Új Szó, 1983. szeptember (36. évfolyam, 206-231. szám)
1983-09-16 / 219. szám, péntek
..c* '«nur AZ SZLKP KÖZPONTI BIZOTTSÁGA ÜLÉSÉNEK VITÁJA NAGY KÁZMÉR elvtársnak, a Komáromi (Komárno) Járási Nemzeti Bizottság elnökének felszólalása Néhány példán és tapasztalaton keresztül szeretném szemléltetni, hogy a komáromi járásban miként érvényesítik a gyakorlatban a tudomány és technika eredményeit. A Steiner Gábor Hajógyárnak a komáromi járásban meghatározó szerepe van a tervteljesítésben, valamint a tudomány és technika legújabb ismereteinek gyakorlati alkalmazásában. A 7. ötéves tervidőszakra kitűzött program a hajógyártásban feladatul adta a klasszikus és a műszaki úszóművek teljes innoválását mind az öt gyártott típus esetében. Ezt a feladatot jelenleg négy típus esetében sikeresen teljesítjük, az ötödik úszómű-típus pedig a műszaki előkészítés kívánt stádiumában van. Az innováció nem jelenti csupán a paraméterek módosítását. Magasabb innovációs fokozatba tartozó úszómüvek gyártását kezdjük meg, néhány közülük nemcsak a folyami, hanem a tengeri hajózás követelményeinek is megfelel. Most fejezzük be az Amur típusú teherhajó fejlesztését és gyártását, ez a típus ugyancsak alkalmas folyami és tengeri hajózásra, és ezt a csehszlovák hajógyártás történetében első ízben sikerült elérni... A KBT kanalas kotró esetében a gyártmányfejlesztés a teljesítmény egyharmaddal való növekedését eredményezte - óránkénti teljesítménye 450- ről 600 köbméterre növekedett. A hazai szükségletekre gyártott tolóhajó - noha hazai gyártmányú alkatrészek hiánya miatt nem volt felszerelhető optimális részegységekkel - elnyerte a műszakilag progresszív termék címet. Paramétereinek köszönhetően a legolcsóbb hajószállítást teszi lehetővé hazánkban. A tudomány és a technika legújabb ismereteinek a termékek fejlesztése során történő hasznosításán kívül a vállalat - melynek saját tudományos-kutatási alapja van - nagy figyelmet fordít a termelési folyamat ésszerűsítésére is. így az utóbbi években figyelemre méltó eredményeket értek el a megterhelő és a monoton műveletek gépesítésében és automatizálásában, főleg a lemezekkel való manipulálásban és a lemezek feldolgozásában, a T-profilok szerelésében és hegesztésében, a hajótestek merevítésé- ben, a lánghegesztő automaták alkalmazásában. A hajógyártáson kívül egyéb termékek gyártásánál is zömében a félautomata hegesztési technológiát alkalmazzák. A termelési technológia 7. és 8 ötéves tervidőszakra előirányzott fejlesztési programjában feladatul tűztük ki, hogy - főleg a hegesztésben és a felszíni megmunkálásokban - automatizáljuk az egyes folyamatokat. A jövő évben például felszereljük a PR 32-es hazai gyártmányú ipari robotot a hegesztési munkahelyen. A vállalat fejlesztési elképzelései is kötődnek a már meglevő, műszakilag progresszív elektrotechnikai termelés lényeges bővítéséhez; azzal számolnak, hogy önálló üzemet hoznak létre, s hogy bővítik a villamos elosztók és az irányító pultok választékát. A komáromi nehézgépgyárban a tudomány és a technika sikeres érvényesítéséhez már hagyományosan hozzájárul a széles körűen kibontakoztatott újító- és feltalálómozgalom, valamint a 18 komplex racionalizációs brigád tevékenysége. Ennek bizonyítéka az is, hogy tavaly például több mint 5 millió korona értékű hasznot eredményezett tevékenységük. A hajógyártás fejlesztésében egyre nagyobb mértékben részesedik a Komáromi Hajóépítési Kutatóintézet, melyet 1977-ben hoztak létre a Martini Nehézgépipari Müvek tudományos-műszaki alapja szerves részeként. A kutatóintézet együttműködik a szovjetunióbeli testvérintézetekkel, valamint a többi KGST- tagország hasonló intézeteivel. A komáromi járás párt- és állami szervei ügyelnek arra, hogy az iparfejlesztési koncepciók és a munkaerőtartalékok kihasználásának koncepciói a tudomá- nyos-műszaki haladás elmélyítésének érvényesítésével valósuljanak meg. Pozitív példa erre az a szándék, hogy a kis- ürtartalmú motorkerékpárok eddig szétforgácsolt gyártását Gúta és Nagyme- gyer térségébe összpontosítják azzal a céllal, hogy a jövőben egy önálló vállalatot hoznának létre. Egy további gépipari üzemben, a komáromi Agrozetben is kedvező feltételeket teremtenek a tudományos-műszaki haladás eredményesebb érvényesítésére. Saját tudományos-kutatási alapjukban a burgonya-osztályozó gépek innoválását végzik. A járás agroökológiai feltételei között a mezőgazdasági termelés további inten- zifikálását lényeges mértékben meghatározza az öntözőkapacitások építése és kihasználása; eddig a szántóföldnek megközelítőleg az egynegyede öntözhető. Az idei esztendő különösen meggyőzött bennünket az öntözőrendszer bővítésének szükségességéről, hiszen például az öntözetlen területen a silókukorica hektáronként 120 mázsát adott, az öntözött területen ennek a háromszorosát. A melegkedvelő növények, a hajtatott zöldség termesztésére kidolgoztuk a geo- termális energia kihasználásának koncepcióját, hiszen a hidrogeológiai kutatások azt bizonyítják, hogy gazdag forrásaink vannak a téren. Mivel a kutatófúrások terén még nem tisztázott a helyzet - hiszen a sikertelenség kockázatát nem viselheti a mezőgazdasági vállalat - az említett koncepció megvalósítása késik. E helyzet újraértékelésére lenne szükség, és fontolóra kellene venni a kutatófúrások központi forrásokból való finanszírozását, s csak akkor kellene a mezőgazdasági vállalatok rendelkezésére bocsátani, ha már gazdaságilag kiértékelték. A napkollektoroknak a mezőgazdaságban való szélesebb könnyű alkalmazását is gátolja magas áruk. Mivel feltételeink között a napenergia kihasználására jók a lehetőségek, az említett ok ellenére intézkedéseket készítünk elő e lehetőségek kamatoztatására. Törődünk a tej hűtésekor keletkező hulladékhó hasznosításának megoldásával is. PAVOL HRIVNÁK elvtársnak, az SZSZK ipari miniszterének felszólalása A CSKP KB 8. ülése határozatainak lebontásakor reszortunkban annak az elemzéséből indultunk ki, hogy a 7. ötéves tervidőszak első két évében és az idén a vegyiparban, a fafeldolgozó-iparban és a könnyűiparban, miként alakult a fejlődés, illetve a tervteljesítés, s figyelembe vettük az eddig már kidolgozott távlati feladatokat is. Főleg a következő célok elérésére összpontosítjuk erőinket: először - ágazataink teljesítőképességének, termelésük hatékonyságának növelésére, hogy így biztosítsuk reszortunk nagyobb mértékű hozzájárulását a nemzeti jövedelem képzéséhez; másodszor - meg kell teremtenünk a verseny- és exportképes termékek, vala- mfint a népgazdaságunk fejlődése számára szükséges termékek gyártásának feltételeit, különös tekintettel a belkereskedelem fogyasztási cikkekkel való ellátására. E feladataink teljesítésekor pedig hatékonyan ki kell halsználnunk a nemzetközi termelési kooperációt; harmadszor - a termelési folyamatokban hatékonyabban akarjuk érvényesíteni a nyersanyagokat, a tüzelőanyagokat és az energiát, miközben jobban kihasználjuk jelenlegi termelési alapunk teljesítő- képességét, és negyedszer - termelésünk során ügyelünk a környezetvédelmi követelmények megtartására, és megteremtjük a környezet javításának feltételeit. E négy alapvető célunk elérése érdekében számos rövid távra szóló és távlati feladatot konkretizáltunk. Ezek elsősorban a dolgozók felkészítésére, az energia- igényesség csökkentésére és energia- gazdálkodásunk fejlesztésére, gépipari termelésünk fejlesztésére és az állóalapok karbantartásának javítására vonatkoznak. Továbbá figyelmet fordítunk a termelést megelőző szakaszok erősítésére és aktivitásának növelésére, a termékek minőségének javítására, az innovációs aktivitás biztosítására és a termelés gazdaságosságának növelésére, a tudományos-műszaki fejlesztés meggyorsítására oly módon, hogy a kutatási eredményeket a lehető leggyorsabban érvényesítsék a gyakorlatban, hogy javuljon az alkalmazott gazdasági kutatási tevékenység, és javuljanak a dolgozók kezdeményezése kibontakoztatásának feltételei. Ugyancsak nagy figyelmet fordítunk arra, hogy célszerű és megfelelő beruházási politikát folytassunk. Tudományos-kutatási alapunk tevékenységének tavalyi elemzéséből kitűnik, hogy az egyes ágazatokban nagyon eltérőek a kutatási kapacitásokkal szemben támasztott igények. Míg például a vegyiparban a tudományos-kutatási alapot az új termelési szakágazatok bevezetésével párhuzamosan arányosan építették ki, a könnyűiparban az egyes szakágazatokban egyáltalán nem vagy csak részben építették ki a kutatási bázist. Természetes, hogy reszortunk több kutatási munkahelyét bővíteni kell és műszakilag úgy felszerelni, hogy lényegesen javuljon kutatómunkájuk hatékonysága. Egyik sürgető feladatunk a Bratislavai Vegyi Technológiai Kutatóintézet teljes kiépítése. E kutatóintézet jelentős mértékben hozzájárul a Szovjetunióval közös integrációs program keretében a speciális vegyi anyagok gyártásának megvalósításához. Szeretnénk, ha reszortunk dolgozóinak gondolkodásmódjában gyökeret eresztene, hogy a kutatást és a fejlesztést komplex módon kell értelmezni, vagyis a kutatástól és fejlesztéstől kezdve a licenctevékenységen, a nemzetközi együttműködésen, a progresszív technika vásárlásán és annak színvonalas kihasználásán, a termelési folyamatok tökéletesítésén keresztül egészen a dolgozók kezdeményezéséig mindenre ki kell terjednie figyelmüknek. Tény, hogy a megváltozott gazdasági feltételek éppen a mi ágazatainkban csapódtak le erőteljesen. A feltételek megváltozására nem volt és még most sincs felkészülve tudományos-kutatási alapunk, így az új feltételekre nem is tud kielégítően reagálni. Mindez indokolttá teszi számunkra, hogy újszerűen és differenciáltan bontsuk le a CSKP KB 8. ülésének határozatait. Igaz, hogy számos pozitív kutatási és fejlesztési eredményünk van, de mindez - mint például a polipropilén-program, az üvegszál és a szigetelő anyagok kutatási programjának sikeres megvalósítása - elsősorban annak köszönhető, hogy adottak voltak a programok gyakorlati megvalósításához szükséges gépellátási feltételek. Éppen ezért főleg ott kell értékelni a jó eredményeket, ahol ezek a feltételek nem adottak. Hiszen például a vágsellyei Antioxidáns CD üzem építése során a szükséges technológiai gépi berendezéseket nagy nehézségek árán szerezzük be hazai és külföldi szállításokból. Márpedig az ilyen helyzet nagyon nehezíti a beruházás terv szerinti kivitelezését. Szándékaink megvalósítása során tehát számos probléma merül fel, s ezekkel nem tudunk mindig saját erőnkből megbirkózni. Az a véleményünk, hogy a CSKP KB 8. ülése határozataiból ránk háruló feladatok sikeres teljesítése érdekében néhány problémát fel kell számolnunk. Elsősorban azoknak az akadályoknak a leküzdésére gondolok, amelyek gátolják a kutatási eredmények gyorsabb gyakorlati alkalmazását. Egyértelműen tisztázni kell, hogy a műszaki politikai irányítási rendszerében hol van reszortunk helye. Tudjuk, hogy a kutatási eredmények gyorsabb gyakorlati érvényesítését, a li- cencek eladását jelentős mértékben segítik az úgynevezett ideiglenes objektumok, melyeket a tudomány és technika fejlesztésére hozunk létre. Csakhogy ezeknek az objektumoknak a létesítéséhez ki kell dolgozni a jogszabályokat és a pénzügyi előírásokat is, hogy biztosítsuk megvalósításuk folyamatosságát és komplex voltát. A kísérleti üzemek építésének folyamatossága csak úgy biztosítható, ha már a feladat megoldásának kezdetén az illetékes szerv engedélyezi létrehozását, és egyúttal kitűzi az építkezési és technológiai szerelési feladatok megvalósításának határidejét. Nem gyorsítható meg ugyanis a kutatási eredmények gyakorlatba való átvitele, ha az ehhez szükséges szállításokat az utolsó helyre sorolják. Át kell értékelnünk a nemzetközi szervezetekben folyó tevékenységünket is, elsősorban azokban, amelyek a divatról döntenek. Bár e szervezetekben való működés devizaigényes, ahogy mondani szokás, jelen kell lennünk, hogy idejében értesüljünk a várható divatirányzatról, s így versenyképesebb termékekkel jelentkezhessünk. A vegyipar fejlesztésével foglalkozó irányító csoport, mely párt- és gazdasági tisztségviselőkből áll, olyan tapasztalatokra tett szert, melyek alapján ajánlhatom, hogy más ágazatok feljesztése során is használják ki a párt befolyásának ezt a formáját. Ez az irányítási rendszer főleg azért vált be, mert különösebb adminisztratív intézkedések nélkül gyorsabban, kollektív megítélés alapján jutunk a célhoz. ŽOFIA ČERNÁ elvtársnönek, a prešovi Dukla Ipari Automatizálási Művek munkásnöjének felszólalása A gazdasági és a szociális fejlesztés irányelveiben kitűzött fő célokat konkretizáltuk vállalatunk programcéljaira. Ezek a tudományos-műszaki fejlesztés ismereteinek alkalmazásával összefüggő feladatokat is tartalmazzák, amelyeket kulcsfontosságúaknak tekintünk a vállalat intenzív fejlesztése szempontjából. A prešovi Dukla Ipari Automatizálási Müvek feltételei között ez azt jelenti, hogy szerkezeti változásokat kell végrehajtani az állami célprogramok javára, meg kell honosítani az ipari robotokat és manipulátorokat, az elektronikát, az automatizálást és a számítástechnikát. Nem feledkezünk meg az eddigi gyártási program fejlesztéséről és innoválásáról sem. Fejlesztési alapunk elé konkrét feladatokat tüztünk ki a nyers-, az alap- és a fűtőanyagok, valamint az elektromos energia hatékonyabb hasznosításával és a munka ésszerűsítésével kapcsolatban. Innovációs erőfeszítéseink eredményeként javultak a MODACT típusú villamos szervomotorok műszaki-gazdasági mutatói. Egyúttal növekedett hatékonyságuk, teljesítményük 10-15 százalékkal nagyobb lett, s csökkent termékeink devizaigényessége. Más módon is hozzájárultunk a nyersanyag-behozatal csökkentéséhez. A szerkezeti változások gyorsabb megvalósítása érdekében szoros együttműködést fejtünk ki az Automatizálási és Számítástechnikai Művek konszern kutatóintézeteivel és vállalataival. Az ezzel foglalkozó prešovi kutatóintézettel együttműködve honosítjuk meg az ipari robotok és manipulátorok gyártását. Jelenleg gyártjuk az AM-5 típusú manipulátor próbasorozatát, s megkezdtük az RS1C vezérlőrendszer gyártását. A Žilinai Számítástechnikai Kutatóintézettel együttműködve ebben az évben készítjük el az MP 45 mágnesszalag próbasorozatát. 1981-ben és 1982-ben felvettük gyártási programunkba egyebek között az ITM típusú váltók gyártását is. Az üzemi pártbizottság és a gazdasági vezetőség nagy gondot fordít a gyártási program felújítására, az új termékek részarányának növelésére. 1981-ben és 1982-ben az új termékek részaránya 16,5 százalék volt, a terv szerint 1983- ban eléri a 17,8 százalékot. A fémtakarékosság feladatát is sikeresen teljesítjük. Tavaly 246,3 tonna fémet takarítottunk meg, az idei terv 266,5 tonna megtakarítását irányozza elő. Ugyancsak törődünk a termelés minőségének javításával. Kidolgoztuk a minőségellenőrzés átfogó rendszerét. 1981-ben az első osztályú termékek részaránya 59,5 százalék volt. 1982-ben elérte a 62,8 százalékot és reméljük, hogy az idén 66 százalék lesz. De ebben az évben más igényes feladatokat js teljesítenünk kell, amelyek a szerkezeti változásokból adódnak. Tavalyhoz képest például az árukivitelt 6,7, a tiszta teljesítményt 8, a nyereséget pedig 37 százalékkal kell növelnünk. A feladatok teljesítését nagyban elősegíti a 13 komplex racionalizációs brigád tevékenysége, amelyek főként az új gyártási folyamatok ésszerűsítésével foglalkoznak. Még nem tettünk meg mindent a tudományos-műszaki fejlesztés eredményeinek gyakorlati alkalmazásáért, ezért a jövőben a pozitív eredményekre támaszkodva folytatni akarjuk erőfeszítéseinket. ÚJ SZÓ 6 1983. ÍXTT&
