Új Szó, 1983. augusztus (36. évfolyam, 179-205. szám)

1983-08-05 / 183. szám, péntek

ÚJ szú 3 983. VIII. 5. Közép-Amerika A Reagan-kormány lépései egyre nagyobb aggodalmat keltenek A PENTAGON ÚJABB ERŐKET VEZÉNYEL A TÉRSÉGBE A japán közvéle­mény körében egyre nő a tiltakozás ami­att. hogy augusztus második felében az ország több kikötő­jébe is behajózik a New Jersey ameri­kai atomtengeralatt- járó. Felvételünkön Jokohama kikötővá­rosban készült, melynek lakosai til­takozó menetet szerveztek az ameri­kai hadihajó terve­zett látogatása mi­att. (Telefoto: CSTK) Elnapolták a BT-ülést Líbia cáfolja a csádi kormány vádjait AWACS-GÉPEK ÉRKEZTEK EGYIPTOMBA (ČSTK) - Az amerikai hadügy­minisztérium tegnap hivatalosan is közölte, hogy a közép-amerikai partoknál, illetve Honduras terüle­tén lezajló hadgyakorlaton mint­egy 5700 amerikai katona vesz részt. A Pentagonban azt is beje­lentették, hogy a Ranger repülö- gép-anyahajó mellett, amely már Közép-Amerika partjainál tartóz­kodik, további 18 hadihajót vezé­nyelnek a térségbe, fedélzetükön 16 ezer katonával. A számok azt mutatják, hogy az előkészületben levő akció az Egyesült Államok eddigi legnagyobb hadgyakorlata lesz Közép-Amerikában. Az amerikai erődemonstrációt tegnapra virradó éjszaka bírálta Claude Cheysson francia külügy­miniszter, aki a kolumbiai főváros­ban tárgyal. Mint mondotta, nem érti, hogyan járulhat hozzá ez a hadgyakorlat a térség problé­máinak békés rendezéséhez. Egyébként az amerikaiak több­sége sem ért egyet a Reagan- kormányzat agresszív közép­amerikai politikájával. A The Wa­shington Post című lap és az ABC tévétársaság által végzett közvélemény-kutatás adatai Is ezt támasztják alá. A megkérdezettek 54 százaléka annak a véleményé­nek adott hangot, hogy Reagan politikája az USA közvetlen bea­vatkozásához vezet. A CIA Nica­raguában végzett felforgató tevé­kenységével az amerikaiak nem értenek egyet. Amerikai politikai körökben is egyre nagyobb aggodalmakat kel­tenek az USA akciói Kózép-Ame­(ČSTK) - A brazil kormány szerdán az ország pénznemének megerősítésére és a közkiadások ellenőrzésére irányuló újabb gaz­dasági intézkedéseket hagyott jó­vá. Az elmúlt néhány hónap során már számos rendelkezést hoztak az infláció megfékezése, a közkia­dások korlátozása végett. A Nem­zetközi Valutaalap ehhez köti az újabb hiteleket. (ČSTK) - A perui hadsereg és a „Fényes ösvény“ nevű terror­szervezet tagjai között az eddigi legsúlyosabb összecsapások so­rán tegnapra virradó éjszaka 40 terrorista és 3 kormánykatona halt meg. A tüzpárbaj az Andokban fekvő San Jósé de Secce falucs­kában robbant ki, amikor a bandi­ták megtámadtak egy katonai járőrt. rikában. Edward Kennedy és Gary Hart szenátor, valamint Ed­ward Marfcey, a képviselőház tag­ja a Kongresszus két házában törvénytervezetet terjesztett elő. amely betiltja, hogy az elnök a Kongresszus beleegyezése nél­kül hadgyakorlat címén amerikai csapatokat küldjön Közép-Ameri- kába. A három neves politikus saj­tókonferenciáján hangsúlyozta. hogy a tervezet tükrözi a törvény- hozás tagjai többségének a véle­ményét. Tiltakozó kampány Nicaraguában A sandinista forradalmi védelmi bizottságok kezdeményezésére egész Nicaraguára kiterjedő tilta­kozó kampány kezdődött az ame­rikai kormány agresszív politikája ellen. Letícia Herrera, a bizottsá­gok egyik vezetője ezzel össze­A legutóbbi intézkedésekkel emelték a rövid lejáratú hitelek kamatlábait, és minisztériumi szin­ten különbizottságot hoztak létre, melynek feladata a közkiadások ellenőrzése. Brazíliában rendkívül súlyos a gazdasági helyzet, az ország külföldi tartozásai megha­ladják a 90 milliárd dollárt, az inflá­ciós ráta túllépi a 130 százalékot, a munkanélküliség 15 százalékos. A maoista beállítottságú szélső baloldali szervezet három évvel ezelőtt határozta el. hogy meg­dönti Fernando Belau ode Terry kormányát. Azóta terrorcselekmé­nyei következtében több mint 1500-an haltak meg. A kormány az egész ország területére már régebben rendkívüli állapotot ren­delt el, s ezt legutóbb július végén két hónappal meghosszabbították. függésben kijelentette, hogy Wa­shington erődemonstrációval vá­laszolt a managuai kormány béke­javaslataira. A nicaraguai nép az imperialista agresszióval szembe­száll, s felkészült a sandinista for­radalom vívmányainak védelmé­re - mondotta. A somozista ellenforradalmi bandák újabb véres bűncselek­ményt hajtottak végre a polgári lakosság ellen. Amint azt a Nueva Nicaragua hírügynökség jelentet­te. augusztus 3-án a hajnali órák­ban fegyveres ellenforradalmárok egy csoportja Honduras területéről behatolt Madrisz tartományba és Somoto várostól nem messze megtámadta a mezőgazdasági és földreformügyi minisztérium gép­kocsiját- A banditák hidegvérrel meggyilkoltak két férfit, és további öt személyt, köztük egy nőt súlyo­san megsebesítettek. A nicara­guai hirügynökség ehhez hozzáfűzi, hogy az elmúlt évben Honduras felől támadó ellenforradalmárok már 157 ártatlan embert gyilkoltak meg Salvadori harcok Salvador különböző térségei­ben folytatódtak a heves harcok a hadsereg és a hazafiak között. A kormánycsapatok a Cacahuati- que hegyen folyó harcokban be­vetették a légierőt is. A Farabundó Marti Nemzeti Felszabadítási Front egységei egy helikoptert le­lőttek, 14 kormánykatonát ártal­matlanná tettek. A partizánok llsulutan keleti tartományban újabb támadást in­téztek a nemzeti gárda állásai el­len. s az északon fekvő Chalate- nango tartományból is heves har­cokról jöttek jelentések. A hatósá­gok beismerték, hogy túzpárbajra került sor San Vicente tartomány­ban is, amelyről a kormány nem­rég még azt állította: „teljesen megtisztította a felkelőktől“. (ČSTK) - A Béke-világtanács Helsinkiben nyilatkozatot adott ki azzal a hadgyakorlat-sorozattal kapcsolatban, amelyet az USA augusztusra tervez a Földközi­tenger keleti részétől a Perzsa­öbölig terjedő hatalmas térség­ben, s amelyen részt vesznek az ún. intervenciós gyorshadtest egy­ségei. A BVT aggodalommal figyeli, hogy a hadgyakorlat abban az időben zajlik, amikor az amerikai kormány Libia-ellenes háborús hisztériát szít, amikor Franciaor­szág és az USA csádi intervenció­ra készül, s amikor Szíria és más (ČSTK) - Az ENSZ Biztonsági Tanácsa tegnap megvitatta az állí­tólagos líbiai agresszív akciók mi­atti csádi panaszt, illetve Líbiának e vádak elleni panaszát. Csád ál­landó ENSZ-képviselője felkérte a BT-t, hogy szólítsa fel Líbiát a csádi városok ellen állítólag el­követett légitámadások megszün­tetésére. A líbiai ENSZ-ügyvivó azonban kormánya nevében kate­gorikusan visszautasította a vá­dat, és kijelentette, hogy Libia nem avatkozik déli szomszédja belügyeibe. Javasolta, hogy hívja­nak össze csádi nemzeti megbé­kélési konferenciát az Afrikai Egy­ségszervezet égisze alatt vala­mennyi érdekelt fél részvételével. Leszögezte, hogy Líbia semleges a csádi hatalmi harcban szemben álló felekkel kapcsolatban. A két ország képviselőjének fel­szólalása után a Biztonsági Ta­nács bizonytalan időre elhalasz­totta ülését. Washingtonban eközben a kül­ügyminisztérium szóvivője meg­arab államok Izrael és Washington nyomásának és fenyegetésének vannak kitéve - szögezi le a nyi­latkozat. A Béke-világtanács felszólítja a világ békeerőit, hogy fokozzák erőfeszítéseiket a készülő had­gyakorlat tervének visszavonásá­ra, az USA és szövetségesei újabb katonai intervencióinak el­hárítására. A térség problémáit békés úton lehet és kell rendezni, az illetékes nemzetközi szerveze­tek, elősorban az Afrikai Egység­szervezet és az ENSZ keretében - mutat rá a BVT nyilatkozata. erősítette, hogy Hisséne Habré csádi elnök csapatai az Egyesült Államoktól már megkapták a Re­deye és a Stinger típusú légelhárí­tó rakétákat és más fegyvereket. Ugyanacsak megérkezett Csádba az amerikai tanácsadók csoportja, melynek feladata megtanítani a kormánykatonákat a fegyverek kezelésére. A szóvivő ismételten megerősítette, hogy Washington a csádi helyzettel kapcsolatban szorosan együttműködik Francia- országgal. A csádi helyzetről folytatja tárgyalásait Washingtonban Mo­butu zairei elnök. Ismeretes, hogy Zaire mintegy 2 ezer ejtőernyőst, illetve vadászbombázókat bocsá­tott Habré elnök csapatainak ren­delkezésére, amiért a zairei elnök Washingtonban elismerésben ré­szesült. A Reuter hírügynökség szerint Mobutu kormánya újabb ezer ejtőernyőst készül Csádba küldeni. Az Egyesült Államok az utóbbi 24 órában tovább fokozta Líbia- ellenes katonai provokációit. Líbia partjainak közelében tartózkodik a hatodik amerikai flotta hadihajói­nak egy csoportja, élén az Eisen­hower repülögép-anyahajóval. A Pentagon közlése szerint ehhez az egységhez csatlakozik a Coral Sea repülőgép-anyahajó is, amelynek a közép-amerikai had­gyakorlaton kellett volna részt vennie, ám útját elhalasztották. Egyiptomban AWACS felderítő rendszerrel ellátott amerikai repü­lőgépek is érkeztek. Az AP hirügy­nökség hadügyminisztériumi for­rásokra hivatkozva azt írja, hogy az AWACS-gépeknek csak a jövő hétre tervezett Bright Star fedő­nevű hadgyakorlatra kellett volna Egyiptomba érkezniük. Hogy mégis korábban érkeztek, az nyil­vánvalóan a csádi helyzettel függ össze. Brazília Intézkedések a gazdasági helyzet javítására PERU A „Fényes ösvény“ újabb akciója BVT-nyilatkozat az USA tervezett hadgyakorlat-sorozatáról ČZ vdmsojiflwl A Kissi nger-bizottság Moszkva Elutazott a mexikói parlamenti küldöttség (ČSTK) - Moszkvából elutazott a mexikói parlament küldöttsége, amely Danton Rodrigueznek, a képviselőház külügyi bizottsága elnökének vezetésével a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsának meghívására tett hivatalos látoga­tást a szovjet fővárosban. A repülőtéren a mexikói képvi­selőket Alekszej Sityikov, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnöke és más vezetők búcsúz­tatták. Új kormány Kolumbiában (ČSTK) - Belisario Betancur kolumbiai elnök tegnapra virradó éjszaka kinevezte az ország új kormányát, öt tárca - köztük a kül­ügyi és a hadügyi - élén nem történt változás. Nyolc minisztéri­um vezetője új politikus. A kor­mánynak hat konzervatív párti és 7 liberális párti tagja van. A kolumbiai államfő azt követő­en nevezte ki az új kabinetet, hogy augusztus 2-án 13 miniszter közül 11 lemondott. ,.Még utóbb úgy járunk, hogy a rólunk alkotott sztereotípiák kö­zé bekerül: az amerikaiak szeretik a baseballt. a hot dogot, az almás lepényt, a Chevroletet - és a két- párti bizottságokat“ - élcelődött a Newseek című amerikai hetilap publicistája. Az önirónia annak az elnöki döntésnek szólt, mellyel Reagan 12 tagú kétpárti bizottsá­got nevezett ki az Egyesült Álla­mok közép-amerikai politikájának kidolgozására. A bizottságnak de­cember elsejéig kell beterjesztenie a jelentését. A kétpárti bizottságok ötlete jó ómennek bizonyult a republikánus vezetés számára. Először az úgy­nevezett Greenspan-bizottság alakult meg Alan Greenspannak. a Ford-kormányzat egykori tanács­adójának vezetésével, s hozott tető alá egy kompromisszumos ja­vaslatot a szociális juttatások pénz­ügyi alapjának biztosítására. Ezt követte egy másik ex Ford-hivatal- nok, Brent Scowcroft nevével fém­jelzett csoport, melynek sikerült megszereznie a kongresszus hoz­zájárulását az MX rakétákhoz. A Reagan-kormányzatnak - úgy látszik - a siker meghozta a kedvét, már csak azért is, mert a „kompromisszumos megoldá­sok“ gyakorlatilag mindannyiszor a Reagan-féle elképzelések érvé­nyesülését jelentették. De a demokrata párt minden alkalommal úgy érezhette, hogy a döntéseknél az ó véleményét is figyelembe vették. A helyzet most is ugyanez, s ha volt is némi meglepetés a bizott­ság létrehozásakor, az csupán a vezető személyének. Henry Kis- síngernek szólt. Ford és Nixon egykori jobbkeze hat évvel és hat hónappal azután, hogy nemzet­biztonsági tanácsadó posztjától megvált, most egy újabb amerikai elnöknél kapott hivatali megbíza­tást. A reagani stáb jó érzékkel választotta ót a kényes posztra, hiszen az amerikai hivatalos és nem hivatalos közvélemény, sót maga Reagan elnök is az amerikai politika legendás alakjának tekinti. Az elnöknek a bizottság beikta­tásakor elhangzott kijelentése azonban keltett egy kis zavart. hiszen Reagan 1976-ban a repub­likánus párt egyik elnökjelöltjeként tartott kortesbeszédében még az­zal vádolta meg Kissingert, hogy az általa szorgalmazott „enyhü­lés“ időszaka egybeesett az ame­rikai katonai hegemónia elveszté­sével. Sót tovább ment: „Ha elnök leszek, első dolgom lesz, hogy eltávolítsam a Fehér Házból.“ Változnak az idók. Kissinger a republikánus centrumtól megér­kezett a „kemény vonal“ képvise­lői közé. Beiktatásakor így beszélt: „Ha képtelenek leszünk úrrá lenni a közép-amerikai válságon, akkor nem tudjuk meggyőzni barátainkat az öbölben és egyebütt, hogy ké­pesek vagyunk fenntartani az erő­egyensúlyt.“ A nagy kérdés most az: ilyen platformról hogyan lesz képes Kis­singer saját módszereit alkalmaz­va érvényesíteni Reagan akara­tát? A kétségeket két tény is erősíti Az egyik a bizottság személyi összetétele. A Kissinger kinevezé­sét megelőző szűk körű hókusz­pókusz után engesztelésként be­került a csapatba több törvényho­zó. Köztük van többek között Pot­ter Stewart, a legfelsőbb bíróság nyugalmazott tagja, a San Anto­nio-i polgármester, Henry Cisne­ros, valamint William Clements, Texas állam republikánus kor­mányzója. Az utóbbi kettőről egyébként a londoni The Econo­mist epésen jegyezte meg: „A két déli politikus valószínűleg azért kapott helyet a bizottságban, mert különös érzékük lehet a határokat fenyegető veszélyekhez.“ Az igazi konfliktusok azonban inkább Robert Straussnak, a vete­rán demokratának, Carter 1980- as elnökválasztási kampánya ve­zetőjének, valamint Lane Kirk- landnek, az AFL-CIO szakszerve­zeti szövetség elnökének jelenlé­téből adódnak. Ök ugyanis heves ellenzői a Reagan-féle - a fegyve­res beavatkozással is számoló - közép-amerikai politikának, s várhatóan összeütközésbe ke­rülnek majd a bizottság felett felü­gyeletet gyakorló Jeane Kirkpat­rick ENSZ-nagykövettel, a „radi­kális megoldások“ hívével Sokan vannak ugyanakkor, akik Kissinger hozzáértését is kétség­be vonják, mondván: a térséggel kapcsolatos egyetlen „figyelemre méltó lépése“ a chilei demokrati­kus kormányzat megdöntésében játszott szerepe volt. Népszabadság

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents