Új Szó, 1983. szeptember (36. évfolyam, 206-231. szám)
1983-09-02 / 207. szám, péntek
MINDEN ERŐNKKEL A GAZDASÁGI FEJLŐDÉS ÜTEMÉNEK MEGTARTÁSÁÉRT ÚJ SZÚ 3 1983. IX. 2. Ľubomír Štrougal elvtárs beszámolója a prágai országos aktívaértekezleten A CSKP KB Elnöksége és a szövetségi kormány igényesen és bírálóan foglalkozott az idei elsó félévi terv teljesítésével. Elbírálta az elért eredményeket, nagyra értékelte a pozitív irányzatokat, valamint a konszernek, a trösztök, a vállalatok és a szervezetek többségének a dolgozók aktív részvételével az irányban tett erőfeszítéseit, hogy számos mutatóban és népgazdasági területen a gazdasági fejlődés a terv előirányzatához képest gyorsabb legyen. Egyúttal aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a vállalatok, a konszernek és a trösztök egy része nem teljesíti feladatait és kötelességeit, ezzel gyengíti a közös erőfeszítéseket és a népgazdaság eredményeit. Azok az intézkedések, amelyeket a párt Központi Bizottságának Elnöksége, valamint a szövetségi, a cseh és a szlovák kormány elfogadott, az elért kedvező eredmények szilárdítását célozzák. Megkövetelik azonban azt is, hogy ezeket az intézkedéseket hatékony, konkrét lépésekként bontsák le következetesen a minisztériumoktól kezdve a konszerneken és a trösztökön át egészen a vállalaton belüli egységekig, azzal a céllal, hogy a legkisebbre csökkentsék a terv előirányzatától való negatív eltéréseket, és az irányítás egész területén biztosítsák az összes, főként a minőségi feladatok teljesítését. A XVI. pártkongresszus és a 7. ötéves terv gazdaságpolitikai koncepciójával és céljaival, valamint a Központi Bizottság 7. ülésének határozataival összhangban az idei év egészében véve kedvező eredménnyel rendkívül fontosak. Ugyanúgy, mint a 7. ötéves tervidőszak elsó felének lényegesen bonyolultabb feltételek között elért eredményei, az idei eredmények is bizonyították, hogy gazdaságunknak nagy tartalékai vannak, tehát megfelelően képes megbirkózni a jelenlegi nagyon igényes népgazdaság-fejlesztési követelményekkel. A 7. ötéves tervidőszak első két évében a gazdaságpolitika területén reagáltunk a megváltozott nemzetközi és hazai helyzetre. Alapvető célként tűztük ki azt, hogy le kell rövidíteni a gazdaság új feltételekhez való alapvető alkalmazkodásának idejét, és 1983-tól kezdve meg kell kezdeni a gazdaságfejlesztés dinamikája meggyorsításának folyamatát. Reálisnak és hatékonynak tekintettük azt a feladatot, hogy elsősorban a gazdasági egyensúly domináljon a dinamikával szemben. Ezt a célt lényegében sikerül elérni. Látni kell azonban, hogy ez nem volt és most sem enyhe követelmény. Egyszeri lépéssel számos fontos nép- gazdasági feladatot kellett megoldani, amelyekhez hasonló a múltban nem volt tekintetbe véve a rendelkezésre álló nyersanyag-és energia mennyiségének csökkenését, a gazdasági fejlődés általános lelassulását, a nemzetközi kereskedelmi forgalom csökkenését és a fejlett tőkés országok gazdasági pangását. Mindenekelőtt meg kellett birkózni azzal, hogy csökkent a rendelkezésre álló nemes fűtőanyagok mennyisége, a mezőgazdaságban meg kellett szüntetni a rossz termés következményeit és a növénytermesztési terv teljesítésében keletkezett lemaradást a jelenlegi ötéves tervidőszak első két évében. A nem szocialista országok válsága miatt nehézségek keletkeztek a feldolgozót par termékeinek eladásával kapcsolatban, s ezek mindmáig megmaradtak. Szembe kellett néznünk a kereskedelemben, a pénzügyi és a hitelpolitika terén érvényesített diszkriminációs fogásokkal. A 7. ötéves tervidőszak első három évében a gazdasági és a szociális fejlődést olyan feltételek jellemzik, hogy csökken az adósságunk konvertibilis valutában, a kivitel és a behozatal cserearányromlását fedezni tudjuk, s gondoskodunk a nép elért életszínvonalának és szociális biztonságának megtartásáról. Igaz ugyan, hogy a gazdaságpolitika ezen egyedüli lehetséges koncepciója következtében csökkentenünk kellett a belső felhasználás, főként a beruházások erőforrásait. Tudjuk azonban, hogy az állóeszközök felhasználásában nagy tartalékaink vannak, a gazdasági fejlődést a beruházások és a készletek túlzott növekedése korlátozza, s ez csökkenti a finális fogyasztásra szánt erőforrások terjedelmét. E nehéz és igényes feltételek között pozitívan értékeljük a gazdasági és a szociális fejlődés egészét néhány meglevő probléma és nehézség ellenére. Erőfeszítéseinket jelenleg e problémák és nehézségek megoldására összpontosítjuk, s megszüntetésük népgazdaságunk egyik legfontosabb potenciális tartaléka Fordulat a gazdaságfejlesztés intenzifikálásában A jelenlegi ötéves tervidőszak elsó felének gazdasági eredményeiből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy sor kerül a gazdaságfejlesztés intenzifikálásának kívánt fordulatára és az erőforrások jobb hasznosítására. A gazdaság számos területén helyreáll és szilárdul az egyensúly, s főként a külgazdasági kapcsolatok egyensúlyának helyreállítása sikeres. Az erőforrások növekedésének kisebb dinamikája ellenére biztosítottuk a gazdasági fejlődés folyamatosságát. A gazdaság, a társadalom és a lakosság szükségleteit egészében véve súlyosabb zavarok és fogyatékosságok nélkül sikerült fedezni. Az ipari termelés tervét minden évben túlteljesítettük, a szerkezeti változások azt célozzák, hogy csökkenjen a feldolgozóipar hozzájárulása, vagy stagnáljon, sót visszaessen az energia- és a nyersanyag igényes ágazatok termelése. A leggyorsabb ütemben főként az elektrotechnikai ipar fejlődik, három év alatt 22 százalékkal, s az általános gépipar csaknem 13 százalékkal. Ezzel szemben a fűtőanyag- és az energiaipar növekedése csak 1,5, a kohóiparé 1 százalék. A mezőgazdaságban csak nagyon nehezen tudjuk megszüntetni a növény- termelés és az állattenyésztés aránytalanságát, s e téren — elsősorban az időjárási viszonyok következtében - késlekedés mutatkozik. Pozitív tényező, hogy csökken a szállítási igényesség. Az iparcikkek eladásának tervét a szocialista országokba irányuló kivitel, a belkereskedelmi szállítások és a beruházások területén lényegében a tervvel összhangban sikerül teljesíteni. Korlátoztuk a megkezdett beruházások terjedelmét és a befejezetten beruházások költség- vetési kereteit, amelyek a 7. ötéves tervidőszak első felében 43 milliárd koronával, vagyis 24 százalékkal csökkentek. A jelenlegi ötéves tervidőszak első évéhez képest az idén a társadalmi össztermék mintegy 2,5 százalékkal növekszik, miközben a termelófogyasztás viszonylag lassabban nő. Ebből az következik, hogy pozitívan alakul az erőforrások képzése, és ezzel együtt a nemzeti jövedelem. Ez a nép életszínvonalának bizonyos javítását is lehetővé teszi. Tudatában vagyunk azonban annak, hogy az erőforrások növekedéséhez nemcsak a társadalmi munkatermelékenység növekedése, hanem lényegében ugyanazon arányban a foglalkoztatottság lassú emelkedése is hozzájárul. Látni kell ugyanis, hogy továbbra is rosz- szabbodik a termelőalapok hatékonysága, ami csökkenti az elért eredményeket. A terv előirányzatától és a gazdaság politikai céloktól való bizonyos eltérések megszüntetése érdekében az irányító és a szervező munka területén a termelés szerkezetét és tervszerű felhasználását összhangba kell hozni mindenütt, ahol a termelés egy része a túlzott készleteket gyarapítja, vagy a beruházások felé irányul, ahol nem sikerül lerövidíteni a határidőket. üzembe helyezni a tervezett kapacitásokat, s ahol a termelés és a kereskedelem elégtelenül alkalmazkodik a hazai és a külföldi piac követelményeihez. Mindeddig a külkereskedelem gazdasági hatékonysága terén sem sikerült javulást elérni. A szállítói-megrendelői kapcsolatok számos problémáját és fogyatékosságát szubjektív okok idézik elő. Nem sikerül a tervezett mértékben összhangba hozni a munkatermelékenység növekedését a bérek alakulásával, s a tudományos-műszaki fejlesztés és a tömeges innováció még nem járul kellőképpen hozzá a gazdaságfejlesztés pozitív eredményeihez. Elvárjuk, hogy a konszernek, a trösztök, a vállalatok, a szövetkezetek és a nemzeti bizottságok irányító szervei megteremtsék a kellő feltételeket ahhoz, hogy a 7. ötéves tervidőszak első két évének eddigi eredményeit és az idei év elsó hét hónapjának javuló helyzetét sikerüljön megtartani az év hátralevő részében is. Számítunk arra, hogy a minimumra sikerül korlátozni a tervtől való negatív eltéréseket Ilyen feltételek között a 7. ötéves tervidőszak első három évére kitűzött feladatokat csaknem minden ágazat a legtöbb mutatóban nemcsak teljesíti, hanem túlteljesíti. Nyilván lesznek azonban eltérések a 7. ötéves terv céljaitól, különösen a nem szocialista országokba irányuló kivitel terén, ahol az előirányzott 7 százalékos átlagos évi növekedés helyett a kivitel mindeddig lényegében stagnál. Az is fogyatékosság, hogy túllépik a beruházások terjedelmét és a nemkívánatos készletek szintjét. A 7. ötéves tervidőszak első két évének eredményei javuló irányzatokra utalnak, de egy pillanatra sem szabad megfeledkeznünk arról, hogy az egész ötéves tervidőszak sikere az idei év végén és a következő két évben dől el. Megtartani a gyorsabb fejlődési ütemet Az év hátralevő hónapjaiban reánk váró feladatokkal kapcsolatban pártunk Központi Bizottságának Elnöksége konkrét határozatokat fogadott el, amelyek alapvető követelménye a gyorsabb gazdasági fejlődés ütemének megtartása. Az a cél, hogy 1983 második felében is gondoskodjunk a tervezett termelés és a saját termelési érték túlteljesítéséről, miközben a produkciót a meghatározott irányvonalaknak megfelelően használjuk fel. Ez a feladat az elért eredményekből és azokból a tartalékokból indul ki, amelyek a gazdasági erőforrások és lehetőségek jobb felhasználása, az intenzifikálás elmélyítése és a hatékonyság növelése terén adottak. Ez teljesen reális cél, és tekintettel arra, hogy az ötéves tervidőszak hátralevő éveiben és a XVI. párt- kongresszus irányelveinek megtartásában nagy jelentősége van, természetesnek tartjuk, hogy minden szükségeset megtesznek feltétel nélküli eléréséért. Már a bevezetőben említettem, hogy a népgazdasági prioritások a 7. ötéves tervidőszak második felében is változatlanok maradnak. Különös súllyal vonatkozik ez a nemzetközi munkamegosztásban, főként a szocialista gazdasági integrációban, a KGST-n belüli szakosításban és kooperációban való részvételünk további elmélyítésének szükségességére s ezzel összefüggésben arra, hogy növelni kell a népgazdaság exportképességét és a kivitel hatékonyságát, és csökkenteni kell az eladósodást konvertibilis valutában. A 7. ötéves tervidőszak eddigi részében vitathatatlanul előrehaladtunk e feladat megvalósításában. Azonban nyíltan meg kell mondani, hogy a nemzetközi munkamegosztásba való bekapcsolódásunk dinamikája nem elegendő. Éppen ezen irányzat megváltoztatásában, a nemzetközi munkamegosztásba való gyorsabb bekapcsolódásban látjuk egész gazdaságunk hatékonysága növelésének egyik fontos tartalékát. A 7. ötéves tervidőszak alapfeltétele a termelés exportképességének szüntelen erősítése és annak elérése, hogy a kivitel növekedésének üteme gyorsabb legyen a behozatalénál. A 7. ötéves terv szerint 1985-ben az exportnak 43 százalékkal, az importnak pedig 19 százalékkal kell növekednie 1980-hoz viszonyítva. Elsősorban a nem szocialista országokba irányuló exportfeladatok igényesek. A gépipari kivitelnek 78 százalékkal, a fafeldolgozóipari kivitelnek 67 százalékkal és a fogyasztási cikkek kivitelének csaknem 30 százalékkal kell emelkednie (nagykereskedelmi árakban). Az ötéves tervidőszak elmúlt két és fél éve azt mutatja, hogy megvannak a szocialista országokba irányuló exportfeladatok teljesítésének a feltételei, de nem sikerül teljesíteni a nem szocialista országokba irányuló exportot s ezzel összefüggésben a csehszlovák import feladatait sem. A 6. ötéves tervidőszakkal összehasonlítva a szocialista országokba irányuló export terén sikerült megőrizni a kölcsönös árucsere dinamikáját (1976-1980-ban a csehszlovák kivitel átlagos évi üteme 10,7 százalék, az import üteme 9,9 százalék volt, 1981-ben és 1982-ben az export átlagos üteme 11,1 százalék, az importé 11,6 százalék volt). Ez év elsó félévében a terv 51,2 százalékának megfelelő árut exportáltunk, s 1982 hasonló időszakához viszonyítva a növekedés indexe 111 pontbolt. Az import ugyan nem érte el a megfelelő szintet, de 1982-höz viszonyítva 14 ponttal emelkedett. Ha a szocialista országokkal való külkereskedelemben elért eredményeket egészében véve pozitívan értékeljük, meg kell állapítanunk, hogy ezek az eredmények nem automatikusan születtek. Mögöttük a termelés és a külkereskedelem szorgalmas munkája húzódik meg. A 70-es évekhez viszonyítva ezen a piacon sok minden megváltozott. A szocialista piacon növekszik az igény a termékek minőségével, műszaki színvonalával és a száll ítsok rendszerességével szemben. Számos ország a külső feltételek alakulása következtében korlátozta beruházásait, és elsősorban a gépek és berendezések iránti kereslet változott meg. Állíthatjuk, hogy egyre bonyolultabbakká válnak az ártárgyalások, amelyek megkövetelik az ipari termelés és a külkereskedelem együttműködésének elmélyítését, valamint az alapanyagok jobb előkészítését. Ami korábban érvényes volt és létezett, ma már nem elég. Mélyítsük el az együttműködést a Szovjetunióval Alapvető stratégiánk a Szovjetunióval való kölcsönös kereskedelem, gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés kibővítésében rejlik. Megállapíthatjuk, hogy együttműködésünk és kereskedelmi forgalmunk sikeresen fejlődik. Ebben az évben - a történelemben elsőízben - az évi árucsere-forgalom meghaladja a 10 milliárd rubelt. A Szovjetunióba irányuló exportunk az elsó két évben több mint 30 százalékkal, 1983 elsó félévében pedig 12,4 százalékkal növekedett. A Szovjetunió jelentősége külkereskedelmünkben tovább szilárdul,-és 1982-ben a csehszlovák-szovjet árucsere-forgalom a szocialista és a nem szocialista országokkal lebonyolított árucsere-forgalomnak több mint 42 százalékát tette ki. A Szovjetunióhoz fűződő gazdasági és kereskedelmi kapcsolataink a népgazdaság optimális struktúrájának formálása és a gazdaság menetéhez szükséges meghatározó szükségletek nyersanyagok, gépek, berendezések és technológia biztosítása szempontjából létfontosságúak. Ennek jelentősége a jövőben természetesen tovább növekszik. A XVI, pártkongresszus nagy hangsúlyt helyezett a nem szocialista országokba irányuló export növelésére is. Ezen a téren, mint már említettem, a 70es évekhez viszonyítva jelentősen megromlottak a külső - a politikai, a gazdasági, az ideológiai és a katonai feltételek. Az export növelésének követelményét az indokolja, hogy nélküle lehetetlen aktívan megoldani a külső gazdasági egyensúly helyreállítását konvertibilis valutában. A megoldásnak ezt az aktív útját eddig nem sikerült teljes mértékben megvalósítani. Ez év elsó félévében az évi exportterv 47,4 százalékát teljesítettük 100,2 -es indexszel, a tervezett 102,1-essel szemben (1982-höz viszonyítva). Az exportfeladatok teljesítése, még mindig jelentős mértékben egyenetlen. Az exportfeladatokat a vegyiparban, a kohászatban, a tüzelőanyagok terén és az energetikában, valamint a beruházási egységek kivitelében sikerült teljesíteni. Ezek az évi feladatok 50-70 százalékát jelentik. Többségükben azonban nagyon importnyersanyag-igényes ágazatokról van szó, pedig a világon állandó kereslet mutatkozik elektrotechnikai ipar és a könnyűipar Másrészt vannak olyan ágazatok, amelyek a nem szocialista országokba irányuló exportfeladatokat nem teljesítik. (Folytatás a 4. oldalon)
