Új Szó, 1983. augusztus (36. évfolyam, 179-205. szám)
1983-08-13 / 190. szám, szombat
A lenini munkastílus időszerű kérdései A napokban teljes erővel megkezdték a komlószüretet a nyugat-szlová- kiai kerületben, amelynek három járásában 1450 hektáron termesztenek komlót. Ezt a munkát elsőként a Kálnicai (trenčíni járás) Efsz tagjai kezdték meg, akik több mint 60 hektáron termesztenek komlót. A munkában csaknem 200 diák segít. A képen: Éva Hurtová (baloldalt) és Dagmar Kírková, a Nové Mesto nad Váhom-i gimnázium diákjai a komlószedésében segítenek. (Amand Absolon felvétele - ČSTK) A nép szolgálatában A knb új elnöke A moszkvai Pravda érdekes cikket közölt a lenini munkastílus időszerű kérdéseiről, elsősorban az ideológiai és a szervező munka területén szerzett tapasztalatokról. Az alábbiakban kivonatosan ismertetjük az írást. F eladataink teljesítésének fontos feltétele a szervező és irányító munka tökéletesítése - állapítja meg V. Markov a cikk szerzője, majd leszögezi: ennek a munkának minősége és eredményei attól függnek, hogyan szervezték meg, hogyan sikerült egybehangolni az egyes kollektívák tevékenységét. Az SZKP Központi Bizottságának júniusi ülése foglalkozott a párt feladataival, részletesen elemezte a tömegek között végzett munka sokoldalú tökéletesítésének lehetőségeit. A szovjet kommunisták meghatározták a szervező és irányító munka javításának módjait. Elsősorban arról van szó, hogy mindenütt érvényesíteni kell a lenini munkastílust, azt a stílust, amelyet az SZKP Központi Bizottságának az Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt II. kongresszusa 80. évfordulója alkalmából hozott határozata úgy jellemez, mint alkotó munkamódszert, amely szavatolja a társadalmi folyamatok tudományos megközelítését, a tömegek állandó támogatását, a tettre^ész- séget, a konkrét és igényes munkát, valamint azt, hogy határozottan fellépjünk a formalizmus, a bürokrácia minden formája ellen. Jurij Andropov, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke így jellemezte a szovjet kommunisták politikáját: Mindig hűek maradunk a párt és az állam életében érvényesített lenini normákhoz és alapelvekhez. Minden munkában, főleg a szervező és az irányító munkában a lenini stílus érvényesítése és fejlesztése megteremti az alapvető feltételeket ahhoz, hogy a fejlett szocializmus társadalmi viszonyait eredményesen kommunista viszonyokká változtassuk. A szocialista társadalomban a szervezés és irányítás alapelve a demokratikus centralizmus. Törvényesíti a társadalmi viszonyok új típusát, melynek legfontosabb jellemvonásaként határozta meg V. I. Lenin aproletár, majd később a szocialista fegyelem kialakulását és fejlesztését, vagyis az öntudatos, az önkéntes, az elvtársi fegyelmet, amely az emberek közti kölcsönös tiszteleten, a kezdeményezésen alapszik és elősegíti a tömegek egyesítését. A fegyelem, amely a szó legtágabb értelmében szervesen összekapcsolja a demokratizmust és a centralizmust a tervszerű irányítással, a társadalom egyes összetevői egységes cselekvésével, fokozatosan szervezett formát ölt, amely az olyan emberek önfegyelmén alapszik, akiknek a mindennapi életében a kollektív viszonyok olyan mély gyökeret eresztenek, hogy azok szokássá válnak. Nem véletlenül tulajdonított elsőrendű jelentőséget Lenin az irányítás haladó elvei terjesztésének, miközben hangsúlyozta, hogy a dolgozók soraiból ki kell választani azokkal, akik a legjobb képességekkel rendelkeznek ahhoz, hogy irányítsák az államot. A lenini munkamódszer elválaszthatatlan részét képezi az irányító dolgozók és szervek azon képessége, hogy felfigyelnek az emberek véleményére, hangulatára, kifejezik érdekeiket és ennek alapján törekvéseik élére állnak. Ennek során jellemző, hogy a szervező munka szorosan összekapcsolódik az ideológiai és a politikai-nevelő tevékenységgel és az eredményesség mércéje a tömegek szervezettsége, öntudata és aktivitása lesz. H atvanöt év után sem vesztették el időszerűségüket Leninnek azok a követelményei, amelyeket A szovjet hatalom legközelebbi feladatai című cikkében összegezett. A szovjet állam megalapítója előtérbe helyezte a szervezett munka célszerűségét. Ezért a párt újból felveti a munkaaktivitás kérdését. Lenin elsőrendűnek minősített mindent, amit ezen a téren a tudomány és a gyakorlat magával hoz annak érdekében, hogy a szovjet igazgatási gépezet pontosan, megbízhatóan és gyorsan dolgozzon. Meghatározta azt a feladatot, hogy a párt és állami apparátus egyes szakaszain példásan kell megszervezni a munkát. Ez a kiindulópont az összes olyan szerv, intézmény és káder törekvésében, amely bekapcsolódik az irányításba. Nélkülözhetetlenné válik az ilyen irányú munka tudományos szervezése, az irányítás szocialista kultúrájának megteremtése és fejlesztése. Csakis az ezen a területen érvényes „technikai“ szabályok következetes megtartása szavatolhatja az információk áramlását „föntről lefelé és lentről fölfelé“, valamint az információcserét az egyes területek között. Az irányítás „technológiájának“ szigorú megtartása lehetővé teszi, hogy meghatározzuk azokat a területeket, amelyeken a leggyorsabban bevezethető a gépesítés és az automatizálás. Az irányítás „technológiájának“ tökéletesítése megköveteli a felelősség pontos meghatározását. A mellébeszélés, a felelőtlenség szervezetlenséget eredményez. A lenini munkastílus alapvető jellemvonása a vállalkozókészség, a vezetőképesség, a tények ismerete, a szavak és a tettek egysége. Jurij Andropov erről azt mondta, hogy az állam és közélet minden területén a szocialista demokrácia tökéletesítésének egyik legfontosabb tartaléka a szavak és tettek egysége. A fölösleges gyűlések, papírmunka, a túlságosan sok kimutatás és jelentés megkövetelése, a vezetők, a szakemberek, az apparátus dolgozói nagy részének figyelmét eltereli a konkrét munkáról. Végeredményben nem maguk a munkaformák, hanem az, hogy nem képesek intelligensen alkalmazni a munkaformákat, fékezi az eredményességet. A nyilvántartás megszervezése az egyik legalapvetőbb követelmény az összes hivatalban és intézményben - írta annak idején Lenin. Mindenekelőtt a lényeget tükröző nyilvántartásra, a világos, pontos, a gyors ellenőrzést lehetővé tevő, a munka javítását szolgáló nyilvántartásra gondolt. Azok a törekvések, hogy a feladatokat a létszám növelésével és ne a képességek érvényesítésével oldják meg, értelmetlen más tevékenységekben is, annál inkább az irányításban. A hatékonyságnak mindig a konkrét gyakorlat a mércéje. Ahhoz, hogy megállapítsuk, vajon a társadalmi rendszer egyes területeinek tevékenysége megfelel-e a lenini munkastílus követelményeinek, az alábbi kérdésekre kell konkrét választ adnunk:- az adott területen érvényesülő munkastílus hozzájárul-e a hatékonyság és a gazdaságosság növeléséhez;- alkotó jellegű-e ez a munkastílus, hozzájárul-e az új problémák idejében való feltárásához és megoldásuk helyes meghatározásához;- segít-e az emberek megnyerésében a társadalmi munkára, a szocialista demokrácia további elmélyítésében, a nyilvántartás és az ellenőrzés hatékonyságának növelésében;- elősegíti-e a fogyatékosságok kiküszöbölését, meggyorsítja-e a haladásunkat. A lenini munkastílus sokoldalú érvényesítésének és tökéletesítésének óriási erkölcsi, politikai jelentősége van. Ezt a jelentőségét a társadalmi viszonyok objektív realitása határozza meg és megfelel a szocialista intézmények és szervezetek tevékenysége tartalmának és jellegének. A káderek kiválasztásától, felkészítésétől, nevelésétől és elhelyezésétől függ, mennyiben tudják megnyerni az emberek bizalmát, hogyan tudják irányítani tevékenységüket. A bürokrata, a karrierista, a hivatalnokoskodó, lusta egyén politikai szempontból nagy politikai károkat okoz, mivel az emberek az ó tevékenysége szerint ítélik meg az általa képviselt intézményeket és szerveket. A lenini munkastílus megszilárdításának fontos feltétele a szervező és irányító munka összes területén az, hogy megszabaduljunk az ilyen emberektől. A káderekkel szemben támasztott követelmények közül rendkívül fontos a becsületesség és az igazmondás a párttal, az állammal és a néppel szemben. A valós helyzet elkendőzése káoszt teremt az irányításban, megnehezíti a tervezést és ezzel gazdasági, valamint erkölcsi, politikai kárt okoz a társadalomnak. Teljes és igaz információkra van szükségünk, mondotta Lenin. Az igazság pedig nem függhet attól, kit szolgál az információ. A káderek politikai, erkölcsi tulajdonságainak és munkájuk értékelésének egyik kulcsfontosságú mércéje a szocialista törvényesség tisztelete, a törvényesség elvhű érvényesítése a gyakorlatban. A kommmunista vezetők semmiképpen sem sérthetik meg ezt a követelményt. Nem élhetnek vissza beosztásukkal, nem gazdagodhatnak meg mások megkárosításának árán, nem lehetnek nyerészkedők s nem kerülhetnek a magántulajdon-pszichózis és erkölcs megnyilvánulásainak befolyása alá. A lenini munkastílus minden vezetőtől megköveteli, hogy valóban kommunista módon viszonyuljon munkájához - hangsúlyozta a moszkvai Pravda. A lenini munkastílus alapvető vonása a fogyatékosságokkal szembeni határozott fellépés, a becsületesség, a nyíltság, a bíráló álláspont, a jobbítást célzó bírálat és eszméink szigorú szem előtt tartása. Félelem nélkül be kell ismernünk a hibákat, hogy határozottan harcolhassunk ellenük. A fejlett szocializmus tökéletesítésének feladatai megkövetelik a marxista-leninista elmélet egyre mélyebb elsajátítását. Amint az SZKP KB júniusi ülése is hangsúlyozta, a tömegek szervezettségének és öntudatának fokozásában óriási jelentősége van a fegyelemnek és a rendnek, mint a szocialista demokrácia elválaszthatatlan részének. A kommunisták szoros, kezdeményező együttműködése, a lenini alapelvek és normák szilárd, sokoldalú érvényesítése, a merevség, a kispolgáriság, a fegyelmezetlenség megnyilvánulásai elleni harc, minden új és haladó keresése és támogatása - ez szavatolja azt, hogy a lenini munkastílus segít nekünk mai és jövőbeli széles körű és bonyolult feladataink megvalósításában. Ivan Goňko, a Kelet-szlovákiai Kerületi Nemzeti Bizottság új elnöke tulajdonképpen csupán tisztséget váltott, az új poszton is folytatja azt a munkát, amit a kerületben hosszú évek óta végez, a legkülönbözőbb, de mindig fontos beosztásokban. Közgazdasági szakember, mérnöki diplomáját Bratislavában szerezte. Szakmájának megfelelő beosztásokban dolgozott a Prešovi Gép- és Traktorállomáson, a Magnemesítő Vállalatnál. Később Hu- mennéban a járási népi ellenőrző szervek elnöke volt. 1969-ben választották a Humennéi Járási Nemzeti Bizottság alelnökévé, a járási tervezési és pénzügyi szakbizottság elnökévé. A kerületi politikai és szakszervezeti szervek javaslatára 1976-ban megválasztották a Kelet-szlovákiai Kerületi Szakszervezeti Tanács elnökévé. Azóta tagja az SZLKP Kelet-szlovákiai Kerületi Bizottsága elnökségének is. Ivan Goňko elvtársat sokan és nagyon jól ismerik a kerületben. Mint vezető tisztségviselő eddig is igen hasznos munkát végzett, különösen a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalomban. Nagy érdeme van sok-sok mozgalommá fejlődő kezdeményezés, a kelet-szlovákiai kerület és Kárpát-Ukrajna kö zött kibontakoztatott és igen eredményes rlemzetközi szocialista munkaverseny szervezésében. Eddigi sikeres politikai és társadalmi munkáját több állami kitüntetés is fémjelzi. Júlisban a Kelet-szlovákiai Kerületi Nemzeti Bizottság elnökévé választották a 48 esztendős Ivan Goňkót. Azóta hol egyik, hol másik járásban, vagy éppen a kerület székhelyén, Kassán ismerkedik a helyi problémákkal, a Nemzeti Front, választási programjában célul tűzött feladatok teljesítésének eredményeivel. Ezért nem csodálkoztam, - sót a nyugodtabb légkör reményében örültem is neki -, hogy beszélgetésünk időpontját szombat reggelre javasolta.- Elnök elvtárs, milyen érzésekkel kezdte el új tisztségének gyakorlását? - tettem fel az első szokványos kérdést.- Amióta elvégeztem a főiskolát, tulajdonképpen közügyekkel foglalkozom s ez bizonyos előnyt is jelent számomra - válaszolt. - De a legtöbb hasznos tapasztalatra a szakszervezetekben végzett sokrétű szervező munka során tettem szert. Csaknem két évtizede képviselő vagyok. Mégsem mondhatom azt, hogy a nemzeti bizottságok munkáját tökéletesen ismerem. Annak viszont tudatában vagyok, milyen kulcsfontosságú feladatok teljesítésére hivatottak a néphatalom választott szervei, a nemzeti bizottságok. Azt is jól tudom, csak abban az esetben leszek képes helyesen felmérni, értékelni és irányítani a kerület államhatalmi szerveinek, képviselőinek munkáját, ha tennivalóikkal én magam is alaposéin megismerkedem. Nem vagyok híve a túlzott adminisztrációnak, a jelemések alapján történő véleményalkotásnak. Az élő kapcsolatot tartom a társadalmi és gazdasági élet fejlesztése legcélravezetőbb eszközének. Ezért látogatom személyesen a járásokat, falvakat és városokat, üzemeket s fontosabb építkezéseket.- Hogyan fogalmazná meg a nemzeti bizottságok legalapvetőbb feladatait a legközelebbi időszakra?- Megmondom őszintén, ezen sokat gondolkodtam. Talán négy pontba sűríthetném azokat a feladatokat, melyek teljesítése most a nemzeti bizottságokra vár. Mindenekelőtt pártunk gazdaságpolitikájának megvalósítását, a gazdaságosság és a tudományos- műszaki fejlesztés irányvonalának megtartását kell szorgalmazniuk. Továbbá el kell mélyíteni a nemzeti bizottságoknak, mint a szocialista rendszerünk megerősítésében és irányításában fontos feladatot játszó helyi állami szerveknek, társadalmi szerepét. Harmadikként említeném azokat a feladatokat, melyeket a lakosság szükségleteinek kielégítése érdekében a lakásgazdálkodás és építés, a szolgáltatás, a kultúra, az oktatásügy, az egészségügy, a környezetvédelem terén kell teljesíteni. Semmiféle néphatalmi szerv, így a nemzeti bizottságok sem képesek egyedül, választóik segítsége nélkül olyan nagyszabású feladatok teljsítésére, mint amilyeneket pártunk XVI. kongresszusa határozott meg. Ebből adódik számunkra a további alapvető feladat: a tömegek mozgósítása és megnyerése pártunk politikájának támogatására, illetve megvalósítására, a proletár és szocialista nemzetköziség szellemében végzett hazafias nevelés elmélyítése, s az állami és munka- fegyelem következetes megszilárdítása. Ivan Goňko hangsúlyozta, hogy az említett alapvető feladatok mellett, naponta százával jelentkeznek az olyan apróbb tennivalók, amelyek nem tűrnek halasztást, Miért? Mert a nép szolgálatában végzett mindennemű munka még akkor is nagyon fontos, ha csupán egy részecskéjét képezi a nagy társadalmi műnek, ami végeredményben, ezekből tevődik össze. KULIK GELLÉRT A michalovcei Kert vállalat dolgozói az első félévben 106.7 százalékra teljesítették a tiszta teljesítmény tervét, s a vártnál félmillió koronával jobb gazdasági eredményt értek el. A szocialista országokba 11 145 000 korona értékű csempét szállítottak, ami e tervmutató 202,8 százalékos teljesítését jelenti. A képen Mária Stankovičová a csomagoló gépsort kezeli. (Milan Krajňák felvétele - ČSTK)
