Új Szó, 1983. július (36. évfolyam, 153-178. szám)
1983-07-12 / 162. szám, kedd
ÚJ szú 5 1983. VII. 12. A komáromi (Komárno) Steiner Gábor Hajógyár Farkas István vezette 26 tagú szocialista munkabrigádja idei felajánlásában kötelezte magát, hogy társadalmi munkában dolgoz le két napot; s eközben a megtakarított anyagokat használja fel. A kollektíva 60 tonna hengerelt és vasanyagot takarított meg csaknem 200 000 korona értékben. A felvételen: Pásztor László, a szocialista munkabrigád egyik tagja látható munka közben. Műtrágyázást - körültekintően Kifizetődik a tápanyag-utánpótlás • A rendszeres agrokémiai talajvizsgálat jelentősége • Még mindig 700 ezer hektár savanyú talaj van Szlovákiában • Tápanyag-utánpótlási terv - számítógéppel AZ ELMÉLET ÉS A GYAKORLAT KAPCSOLATA Mezőgazdaságunk számára elsőrendű feladat az ország élelmiszer-önellátása mértékének növelése. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a növénytermesztést gyorsabb ütemben kell növelni az állat- tenyésztésnél, mert csak így gondoskodhatunk kellő színvonalú takarmánybázis kialakításáról. Nyilvánvaló tehát, hogy a talaj tápanyagtartalmának megőrzése, illetve optimálissá fejlesztése a leglényegesebb feladatok közé tartozik, így minden gazdaságban megkülönböztetett figyelmet érdemel a szervestrágya-felhasználás, illetve a helyes műtrágya-adagok meghatározása. Megállapíthatjuk, hogy hazánkban viszonylag jó színvonalú a talaj tápanyag-utánpótlása. Jelentős tényezője ez a növénytermesztés intenzív fejlesztésének. A földművelő ember már a második világháború előtti időszakban felismerte nálunk a műtrágya-felhasználás jelentőségét. Gazdasági okok miatt azonban még a harmincas években is mindössze 5 kg körül mozgott (országos átlagban) a hektáronkénti műtrágya-felhasználás. A felszabadulás után Szlovákiában is gyors fejlődésnek indult a vegyipar, erőteljesen növekedett a műtrágya-fogyasztás, de egészen *963-ig több tápanyagot vontak ki a talajból a növények, mint amennyit a gazdálkodók a földbe juttattak. A talaj termőképességének teljes regenerálódása csak a szocialista nagyüzemi gazdálkodás teljes kibontakozását követően kezdett megvalósulni. A hatvanas években így különösen gyorsan növekedett egyes mezőgazdasági termékek hektárhozama. Teljesen nyilvánvalóvá vált, hogy kifizetődik a nagyobb mütrágyaadagok alkalmazása. A tápanyag-utánpótlás az 5. ötéves tervidőszakban érte el az optimális színvonalat. Kétségtelen, persze, a jó eredmények elérésében az is közrejátszott, hogy általánossá vált a nagy hozamú fajták alkalmazása. A talaj tápanyag-utánpótlásá- nak szabályozásában fontos szerepük van az agrokémiai talajvizsgálatoknak, amelyek rendszerét 1955-ben vezették be Szlovákiában. A méréseket rendszeresen, bizonyos időközökben megismétlik. Az 1976-1980-as időszakban került sor áz V. agrokémiai talajvizsgálati ciklus lebonyolítására, amelynek során több mint 2 millió talajmintát elemeztek a Központi Mezőgazdasági Ellenőrző és Minőségvizsgáló Intézet munkahelyein. A vizsgálatok eredményeként kimutatták, hogy az egyes területeken miként alakultak a talaj alapvető agrokémiai tulajdonságai. Erre az adatbázisra építve dolgozzák ki számítógépek segítségével az ésszerű tápanyagutánpótlási terveket. A legutóbbi vizsgálatok eredményei azt mutatják, hogy az utóbbi években gyorsabban változott a talaj vegyi összetétele, mint a korábbi ötéves tervidőszakban. A kemizálási folyamatban fokozatosan megnövekedett a talaj foszfortartalma, illetve a földben levő foszforkészletek felhasználhatóságának mértéke meg növekedett. A foszforellátás javulása minden talajtípusnál bekövetkezett, mindazonáltal Szlovákiában még több mint 156 ezer hektár szántó és több mint 400 ezer hektár mező- gazdasági terület igényelne több, illetve sokkal több foszfort. Legerőteljesebben - és minden talajtípusnál - a káliumtartalom növekedett. A II. és az V. talajvizsgálati ciklus között az eredetinek négyszeresére növekedett a káliumkészlet, így felhívtuk a tervező szervek figyelmét, csökkentsék a káliummütrágya-keretet. Azt követően, hogy'a talaj telítődik e két elemmel, már mindig csak olyan műtrágyaadagokat kell alkalmazni, hogy pótolják a növények által elvont mennyiséget. Az agrokémiai vállalatok szolgáltatásainak köszönhetően a mésztartalmú műtrágyákból is egyre több került a talajba, így részben lassítani tudták a talajreakció romlásának ütemét. A történelem folyamán először csökkent a savanyú kémhatású szántóföld területe. Tény azonban, hogy Szlovákiában még mindig több mint 700 ezer hektár savanyú kémhatású mezőgazdasági területet tartanak számon. Az utóbbi időszakban azonban egyre több mésztartalmú műtrágyát alkalmaznak, így valószínű, hogy az agrokémiai talajvizsgálatok VI. ciklusában tovább csökken, mégpedig a korábbinál erőteljesebben a savanyú talajok részaránya. A növénytermesztés műtrágyázással való intenzív fejlesztésére törekszünk, miközben továbbra is nagy figyelmet fordítunk az biológiai anyag kiválasztására. A műtrágya-felhasználás távlati koncepcióját is kidolgozták, hogy a tápanyag-utánpótlás mindig összhangban legyen a növénytermesztés fejlesztésével. Terveink megvalósítása során azonban mindig figyelembe kell venni a konkrét feltételeket, nem szabad megfeledkezni arról, hogy a trágya hatékony hasznosítása csak bizonyos határokon belül lehetséges. A tápanyag-utánpótlás során is érvényes, hogy „a jóból is megárt a sok“. Előfordulhat, hogy az optimális tápanyag-felhasználási határ túllépése nem a hozamok növekedését, hanem éppen ennek ellenkezőjét eredményezi. Tíz-tizenöt esztendővel ezelőtt még lelkendezve szóltunk azokról a vállalatokról, amelyek maximális mennyiségű műtrágyát használtak fel, és - különösen a gabonatermesztésben - rekorderedményeket értek el. Ma már tisztában vagyunk vele, és ezt különösen a környezetvédelemmel kapcsolatban számtalanszor hangsúlyozzuk is, hogy az ésszerű határokat nem tanácsos és nem szabad túllépni. Az az igazság, hogy a gabonafélékből való önellátásra törekedve az agrokémiai szolgálat fokozott figyelmet fordított ezek termesztésére, így a gabonatáblákat- más növények rovására - túladagolták műtrágyával. Ez egyáltalán nincs összhangban az ésszerű tápanyag-utánpótlási alapelvekkel. A kerületi és járási értekezleteken az agronómusokat olyan értelemben igazították el, hogy a gabonafélék nem kaphatnak több tápanyagot mint az 5. ötéves tervidőszakban, és hogy a felhasznált műtrágya növekményét kiemelten a takarmánytermesztésben kell alkalmazni. A már említett fogyatékosságok kiküszöbölése és az ésszerű tápanyag-utánpótlás szavatolása érdekében Szlovákia minden járásában gesztorokat neveztek ki, akik minden évben kidolgozzák a mezőgazdasági vállalat agronómusával együttműködve az automatizált mütrágyá- zásiterv-készítés alapadatait, majd később az egész év folyamán, figyelemmel kísérik, hogy a vállalatoknál miként igazodnak a tápanyag-utánpótlás tudományosan indokolt alapelveihez. A vizsgálatok eredményeiből kiindulva már nem beszélhetünk arról, hogy állandóan növekszik a műtrágya-felhasználás. A 6. és 7. ötéves tervidőszakban lényegében stagnált, illetve stagnál a mútrá- gya-felhasználás, mi több, az idén csökkent is. Az idén - tiszta tápanyagra átszámítva - 589 000 tonna nitrogént, káliumot és foszfort juttatunk a földbe, 37 ezer tonnával kevesebbet, mint 1982-ben Az idei tápanyag-felhasználás tehát ugyanolyan szintű, mint az 1975-1976-os időszakban. 1982- höz viszonyítva mérsékelten növeljük a nitrogén- és foszfortartalmú műtrágyák felhasználását, miközben erőteljesebben csökken a káliumtrágyák alkalmazása, mivel ezekből már viszonylag telített a talaj. Egyértelműen meg kell állapítani, hogy hazánkban egyáltalán nem túlzott a műtrágya-felhasználás, hiszen hektáronként (és országos átlagban) körülbelül 250 kilogramm tiszta NPK-tápanyagot juttatunk a megművelt mezőgazdasági földterületre. A műtrágya- felhasználás intenzitását az elkövetkező években sem kívánjuk erőteljesebben fokozni. Ugyanakkor azt is tudomásul kell vennünk, hogy amennyiben meg akarjuk tartani a növénytermesztés jelenlegi színvonalát, semmi esetre sem csökkenthetjük tovább a mú- trágya-fogyasztást. Az elkövetkező években minden mezőgazdasági vállalatban a legfontosabb feladatok közé tartozik a rendelkezésre álló műtrágya ésszerű elosztása. Az országos készletek egyes járásokba való elosztása során majd az automatizált trágyázási tervkészítés adataihoz kell igazodni, hogy így még hatékonyabbá tegyük a műtrágya alkalmazását, és növeljük a föld termőképességét. ĽUDMILA ŤAPUŠOVÁ mérnök, az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának dolgozója VÉGET ÉRT az iskolaév, nemcsak a gyerekek és a fiatalok, hanem a felnőttek számára is. Né- hányan közülük munka mellett tanulnak főiskolákon, mások viszont pártoktatáson vesznek részt A hallgatók közül sokan a marxizmus-leninizmus esti egyetemének első, második vagy harmadik évfolyamát fejezték be. A CSKP Pnbrami Járási Bizottságának Politikai Nevelés Házában 12 elvtárs találkozott - lektorok, valamint a marxizmus-leni- nizmus esti egyetemének hallgatói és végzős diákjai -, hogy beszélgessenek tapasztalataikról. A pártoktatás az ideológiai munka jelentős részét képezi, amely céltudatosan hozzájárul a szocialista társadalmi tudat formálásához. A politikai oktatás a káderképzés elválaszthatatlan részévé vált, és a társadalmi gyakorlat minden területén a politikai munka tökéletesítésének egyik alapfelvétele. így lehet tömören jellemezni a pártoktatás szerepét. E téren Príbramban jő eredményeket érnek el. Azonban - ahogy azt a beszélgetés is megmutatta -, számos probléma akad még a pártoktatás megszervezésében, és a szerzett ismeretek felhasználásában. Príbramban a politikai nevelés házában a 11 lektorcsoportban összesen 240 lektor dolgozik. Munkájukban állandóan új munkaformákat alkalmaznak. Egyik közülük az, hogy egy-egy előadáson két vagy három lektor is részt vesz, akik vitatkoznak egymással és bevonják a hallgatókat a vitába. Kötelességünk, hogy a hallgatókat a tananyag alapos tanulmányozására serkentsük, s a figyelmüket a legfontosabb tényekre irányítsuk - mondotta a beszélgetésen részt vevő egyik lektor, Miloš Kubát. - Az előadáson lehetetlen mindent megmagyarázni. Ezért is hívják a tanulásnak ezt a formáját a marxizmus-leninizmus esti egyetemének. Kezdetben nem is tudjuk, hogy mi a hallgató hivatása, milyen a műveltsége. Ezért minden lektornak el kell gondolkodnia arról, hogy milyen ütemet diktáljon, hogy ne becsülje le vagy ne becsülje túl a hallgató képességeit. A lektorok között is van különbség - mondja az esti egyetem egyik diákja, Ján Kryšpin. - Vannak olyanok, akiknek az előadását szívesen látogatjuk, de olyanok is akadnak, akik nem tudják felkelteni a hallgatóság érdeklődését. A hallgatók szóltak arról is, hogy a lektoroknak nagyobb mértékben kellene kihasználniuk a technikát, és a különböző filmeket, amelyekkel színesebbé tehetnék az órákat és vonzóbbá a látszólag nem túl érdekes témákat. A POLITIKAI NEVELÉS HÁZÁNAK igazgatója, Jiŕi Bučil ezzel kapcsolatban szólt arról, hogy a pártoktatás lektorai számára évente szemináriumot rendeznek, ahol az elmúlt év eredményeivel foglalkoznak. A szeminárium nyílt fórum, ahol nemcsak megállapítanak dolgokat, hanem elsősorban vitáznak, keresik az új módszereket, hiszen napról napra újabb problémákkal találják magukat szemben. Épp úgy, ahogy különbségek vannak a hallgatók között, nem egyformák a lektorok sem. Nagyon sokan az egykori hallgatók közül lektorként dolgozik. Először úgynevezett lektor-kettősöket alakítanak. A kezdő lektor tapasztaltabbal dolgozik és meghallgatja annak elóadá§ait. Figyelemmel kíséri, hogy milyen módszereket választ és hogyan használja fel a járás életének konkrét tényeit. Figyelemmel kíséri a lélektani módszereket és eljárásokat is. Ilyen szempontból jól beváltak az ellenőrző kérdések. A kérdésekre adott válaszok képet adnak arról, hogy hogyan adtuk elő az anyagot, s a hallgató számára pedig iránytű a téma további tanulmányozásához - mondja Miloslav Vorleček mérnök. A marxizmus-leninizmus esti egyetemének egyik legrégibb hallgatója vagyok - kapcsolódik a beszélgetésbe a CSKP üzemi bizottságának elnöke, Štefan Hreňak. Igyekszem aktívan részt venni a munkában, örülök, ha kérdéseket tesznek fel az elvtársak. Nagyon sok gondot okoz a hallgatók kiválasztása. E szempontból jó tapasztalatokkal rendelkeznek a pnbrami uránbányák, ahonnan a legtöbb aktív hallgató kerül ki. A politikai nevelés háza kabinettjének vezetője, Marián Ivan- čak mérnök arról beszél, hogy az uránbányában 40 pártalapszervezet dolgozik, és alig van olyan elnök, aki ne végezte volna el a marxizmus-leninizmus esti egyetemét. Ez nagyon fontos a gazdasági vezetők, valamint a párt- és társadalmi szervezetek tisztségviselői számára. Ezzel nemcsak ismereteiket bővítik, hanem hozzásegítik őket politikai, társadalmi, szervezői és irányító munkájuk jobb elvégzéséhez. El kell azonban mondanunk, hogy nem minden pártalapszervezet- ben olyan a helyzet, mint az uránbányában. Vannak hallgatók, akik a tanulást könnyen veszik. A párt- alapszervezetek bizottságainak sokszor csak az a fontos, hogy valakit bejelentsenek, s hogy ne bírálják őket. A LEGNAGYOBB SIKERRE az a munka számíthat, amelyet szívvel és lélekkel végeznek. Ez érvényes a marxizmus-leninizmus esti egyetemén végzett tanulmányokra is. Az, aki már a kezdet kezdetén passzív, bonyolítja a helyzetet saját maga és a kollektíva számára is. Az ilyen hallgatónak a legtökéletesebb előadás és a legjobb lektor sem tetszik. Hát még a kevésbé tapasztalt. A beszélgetés során sok szó esett arról, hogy a lektor munkájában elengedhetetlenül szükséges a módszertan, a pedagógia tanulmányozása. A beszélgetésen további problémákról is szó esett. Például arról, hogy a végzős diákok bekapcsolódnak a lektori munkába, hogy egy-egy városban a lektorok nagyon szép eredményeket értek el. A véleményekben az volt a legértékesebb, hogy a príbrami járásban tudatosítják: elsőrendű feladat, hogy az elméletet összekapcsolják a gyakorlattal, s hogy a dolgokat, az eseményeket összefüggéseikben vizsgálják, vagyis hogy a hallgatókat megtanítsák dialektikusán gondolkodni. Nyolc évvel ezelőtt a járásban kutatták a magasabb fokú pártoktatás hatékonyságát. A kutatásból kitűnt, hogy a politikai műveltség gyarapítása hozzásegít a politikai feladatok és események jobb megértéséhez, s hozzájárul a konkrét gazdaságpolitikai feladatok megoldásához. A végzős diákok elmondták, hogy ismereteiket párttisztségeik betöltésénél, a taggyűlések előkészítésében és a pártcsoportok munkájában is kamatoztatják. A tudományos világnézet íanulmányozása során szerzett tapasztalatok érvényesítése elsősorban a személyes agi- tációs munkában, az állampolgárokkal való érintkezésben, valamint a politikai és gazdasági kérdésekről folyó vitákban mutatkozik meg. A MARXIZMUS-LENINIZMUS és a párt politikájának elsajátítása- szoros kapcsolatban az élettel- megerősíti a pártoktatás nevelő jellegét. Csakis ez teremtheti meg a feltételeket a résztvevők nyílt vitájához, vélemény- és tapasztalatcseréjéhez. LENKA TOMEŠOVÁ
