Új Szó, 1983. augusztus (36. évfolyam, 179-205. szám)

1983-08-31 / 205. szám, szerda

ÚJ szú 5 83. VIII. 31. Sokat várnak az öntözőrendszerek korszerűsítésétől A C'achticei Efsz-ben példát mutatnak A béke: A Bohemia Üveggyár vimperki üzemegysé­ge elsősorban ólom­kristályból készült dísztárgyakat gyárt. A csiszolt üvegből készült, csillogó tá­lak, vázák, kelyhek és befőtteskészletek 90 százaléka tőkésex­portra készül. A felvé­telen František Ku- kačka egy üvegtálat csiszol. (Jaroslav Sýbek fel- vétele-ČTK) öröm, élet, biztonság A SZÁLAS TAKARMÁNYOK hektárhozama többféle módon is növelhető. Ezek egyik, talán leg­fontosabb módja az öntözés. A gyakorlati tapasztalatok és a ku­tatási eredmények egyaránt bizo­nyítják, hogy az olyan rendkívül száraz évben, mint az idei, az öntözés 30 százalékkal is növeli a tömegtakarmányok hektárho­zamát. Szlovákiában eddig 220 000 hektáron létesítettek öntözőberen­dezéseket. Az elvégzett felméré­sek és a programok szerint azon­ban mintegy 821 000 hektárt le­hetne öntözni. A 7. ötéves tervidő­szakban egyelőre 70 000 hektár­ral kell növelni az öntözhető terü­leteket. Ez is jelentős lépés lesz a növénytermesztésben, s általá­ban véve az élelmiszerek termelé­sében kitűzött célok eléréséhez. A felmérések szerint az öntözött búza hektáronként 0,62 tonnával ad többet a nem öntözöttnél, de olyan esetek is előfordultak, ami­kor két és fél tonnás hozamnöve­kedést eredményezett az öntözés. Az öntözés a cukorrépánál is kifizetődik. Az érsekújvári (Nové Zámky) járásban például 1982- ben átlagosan 18,19 tonnával nö­velték a cukorrépa hektárhozamát az öntözéssel. A mezőgazdasági dolgozók kitűnő eredményeket ér­nek el a silókukorica, a szántóföl­dön termesztett tömegtakarmá­nyok, valamint a gyepterületek ön­tözésével is. Az említett érvek ellenére a je­lentős társadalmi hozzájárulással kiépített öntözőberendezéseket nem mindenhol használják ki a szükséges és lehetséges mér­tékben. A nyugat-szlovákiai kerü­letben például, ahol legnagyobb az öntözhető területek nagysága, az elmúlt napokban átlagosan 88,2 százalékra használták ki az öntözőberendezéseket. Az első pillantásra ez e'éggé megnyugtató adat, az egyes járások szerint azonban elég nagy a különbség. galántai járásban például a me­zőgazdasági üzemek 99,7 száza- ékra használják ki az öntözési ehetőségeket, összesen 29 000 nektáron, míg a trenčíni járásban, ahol 5000 hektárt leljet öntözni, csupán 37,6 százalékos arányt ér­iek el. Ezért Štefan Meravý mér­nöknél, a Trenčíni Járási Mező- gazdasági Igazgatóság öntözési :echnikusánál az iránt érdeklőd­ünk, hogy mi okozza az öntöző- oerendezések hiányos kihaszná- ását.- MEZŐGAZDASÁGI ÜZEME­INK körülbelül 50 000 hektáron gazdálkodnak, s ebből csupán 5000 hektár öntözhető. Gyakorla- :ilag egy 4513 hektáros nagy terü­letű öntözőrendszerről van szó, Mové Mesto nad Váhom környé­kén. A többi kisebb jelentőségű, lelenleg már elavult berendezés, például a Turčianske Stankovce-i Efsz-ben és a Chocholnái Efsz- ben van, de ezek üzemeltetését is fontosnak tartjuk. A nagy területű öntözőrendszerhez tartozó mező- gazdasági vállalatok között a No­vé Mesto nad Váhom-i Efsz-ben 713, a Pobedími Efsz-ben 856, a Podoliei Efsz-ben 730, a Pova- žanyi Efsz-ben pedig 723 hektárt öntözhetnek, de ezeket sem hasz­nálják ki teljes mértékben. Jogos­nak tartjuk a minket érő bírálato­kat, habár arra is hivatkozhatunk, bogy ez a berendezés már eléggé elhasználódott, s nem is fordítot­tak kellő gondot a karbantartásá­ra. Ugyanakkor nagy hiányát érez­zük az öntözőberendezéseknek, különösen az idén, amikor az ön­tözhető területeken is jelentős mértékűvé vált a vízhiány. Egyébként járásunkban minden mezőgazdasági vállalatnál, ahol öntözőberendezéssel rendelkez­nek, kidolgozták az öntözési ter­vet, mégpedig elég részletesen, az egyes növények szükségletei szerint. Az öntözőrendszerek ma­ximális kihasználásának az a leg­nagyobb akadálya, hogy egyes mezőgazdasági vállalatoknál mindeddig nem sikerült összeállí­tani stabil öntözöcsoportokat Ezért járásunk több mezőgazdasági vál­lalatánál minden évben megkésve kezdik el az öntözést, gyakorlatilag csak akkor, amikor már jelentős a vízhiány a talajban. Az idei öntözési terv eredetileg 2267 hektár öntözését irányozta elő 40 mm-es átlagos adaggal. Ez azonban kevés, mert az öntözhető területeknek legalább 80 százalé­kára kellene a vizet eljuttatni. Ah­hoz viszonyítva azonban, hogy az elmúlt években az öntözőrendsze­rük kihasználási aránya a 40 szá­zalékot sem érte el, már a tervben előirányzott feladat is haladást je­lent. Igyekezünk kialakítani a felté­teleket ahhoz, hogy a tervidőszak utolsó évében ez az arány lega­lább 80 százalékos legyen. Ezt az egyes vállalatoknál az öntözési be­rendezések átfogó korszerűsíté­sével al^rjuk elérni. Már dolgoz­nak azokon a műszaki terveken amelyek főleg a nagy kerekeker gördülő Fregatt berendezés üze­meltetését teszik lehetővé. Jelenlegi öntözési rendszerük­kel optimális szervezési és mun­kaerő-ellátási körülmények között naponta 90 hektárt lehetne meg­öntözni 40 mm-es adaggal. A va­lóságban azonban csak 60 hektárt érünk el, ami elsősorban azzal magyarázható, hogy a mezőgaz­dasági üzemek többségében nem szervezték meg az állandó öntö- zőcsoportokat, s csupán alkalmi idénymunkásokra támaszkodnak. AZ ÖNTÖZÉSI TECHNIKUS­TÓL a továbbiakban azt is meg­tudtuk, hogy a mezőgazdasági dolgozók ebben a járásban főleg a takarmánynövényeket, a cukor­répát, a tarlókeverékéket, s rész­ben a kukoricát öntözik. Az emlí­tett korszerűsítési programtól so­kat várnak, mert a Fregatt öntöző- berendezések üzemeltetését ke­vesebb munkaerővel is biztosítani lehet, emellett ez a berendezés különösen alkalmas a magas szá­rú növények, például a kukorica, a gabonafélék és a napraforgó öntözéséhez. Emellett további ön­tözőrendszerek építésével is szá­molnak, leghamarább a Melčiceci Efsz-ben fejezik be az egyik 600 hektáros rendszer építését, egy 200 hektáros kombinált öntöző- rendszer építését tervezik a Nem- šovái Efsz-ben, egy 300 hektáro­sat pedig a Krajnéi Efsz-ben fog­nak építeni. Távlatilag kis víztáro­zók építésével is számolnak a Trenčianská Turá-i Efsz, a Stan- kovcei Efsz- valamint a Horkai Efsz területén, amelyekből 1800-2000 hektárt tudnak majd öntözni. Kisebb öntözőberendezé­sek építését is tervezik a komló öntözésére, például a Dolná Sú- Sa-i Efsz-ben és a Stará Turá-i Efsz-ben.- De térjünk vissza a valóságba - szakítjuk félbe Meravý mérnök ismertetését az öntözés fejlesztési terveiről. - Jelenleg ugyanis az a helyzet, hogy a trenčíni járás az öntözőberendezések kihasználá­sát tekintve a sereghajtók közé tartozik a nyugat-szlovákiai kerü­letben. A vízhiány a kisebb-na- gyobb nyári záporok, helyi esők ellenére egyre jobban érezteti a hatását a növénytermesztésben. Képesek lesznek a járás mező- gazdasági vállalatai annak az in­tézkedésnek a teljesítésére, mely szerint 10 százalékkal kell növel' niük az öntözőberendezések ki­használását?- VÉLEMÉNYEM SZERINT igen. Naponta kapcsolatban va­gyunk az érdekelt mezőgazdasági vállalatokkal. Emellett a pozitív példákra is rendszeresen rámuta­tunk. A Cachticei Efsz-ben például 381 hektáron 85 százalékra hasz­nálják ki az öntözőberendezése­ket, s ezt még az idén 90 száza­lékra akarják növelni. Ebben a szövetkezetben sikerült stabili­zálni az öntözési csoportokat, amelyek többnyire szakképzett öntözőkből állnak. A munkákat itt Emil Jurda öntözési agronómus irányítja, aki személyesen ellenőr­zi a munkák menetét. Emellett csupán hagyományos öntözőbe­rendezéssel rendelkeznek. Ez is azt bizonyítja, hogy ahol az akarat nem hiányzik, ott az adott feltéte­leket is ki tudják használni. Ez a gondoskodás a hektárhozamok­ban is megmutatkozik, hiszen a Cachticei Efsz a legjobb mező- gazdasági vállalatok közé tartozik a járásunkban. JOZEF SLUKA Sámuel Čelovský tizennyolc éves volt, amikor tagja lett a Kom­munista Ifjúsági Szövetségnek. Elhatározásában erősen befolyá­solta tanára, akit büntetésül he­lyeztek Brezno mellől a jugoszlá­viai Petrovec mezőgazdasági isko­lájába, s aki sokat mesélt diákjai­nak a Szovjetunióról. A fasiszta megszállás idején a fiatal Sámuel Čelovský és társai szabotázsakci­ókat szerveztek, fegyvereket sze­reztek, s negyvenegy április 14-én nyílt harcba mentek át. így tartott ez negyvenegy október 1-ig, ami­kor is csoportjukat letartóztatták. Sámuel Čelovskýt hatévi szigorí­tott börtönre ítélték, s a budapesti Margit körúti katonai fegyházba zárták. Onnan tovább hurcolták Vácra, majd pedig a 407-es politi­kai büntetőszázad tagjaként a Don-kanyarba vezényelték. A negyvenhárom január 15-ről 16-ra virradó éjszakát sosem fe­lejti el. A sztálingrádi csata akkor már a végéhez közeledett - s ne­kik sikerült átszökniük a Vörös Hadsereghez. A Moszkva melletti Krasznogorszkból Buzulukba irá­nyították, s mivel gyerekkora óta vonzotta a távolság és a repülés, a pilóták körül forgolódott, jelent­kezett az akkor szerveződő máso­dik csehszlovák partizánbrigádba. Rövid idő alatt ejtőernyőssé ké­pezték kí: s negyvennégy októbe­rének közepén a Szlovák Nemzeti Felkelés megsegítésére indult.- Negyedszerre tudtunk csak leszállni a Tri Dubyn. Előszqr nagy volt a köd, aztán a németek lőtték a repülőteret, a következő alka­lommal meg kevés volt a benzi­nünk a leszálláshoz. Negyedszer­re aztán sikerült. Éjjel háromkor érkeztünk. Kinyitottam a gép ajta­ját, kitoltam a létrát. Akkor léptem először őseim földjére. Azonnal ott termettek az asszonyok, öregek, körülfogtak, faggattak, láttuk-e a fiukat, férjüket... Leültem a föld­re, s eszembe jutott, hogy itt va­gyok, szlovák földön, élek, de erről sem a társaim nem tudnak, sem a szüleim. Sírtam, mint egy gye­rek. Jött egy lány, kérdezte, van­nak-e rokonaim Szlovákiában. Modtam, hogy senkim sincs. Ak­kor a lány elment, majd visszajött az anyjával. Az én fiam is a maguk brigádjában volt, mondta az asz- szony, de semmi hírünk róla. Jöj­jön hozzánk, lakjon nálunk, mintha a fiam volna. Amig az idő enged­te, ott maradtam. A háború befejezésének híre Sámuel Čelovskýt Németország­ból Csehszlovákiába jövet érte, s hogy hogy nem, nem tért haza Jugoszláviába, itt telepedett le, itt alapított családot: hatvanhét óta Losoncon (Lučenec) él. Agrármér­nöki képesítésével a losonci me­zőgazdasági iskolában tanít, még ma is, nyugdíjasként.- Az ember sokat tehet a fejlő­désért - állítja a hatvankét éves tanár ám a technika és a tudo­mány ma oly magas színvonalú, hogy képes mindannyiunkat el­pusztítani. Mint pedagógus úgy vélem, túl sokat adtunk a fiatalok­nak készen, s az életet probléma- mentesnek tüntetjük fel. Elfeled­kezünk viszont arról, hogy a mai fiatalok sokkal kíváncsiabbak, mint mi voltunk annak idején, s többet akarnak tudni. Nem sza­bad lekopírozni a mi életünket és rájuk kényszeríteni. Hiszen a kü­lönbség negyven, ötven év! Mező­gazdász vagyok, a szakmámba vágó hasonlattal élek: a legszebb kertben, a legcsodálatosabb bú­zatáblákon is akad gyom, s a gyo­mot irtani kell, hogy el ne szapo­rodjon. A személyes példamutatásra, az idősebbek jó szándékú szigo­rára szükség van. Ám a közöm­bösség, a kényelmesség - elvétve bár - idősebbek között is tapasz­talható. Előfordul, hogy régi, ta­pasztalt elvtársak ma, békeidőben csupán csak kényelemszeretetből nem angazsálják magukat azért az eszméért, amelyért a háború­ban hajlandók voltak az életüket áldozni. Mi a béke? öröm, élet, biztonság. A biztos tudat, hogy éjszaka nem riaszt szirénabúgás, nem hal­lani gyereksírást, anyák jajga­tását. Az élet öröm. öröm látni a gye­rekeket, de az idősek békés öreg­ségét látni is öröm.- Amilyen boldog a mai fiatal­ság, mert tényleg az, olyan az öregség is. - Čelovský elvtárs vé­gigharcolta a háborút, sok fájdal­mat látott, mégis csupa derű. Sze­líd bölcsessége, aranyos humora bizonyára hozzájárult, hogy az idő- ha meg nem is állt felette - de kegyes volt hozzá, s nem véste arcára az éveket. Jókedéllyel ju­talmazta. A jókedv pedig a fiatal­ság megőrzésének titka. - Mert mi az öregség? - teszi fel a kérdést, s nyomban megadja a választ:- Magas fizikai kor, amely nem jelenti, hogy egyúttal öreg is vala­ki. Tudja mi az én véleményem? Hogy egyetemi végzettséget, tu­dományos fokozatot öt, tíz év alatt lehet szerezni. De ahhoz, hog> valakiből jó ember legyen, sokszoi egy egész élet is kevés... KOPASZ CSILLA A Tesla Prágai Távközlési Kutatóintézetének és hloubétíni üzemének munkatársai kifejlesztették a rádió és a televízió kisfrekvenciájú hullám- sávjain folyó adásának mérésére alkalmas ANS-1 automata berende­zést. Az új műszer 15 korábbinak a munkáját pótolja. Ezek összsúlya 250 kilogramm volt, az automata berendezésé csak 70. Felhasználásá­val évente 200 megawattóra energiát takarítanak meg. A képen: Jan Kuchár mérnök (ül) és Vladislav Sauer mérnök az ANS-1 szűrőjét hangolja. (Jan Vrabec felvétele - ČTK) A Čachtickí Efsz-ben elégedettek a forgódobos öntözőgépekkel, ame­lyekből azonban többre is szükségük lenne. A felvételen az egyik öntözőcsoport tagjai a hidránsokhoz csatlakoztatják az öntözőgépe­ket. (A szerző felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents