Új Szó, 1983. augusztus (36. évfolyam, 179-205. szám)

1983-08-26 / 201. szám, péntek

Milliókat érő ötlet r KOMMENTÁLJUK Az igazi értékek Aligha tudná valaki minden kétséget kizáróan meghatá­rozni, mi a legértékesebb a világon az ember számára. Többnyire azt szoktuk mondani, hogy az, ami nincs: beteg­nek az egészség, éhezőnek a kenyér, elhagyottnak embertár­sai szeretete. A felsorolás azonban végtelen lehetne, hiszen ki-ki mást és mást nélkülöz, más és más cél elérésére vágyik. Azazhogy a vágyakozás egymagában vajmi keveset ér: céljaink eléréséért tennünk is kell valamit, hisz az a bizonyos sült galamb nemigen szokott a szánkba repülni. Sokan azt vallják, hogy a legnagyobb érték a pénz, melyen „minden“ megvásárolható. Talán mondani sem kell, hogy ez a szemlélet a múlt egyik káros öröksége. A tőkés társadalmi rendben valóban a legfőbb mérce az emberek megítélésében a pénz, a vagyon. A nincstelent nem becsülik, a szegény embert semmibe veszik. Igyekezete, önhajszolása pedig elsősorban mások javát szolgálja, a gyárosok, a monopóliu­mok profitját növelik. Nálunk - bár az árut mi is pénzért vásároljuk, és a szolgáltatásokért is fizetnünk kell - merőben más a helyzet. Az emberek társadalmi megbecsülésében a vagyonnak semmi szerepe nincs, s a közösség érdekében végzett munkánk gyümölcse valamennyiünké. Minél többet és minél jobban dolgozunk, annál több kerül közös aszta­lunkra, annál többet tudunk elosztani. Olyan egyszerű tétel ez, melyet bárki azonnal megérthet. Ennek ellenére (kár lenne tagadni) akadnak akik a közös asztalról csak markolni szeretnének, de a javak gyarapítását már nem tartják kötelességüknek. Akik a mások rovására szeretnének élni, azaz élősködni. Akik az alaposan végzett munkát csak másoktól várják el, de saját maguk nem sokat tesznek érte. És akik még ma is az anyagiak, kizárólag az anyagiak hajhászását tartják életük fő, nem ritkán egyetlen céljának, értelmének. Sajnos gyakran a fiatal nemzedék tagjai közt is akadnak, akikre ez a téves életszemlélet a jellemző. Nem ok nélkül figyelmeztetett Jurij Andropov, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnök­ségének elnöke egyik legutóbbi beszédében erre a káros jelenségre, mely ellen minden eszközzel harcolni kell. „Olyan életszemléletet kell beleoltanunk utódainkba, amely szerint az anyagi javak - amelyekből egyre többnek kell lennie és idővel egyre több is lesz - nem uralkodhatnak az ember felett, hanem legnemesebb szükségleteinek kielégítését kell szolgálniuk - mondta Andropov elvtárs. - Csak az ember szellemi gazdagsága valóban határtalan. S bár ezt nem tehetjük a pénztárcánkba, és hivalkodás céljából a falra sem akaszthatjuk, síkra szállunk gyarapításáért, mert egyedül ez méltó az emberhez...“ Ezek a figyelmeztető szavak a mi fiataljaink (de nemcsak fiataljaink!) számára is igencsak megszívlelendőek. Akár­csak az, hogy mi mindent kell tennünk a fiatalok és általában az emberek nevelése hatékonyságának a növeléséért. A párt­alapszervezetek számára állandó feladat a fiatalok nevelésé­ről való gondoskodás. A jövő nemzedék tagjai helyes élet- szemléletének kialakításához azonban semmi sem járul hozzá jobban, mint a szüntelen személyes példamutatás, melynek az igazi emberi értékek helyes megítélésében is mindig és mindenütt világosan meg kell mutatkoznia. FÜLÖP IMRE ORVOSI TANÁCSADÓ A fertőzés és a fertőző betegségek AZ ÖTLETET részben a vélet­len segítette a világra. Közel két évvel ezelőtt hivatalos kiküldetés­ben a Bratislavai Nehézgépipari Művek racionalizációs és techno­lógiai intézetében járt a Piesoki Gépgyárak néhány szakembere- Mivel a megbeszéltnél vala­mivel korábban értünk oda, vára­koznunk kellett - emlékezik vissza arra a napra Jozef Sorkovský mér­nök, a piesoki vállalat racionalizá­ciós részlegének vezetője. - Köz­ben, hogy gyorsabban teljen az idő, az épület előcsarnokábankiál- lított maketteket nézegettük. Külö­nösen az egyik keltette fel a figyel­münket. Mindjárt mondtam is a kollégáknak, hogy nemrégen hasonló berendezésről olvastam valamelyik külföldi szaklapban. Az a gépsor szintén a fémmegmun­káláskor keletkező esztergafor­gács préselésére szolgált. Főleg azért érdekelt a dolog, mert válla­latunknál évente mintegy 3500 tonna ilyen hulladék gyűlik össze, és ezt eredeti állapotában seho­gyan sem tudtuk gazdaságosan felhasználni. Köbcentiméterenként csak 0,8 kilogramm az esztergaforgács sú­lya. Ezért amikor az öntödékben eleinte megpróbálták ócskavas­ként berakni az olvasztókemen­cékbe, a szinte leheletvékony for­gácsdarabkák legnagyobb része elégett a tűzben, amit pedig telje­sen nem pusztítottak el a lángok, azt kilebegtette a kéményekbe a felszálló forróság.- A sikertelen próbálkozások után a Kovošrot vállalatnak adtuk el szinte fillérekért az esztergafor­megszerkesztéséhez olyan alkat­részek is kellettek, amelyek gyár­tásával nálunk akkor senki sem foglalkozott.- Sok-sok utánjárás kellett ah­hoz, hogy megkezdhettük az ér­demi munkát - bizonygatja Pavel Wodzik, a szakcsoport egyik tagja. - Például a gépsor fontos részét képező szállítószalag legyártásá­ra végül a nyugat-szlovákiai tégla­gyárak egyik pezinoki melléküzem- ágában vállalkoztak.' A legnehe­zebb feladatot azonban a prést mű­ködtető különleges teljesítményű hidraulikus szivattyú előteremtése jelentette. Hazánkban csak a hra- nicei Sigma vállalat gyárt hidrauli­kus szivattyúkat. Olyat pedig, ami­lyen nekünk kellett, addig még nem csináltak, ugyanis a présnek 900 tonnás nyomást kell kifejtenie. Eleinte kapacitáshiányra hivatkoz­va nem is igen akartak tárgyalni velünk erről az egy darabra szóló megrendelésről. Végül három szi­vattyú leszállításában egyeztünk meg. Ezeket különmunkával, kitű­zött feladataik teljesítése közben terven felül készítették el a hrani- ceiek. Vállalatunk gyáregységei­ben a többi alkatrészt kellett ha­sonló módon előteremteni. Ezután rengeteget túlórázva nem egész egy év alatt összeszereltük a min­tapéldányt. Az összesen 45 tonna súlyú gépsor legnehezebb darabja maga a prés, ami 38 tonnát nyom. AZ ELSŐ GYAKORLATI PRÓ­BÁK várakozáson felül sikeresnek bizonyultak. Közben ugyan még több mindent tökéletesíteni kellett, de ma már hibátlanul működik az millió korona devizában, és amint azt a Kovošrot vállalat illetékesei­től tudjuk, akik használnak belőlük néhányat, a sajtolás minősége- előzúzó gép hiányában - nem olyan jó, mint a miénken. A Piesoki Gépgyárak, a kunči- 4cei Klement Gottwald Új Kohó, a Bratislavai Nehézgépipari Mű­vek racionalizációs és technoló­giai intézete, valamint a nyugat­szlovákiai téglagyárak pezinoki melléküzemága dolgozóiból meg­alakított szakcsoport a mintapél­dány sikeres működésén felbuz­dulva elhatározta, hogy tovább vi­szi az ügyet. Azóta a kunčicei kohászoknak is elkészítettek egy gépsort. Most a harmadik össze­szerelésén dolgoznak.- EREDETILEG nem állt szán­dékunkban a sorozatgyártás- mondja az igazgató, Rudolf Bučko mérnök. - Viszont amint híre ment a mintapéldány minden várakozást felülmúlóan sikeres próbaüzemelésének, egymás után kapjuk az újabb megrendelé­seket. Mivel fontos népgazdasági érdekről van szó, a jövő évi ter­vünkben már tíz darab elkészítése szerepel. Egyelőre még meglehe­tősen kezdetleges körülmények között dolgozunk a szereldei hely­hiány miatt, de már hamarosan megoldódik ez a gondunk. Most sokkal inkább az nyugtalanít be- nünket, hogy mindeddig nem sike­rült megállapodnunk a hranicei Sigma vállalattal a további hidrau­likus szivattyúk legyártásában. Je­lenleg még a jövő évre igényelt 10 szivattyúra sem kaptunk biztos ígéretet, 1985-re pedig már 50 darab kellene a sorozatgyártás­hoz. A későbbi években szintén 50-50-et szeretnénk elkészíteni, hiszen a hazai igények kielégíté­sén túl exportálási lehetőség is kínálkozik, elsősorban a KGST- országokba. A sorozatgyártás megkezdése tehát döntő mérték­ben a hidraulikus szivattyúkon múlik. A többi feltétel megteremté­séről magunk gondoskodunk, ami nem lesz nehéz feladat, hiszen a Piesoki Gépgyárak évi 500 millió korona értékű árugyártásának csak egytized részét teszi ki a jö­vőre beütemezett 10 gépsor elké­szítése. LALO KAROLY Fertőző betegségnek nevezzük azt a kóros folyamatot, melyet élő, patogén mikroorganizmusok, vagy ezek toxinjai váltanak ki. A fertőző betegségek kialakulásának első szakasza maga a fertőzés, vagyis az infekció. Ezalatt a patogén mik­roorganizmusok jelenlétét értjük, attól függetlenül, hogy a szerve­zetben előidéztek-e már patologi­kus, vagyis kóros beteges folya­matot vagy nem. Toxinoknak ne­vezzük a mikroorganizmusok mér­ges, rosszindulatú termékeit, me­lyek beteges folyamatot válthat­nak ki. Az infekció több módon juthat az emberi szervezetbe, közvetlen (például sérülések esetén) és köz­vetett érintkezéssel a fertőzés for­rásával (például fertőzött ivóvíz­zel, ételekkel stb.) Mi az a lappangási idő? A lappangási, vagyis inkubáci­ós idő azt az időt jelenti, amely a fertőzéstől az első klinikai tüne­tig telik el. Ez lehet egy-két nap, de több hónap is. Az időtartam függ a testbe kerülő mikroorganiz­musok virulenciájától - fertőző be­tegséget kiváltó képességétől - s részben a szervezet ellenálló­képességétől, vagyis immunitásá­tól is. Ez az idő nagyon fontos, főleg abból a szempontból, hogy elrendezhessük a beteg elkülöní­tését, megakadályozhassuk a fer­tőzés terjedését és idejében meg­kezdhessük a kezelést. Előfordulhat, hogy az emberi szervezetbe kerülő mikroorganiz­musok nem váltanak ki fertőző betegséget, de viszont ez az em­ber megfertőzheti környezetét. Az ilyen egyént bacilusgazdának szoktuk nevezni. Ezért, például az élelmiszeriparban törvény teszi kötelezővé a dolgozók rendszeres kivizsgálását. A fertőző betegségeknek sokfé­le tünete van. Gyakran jellemző a hirtelen megbetegedés, a láz, a hidegrázás, rosszullét, bágyadt- ság, változások a vérképben, vér­keringési zavarok, emésztési és légzési zavarok, sok esetben kü­lönböző kiütések jelentkeznek a bőrön és a nyálkahártyákon. A láz tulajdonképpen a közpon­tilag irányított hőszabályozás za­vara, megbomlik az egyensúly a hőképzés és a hőkiadás irányí­tásában. A hidegrázás akkor áll elő, ha szervezetünkbe aránylag rövid idő alatt nagyobb mennyiségű kóro­kozó mikroorganizmus jut. A rosszullét, a bágyadtság, a környezet iránti közömbösség és a fejfájás a legtipikusabb klini­kai tünet a fertőző betegségeknél. Sokszor eszméleti zavarok is be­állhatnak, ilyenkor a fertőzés az idegrendszert bénítja. A változások a vérképben főleg a fehér vérsejteket érintik. Vérzé­sek esetében a vörösvérsejtek hi­ánya is kimutatható. Vérkeringési zavarok a szívi­zom gyulladása esetében állhat­nak be, amikor a perifériás vérke­ringés kihagy. Az izzadás, a há­nyás, és a hasmenés következté­ben nagy mennyiségű vizet veszít a szervezet. Emésztési zavarok többnyire az emésztő szervek, a légzési zava­rok pedig a légzőszervek gyulla­dásának következményei. A lépduzzadás tulajdonképpen minden fertőző betegség eseté­ben jellemző, a lép túlterhelése okozza. A kiütések megjelenése a bő­rön és a nyálkahártyákon szerve­zetünk fokozott tevékenységének a következménye Ha figyelembe vesszük a felso­rolt tüneteket, nem kell külön ma­gyarázat ahhoz, hogy megértsük, milyen veszélyt jelentenek a fertő­ző betegségek csecsemő- és idős korban, vagy az amúgy is legyen­gült szervezetre. Minden fertőzés és az általa kiváltott betegség pró­bára teszi a szervezetet. Idősebb korban az ember nem rendelkezik olyan ellenállóképességgel, szíve, veséi, mája, emésztő és légző szervei gyakran megviseltek, s ez sorsdöntő szerepet játszhat a szervezet túlterhelése esetében. Hogyan védekezzünk a fertőzé­sek ellen? Helyes prevencióval ugyanis megakadályozhatjuk a fertőzést, illetve elérhetjük, hogy az esetleges fertőző betegség le­folyása enyhébb legyen. Az aktív megelőzés közé tartozik: • a fertőzés forrásának felszá­molása, 0 a helyes diagnózis felállítása és az eset jelentése az illetékes szerveknek, 0 a karantén elrendelése, 0 a hatásos fertőtlenítés, 0 az infekció hordozóinak rendszeres orvosi kivizsgálása és szemmel tartása, a megfelelő sze­mélyi és munkahelyi higiénia be­tartása, 0 szervezetünk ellenállóképes­ségének fokozása, ésszerű élet­móddal, edzéssel, mozgással és ha szükséges a rendszeres orvosi kezelés igénybevételével. DR. RÉPÁSSY BÉLA gácsot - mondja Rudolf Buckó mérnök, a Piesoki Gépgyárak vál­lalati igazgatója. - Hasonlóan cse­lekedtek az ország több gépgyá­rában, illetve fémmegmunkáló üzemében is. A Kovošrot pedig csökkent értékű ócskavasként ad­ta el külföldi cégeknek az évente összesen felvásárolt mintegy 600 000 tonnányi mennyiséget. Mivel azonban az utóbbi időben egyre inkább előtérbe került a hul­ladéknyersanyagok nagyobb ha­tásfokú hasznosításának követel­ménye, a kunčicei Klement Gott­wald Új Kohó vezetői megbízást adtak a Bratislavai Nehézgépipari Művek racionalizációs és techno­lógiai intézetének egy olyan be­rendezés megtervezésére, amely összepréseli az esztergaforgá­csot. Hamarosan el is készült az összes tervrajz és a gépsor ma­kettje, amit munkatársaim Brati­slavában láttak. A mintapéldány elkészítésére, illetve a berende­zés sorozatgyártására viszont nem volt vállalkozó. Az ügy nem hagyott nyugodni. Tárgyalásokba kezdtünk a tervezővel és elhatá­roztuk, hogy saját céljainkra elő­készítünk egy préselő gépsort. PIESOKBAN Jozef Sorkovský mérnök vezetésével külön szak­csoportot alakítottak. Felvették a kapcsolatot a kunčicei kollégák­kal, majd közös erővel alvállalko­zókat kerestek, mert a gépsor LB-3-as típusjelzést kapott gépsor.- Az előzúzóval egybeépített prés 18 centiméter átmérőjű bri­kettgombócokká sajtolja az esz­tergaforgácsot - sorolja a műszaki adatokat Gabriel Čelár mérnök, a Piesoki Gépgyárak konstruktőre. - Egy brikett súlya 17,5 kilo­gramm. Ez megfelel az öntödei kö­vetelményeknek. A hroneci kohó­ban elvégzett próbák során 6000 kilogramm összepréselt eszterga­forgácsot raktunk be az olvasztó- kemencékbe, és ebből a töltetből 5800 kilogramm fémet csapoltunk, ami kiváló eredmény. A gépsor évi teljesítménye 17 500 tonna, (gy teljes kihasználtság esetén nem egész egy év alatt visszatérül a megépítéséhez szükséges 5 millió korona beruházás, hiszen az összepréselt esztergaforgács tonnájáért 900 koronával maga­sabb felvásárlási árat fizet a Ko­vošrot vállalat, mint az ömlesztet­tért. Népgazdasági szempontból pedig évente országosan mintegy 300 millió koronát jövedelmezhet az eddig hulladékként kezelt 600 000 tonna esztergaforgácsból kiváló hatásfokkal kiolvasztható fém újbóli hasznosítása. Termé­szeteden az sem lényegtelen, hogy az LB-3-as gépsor az utolsó csavarig hazai nyersanyagokból, alkatrészekből áll. A hasonló oszt­rák, illetve nyugatnémet gyártmá­nyú berendezés beszerzési ára 20 Óránként három és fél tonna esztergaforgácsot présel össze a rekordidő alatt elkészített automatikus gépsor (A szerző felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents