Új Szó, 1983. szeptember (36. évfolyam, 206-231. szám)
1983-09-15 / 218. szám, csütörtök
AZ SZLKP KÖZPONTI BIZOTTSÁGA ÜLÉSÉNEK VITÁJA ÚJ SZÚ 5 183. IX. 15. leg, most az együttműködésen a sor, amint azt az előterjesztett intézkedési javaslatok is megállapítják. Valamennyiünknek - a kormányoknak, minisztériumoknak, állami, gazdasági és szakszervezeti szerveknek, párt-, szakszervezeti, ifjúsági szervezeteknek, a tudományosműszaki társaságok szervezeteinek - együtt kell működniük. Tőlünk, a szakszervezetekben tevékenykedő kommunistáktól a párt jobban elvárja, hogy nemcsak a beruházások terén, hanem a termelés hatékonyságának növelése és minőségének javítása során is ebbe az irányba orientáljuk a kollektív és egyéni kötelezettségvállalásokat. Joggal várja el a kommunistáktól, hogy igényesebbek legyenek a kollektívák és az egyének, a szocialista munkabrigádok és a komplex racionalizációs brigádok szervezésében, aí újító- és feltalálómozgalom szervezésében, a mérnökök, műszaki szakemberek, vezető és tudományos dolgozók egyéni és kollektív alkotó terveinek kidolgozásában. A szak- szervezeteknek nemcsak a termelésben, hanem a tudományos kutatási alapban, a Szlovák Tudományos Akadémia intézeteiben. a főiskolákon és a szakközépiskolákban is fokozott figyelmet kell szentelniük a politikai szervezőmunkának. Mi, a szakszervezetekben dolgozó kommunisták tudatosítjuk, hogy a tudomány és technika eredményeinek gyakorlati érvényesítése során jobban kell megszervezni a termelést szervező dolgozók felkészítését. Számos példát sorolhatnánk fel arra vonatkozóan, hogy a tudósok, kutatók, technikusok és munkások együttműködése lehetővé teszi a problémák gyorsabb megoldását, a legfontosabb feladatok teljesítését és ezáltal a népgazdaság szükségleteinek kielégítését. Több figyelmet kell szentelnünk a szakszervezeti szervek és szervezetek munkájának a kutatóintézetekben, a Szlovák Tudományos Akadémia munkahelyein, a főiskolákon és a szak- középiskolákban. Nemcsak a vállalatoknál, és üzemekben, hanem a tudományos kutatási alapban is fokozni kell a szakszervezeti szervek és szervezetek befolyását. Jogos a központi bizottság elnökségének afeletti aggodalma, hogy csökken a komplex racinalizációs brigádok, illetve az ilyen brigádok munkás tagjainak a száma. Teljes mértékben egyetértek a beszámolóval, amely szerint a csökkenés oka az, hogy nem teremtik meg a feltételeket az ilyen brigádok munkájához, a párt és a gazdasági vezetés nem értékeli megfelelően ezt a mozgalmat a vállalatok, üzemek és termelési gazdasági egységek jelentős részében. Sok példát sorolhatnánk fel arról, hogy a felsőbb gazdasági szervek nem érdeklődnek kellőképpen a brigádok munkájának eredményei iránt. A szakszervezeti szervek és szervezetek e mozgalom fejlesztése érdekében megkövetelik a gazdasági szervektől és szervezetektől, hogy fokozott érdeklődést tanúsítsanak a kollektívák iránt, céltudatosan irányítsák és szervezzék tevékenységüket, következetesebben valósítsák meg munkájuk eredményeit, anyagilag és erkölcsileg jobban értékeljék és jutalmazzák a brigádok tagjait. Több komplex racionalizációs brigádot kell szervezni a kutatásban és a termelésben a KGST- országok nemzetközi kooperációja, szakosítása és integrációja keretében. Ezen a téren a szakszervezeti tagok véleménye szerint is még csak a kezdeti lépéseket tettük meg. A szakszervezeti szervek már nemegyszer kifejezték elégedetlenségüket amiatt, hogy a feltaláló- és újítómozgalomban krónikus problémák merülnek fel. Az opportunizmus, kispolgáriasság és bürokratizmus megnyilvánulása az, hogy sok esetben nem tartják meg az újítási javaslatok felülbírálásának törvény által meghatározott határidőit, halogatják az elfogadott javaslatok megvalósítását, nem élnek a javaslatok szerzői és megvalósítói anyagi ösztönzésének lehetőségeivel, és nemegyszer hosszadalmas bírósági perek folynak a találmányok és 1974 óta, amikor a CSKP KB megtárgyalta a tudományos-műszaki fejlesztés kérdéseit, csaknem egy évtized telt el. A Szlovák Tudományos Akadémia több módszert próbált ki arra vonatkozóan, hogyan gyorsítható meg a tudomány eredményeinek gyakorlati alkalmazása: a) a komplex racionalizációs brigádok révén (ma az SZTA-n mintegy 50 brigád dolgozik); b) más szervezetekkel kötött újítások díjazásáról. Mindez, sajnos, az emberek irigységét is tükrözi. Ezt igazolják a milliomosok klubja feltaláló és újító tagjainak tapasztalatai is. Tudatosítjuk, hogy a szakszervezeteknek és a tudományos-műszaki társaságoknak küzdeniük kell az ilyen negatív jelenségek ellen. Meq kell követelnünk, hogy félelösségre vonják és megbüntessék azokat a dolgozókat, akik nem viszonyulnak rugalmasan az újítómozgalom fejlesztéséhez. A szakszervezeti szerveknek és szervezeteknek határozottabban kell megkövetelniük az állami és gazdasági szervektől a törvény által megszabott határidők és normák megtartását A szakszervezeteknek az újítók és feltalálók támaszává kell válniuk. Hatékonyabbá kell tenni a nyilvános ellenőrzéseket, nagyobb figyelmet kell szentelnünk az egyeztető tárgyalásoknak, sokoldalú segítséget kell nyújtanunk a feltalálóknak és újítóknak. Ügyelnünk kell arra, hogy az élenjáró feltalálók és újítók, kutatók és fejlesztők, tervezők és konstruktőrök és a termelést előkészítő szakaszok dolgozói, akik eredményesen oldották meg a tudomány és technika fontos feladatait, ne csak megfelelő jutalomban részesüljenek, hanem szakágazati és állami kitüntetéseket is kapjanak, hogy ezáltal is fokozzuk társadalmi megbecsülésüket. Elvtársak, biztosítom önöket afelől, hogy a szakszervezeti szervek és szervezetek teljes mértékben támogatni fogják a kormány azirányú törekvését, hogy a tudomány és technika legújabb ismereteit, a jelentős találmányokat és újításokat besorolják a tudomány és technika fejlesztési terveibe, a komplex szocialista racionalizáció és innováció programjaiba, a tüzelőanyag, energia és fémek hatékony felhasználására vonatkozó intézkedésekbe. Ismételten emlékeztetek arra, hogy a feltalálók és újítók kezdeményezését arra is fel kell használni, hogy csökkentsük a nehéz és az egészségre ártalmas munkafolyamatok számát és előmozdítsuk a környezet javítását. Éppen ezért erre irányítjuk az Antonin Zápotocký díj odaítélését. A rekonstruált, de főleg az új termelési kapacitásokban a tudomány és technika elsajátítása nagy igényeket támaszt a dolgozók szakképzettségével szemben. Ezért a szakszervezetekre jelentős feladatok várnak a fiatal munkások és a műszaki értelmiség nevelésében, a munkások szakképzettségének növelésében. A minőségi változásokat tükröznie kell az ideológiai és nevelómunkának is, főleg a munkaerkölcs megszilárdítása során. Ez elsősorban a szakszervezetekben dolgozó kommunisták feladata. A pártszerveknek és -szervezeteknek szüntelenül emlékeztetniük kell a szak- szervezetekben dolgozó kommunistákat és a vezetőket erre a kötelességükre. Nem nézhetjük közömbösen a fogyatékosságokat általában, de az említett területen sem. A szakszervezeteknek élniük kell a társadalmi ellenőrzés és bírálat jogával, mivel ezzel a joggal a társadalom ruházta fel őket. Ellenőrizni és bírálni kell azokat, akik nem értik meg, hogy új, igényesebb szakasz kezdődik társadalmunk eredményes fejlődésében. Csak ez teszi lehetővé a tudományos-kutatási fejlesztés meggyorsítását. Amint Hruškovič elvtárs az elnökség beszámolójában helyesen megállapította, sok függ attól, hogyan alakul a jövőben az állami, gazdasági, szakszervezeti és ifjúsági szervek és szervezetek, valamint a tudományos-műszaki társaságok együttműködése. A Szakszervezetek Központi Tanácsa, majd ezt követően valamennyi szakszervezeti szerv és szervezet foglalkozni fog a tudományos-műszaki fejlesztés meggyorsításának kérdéseivel, valamint a jövő évi feladatokkal. A tudományos-mű- szaki fejlesztéssel kapcsolatos feladatokat tartalmazza a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom jövő évi aktivitási terve is, amelyet ezen a héten vitat meg a Szakszervezetek Központi Tanácsa. együttműködési szerződések alapján; c) a termelővállalatokba kihelyezett munkahelyek létesítésével (pl. a Tesla Konszernben a fizikai elektronika osztályának létesítésével, az SZTA Alapanyag- és Gépkutató Intézetének, valamint a Martini Nehézgépgyárnak társult munkahelye). Ezek és a hasonló formák hozzájárulnak az időszerű problémák megoldásához, ilyen volt például az igényes mikroelektronikai technológia gyors bevezetése stb. Az alapkutatás irányvonalának meghatározásában új minőséget jelentenek az alapkutatás célprogramjai. Ezek az alapkutatás állami tervének részét képezik. Csehszlovákiában az alapkutatás állami terve egységes, a célprogramok megteremtik a feltételeket a tudományos kollektívák törekvéseinek egyesítésére a kutatási-fejlesztési alap egyes részeiben annak érdekében, hogy jelentősebb tudományos-műszaki megoldást érjenek el. A Szlovák Tudományos Akadémia szavatolja a 21 alapkutatási célprogram közül hat megoldását és továbbiak megoldásában is részt vesz. Ezenkívül kezdeményezöen további négy alapkutatási célprogramot javasolt, ezek néhány időszerű szlovákiai probléma megoldására irányulnak. A CSKP KB Elnöksége és a CSSZSZK kormánya 1981 -ben hagyta jóvá az alap- kutatási célprogramot. Azóta ezek a programok szerves részét képezik A csehszlovák tudomány fejlesztésének és érvényesítésének fő irányvonalai a 7. ötéves tervidőszakban című dokumentumban. A Szlovák Tudományos Akadémia ennek megfelelően kidolgozta az SZTA fő feladatait a CSKP XVI. kongresszusa és az SZLKP kongresszusa után 1981-1985-re. Ezt a dokumentumot megtárgyalta az SZLKP KB Elnöksége és az SZSZK kormánya. Ez képez alapot a Szlovák Tudományos Akadémia egyes munkahelyei és szervei tevékenységének szervezéséhez, irányításához és ellenőrzéséhez a 7. ötéves tervidőszak egyes éveiben. Az SZTA megteremtette a feltételeket a tudományos eredmények gyakorlati érvényesítéséhez, s ezeket a CSKP KB 8. ülésének határozatai alapján konkrétan lebontotta. Figyelmünket a tudományosműszaki fejlesztés 10 döntő fontosságú területére összpontosítottuk, ui. a CSKP KB határozata értelmében a kutatás és fejlesztés kapacitásait ezekre kell elsősorban irányítani. Kiválasztottunk mintegy 60 népgazdasági és társadalmi szempontból jelentős tudományos eredményt, amelyeket céltudatos törekvéssel gyorsan érvényesíthetünk a gyakorlatban. Ezek a kiválasztott eredmények hozzájárulnak a tudományos-műszaki fejlesztés 10 döntő irányzatának megvalósításához. így például a biológiai kutatás területén kidolgoztuk a mikrobiális eredetű takarmányfehérje gyártásának technológiáját, és megszerveztük 42 tonna próbatermelését a trnavai Szlovák Keményítőgyárban. Bebizonyosodott magas tápértéke, és kidolgoztuk a tervet arra vonatkozóan, hogy évente 850 tonna ilyen fehérjét gyártsanak. A Szlovák Tudományos Akadémia intenziven dolgozik uj mikroorga- nizmus-törzsek előkészítésén, amelyek a jövőben lényegesen olcsóbbá tennék e takarmányfehérje gyártását. A Szlovák Tudományos Akadémia a 8. ötéves terv időszakára az alábbi alapkutatási célprogramokat javasolja: a) a Nyugati-Kárpátok délnyugati része geológiai struktúrájának kutatását a földgáz- és kőolajlelőhelyek feltárásával kapcsolatban, b) az ivóvízképzés elméleti alapjait. E két terv megvalósítását az egész ország különböző munkahelyeinek részvételével a Szlovák Tudományos Akadémia illetékes munkahelyei szavatolják. A tudomány gyakorlati érvényesítésében a fő problémát az jelenti, hogy nincs megfelelő kapcsolat az alapkutatás - alkalmazott kutatás -fejlesztés -termelés -felhasználás ciklus egyes résztvevői között. Pedig ez a kapcsolat határozza meg ennek a ciklusnak az eredményességét. Ha meg akarjuk gyorsítani a tudományos-műszaki fejlődést, meg kell szüntetni ezeket a fogyatékosságokat. Lényegében két lehetőség nyílik ezeknek a problémáknak a megoldására. Vagy irányítani kell e kapcsolatok kialakításának folyamatát, vagy pedig meg kell szüntetni az akadályokat azáltal, hogy a ciklus résztvevőit kevesebb reszortban kell összpontosítani. Saját tapasztalatainkból, valamint a szovjet elvtársak eredményeiből kiindulva a probléma megoldásának második módszerét alkalmazzuk. Ezért a tervező szervek megértésével kísérleti termeléseket vezetünk be, és bővítjük saját prototípus műhelyeinket. Megkíséreltünk tudományos kutatási társulást létesíteni a Szlovák Tudományos Akadémiában a technikai-kibernetikai intézet keretében azzal a céllal, hogy ezen a területen az alapkutatást felhasználjuk a tudományos-műszaki fejlesztés meggyorsítására az automatizálásban és a robottechnikában. A tudományos-műszaki fejlesztés gyakorlati érvényesítése meggyorsításában jelentős tényező a pártszervek közvetlen elkötelezettsége. Ezt bizonyították az SZLKP KB szemináriumai, amelyeken a tudomány és technika egyes területei fejlesztésének lehetőségeit vitatták meg (mikroelektronika, robottechnika, genetika, biotechnológia stb ). Nem becsüljük túl a Szlovák Tudományos Akadémia által elért eredményeket. Tudatosítjúk, hogy csak a kezdetnél tartunk az alapkutatás új irányvonalának megvalósításában. A további előrehaladás feltétele az, hogy magában a Szlovák Tudományos Akadémiában javítsuk az alapkutatás minőségét és hatékonyságát. Mindenáron magas nemzetköz színvonalat kell elérnünk, elsősorban a tudományos-műszaki fejlesztés kulcs- fontosságú területein. Ezért rendkívüli figyelmet fordítunk a következő ötéves terv előkészítésére. Az alapkutatás állami terveinek kidolgozásához a kiindulópontot azok a tudományos prognózisok jelentik, amelyeket több száz tudományos dolgozó részvételével dolgoztunk ki. Figyelembe vesszük a gazdasági és társadalmi fejlődés prognózisait is, amelyek kidolgozásában a Szlovák Tudományos Akadémia is részt vett. Megtettük az előkészületeket annak érdekében, hogy a Szlovák Tudományos Akadémia tudományos potenciálját a tudományos-műszaki fejlesztés kulcsfontosságú feladataira összpontosítsuk. Ehhez megteremtettük a szervezési feltételeket is, igy például a rokonintézeteket az SZTA tudományos központjaiba összpontosítottuk. Jelenleg négy ilyen tudományos központ működik az Akadémia keretében. A prognózisok kidolgozása során szerzett tapasztalataink azt bizonyítják, hogy fordulatot kell elérnünk a tudományos információk megszerzésében. A tudomány olyan gyors ütemben fejlődik, hogy a tudományos információk megszerzését a Szlovák Tudományos Akadémia, illetve az alapkutatás számára fontos társadalmi feladatnak kell tekinteni. Ellentétes követelmény lenne, ha az alapkutatástól nagy hatékonyságot várnánk el, de ugyanakkor nem látnánk el a szükséges műszerekkel és berendezésekkel. Ezt a problémát meg kell oldani. Ennek során az eddig szerzett jó tapasztalatokból kell kiindulni így például a Szlovák Tudományos Akadémia központjaiból, ugyanis ezeknek a központoknak a központi laboratóriumait a legigényesebb műszerekkel és berendezésekkel láttuk el. Az alapkutatás minősége javításának elsősorban az a célja, hogy javítsuk a tudományos-műszaki fejlesztést, és lehetővé tegyük a magasabb szintű innová- lást. így például az igényes tomográf szerkesztése a nukleáris mágneses rezonancia elve alapján, megalapozhatná a tudományos műszerek iparát. Megvannak a korszerű biotechnológiai ipar megalapításának a feltételei is. Tekintettel az új feladatok nagy számára és az Akadémia dolgozóinak relatíve alacsony számára, gondosan meg kell válogatni a gyakorlati alkalmazásokat. Nem helyettesíthetjük az alkalmazott kutatást, sem pedig a tudományos eredmények termelési alkalmazását bevezető szerveket. Ezt csak abban az esetben tesszük meg, ha még nem szervezték meg a megfelelő műszaki fejlesztést, illetve ha specializált termékekről vagy kisszériás termelésről van szó. Feltételezésünk szerint az ilyen kisszériás termelés végül az ipar érdeklődését is felkelti, mivel gazdaságilag rendkívül előnyös. Végül, hangsúlyozni szeretném milyen feladatok várnak ránk a nemzetközi együttmüködés hatékonyságának növelésére. A Szlovák Tudományos Akadémia és a Szovjetunió tudományos munkahelyei együttműködésének mennyiségi mutatói kedvezőek. Előnyben akarjuk azonban részesíteni az együttműködés magasabb formáit, főleg az olyan feladatok megoldása során, amelyek meggyorsítják a tudományos-műszaki fejlődést. JOZEF ZACHAR elvtársnak, az SZTA alelnökének, az SZTA fiziológiai tudományok központja igazgatójának felszólalása
