Új Szó, 1983. augusztus (36. évfolyam, 179-205. szám)

1983-08-25 / 200. szám, csütörtök

[ VILÁGGAZDASÁG VILÁGGAZDASÁG VILÁGGAZDASÁG ) Sikeres együttmüködési mérleg A KGST-tagországok és Finnország gazdasági kapcsolatai A KGST-tagországok és Finn­ország közötti gazdasági együtt­működésről 1973-ban írták alá az egyezményt, s ekkor a szocialista közösség tagállamai 15,? száza­lékkal részesedtek ennek az or­szágnak a külkereskedelmi forgal­mában. Tavaly ez a részarány már 28,4 százalékos volt. A KGST és Finnország kereskedelmi és gaz­dasági kapcsolataiban érvényesül a legnagyobb kedvezmény elve. A KGST-tagországok és Finn­ország kereskedelmi forgalma 1973 és 1983 között 0,9 milliárd rubelről 5,5 milliárd rubelre növe­kedett. Az egyes tagországok és a Finnország közötti árucserefor­galom növekedési ütemét jól szemlélteti az alábbi táblázat (mil­lió rubelben): Import Finnországba Export Finnországból 1973 1982 1973 1982 KGST összesen 517 2733 406 2741 Csehszlovákia 16,1 51,3 10,8 40,6 Bulgária 2,7 5,0 4,3 34,0 Kuba 3,7 18,3 1,9 2,1 Magyarország 14,7 41,8 9,1 54,8 Mongólia 0,0 0,0 0,0 0,0 NDK 17,1 58,3 17,9 50,9 Lengyelország 50,6 141,7 23,3 13,0 Románia 10,5 15,1 5,0 6,8 Szovjetunió 402,0 2402,0 334,0 2539,0 A táblázat világosan mutatja, hogy a szocialista gazdasági kö­zösség és a Finnország közötti árucsere-kereskedelmi forgalom jelentősen növekedett. Ez a kö­zösség csaknem minden országá­val kapcsolatban elmondható. A növekedés 40 százaléktól (Ro­mánia) egészen 570 százalékig (Szovjetunió) terjed, miközben a finn statisztikai kimutatások nem tartalmazzák azokat az összege­ket melyeket a Szovjetunió fizet Finnországnak azoknak az ipari objektumoknak az építéséért, me­lyek országa területén épülnek. A KGST és Finnország együtt­működését irányító bizottság nem foglalkozik az árucsere-forgalom konkrét kérdéseivel. A feltételek javítására, a kereskedelmi formák és módszerek tökéletesítésére, a szükségletek felmérésére és az érdekelt tagországok valamint Finnország gép-, know-how, li- cenc stb. szállítási lehetőségeinek felmérésére összpontosítja mun­káját. Ez a bizottság az első ízben 1973-ban ülésezett Moszkvában, ahol öt munkacsoport létrehozá­sáról határozott, és kijelölte ezek feladatkörét. A külkereskedelmi munkacso­port évente tájékoztató anyagokat készít Finnország és a KGST- tagországok kereskedelmi és gaz­dasági kapcsolatainak fejlődéséről (az egész KGST és az egyes tagországok szerint is). Ugyanak­kor megvizsgálja a megkötött egyezmények külkereskedelmi szempontjait. A gépipari munkacsoport azo­kat a lehetőségeket vizsgálja, hogy miként lehetne tovább fej­leszteni a kooperációt és a gyár­tásszakosítást, s ajánlásokat tesz. Elsősorban fafeldolgozó és élelmi- szeripari gépekről van szó, továb­bá papír- és cellulózgyártó gépi berendezésekről, elektrotechnikai és energetikai gépekről (beleért­ve, útépítő gépeket, az emelő­szerkezeteket, a hajóépítéssel kapcsolatos gépeket, műszereket stb. A vegyipari munkacsoport már jelentős munkát végzett a gyártásszakositás és a kooperá­ció fejlesztésében, főleg a polimer anyagok és a műanyagok gyártá­sában. A közlekedési munkacsoport annak a lehetőségeit vizsgálja, hogy miként lehetne bővíteni az együttműködést a gépkocsiközle­kedésben és miként lehetne job­ban kihasználni a konténereket. Foglalkozik a vasúti biztonság tö­kéletesítésével is. A tudományos-műszaki együtt­működés munkacsoportja azt elemzi, hogy miként lehetne elmé­lyíteni a sokoldalú együttműködést az erdőgazdálkodásban, a faa­nyag komplex felhasználásának kutatásában, a kőolaj, a gáz komplex felhasználásának vizsgá­latában, a környezetvédelemben, az építő- és építőanyag-iparban, az élelmiszeriparban, a kiberneti­kában stb. A bizottság ajánlásai alapján számos egyezményt írtak alá a KGST-tagországok Finnor­szággal a tudományos-műszaki együttműködésről. Ezenkívül a szocialista gazda­sági közösség országai Finnor­szággal együttműködnek a sfa- tisztikai tevékenységben is, főleg a külkereskedelmi statisztikai ki­mutatások készítésében. Foglal­koznak a statisztikai módszertan­nal, információkat cserélnek stb. A KGST-országok és Finnor­szág közötti sokoldalú gazdasági és tudományos-műszaki együtt­működésnek kedvező távlatai vannak. Az együttműködési szakbizottságok az idén 12 külön­böző témakörben készítenek elő egyezmény-megkötést a sokolda­lú együttműködésről. Az összes munkacsoportban több mint 30 té­makörben folynak a szakemberek tanácskozásai. VÁCLAV LAVIČKA Innen - onnan A Szovjetunió külkereskedelmi mérlege az év első felében A Szovjetunió külkereskedelmi forgalma az év első felében 64,4 milliárd rubel volt, ami a tavalyi év első feléhez viszonyítva 6,8 szá­zalékos növekedést jelent. A kivi­tel 32,8 milliárd rubel, a behozatal pedig 31,6 milliárd rubel volt. A Szovjetunió 143 országgal tart fenn kereskedelmi kapcsolatot. Külkereskedelmi forgalmának 56 százalékát, vagyis 36,2 milliárd ru­belt a szocialista országokkal való kereskedelem képezi. Ez év első felében a szocialista országok kö­zül legnagyobb üzleti partnere az NDK és Csehszlovákia volt. A Szovjetunió kapitalista orszá­gokkal fenntartott üzleti kapcsola­tait a bonyolult politikai körülmé­nyek határozták meg. A különféle szankciók és más akadályok kö­vetkeztében, melyeket az Egye­sült Államok helyez a nyugati és szocialista államok közé, a Szov­jetunió kapitalista államokkal foly­tatott kereskedelme a tavalyi év első feléhez viszonyítva 0,5 szá­zalékkal csökkent. A Reagan-kor- mány diszkriminációs intézkedé­sei következtében a szovjet-ame­rikai kereskedelem 42 százalékkal csökkent a tavalyi év első hat hónapjához viszonyítva. Japán és a Szovjetunió közötti külkereske­delmi forgalom volumene is csök­kenő tendenciát mutat, 15,4 szá­zalékkal volt kisebb, mint tavaly. A Szovjetunió és a fejlődő orszá­gok közti külkereskedelmi forga­lom az első félévben 10,1 száza­lékkal növekedett. A fejlődő orszá­gok közül India volt a Szovjetunió legnagyobb kereskedelmi part­nere. A fejlett tőkés országok tavaly folyósított állami fejlesztési segélyei, millió dollárban és a nemzeti össztermék (GNP) százalékában Új gazdaságirányítási rendszer Bulgáriában Bulgáriában az új gazdaságirá­nyítási rendszert 1979-ben elő­ször a mezőgazdaságban, majd a termelési szférában, 1981-ben pedig a nem termelő ágazatokban vezették be. Az 1979 óta eltelt három év alatt az új irányítási rendszer már konkrét eredménye­ket is hozott. Az elsó eredmények elemzése után a cél a gazdaság- irányítási rendszer további tökéle­tesítése. Legnagyobb figyelmet a termelési és újratermelési folya­mat gazdaságosságának növelé­sére fordítanak. Az egyes szerve­zetek közötti kapcsolatokban leé­pítik a bürokratikus és az admi­nisztratív láncszemeket, meggyor­sítják az áttérést az extenzív ter­melési módról az intenzívre. Ezek a feladatok két-három ötéves terv időtartamára vannak szétosztva. A termelő ágazatokban egyre na­gyobb hangsúlyt fektetnek a nyersanyagok, az energia, a ter­melőkapacitások és a munkaerő kihasználására. Az új gazdaság­irányítási rendszer nagyban elsóse- gíti nemcsak a szocialista szerve­zetek, de a lakosság szükségletei­nek kielégítését is. Csődök az NSZK-ban Az áliitólagos gazdasági felé­lénkülés ellenére az NSZK-ban továbbra is növekedik azoknak a vállalatoknak a száma, amelyek nem tudják teljesíteni pénzügyi kötelezettségeiket. A szövetségi statisztikai hivatal jelentése szerint ez év első felében csaknem 8400 vállalat és társaság jelentette be a csődöt és az adósságok bíróság általi rendezését javasolta. 6300 vállalat pedig egyáltalán nem tudja teljesíteni pénzügyi kötelezettsé­geit. A hitelezők követelései a csődbe jutott vállalatokkal szem­ben tavaly 4,9 milliárd márkát ér­tek el, míg az idén 6,4 milliárd márkára növekedtek. (ČSTK) KOMMENTÁLJUK Öntözés - nagyobb hozam Ilyenkor, nyárutó idején az elmúlt években általában gyak­ran megeredtek az ég csatornái. Az idén azonban esetleg csak körzeti jellegű futó esők vonulnak át a tikkadt határ felett. Kevés tehát a csapadék, szomjaznak a növények. Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának növénytermesztési osztályára beérkezett jelentések szerint egyes körzetekben az aszály miatt lelassult a cukorrépa fejlődése, a szemes kukorica, a napraforgó egy részének hozama a kényszerérés miatt kevesebb lesz a tervezettnél. Kevés füvet adnak a legelők és a rétek. Az időjárás tehát a mezőgazdasági üzemekben kedvezőt­lenül érezteti hatását a hozamok alakulásában. Főleg a nyu­gat-szlovákiai kerületben okoz komoly nehézségeket az aszály a kukoricaprogram teljesítésében. Ezzel szemben a közép- és kelet-szlovákiai kerület kukoricatermelő járásai­ban mérsékeltebb az aszály okozta kár, és számos mezőgaz­dasági üzemben a silózásra termelt kukorica egy részének termését hagyják beérni, hogy minél több szemet nyerjenek. Máris dolgoznak azok a szakbizottságok, amelyek javaslato­kat tesznek a mezőgazdasági üzemek vezetőinek, hogy milyen módon javítsák a szemestakarmány-készlet mérlegét. A szárazság - főleg a homokos-kavicsos talajon gazdál­kodó mezőgazdasági üzemekben - kedvezőtlenül hat a tömegtakarmányok termelési tervének teljesítésére is. Ahol nem kap idejében vizet a lucerna, a harmadik kaszálásból keveset takaríthatunk be belőle. Vízhiány miatt lassan fejlőd­nek a tarlókeverékek és a másodnövények is. Ezért, ahol lehet, mesterséges módon juttatnak vizet a földre. A Bratisla­vai Ontözőgazdálkodási Kutatóintézet kimutatása szerint Szlovákiában mintegy 204 000 hektáron teremtették meg a feltételeket az öntözésre. Ebből a jelenlegi időszakban mintegy 160 ezer hektárt lehetne öntözni, mert ezen a terüle­ten teljesen üzemképesek az öntözőberendezések, azonban mintegy 40 ezer hektárral kevesebbet öntöznek. Más gazda­sági szervek értékelése szerint a közép- és kelet-szlovákiai kerületben csak 50 százalékra használják ki az öntözőberen­dezéseket, annak ellenére, hogy a csapadékhiány már több mint 100 milliméter, helyenként még ennél több is. Nagy az aszály, ezért talán kissé hihetetlennek tűnik, hogy nem használják ki az öntözőberendezéseket. Vajon mi ennek az oka? Tény, hogy az öntözés nem olcsó dolog, megnöveli a mezőgazdasági üzemekben a termelési költségeket. Azon­ban azt is hozzá kell tennünk, hogy nem minden mezőgazda­sági üzemben. Ahol már évek óta kiépítették az öntözőrend­szereket és használatuknak is köszönhetően megnöveked­tek a hozamok, ott az öntözés jó pénzt hoz a házhoz. A Nagylégi (Lehnice) Efsz-ben, a Gombai (Hubice) Állami Gazdaságban például létkérdésnek tartják az öntözést, a mezőgazdasági termelést csak ezzel tudják magas szinten tartani. E gazdaságok vezetői szerint, ha nem öntöznének, tíz százalékkal alacsonyabb lenne a hozam, nem termelnének elegendő szemes és tömegtakarmányt az állatoknak. Szerin­tük még mindig olcsóbb egy kis többletköltséggel termelni, mint esetleg távoli mezőgazdasági üzemekben vásárolni gabonát vagy takarmányt. A különféle intézkedések hatására egyre több mezőgazda­sági üzemben öntöznek éjjel-nappal. Vizet kapnak a zöldség- és gyümölcskertészetek, az évelő takarmányok, a rétek és legelők és a tarlókeverékek. A cukorrépa hozamát is öntö­zéssel akarják fokozni. Szakemberek véleménye szerint ilyenkor kell öntözni a cukorrépát, hogy az később is meg­tartsa cukortartalmát. Ideje lenne, ha a jó példák alapján minden mezőgazdasági üzemben, amelyben öntözhetnek, olyan szemszögből nézné­nek az öntözésre, hogy az egy kis többletköltséggel ugyan, de hozzájárul a hozamok növeléséhez. BALLA JÓZSEF A Plzeňi Škoda Művek energetikai gépgyárában nagy gondot fordítanak a WER-440 típusú atomreaktor negyedik egységének gyártására. A berendezést a dukovanyi atomerőmű számára készí­tik. A reaktorszerelő üzemben a reaktor belső részeit szerelik össze, köztük a védőcsövek blokkját és a negyedik egység más részeit. A képen: Pavel Honzík, szocialista munkabrigád vezetője (jobbol­dalt) és Antonín Hruška a dukovanyi atomerőmű számára gyártott védőcsőblokk felső részéi ellenőrzi. (Jiŕí Vlach - ČTK) ÚJ SZÚ 4 _ 1983. VIII. 25.

Next

/
Thumbnails
Contents