoldás időtartamának csökkentését jelenti. Az új termékeknél ez nem lehet több három évnél, és megköveteljük, hogy az ilyen gyártmányokat az I. minőségi osztályba sorolják, tehát világ- színvonalon állítsák elő. Nagy figyelmet fordítunk a technológiai kutatás és a gépfejlesztés szervesebb összekapcsolására, a fejlett országokban szerzett ismeretek, a licencek szélesebb körű érvényesítésére, a világpiaci versenyképesség javítására. A Csehszlovák-Szovjet Baráti Szövetségben dolgozó kommunisták tisztában vannak azzal, hogy pártunk tartósan és céltudatosan törekszik a tudományos megismerésnek és eredményeinek alkalmazására a társadalmi, főleg pedig a termelési gyakorlatban. Igyekezetünk célja ezt a törekvést cselekvóen támogatni a párthatározatok megvalósítása útján. Aktív támogatásunk elsősorban abból az alapvető feladatunkból indul ki, hogy hozzájáruljunk a csehszlovák-szovjet barátság megszilárdításához és fejlesztéséhez. Igaz tényeket terjesztünk a szovjet nép életéről és munkájáról, a békéért, a békés egymás melett élésért, a békeharc gazdasági bázisa fejlesztéséért folytatott küzdelméről. A Csehszlovák-Szovjet Baráti Szövetségben szüntelenül arra törekszünk, hogy megvilágítsuk a párt gazdaságpolitikáját és megvalósításának módját. Segítséget nyújtunk abban, hogy az emberek nálunk megértsék a csehszlovák -szovjet gazdasági "integrációnak jelentőségét, hasznosságát és helyettesíthe- tetlenségét. Véleményem szerint a CSSZBSZ az eltelt tíz esztendőben magas szakmai és politikai szinten hasznos népszerűsítő tevékenységet fejtett ki. Egyrészt több mint 3500 tagú önkéntes aktívája, másrészt a Csehszlovák-Szovjet Barátság nevet viselő 64 egységes földművesszövetkezete és állami gazdasága, valamint több mint 3200 szocialista munkabrigádja közvetítésével. Tapasztalataink szerint még a pártonkívüliek is szívesen munkálkodnak ezen, ha tudják, mit kívánunk tőlük mint szakemberektől. Viszonylag eredményesen csatlakoztunk népszerűsítő és agitációs tevékenységünkkel ahhoz, hogy az embereket megnyerjük a szovjet búzafajták termesztésének. Bizonyos szerepet töltöttünk be a Zlobin-módszer alkalmazásában is, aktívan hozzájárultunk a nyugatszlovákiai kerületi pártbizottság szervező munkájához a szaratovi mozgalom, a scsokinói és a leningrádi kísérlet s nem Meg kell mondani, hogy noha a CSKP KB, illetve az SZLKP KB 1974 májusi ülésén hozott határozatok teljesítése pozitívan befolyásolta a tudományos-mú- szaki fejlesztést, e tevékenység haté- ' konysága korlátozott volt, mivel az intézkedések többnyire magába a meglevő rendszerbe irányultak, elsősorban a kutatási és fejlesztési bázis irányítására. A tudományos és műszaki eredmények rugalmas és gyors gyakorlati érvényesítésére nem sikerült létrehoznunk egy átfogó és megfelelően hatékony gazdasági mechanizmust. Ezen lényegesen változtatni akarunk. Az utóbbi időben a korábbinál nagyobb mértékben arra összpontosítunk, hogy a tudományos-műszaki fejlesztés valóban az egész népgazdasági terv elsőrendű és döntő alkotóelemévé váljék. Lényegesen tökéletesíteni kívánjuk az új beruházások, a rekonstrukciók és a korszerűsítések előkészítését, hogy ennek keretében teljesebben és rugalmasabban hasznosíthassuk a hazai és külföldi tudományos-műszaki ismereteket. Nagy segítséget nyújtana, ha a megoldás több variánsát dolgoznák ki mindenütt. Ehhez megfeleó intézményeink, rátermett és fiatal szakembereink vannak. Nagy figyelmet fordítunk a Szovjetunióval és a többi KGST-tagországgal való gazdasági és tudományos-műszaki együttműködésre. Ez Szlovákia minden kutatási szervezetében tapasztalható. Az állami tudományos-műszaki fejlesztési terv 119 feladata közül 92 megoldása nemzetközi együttműködéssel folyik. Az újonnan elfogadott rendszerképzési intézkedéseket alkotó módon és kez- deményezóen kell a gyakorlatban érvényesíteni. Hangsúlyozom, hogy a kormány, az SZSZK Tudományos-műszaki Fejlesztési és Beruházási Bizöttsága az elvi jelentőségű feladatok és a nemzetközi egyezményekből eredő feladatok megoldására összpontosít. Nem lenne helyes és kívánatos, ha a központi szerv az ágazat, a termelési-gazdasági egységek és a vállalatok feladatainak megoldásával foglalkozna, mivel el kell érni, hogy a tudományos-műszaki eredmények gyakorlati érvényesítéséért saját munkahelyén, az irányítás adott szintjén mindenki felelősséget érezzen és vállaljon. utolsósorban a termelés minősége irányításában, a Ivovi komplex rendszer népszerűsítésével. Jó agitációs munkával a Csehszlovák-Szovjet Barátság nevet viselő több szocialista munkabrigádot megnyertük annak, hogy ösztönözzenek a kezdeményező tervezés megszervezésére. Továbbá népszerűsítettük és megvilágítottuk a munka szervezésének és díjazásának brigádrendszerét. A szovjet tudomány, technika és gazdaság népszerűsítésében jó tapasztalatokra tettünk szert, évről évre szervezve a szovjet tudomány, technika és gazdaság napjait. Ezt ötéves tervhez igazodva tesszük a járási pártbizottságok vezetésével öt járásban. Ezeken a napokon járási viszonylatban 10-20 ezer ember vesz részt. Szovjet és hazai szakemberek részvételével előadásokat, vita-beszél- getéseket tartunk, filmeket vetítünk, kiállításokat szervezünk stb. Ebben cselekvő segítségünkre van a Szovjet Tudomány és Kultúra Háza, a Szovjetunió fókonzu- látusa és a CSSZBSZ Háza. A CSSZBSZ szervezeteinek jelentős a hozzájárulása ahhoz a versenyhez is, amelynek célja a szovjet megrendelések határidő előtti, jó minőségben történő teljesítése. Ugyanakor véleményem szerint többet is tehetnénk és színvonalasabban. Igaz, a rendezvények nagy száma helyenként felületességet és formalizmust szül, és nem minden rendezvény felel meg kitűzött céljának. Ezért szervezetünkben elsőrendű feladat, hogy harcot vívjunk a jobb minőségért. Súlyos fogyatékosság, hogy nem mindig hasznosítják jól a színvonalas propaganda- és agitációs anyagokat. Sok mindent elértünk már abban, hogy a központi szervekben a tudományos és kutató munkahelyeken növekedjen szervezeteink befolyása, de ez még mindig kevés. Azt akarjuk, hogy a Szovjetunióval örök időkre jelszó minden munkahelyen kifejező tartalommal gazdagodjék. Aktívabban szervezzük gazdasági, valamint tudomá- nyos-műszaki együttműködésünket a Szovjetunióval. VÁCLAV VAČOK elvtársnak, az SZSZK kormánya alelnökének, Szlovákia műszaki fejlesztési és beruházási miniszterének felszólalása KAROL ŠAVEL elvtársnak, a CSSZBSZ Szlovákiai Központi Bizottsága vezető titkárának felszólalása
