Új Szó, 1983. szeptember (36. évfolyam, 206-231. szám)
1983-09-17 / 220. szám, szombat
AZ SZLKP KÖZPONTI BIZOTTSÁGA ÜLÉSÉNEK VITÁJA ZOLTÁN PRÉKOP elvtársnak, a kassai (Košice) Szlovák Magnezitművek vállalati igazgatójának felszólalása A határozatokból ránk, a magnezitipar dolgozóira is konkrét feladatok hárulnak. A kongresszusi határozatokat a kelet- szlovákiai kerületre konkretizálva feladatunkat igy fogalmaztuk meg: javítani a magnezitiparban a termelés minőségét és hatékonyságát. A termelés műszaki-gazdasági színvonalát, perspektív fejlesztésének feladatait, aminek célja a világszint elérése, rendszeresen biztosítjuk a műszaki fejlesztés terve útján. Az ágazati kutatóintézetekkel, a Prágai Érckutató Intézettel, valamint a Bratislavai Kohászati Kerámiai Kutatóintézettel karöltve kifejlesztettük a magnezit termelésének, valamint végtermékei előállításának új technológiáját. Jó-eredményeket érünk el az automatizálásban és a robotizálásban. Tavaly átadtuk rendeltetésének a második teljesen automatizált sajtoló gépsort. Egyik ilyen üzemünkben a munka termelékenysége ötszörösére, a másikban pedig kétszeresére növekedett. Az energiaigényesség 20 százalékkal csökkent, és a magnezitgyártmányok előállításában kiküszöböltük az egyik legnehezebb műveletet, persze csak ezeken a gépsorokon. Sajnálatos, hogy ilyen gépsornak nincs gyártója sem idehaza, sem a többi szocialista országban. Sikereket értünk el az importot kiküA tudományos-műszaki haladás az utóbbi években jelentős változásokat eredményezett vállalatunk, a Detvai Nehézgépipari Vállalat termelésében és irányításában. A robotok előállítása vállalatunk gyártási programjának részét képezi, és már ebben az ötéves tervidőszakban megkezdjük a robotok felhasználását a termelésben. Teljes mértékben tudatosítjuk, hogy a tudomány és a technika fejlesztési tervének alapvető tényezővé kell válnia. Az új termékek idejében történő sikeres bevezetése és felhasználása céljából 1981-ben a Martini Nehézgépipari Műveknél a tudomány és a technika fejlesztésének komplex terve formájában meghonosítottuk a tudományos-műszaki fejlesztés tervezésének és irányításának rendszerét. E feladatok lebontását vállalatunk konkrét feltételeire az üzemi párt- bizottság kezdeményezte. Megvalósításukhoz jelentősen hozzájárulnak a párt- alapszervezetek, valamint vállalatunk szakszervezeti és SZISZ-szervezete. Már néhány éve feladatul tűztük ki a termelésirányítás automata rendszerének fokozatos bevezetését egyes munkahelyeken. Erre a célra számjegyvezér- lésú gépeket használunk. Az innováció programja az új hegesztési eljárások meghonosítására, a korábbiak gépesítésére és automatizálására, valamint a formázás és öntés eljárásainak tökéletesítésére irányul. Üzemeinkben bevezetjük az automata termelési rendszereket, például a vlkanoA XVI. pártkongresszus határozataiból a Stará Turá-i Chirana konszernre is fontos feladatok hárultak a tudományos- műszaki fejlesztés vonatkozásában. Elsősorban új termékek és technológiák fejlesztésére összpontosítottunk, olyanokéra, melyek révén lehetővé válik az eredményesebb tüzelőanyag-, energia- és fémmegtakarítás, a progresszívebb műszaki-gazdasági paraméterek elérésével pedig termékeinket könnyebben értékesíthetjük a külföldi piacokon. Milyen eredményeket érünk el e feladatok teljesítésében? A mérőműszerek gyártásában konszernvállalatunk bekapcsolódik a 02-es állami célprogram megvalósításába, amely a tüzelőanyag- és az energiafelhasználás ésszerűsítésére irányul. A 292/80-as kormányhatározat alapján feladatul kaptuk a melegvízfogyasztás mérésére szolgáló műszer kifejlesztését és gyártását, továbbá egyéb műszerek kifejtesztését, amelyek a felhasznált forró víz és hó mérésére szolgálnak. Tény, hogy 5-10 százalékos melegvíz-megtakarítás országos viszonylatban jelentős tüzelőanyag-megtakarítást eredményez. szöböló további új gyártmányok előállításában is. Ezzel évente hozzávetőleg 13 millió korona értékű importot takarítunk meg. Ugyanakkor különleges magnezitgyártmányokat állítunk elő a hazai és a külföldi acél- és cementgyárak új technológiája számára. Igaz, egyelőre csak korlátozott mértékben. A tudomány és a technika fejlesztésének eredményeivel szoros kapcsolatban olyan beruházást készítünk elő, amely lehetővé tenné az összes különleges magnezitgyártmány előállítását. Ez az építkezés a lovinobaňai üzem különleges kerámiarészlege. Az említett jó eredmények mellett vannak fogyatékosságaink is, amelyek lelassítják a tudományos-műszaki fejlődés eredményeinek termelési alkalmazását. Véleményem szerint a gazdasági szerveknek és szervezeteknek nagyobb rugalmasságot kell tanúsítaniuk a feladatok meghatározásában, valamint irányító tevékenységünkben is, nehogy a kutató- intézetekben és a termelőszervezetekben felhalmozódjanak a kutatási jelentések, a tervdokumentációk, és ugyanakkor nem hasznosítják a tudományos-műsza- ki fejlődés eredményeit. így ugyanis a CSKP KB 8. ülésének és az SZLKP KB jelenlegi ülésének határozatait aligha tudnánk eredményesen megvalósítani. vái üzemben az automatikus a sebességváltóházak megmunkálására. Az innovációs programmal kapcsolatban már 1980 óta rendszeresen foglalkozunk a hegesztés gépesítésének és automatizálásának problémáival. A tudomány és a technika állami fejlesztési tervének keretében már 1972 és 1975 között létrehoztuk a hegesztórészleget. Ma itt 3200 hegesztést végeznek egyetlen UN-050 típusú rakodógép elkészítése során. Ezzel a korábbi helyzethez képest 30 százalékkal növeltük a munkatermelékenységet. Az itt szerzett tapasztalatok azonban azt is alátámasztották, hogy a munkatermelékenység ily módon tovább nem növelhető. Ezért emberek helyett ipari robotokat kezdtünk alkalmazni. Ez számos múszaki, szervezési és gazdasági feladat megoldását tette szükségessé. Vállalatunk közvetlenül részt vesz a robotizált hegesztörészlegek egyes berendezéseinek kifejlesztésében is. Egy másik vállalattal együttműködve automatizált hegesztómúhelyt létesítettünk, amely már próbaüzemei. Célunk az, hogy további komplex robotizált hegesztési munkahelyeket nyissunk és helyezzünk üzembe. A robotizálás az egyik legfiatalabb* ágazat. Elsősorban a fiatalok számára közeli, s ezért joggal várjuk el, hogy a szakiskolák végzettjei még hatékonyabban hozzájárulnak a robotok kifejlesztéséhez, gyártásához és felhasználásához, alkotó módon felhasználják a korábbi nemzedék tapasztalatait és élen járnak a robottechnika fejlesztésében. Kár, hogy a vízfogyasztásmérö műszerekből évente csupán 15-20 ezer darabot igényelnek, ellentétben a kormányhatározattal, amely 1984-től kezdődően évente 80 ezer darab gyártását teszi kötelezővé. A tudományos-műszaki fejlesztési feladatok megoldását a termékek és a technológia fejlesztésének koncepciója alapján végezzük. Ez a koncepció nemcsak azt tartalmazza, mely termékeket kell kifejlesztenünk, hanem azt is, hogy milyen műszaki-gazdasági paraméterekkel. A koncepciót azonban nem dogmaként kezeljük, hanem olyan dokumentumként, amelyet összhangban az alkatrészbázis fejlesztésével és az orvostudományok fejlődésével tovább pontosítunk. \ A szóban forgó koncepcióval összhangban bővítjük a művese fejlesztését és gyártását. Noha nincs szó új gyógymódról, meg kell mondani, hogy eddig egészségügyünk e berendezések behozatalára szorult. A múvese-gyártás fejlesztésével hazánkban lehetővé válik e gyógymód nagyobb mértékű alkalmazása. Az elektronika és a mikroelektronika fejlődése a legerőteljesebben az anasz- teziológiai technika fejlesztésében érezteti hatását. Az új megoldású altatógépeket elektronikus vezérlésű szelepekkel és riasztórendszerrel látjuk el, valamint monitorral, amelyen figyelemmel kísérhető a páciens szívműködése is. Ez a műszer lehetővé teszi, hogy a narkózisban levő pácienst komplex módon figyelemmel kísérjük, s hogy a beteg teljes biztonságban legyen. A tudományos-műszaki fejlesztés irányításában megnyilvánuló koncepiósze- rűség a gyártmányfejlesztésben is lecsapódik, hiszen 1982-ben az első osztályba sorolt termékek részaránya 67,8 százalékot tett ki, az árutermelésben pedig ez a részarány 36,4 százalékos volt. Úgy tervezzük, hogy 1985-ig az első osztályba sorolt termékeink részaránya eléri a 42 százalékot. Az általunk gyártott egészségügyi technika magas színvonaláról tanúskodik az a tény, hogy termelésünk 50,4 százalékát exportáljuk, ebből 12,3 százalékot a nem szocialista országokba. A prievidzai járásban a tudományos- műszaki fejlesztési célokat és szándékokat már 1974-ben kidolgoztuk, majd a XV. és a XVI. pártkongresszus után, illetve a járási pártszervek ezt követően megtartott tanácskozásai után pontosi- tottuk e programokat. Az 1990-ig szóló járási fejlesztési koncepció tartalmazza a tudományos és kutatási eredmények mezőgazdasági gyakorlatban való érvényesítésének feladatait is. A programot gondosan dolgoztuk ki, és teljesítését politikai, illetve gazdasági szerveinkben rendszeresen értékeljük, örülök, hogy arról számolhatok be, sikerül teljesítenünk e programot, és elsősorban ennek köszönhetően már számos jelentős sikert értünk el. Sikeresen végrehajtottuk például a mezőgazdasági vállalatok területi rendezését. A mezőgazdasági vállalatok átlagosan ötször nagyobb területen gazdálkodnak, mint ezt megelőzően, s a 2500-tól 3000 hektárig terjedő mező- gazdasági területen gazdálkodó vállalatok járásunk feltételei között optimális nagyságúnak mondhatók. A növénytermesztés koncentrálásában és szakosításában fokozatosan sikerül növelnünk az egyes parcellák átlagos nagyságát. Azzal a céllal tesszük ezt, hogy optimális feltételeket teremtsünk a nagyobb teljesítményű mezőgazdasági gépek kihasználásához, szakszerűbben és széleskörübben érvényesíthessük a tudományos-műszaki ismereteket. Nyíltan meg kell mondanom, hogy A piešťanyi Teslában progresszív félvezető alkatrészeket gyártunk. Vállalatunkban jelenleg a legdinamikusabban az unipoláris integrált áramkörök gyártását fejlesztjük. Ezen igényes feladataink végrehajtása céljából dolgoztuk ki vállalatunk 1990-ig szóló fejlesztésének koncepcióját, kutatási-fejlesztési bázisunk fejlesz- * tésének prognózisát, valamint a 7. ötéves tervidőszakra szóló innovációs programot. Az üzemi pártbizottság és vállalatunk összes pártalapszervezete lebontotta a XVI. kongresszus által meghatározott feladatokat a saját feltételeire, s így jött létre a pártszervezet és a gazdasági vezetés egységes cselekvési terve, melyben 1985-ig határozták meg a teendőket. A 7. ötéves tervidőszak első két évében elért eredményeink bizonyítják, hogy vállalatunk gazdasági fejlődésében fokozatosan a múszaki fejlesztés veszi át a döntő szerepet. Egyes területeken több pozitív eredményt értünk el. Az árutermelés évközi növekedése eléri a 15-25 százalékot, a progresszív integrált áramkörök gyártása esetében a 30-40 százalékot is. Megbirkóztunk a licenc alapján bevezetett gyártással is. Aránylag rövid idő alatt - 2,5 év alatt - megoldottuk a műszaki fejlesztés állami feladatát, beleértve a kutatási eredmények gyakorlati érvényesítését is. A végtermékgyártóknak és a további felhasználóknak fontos hazai gyártmányú alkatrészeket kínálhattunk fel. Sajnos, nem minden megy simán, nehézségek nélkül. Számos problémát megoldottunk, de újabbak merülnek fel, A tudományos-műszaki fejlesztés javítása érdekében szüntelenül bővítjük az együttműködést az ágazaton belüli és az ágazaton kívüli vállalatokkal is, elsősorban azokkal, amelyek fejlett kutatási-fejlesztési bázissal rendelkeznek. Például a Bratislavai Orvosbionikai Kutatóintézettel együttműködve kutatóintézetünk azon dolgozik, miként alkalmazhatnánk az egészségügyi technikában a számítás- technikát. A cél, hogy a kórházakban meggyorsítsák a diagnosztizálási, a gyógyítási és az adminisztrációs folyamatot is. A Szlovák Tudományos Akadémiával már az 50-es években megkezdtük együttműködésünket, s azóta eredményesen folytatjuk. Ugyancsak sikeresen együttműködünk a Csehszlovák Tudományos Akadémiával, a főiskolákkal és tucatnyi kísérleti orvosi munkahellyel, s együttműködési partnereink sorában megtalálható a Nové Mesto nad Váhom-i Gépesítési és Automatizálási, valamint a Prešovi Fémipari Kutatóintézet is. koncentrálási és szakosítási törekvéseink megvalósításakor érezzük: nem kielégítő az anyagi-műszaki ellátás. Már évek óta siekresen együttműködünk a Nyitrai Mezőgazdasági Főiskolával. A főiskolával megkötött egyezményben rögzítettük a konkrét feladatokat, melyek teljesítését évenként ellenőrizzük. Nagyra értékeljük azt a segítséget, melyet a főiskola dolgozóitól kapunk. Ez az együttműködés bizonyára azért is jó, mert a tudományos-kutatási dolgozók járásunk mezőgazdasági vállalataiban kedvező feltételeket találnak munkájukhoz. És ez nem utolsósorban annak köszönhető, hogy a járási szervek e kérdésekre rendkívüli figyelmet fordítanak. Járásunk figyelemre méltó eredményeket ér el az állattenyésztés koncentrálásában és szakosításában is. Természeti adottságainknak megfelelően alapvető ágazatunk a szarvasmarha-tenyésztés. Az állattenyésztésben is az eredmények jelentik a fő mércét. 1982- ben mezőgazdasági vállalataink tehenenként 3610 literes .hozamot értek el, a legnagyobbat - 4400 litert - a Koši Efsz-ben. Az utóbbi két évben nagyon intenzíven foglalkozunk az abraktakar- mány-fogyasztás csökkentésének lehetőségeivel. Egyértelműen meg kell mondani, hogy ebben is sikerül érvényesítenünk a tudomány és a kutatás ismereteit. Már 1982-ben az összes mezőgazdasági vállalatunkban bevezettük a takarmányadagok optimalizálását. köztük olyanok is, melyek felszámolása nem megy egyik napról a másikra. Néhány fogyatékosság, érthető számunkra, mivel a mikroelektronika fiatal szakágazat, mely dinamikusan fejlődik. Hogy mi az, ami szinte krónikusan nehezíti munkánkat, s így rontja eredményeinket? Főleg a szállítói-megrendelői kapcsolatokban, az anyagi-műszaki ellátásban, a műszaki fejlesztési feladatok végrehajtási feltételeiben és a beruházások kivitelezésében megnyilvánuló fogyatékosságok okoznak sok gondot. A kutatási és a fejlesztési időt igyekszünk a lehető legjobban lerövidíteni; tudjuk, hogy ez rendkívül fontos. Az viszont már kevésbé érthető számunkra, hogy mások milyen könnyelműen viszonyulnak e feladatokhoz. A vállalatban két év alatt megoldunk egy nagyon bonyolult állami műszaki-fejlesztési feladatot, mely a mikroszámítógépek és különböző áramkörök fejlesztésével volt kapcsolatos, de csupán az állami tervbe történő besorolásuk két évig tartott, s még így sem teremtették meg gyártásukhoz az összes feltételt. Az is rontja igyekezetünk hatékonyságát, hogy csupán 1988- ban biztosítják teljesen a szóban forgó állami feladat megoldási eredményeinek termelésben való érvényesítését, noha az áramkörök fejlesztési szempontból már 1984 végén gyártásra alkalmasak lesznek. A gyártást azért kezdhetjük el csupán 1988-ban, mert az ehhez szükséges beruházást nem lehet korábban megvalósítani. Érthetően mindent elkövetünk azért, hogy ezt a problémát megoldjuk. JÁN ŠULAJ elvtársnak, a Detvai Nehézgépipari Vállalat üzenni pártbizottsága elnökének felszólalása PAVOL ZEMAN elvtársnak, a Stará Turá-i Chirana vezérigazgatójának felszólalása JÁN URBAN elvtársnak, a Prievidzai Járási Mezőgazdasági Igazgatóság igazgatójának felszólalása ALOJZ SLOVÍK elvtársnak, a piešťanyi Tesla konszernvállalat műszaki fejlesztési igazgatójának felszólalása
