Új Szó, 1983. augusztus (36. évfolyam, 179-205. szám)
1983-08-26 / 201. szám, péntek
Újjáépül a prágai Nemzeti Színház Az, ami nemrég még lehetetlennek tűnt, valóság lett. A csúf bádogkerítés és a pókhálós állványzat, amely hat esztendeig takarta el a prágai Nemzeti Színházat, eltűnt. A történelmi épület teljes szépségében pompázik. Látszik, igen előnyére vált a rekonstrukció. Méltóságteljesen emelkedik a Moldva fölé és hívogatja az arra járókat, hogy lenyomják a bejárat fémkilincseinek egyikét és megtekintsék belülről is... Sajnos hiába. Azóta, hogy az építők és a műszakiak elvégezték a több mint egymilliárd korona értékű munkát, s eltávoztak az épületet takarító társadalmi munkások is, a színház bezárva vár. Csodá- lóit várja, akik számára idén november 18-án Smetana Libuše című operájának ünnepi bemutatójával ismét megnyitja kapuit. Nem tartozom azok közé az emberek közé, akik élettelen tárgyakban embei tulajdonságokat látnak. Ennek ellenére időnként olyan érzésem van, mintha az épület a homlokzati múzsák szemével nézné, mi történik körülötte. Az átadásig alig nyolcvan nap van hátra... Az információk megnyugtatóak. Az alagsor és berendezései már üzemképesek. Az atipikus gazdasági épületet és az éttermet is átadták. Csak a Národní tŕídára néző Új Színpad épülete körül folyik még munka. Már itt is eltávolították a kerítést, s így nemcsak a prágaiak, hanem a városba érkező vendégek is megcsodálhatják a legkülönbözőbb szakmák mestereinek összehangolt munkáját. Befejezés előtt áll az épület, amely csillogó kristályra emlékeztet. Miért éppen csak az Új Színpadon folynak még munkálatok, amikor a prágai Nemzeti Színház átfogó rekonstrukciójának egyéb munkálatai jóval a tervben megszabott határidő előtt elkészültek? A kérdésre készségesen válaszol Václav Vašut, a prágai Priemstav építésvezetője. A hozzáépítés eredeti tervében azzal számoltak, hogy a Národní tŕídára néző épület más funkciót lát majd el, galériát és egy univerzálisan használható nagytermet képzeltek ide. A kormány azonban 1981 júliusában változtatásokról döntött. A tervezők akkor kiszámították, hogy az acélkonstrukció szerelése után csupán egy év és öt hónap marad a befejezésig... Václav Vašut arról a megfeszített munkáról és lendületes munkakedvről is beszél, amellyel a prágai tervező intézet kollektívája Karéi Präger vezetésével elkészítette az új terveket. Nagyra értékeli azt, hogy mint kivitelező szakember egész idő alatt részt vehetett az előkészítésben. A legkönnyebb az lenne, ha a hozzáférhető dokumentumokból kimásolnám, milyen lesz a Nemzeti Színház Új Színpada.- Talán biztonságosabb is lenne - nevetett kísérőm. - Az épületben még sok a veszélyes hely. Kár lett volna nem elindulni. Már csupán a rendhagyó architektúrájú épület belső terének látványáért is megérte. A homlokzat üvegelemei szinte azt a hatást keltik, mintha egy hatalmas csillogó kristály lenne. Karéi Práger mérnök nagy gondot fordított arra, hogy az új építészeti megoldás ünnepélyes külsőt kölcsönözzön az épületnek, amelynek egyben alkalmazkodnia is kellett a most helyreállított régi színház architektúrájához is. Bár szinte hihetetlen, az Új Színpad épülete majdnem teljesen elkészült. A hatodik és az ötödik szintet már át is adták. Ugyanígy az üvegből készült homlokzatot, amely a sázavai Kavalier szakembereinek munkáját dicséri majd, talán újabb száz esztendőn át. Nem lehet semmi sem érdekesebb, mint egy kis időre eltávolodni kísérőmtől, s egyedül barangolni az állványok, a beszerelésre váró üvegelemek között. Az ott dolgozók éppen a hatalmas üvegcsillárt szerelik, amely egy hosszú szőlőfürthöz hasonlít majd. Kísérőmmel a színházteremben találkoztunk ismét, ahol még nincs minden a helyén. Hiányoznak a székek, s a színpad helyén még egy deszkarakás éktelenkedik. Václav Vašut kis időre megáll beszélgetni a padlózatot készítő munkásokkal. A nézőtér ajtajából visszanézve elképzelem, milyen lesz a befejezés után. A variálható színpadot háromféleképpen lehet kialakítani. A nézőtér is eszerint lesz változtatható - 432, 516 és 584 férőhelyesre. A hátsó falba épített vetítőnyílások jelzik, hogy esetenként otthonra talál majd itt a laterna magika is. Az alkalomszerű próbán derül ki, hogy a színpadtechnika, a világítás már most üzemképes. A tervezők nem feledkeznek meg a rokkantkocsival közlekedőkről sem. Speciális felvonó szállítja őket a megfelelően kialakított nézőtéri helyek közelébe, s a kocsikkal kényelmesen beférnek a mosdókba is. Az épület csendjéből kilépve a Národní tŕída forgatagába, az üvegboritás szépségén kívül észre kell venni annak zajszigetelő funkcióját is. A környezet kilencven decibeles zajjal ostromolja az épület falát, s ezt az üvegboritá- son kívül, az alatta lévő márvány is segít visszaverni. Nem mellékes az sem, hogy az üveglapok a hirtelen hőmérsékletváltozásokkal szemben is ellenállók. A Národní tŕídán prágaiak és turisták ezrei sétálnak. Ez utóbbiakat elsősorban arról lehet felismerni,, hogy nemcsak a történelmi épületet igyekeznek minden oldalról lefényképezni, de a vadonatúj színházépületet is körüljárják. A maguk és a barátaik számára megörökítik ezt a különlegességet. Az üvegszinházat, amely a nappal és az éjszaka fényeit egyformán veri vissza. BOHUMILA MUCHÁLKOVÁ Céltudatosan Gondolatok a gyermeknevelésről A munkában csak annak telik öröme, aki azt végzi, amihez kedve, adottsága van. Az ilyen ember gondolkodva dolgozik, tevékenysége közben rájön azokra a fortélyokra, amelyek munkáját könnyítik, gyorsítják és eredményesebbé teszik. Aki mást dolgozik, mint amihez ért és kedve van, annak a munka teher, eredményei nem kielégítőek, elkeseredik. Éppen ezért nagy jelentősége van a pá- lyaválasztásnák. Manapság sokan vannak, akik kényszerből vagy önként nem azt a mesterséget űzik, amelyet kitanultak. De tanúi vagyunk annak is, hogy a felnőttek nagy hányada nem tud vágyainak parancsolni, nincs akaratereje. Az ilyen emberek szerencsétlenségének oka legtöbb esetben ifjúkori nevelésükben kereshető. Az ember nevelését már csecsemőkorban kell elkezdeni. Tudjuk, a kisded legjobban anyjához kötődik tőle függ. Az anya úgy szoktathatja, nevelheti a gyermeket, hogy az - ha egészséges - csak bizonyos időközökben jelentkezzen szükségleteinek kielégítésére. Sok viszont az olyan szülő, aki engedékeny, s hagyja, hogy a többi családtag elkényeztesse, „félrenevelje“ akisgyermeket. Figyelik minden moccanását. Ha unatkozik és sirni kezd, máris ölbeveszik, dajkálják. A gyermek hozzászokik ehhez és igényli, hogy állandóan vele foglalkozzanak. „Rossz“ gyermeknek nevezik, pedig nem ő a rossz, a környezete gyenge, túlságosan engedékeny és nevelte „rosszá“. Az elkényeztetett gyermek elégedetlen azzal, amije van. Játékait megunja, mindig újabbakat követel. A szerénynek nevelt egy fadarab-, bal vagy dobozzal is eljátszik. A beszélni tudó elkényeztetett gyermek kívánságait követelés, parancsolás formájában'közli. Ha kívánságát nem vagy azonnal nem elégítik ki, sírással, kiabálással, toporzékolással próbál érvényt szerezni óhajának. A szerénynek nevelt gyermek kívánságát csak sejteti, vagy kérés formájában közli. Ha óhaja nem teljesíthető, nem keseredik el. Tudatosítja: amit kíván, nem lehet az övé. Nem kétséges, az egyik gyermeket helyesen, a másikat helytelenül nevelik. A helytelenül nevelt gyermek elégedetlen felnőtté válik, aki a magáét nem fogja tudni értékelni, mindig majd az kell neki, amije nincs. Irigy, boldogtalan ember lesz belőle. Akit helyesen neveltek, szerény lesz, értékeli és megbecsüli vagyonát, javait. Helyes, ha a gyermeket takarékosságra szoktatjuk. A takarékosság nemcsak a pénz és az anyagi javak helyes beosztását jelenti, hanem a ruhával, az élelemmel való takarékoskodást is. Sokszor a szülők magukkal szemben is, de főleg gyermekeikkel szemben engedékenyek a költekezést tekintve. Vigyázzunk erre, mert a gyermek hamar megszokja, hogy vágyait korlátlanul kielégítse, s felnőtt korában akaraterő nélküli emberré válik, aki nem a munkának, hanem az élvezeteknek él. Nem fogja ismerni az önmegtartóztatást. A gyenge akaratú, a nem kiforrott jellemú ember könnyen az ital rabja lesz, a szesz hatása alatt pedig még gátlástalanabb. Nem tud mértéket tartani. Az az ember, akit gyermekkorában szerénységre, lemondásra neveltek, tud magának parancsolni. Akaratereje gátat vet vágyainak. Az élvezethajhászásnak az is oka lehet, hogy a szülök gyermeküket büszkének nevelik. Sokszor anyagi erejükön felül is pazarlóvá nevelik a gyermeket. Nem tagadnak meg tőle semmit, nehogy a többiek lenézzék. Azért öltöztetik, pénzelik, vásárolnak neki luxuscikkeket, hogy társait felülmúlja. Aztán felülmúlja társait az ivásban, a dohányzásban, viselkedésben stb., „mert ö megengedheti magának“. A szülő kötelessége, hogy gondoskodjon gyermeke neveléséről. A helyes nevelés egyik feltétele a munka. A gyermeket foglalkoztatni kell. Hogy a gyermeket a munka lekösse, meg kell szerettetni vele. Ezért, csak olyan feladatok elvégzésével bízzuk meg, melyek nem haladják meg testi és szellemi képességeit. A munka végzése csak annyi időt igényeljen, hogy a gyermek azt ne unja meg. Hibáit jóindulatúan javítsuk, az elvégzett munkát mindig értékeljük. Ha a gyermekkel a munkát megszerettettük, elértük nevelésünk fő célját. KÖTELES JÁNOS 0 O) 3 <3 (Q 3 é* o> 1 Szép jubielum HÚSZÉVES A GÖMÖR KÓRUS Nem könnyű manapság énekkart alapítani, de a meglévőt megtartani sem, mert sajnos nincsenek sokan olyanok, akik szabad idejükben hajlandók rendszeres, heti több órát felemésztő amatőr művészi munkát végezni. Igaz, aki egyszer megtanul kórusban, több szólamban énekelni, az később sem tud egykönnyen meglenni nélküle: még nyugdíjasként is keresi a módot, hogy énekkari tag lehessen. A legtöbb helyen, ahol komolyan veszik a kórusalapitás gondolatát, ott az elhatározást előbb- utóbb tettek követik, jönnek az első jelentkezők, érdeklődnek: kik jöttek eddig; javaslatokat tesznek, kiket kellene hívni, és a kórus egyszercsak megalakul. Eleinte óriási lelkesedéssel folyik a munka, aztán a tagság elkerülhetetlenül elkezd fogyni, kicserélődni. A karnagy személyiségétől nagyon sok függ, hogy ilyen körülmények között is biztosan kormányozza a társulat hajóját, s ha a kórus életképesen éri meg - mondjuk - huszadik életévét, a karnagyot nem csekély elismerés illeti. Ezek a gondolatok jártak a fejemben néhány napja a rimaszombati (Rimavská Sobota) Gö- mör kórus fennállásának 20. évfordulója tiszteletére rendezett hangversenyen, amelyen a Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkara is fellépett. Húsz év hosszú idő - 1963 óta a CSEMADOK rimaszombati helyi szervezetének öt elnöke volt, de a kórusnak csak egy karnagya: Lévay Tibor, akinek nem a kitartás az egyetlen jótulajdonsága. Kiemelkedő muzikalitása, sokoldalú hangszertudása, nyiltszívúsége, határozott fellépéssel párosult Porcelánkiállítás a Dunamenti Múzeumban A komáromi (Komárno) Dunamenti Múzeumban ma délután ötkor érdekes tárlat nyílik. Osztényi Leánder festőművész állítja ki kézzel festett porcelán tárgyait; a százhetven tányér portrékat, ismert festmények másolatát ábrázolja, a vázákon nem a szokásos virágmotivum szerepel, hanem többnyire kedves hazai tájak, s kisméretű porcelánlemezekre a művész világhírű festmények miniatürizált változatát festette. E porcelánra festett képek érdekessége, hogy igen apró ecsettel készültek, nagyitólencse alatt. A kiállításon bemutatnak néhány acél- és szitanyomású kávéskészletet is a sok közül, amelyek Osztényi Leánder tervei alapján készültek. A művész ma hetvenkét éves, 1946 óta él a Karlovy Vary melletti Nová Rolóban. Harminchét évig a porcelángyárban dolgozott tervező képzőművészként. Hogy éppen Komáromban állítja ki munkáit, nem véletlen: 1923 és 1927 között komáromi diák volt, s egyúttal Harmos Károly tanítványa, majd Bratislavában a magyar tanítóképző növendéke, ahol 1931 -ben szerzett oklevelet. A kiállítás szeptember 25-én zárul. (köp) szerénysége a Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkarának tagjai előtt sem ismeretlen; nem véletenül lett a CSMTKÉ tenorszólamának vezetője. Fúvószenekara és nagylétszámú gyermekkórusa is van (az utóbbi a Šrobár utcai alapiskolán, ahol maga is működik). Mivel a gyermekkórus tagsága évröl-év- re cserélődik, méltán, mondhatjuk, hogy százakat tanított már meg a közös éneklés és muzsikálás szeretetére. A kívülálló bizonyára nem is sejti, hogy egy javarészt nem kottaolvasókból álló amatőr énekkarnak meddig tart egy néhány perces müvet begyakorolnia. Bizony, több heti, sót több havi rendszeres és kitartó tanulás az ára egy szám sikeres előadásának. A Gömör kórus repertoárja 80 műből áll, amelyek között a régi szerzők művei éppúgy megtalálhatók, mint a huszadik századiakéi. Eddig a Kodály napokról mindig koszorúval tértek haza: arany-, ezüst- és bronzkoszorú egyaránt található „trófeáik“ között. A koszorúkat és a temérdek elismerő oklevelet a hangverseny közönsége is megtekinthette. A jubileumi alkalom sem múlhatott el újabb elismerések nélkül: a rimaszombati járási pártbizottság A szocialista kultúra fejlesztéséért kitüntetést adományozta a CSEMADOK helyi szervezete elnökének, a kórus vezetőjének és magának a kórusnak. Az énekkar tagsága 1963 óta nagyrész kicserélődött; nyolcán elhunytak, többen kiléptek, s helyükbe újak jöttek. Az alapító tagok közül már csak hatan énekelnek: Hrivnyák Ilona, Maján Jánosné, Sinka Aladár, Tóbisz Jánosné, Vályi János és Vályi Jánosné. Az ünnepi hangverseny legfényesebb pillanatai azok voltak, amikor a két kórus három számot együtt is elénekelt. Eugen Suchoň Aká si mi krásna-ját Janda Iván, a Zúgj hullám című néger spirituálét Lévay Tibor, Kodály Zoltán Jeligéjét pedig Vas Lajos vezényelte. Nem volt igazuk azoknak, akik - a nyárra és a szabadságokra hivatkozva - üres nézőteret jósoltak. És nem voltak üresek a székek a CSMTKÉ három másik hangversenyén sem: Feleden (Je- seníky), Tornaalján (Šafárikovo) és Serkén (Sinkovce). Ehhez bizonyára az is hozzájárult, hogy ez az együttes sajnálatosan ritkán látogat el a közép-szlovákiai és a kelet-szlovákiai kerületbe, de az is, hogy a Gömör kórus tagjai nemcsak önmaguknak énekelnek: az elmúlt húsz év alatt a környező falvak és községek közönségével is megszerettették a kórusmuzsikát. HORVÁTH GÉZA ÚJ szó 1983. VIII. 2I