Új Szó, 1983. augusztus (36. évfolyam, 179-205. szám)

1983-08-25 / 200. szám, csütörtök

ÚJ szó 3 1983. VIII. 25. Az USA politikai akarata is szükséges AZ ÚJ SZOVJET BÉKEKEZDEMÉNYEZÉS VISSZHANGJA (ČSTK) - Az új szovjet békekezdertiényezés, amely a lázas fegyverkezésnek a világűrre való kiterjedésének megakadályozá­sára irányul, továbbra is élénken foglalkoztatja a világ közvélemé­nyét. Görögország-szerte folytatódnak a tüntetések, melyek résztvevői az új görög-amerikai támaszpontszerződést bírálják. A dokumen­tum lehetővé teszi, hogy az USA 1988 végéig fenntarthassa bázisait Görögországban. Képünkön: egy nemrég tartott athéni tüntetés résztvevői. (ČSTK-repro) Washingtoni álláspont Papandreu megbeszélése az amerikai ügyvivővel BONN - Herbert Mies, a Né­met Kommunista Párt elnöke Düs­seldorfban kijelentette, hogy a Ju­rij Andropov által előterjesztett javaslat nagyon jelentős az NSZK háborúellenes mozgalma számá­ra és megérdemli a világ békesze­rető erőinek támogatását. NICOSIA - Nagyra értékelte a szovjet békekezdeményezést Ezekiasz Papaioannu, a Ciprusi Dolgozók Haladó Pártjának főtit­kára is a TASZSZ hírügynökség tudósítójának adott interjújában. Leszögezte, hogy a szovjet kez­deményezés rendkívül jelentős a háborús veszély elhárításáért vívott harc szempontjából. Megál­lapította, hogy a jelenlegi feszült nemzetközi helyzetért az Egyesült Államok militarista politikája a fe­lelős. LONDON - A brit kereskedelmi és pénzügyi körök tekintélyes na­pilapja, a Financial Times tegnapi kommentárjában megállapította, hogy a világűrben az erő alkalma­Egyiptom Az idegen csapatok jelenléte ellen (ČSTK) - Khaled Mohieddin, az egyiptomi Haladó Nemzeti Párt főtitkára sajtókonferenciát tartott, amelyen kijelentette, pártja ellenzi az idegen csapatok jelenlétét az ország területén és azt, hogy Egyiptom az amerikai militarizmus hídfőállásává változzék a Közel- Keleten. Elítélte a Bright Star 83 hadgyakorlatot, amelyen az ame­rikai intervenciós gyorshadtesttel együtt az egyiptomi hadsereg egy­ségei is részt vesznek. (ČSTK) - Roberto d’Aubuis­son, a salvadori szélsőjobboldal vezére, az ún. törvényhozó gyűlés képviselője tegnap kijelentette, hogy országának nincs szüksége több amerikai tanácsadóra, mint amennyit a Pentagon javasolt. Az amerikai tanácsadók szerinte túl drágák, és egyetlen hibájuk van: nem vehetnek részt a salvadori hadsereg harci akcióiban. A szélsőjobboldali vezető lé­nyegében megerősítette azokat a nemrég napvilágot látott híreket, miszerint Salvadorban amerikai zsoldosok harcolnak. Ezzel kap­csolatban további részletekről számol be az IPS hírügynökség. A jelentés szerint a vietnami hábo­rú veteránjaiból és a volt rhodesiai fajüldöző rézsim hadseregének tagjaiból álló 12 fős csoport már harmadizben látogatott Salvador­ba, hogy felkínálja szolgálatait. A zsoldosok „saját költségeiken“ már segítették a salvadori hadse­reg kiképzését, s most azt ajánlot­ták fel, hogy magáncégek közvetí­tésével 64 „hivatásos kiképzőt“, pilótát és tüzért verbuválnak, akik­nek tevékenysége - az amerikai hadsereg tanácsadóitól eltérően - semmiben nem lesz korlátozva. Eugenio Vides Casanova sal­vadori hadügyminiszter bejelen­tette, hogy kormánya Honduras- szal és Guatemalával a Közép­amerikai Védelmi Tanács (CON- DECA) tevékenységének felújítá­sáról tárgyal. Az erre vonatkozó javaslattal mintegy egy évvel eze­lőtt az Egyesült Államok állt elő. A tömb 1979-ben, a nicaraguai forradalom győzelme után hullott szét. Diplomáciai források szerint a hondurasi kormány tárgyaláso­kat folytat az Egyesült Államokkal annak a lehetőségéről, hogy a je­lenleg folyó BIG PINE II. nagysza­bású hadgyakorlat során felépített katonai objektumokat az USA ál­landó támaszpontjaivá változtas­sák. A tegucigalpai kormány ettől a Washingtonnal fenntartott kap­csolatok szorosabbra vonását s mindenekelőtt újabb katonai és gazdasági támogatást vár. zásának betiltására irányuló szov­jet javaslat azt az utolsó kulcsfon­tosságú területet érinti, amelyre eddig még nem tértek ki a Szovjet­unió és az Egyesült Államok közti leszerelési tárgyalások. A lap rá­mutatott arra, hogy az Egyesült Államok eíső reagálásai nagyon hűvösek voltak, majd hangsúlyoz­ta, hogy Washington érvei nem meggyőzőek. A lap annak a véle­ményének adott hangot, hogy (ČSTK) - A chilei hadsereg, haditengerészet, a rendőrség és a biztonsági erők főparancsnokai­nak nagyszabású hűségtünteté­sével ünnepelte meg tegnap Au- gusto Pinochet tábornok a fegyve­res erők főparancsnokává való ki­nevezésének 10. évfordulóját. Pi­nochet 1973. augusztus 23-án lett a hadsereg főparancsnoka, s 19 napra rá véres puccsal döntötte meg Salvador Allende törvénye­sen megválasztott kormányát. Az évfordulóról nem feledkez­tek meg az ellenzéki erők sem; többek között ezt bizonyítja az öt legnagyobb ellenzéki polgári pár­tot tömöritő Demokratikus Szövet­ség szerdai kiáltványa, amely nyíl­tan követeli Pinochet tábornok azonnali távozását. A chilei és az argentin polgári pártok szerdán közös nyiltkozatot adtak ki, amelyben a két ország katonai kormányát arra szólítják fel: írjanak alá megállapodást a Beagle-szorossal kapcsolatos viták békés rendezéséről. A szo­Alan Cranston amerikai sze­nátor, aki ötnapos körutat tett a közép-amerikai országokban, kedden Washingtonban kijelentet­te, hogy a térség békéjére irányuló törekvéseket nagymértékben ne­hezíti a Reagan-kormányzat stra­tégiája. Cranston, aki a Demokra­ta Párt elnökjelöltségére pályázik, elmondotta, hogy a Contadora- csoport vezetőit békeeröfeszité- seik támogatásáról biztosította. Hangsúlyozta, hogy az eröpolitika ahhoz vezet: az USA elszigetelő­dik, s az amerikai erőfeszítések háborúval végződnek. A szocialista országok, a nem­zeti felszabadító erők és a nem­zetközi munkásmozgalom min­dent megtesz azért, hogy a világ­ban a két egymással ellentétes irányvonal versengéséből az az irányvonal kerüljön ki győztesen, amelyet a humanizmus, az emberi civilizáció sorsáról való gondosko­dás hat át. Nem sajnálják ezért erejüket, és mozgósítják a béke valamennyi becsületes hívét - te­kintet nélkül állampolgárságukra, politikai vagy vallási hovatartozá­sukra - az egyre növekvő háborús veszély elleni harcra. A nyugat-európai országok kor­mányai az új amerikai rakéták el­helyezése esetében az USA leg- reakciósabb erőinek túszaivá vál­nának. A nyugatnémet és más államférfiak hiába igyekeznek ezt a tényt eltitkolni saját lakosságuk előtt. Azzal azonban nem számol­hatnak, hogy kivonhatják magukat a felelősség alól, amennyiben az új rakéták bevetésének jogát áten­gedik az amerikai tiszteknek. A burzsoá kormányok politiku­sai gyakran hajlamosak a dema­gógiára és azzal dicsekszenek, a Reagan-kormánynak csatlakoz­nia kellene a tárgyalásokhoz egy ilyen megállapodás megkötése céljából. BUDAPEST - A Népszabad­ság, az MSZMP KB lapja az új szovjet békekezdeményezésnek szentelt kommentárjában rámutat arra, hogy á másik fél mind ez ideig nem reagált az újabb szovjet kezdeményezésre. Ezek megva­lósításához az USA politikai aka­ratára is szükség van, de Wa­shingtonnak egészen más tervei vannak: szabad utat akar nyitni a világűr „elaknásitásához“. rosra, amely a két országot a dél­amerikai kontinens legdélibb csücskénél választja el, Chile és Argentína egyaránt igényt tart. A chilei Demokratikus Szövetség és az argentin Multipartidaria nyi­latkozata megállapítja, hogy a vi­ták diplomáciai rendezésének ér­dekében a két országnak meg­nemtámadási szerződést kellene kötnie. A chilei és az argentin ellenzéki erők attól tartanak, hogy a katonai kormányok fegyveres konfliktust provokálnak ki az említett szoros ürügyén azzal a céllal, hogy nacio­nalista hangulatot keltsenek és le­lassítsák a demokrácia helyreállí­tásának folyamatát. Kohl a rakétatelepítés mellett (ČSTK) - Helmut Kohl nyugat­német kancellár a Frankfurter All­gemeine Zeitung napilapnak adott interjújában ismét hangsúlyozta, hogy az új amerikai nukleáris ra­kétákat az idén „mindenképpen" elhelyezik az NSZK területén, ha Genfben nem születik megállapo­dás a szovjet-amerikai tárgyalá­sokon. A kancellár kijelentette, hogy e kérdésben kormánya elha­tározásáról senkinek sem kellene kételkednie. Nyilatkozata egy nappal azután látott napvilágot, hogy közzétették annak a közvélemény-kutatásnak az eredményeit, mely szerint az NSZK lakosainak 75 százaléka el­lenzi a Pershing-2 rakéták és a robotrepülógépek telepítését az ország területén. Hans-Dietrich Genscher a!- kancellár, az NSZK külügymin- nisztere pártja, a Szabaddemok­rata Párt vezetőségének ülésén szintén a rakétatelepités mellett foglalt állást. hogy mindig tiszteletben tartják a demokratikus szabályokat és a nép kívánságát. A tőkés államok mindennapi élete cáfolja ezt az állítást. A nyugat-európai orszá­gok lakosságának többsége már különböző módon kifejezte eluta­sító álláspontját az új amerikai rakétákkal kapcsolatban. (Pl. az NSZK-ban a legutóbbi közvéle­mény-kutatás adatai szerint a la­kosság 72 százaléka elutasítja a rakétákat és 97 százaléka a genfi tárgyalások folytatása mel­lett van.) Ennek ellenére a brit, a nyugatnémet és az olasz kor­mány a nép akaratára való tekintet nélkül folytatja az előkészületeket az új amerikai rakéták befogadá­sára. Aki csak egy kicsit is elgondol­kodik az új nukleáris rakéták nyu­gat-európai telepítésének követ­kezményei felett, el kell hogy is­merje, a Pentagon a katonai-stra­tégiai fölény megszerzésére irá­nyuló döntő lépésre tesz kísérle­tet, s ki akarja alakítani a feltétele­ket a szocialista közösség elleni esetleges váratlan csapáshoz. Az imperializmus legreakció­(ČSTK) - Andreasz Papand­reu görög miniszterelnök kedden fogadta Alan Berlindet, az USA athéni ügyvivőjét, aki „megma­gyarázta“ a NATO rakétatelepitési tervének hathónapos elhalasztá­sára vonatkozó görög javaslattal kapcsolatos washingtoni állás­pontot. A görög kormány szóvivője el­mondotta, hogy az amerikai fél részéről nem tiltakozásról volt szó, de a találkozónak „sajátos jelle­ge“ volt. A szóvivő nem volt haj­landó kommentálni a Mesimvrini című görög napilap közölte hírt, miszerint Richard Burt, az USA külügyminiszterének európai ügyekben illetékes helyettese a washingtoni görög nagykövet­(ČSTK) - Ronald Reagan amerikai elnök kedd este az „Amerikai légió“ elnevezésű vete­ránszervezet tagjai előtt elhang­zott beszédében ismét azt fejte­gette, hogy a béke csak úgy érhe­tő el, ha az Egyesült Államok a kí­vánt erőfölénybe kerül. Seattle városban tartott előadásában az amerikai katonai erő további növe­lését sürgette, s azt bizonygatta, hogy a leszerelési tárgyalásokon Washington megállapodásra tö­rekszik. Az amerikai elnök az USA-t újfent a világbéke legfőbb őreként A Pentagon augusztus végén kísérletet tervez olyan műhold­romboló fegyverrel, amely képes megsemmisíteni minden, Föld kö­rüli pályára állított úrlétesítményt - adta hírül a The New York Times. A múholdromboló fegyver rend­kívül nagy érzékenységű robba­sabb köreinek ezt az avanturista politikáját nem lehet tétlenül nézni. A szovjet kormány május 28-i nyi­latkozata - amely ä Szovjetunió és szövetségesei katonai ellenintéz­kedéseit jelentette be a NATO- tervek megvalósítása esetére - a kellő időben került nyilvános­ságra. Csehszlovákia megértéssel fogadta, hisz nem nézheti ölbe tett kézzel, hogyan készítik elő a Pershing-2 rakéták bázisait nyugati határainktól csupán né­hány száz, sót néhány tucat kilo­méterre. A Varsói Szerződés tagállamai senkit sem fenyegetnek, ám fi­gyelmeztetnek, címig nem késő, hogy Nyugat-Európában és az At­lanti-óceán túlsó partján senki se ringassa magát abban az illúzió­ban, hogy megmenekülhet az em­beriség elleni legsúlyosabb bűn- cselekményre adott válaszlépés elől. S így ebben a kritikus évben, amikor a világ válaszút előtt áll, a Varsói Szerződés politikai nyilat­kozata, a szovjet kormány májusi nyilatkozata és a hét európai szo­cialista ország párt- és állami ve­zetőinek moszkvai nyilatkozata megmutatja az egész világ haladó és háborúellenes erőinek, melyik út vezet a pusztuláshoz és melyik a boldogsághoz és a békéhez. nek „meglepetését és aggodal­mát“ tolmácsolta a görög javaslat­tal kapcsolatban. Mint ismeretes, Görögország augusztus 13-án indítványozta közöspiaci partnereinek, hogy az új amerikai rakéták nyugat-euró­pai telepítését halasszák el hat hónappal, ami megkönnyítené a genfi szovjet-amerikai tárgyalá­sok folytatását. Az NSZK, Nagy- Britannia és Hollandia azonban ezt elutasította csakúgy, mint a NATO brüsszeli képviselője. A javaslatot ezzel szemben támo­gatásáról biztosította Olof Palme, Athénban tárgyaló svéd kormány­fő, valamint Willy Brandt volt nyu­gatnémet kancellár, a Szocialista Internacionálé elnöke. próbálta feltüntetni, amelynek szinte az egész világon „létfontos­ságú érdekei vannak“. Az első­sorban külpolitikai kérdésekkel foglalkozó beszédében Reagan visszautasította azokat a bírálato­kat, amelyek szerint az USA az első csapás mérésére alkalmas fegyvert hoz létre az MX rakéta- rendszer kiépítésével. Azt állította, hogy ezek a rakéták csakis az elrettentést szolgálják, s azért van rájuk szükség, hogy a Szovjetuni­ót komoly tárgyalásokra késztes­sék. Reagan a Szovjetunió konk­rét békejavaslatait puszta propa­gandának minősítette. nófejjel felszerelt kétlépcsős raké­ta, amely a szputnyik infrasugár- zását észleli - írja a TASZSZ hír- ügynökség. A rakétát egy külön erre a célra felszerelt F-15-ös va­dászbombázóról indítják el, a Föld felszínétől 18 mérföld magasság­ban. A vadászbombázó különle­ges berendezéseinek felszerelése és a rakétáknak a vadászbombá­zóhoz való erősítése mindössze hat órát vesz igénybe. A feltétele­zések szerint a jövőben két rajt hoznak létre F-15-ös vadászbom­bázókból, fedélzetükön múhold­romboló fegyverrel. Ezek állandó őrjáratot tartanak majd az űrben, teljes harckészültségben. Az amerikai lap szakértőktől úgy értesült, hogy az új múhold­romboló rendszer teljes előállítása több tizmilliárd dollárba kerül. Az ürfegyver kifejlesztése két évtize­dig tartott. A kísérletek az utóbbi években gyorsultak fel, az után, hogy az Egyesült Államok meg­szakította a Szovjetunióval a koz­mosz fegyvermentesítéséról foly­tatott tárgyalásokat. Felhívás moratóriumra (ČSTK) - A washintgoní katonai tá­jékoztatási központ felszólította az Egyesült Államokat és a Szovjetuniót, rendeljen el moratóriumot a műholdak elleni fegyverek fejlesztésére és gyár­tására. A központ jelentése hangsú­lyozza, hogy az ilyen moratórium meg­akadályozná a fegyverkezés kiterjesz­tését a világűrre és csökkentené a há­ború kirobbanásának veszélyét. To­vábbá az első lépés lehetne egy olyan átfogó megállapodás megkötése felé, amely megakadályozná a világűr mili- tarizálását. Gene Larocgue volt admirális, a központ vezetője kijelentette, hogy az USA-nak és a Szovjetuniónak egyedülálló lehetőségei vannak, hogy elérje a fegyverzetellenőrzést és meg­akadályozzon egy újabb háborút. SALVADOR A kormány a CONDECA tevékenységének felújításáról tárgyal Chilei és argentin polgári pártok közös nyilatkozata ÚT A BÉKÉHEZ Vasi ľ Bil’ak cikke a moszkvai Pravdában (ČSTK) - Az SZKP KB központi lapja tegnapi számában cikket közölt Vasil Bil’ak, a CSKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára tollából. A moszkvai Pravdában megjelent cikk, amelynek címe „Út a békéhez és a boldogsághoz“, egyebek között hangsúlyozza: REAGAN ELNÖK KATONAI ERŐFÖLÉNYT KÍVÁN Pentagon-kísérlet új ürfegyverrel

Next

/
Thumbnails
Contents