Új Szó, 1983. július (36. évfolyam, 153-178. szám)

1983-07-12 / 162. szám, kedd

DJ SZÚ 3 1983. VII. 12. Kidolgozták egy Nicaragua elleni intervenció tervét Vádirat a washingtoni kormány ellen (ČSTK) - Ronald Dellums, a washingtoni képviselőház tagja a szövetségi bíróságon azzal vá­dolta Reagan elnök kormányát, hogy részt vesz az ellenforradalmi bandák Nicaraguában végrehaj­tott bűntetteiben. A vádiratban többek között leszögezi, hogy tel­jes mértékben Washingtont terheli a felelősség azokért a terrorista akciókért és gyilkosságokért, amelyeket nicaraguai területen a banditák elkövettek. A dokumentum ezenkívül le­szögezi, hogy az Egyesült Álla­mokban jelenleg öt olyan katonai tábor működik, amelyben somo­zista banditákat képeznek ki a le­gális sandinista kormány megdön­tésére. Kaliforniában, Texasban, Georgiában, New Jersey-ben és Floridán gyakorlatoznak azok az ellenforradalmi erők, amelyeket a nicaraguai nép kiűzött országá­ból, közösen a hírhedt „zöldsap­kásokkal“. A vádirat a továbbiakban leszö­gezi, hogy az említett táborok mű­ködése durván sérti a semleges­ségről szóló amerikai törvényt. A washingtoni képviselő által beterjesztett vádirat megállapítja, hogy Reagan elnök hazudott, ami­kor cáfolta a nicaraguai határ menti térségben végrehajtott had­műveletekben való amerikai rész­vételt, Washington nemcsak azt tette lehetővé a nicaraguai ellen­forradalmároknak, hogy az USA- ban tartózkodjanak és kiképzést kapjanak, hanem maradéktalanul támogatja bűnös akcióikat. Az El Dia mexikói lap arról érte­sült, hogy a Pentagon és az ame­rikai titkosszolgálat kidolgozta a Nicaragua elleni intervenció stra­tégiai tervét. A lap e hírt hondu­rasi népi forradalmi erők értesülé­seire támaszkodva közölte. E terv szerint a támadásra még július 19-e, tehát a nicaraguai for­radalom győzelmének 4. évfordu­lója előtt kellene sorra kerülnie. Az akcióban amerikai katonai tanács­adók vezetésével a somozista bandák és hondurasi egységek vennének részt. Az invázió előkészületeit és magát az akciót az Egyesült Álla­mok tegucigalpai nagykövetére és a hondurasi fegyveres erők főpa­rancsnokára bízták. Több mint hétszáz ember békemenete indult július 9-én a nyugatné­met Dortmundból a NATO brüsszeli központjába, hogy tiltakozza­nak az új amerikai rakéták nyugat-európai telepítése ellen. A belga fővárosba augusztus 6-án, a hirosimai évforduló napján érkeznek meg, s részt vesznek a nemzetközi háborúellenes manifesztá- ción. (ČSTK-felv.) HÁBORÚELLENES TÜNTETÉSEK, NYILATKOZATOK Őszinte párbeszédre van szükség STONE MEGSZAKÍTOTTA KÖZÉP-AMERIKAI KÖRÚTJÁT A salvadori hazafias erők feltétel nélkül hajlandók tárgyalni (ČSTK) - Richard Stone, Rea­gan elnök közép-amerikai ügyek­ben illetékes különmegbízottja va­sárnap megszakította körútját a térségben, és Costa Ricából visszatért Washingtonba. Costa Ricában az amerikai dip­lomatának találkoznia kellett a Forradalmi Demokratikus Front (FDR) és a Farabundo Marti Nem­zeti Felszabaditási Front (FMLN) koalíció képviselőivel. A salvadori ellenzéki erők már többször haj­landóságukat fejezték ki arra, hogy az Egyesült Államokkal az országban kialakult polgárháborús helyzet rendezéséről tárgyaljanak. Stone Washingtonba való megér­kezése után nem volt hajlandó részletezni azt, hogy miért maradt el a találkozó. Az FDR-FMLN politikai-diplo- máciai bizottsága nyilatkozatot adott ki, melyben hangsúlyozza: a salvadori hazafiak mindent elkö­vettek annak érdekében, hogy tartsák magukat a találkozó előze­tesen megállapodott jellegéhez. „Sajnos, az utolsó pillanatban azonban nem sikerült egyetértés­re jutni eljárási kérdésekben, ezért a találkozó elmaradt. A helyi tö­megtájékoztatási eszközök által kavart propagandakampány is ne­gatívan befolyásolta a tervezett találkozó előkészületeit“ - szöge­zi le a dokumentum. A nyilakozat- ban a salvadori felkelő erők hang­súlyozták, hogy előzetes feltételek nélkül hajlandók tárgyalni Richard Stone-nal a salvadori helyzetről. A salvadori hazafias erők képvi­selői elsősorban az országban ki­alakult általános helyzetről kíván­nak tárgyalni Washingtonnal, hi­szen a salvadori kormány az Egyesült Államoktól bőkezű pénz­ügyi, de legfőképpen katonai tá­mogatást kap. Stone viszont arra akarta rávenni a hazafias erőket, hogy egyezzenek bele az ún. sza­bad választások megtartásába A salvadori kormány felszólította a hazafias erőket, hogy tegyék le a fegyvert és vegyenek részt a ter­vezett választásokon, ugyanakkor viszont a kormány nem hajlandó semminemű biztonsági garanciák­ra. A hazafiak nem fogadták el a kormánynak ezt a felhívását, hiszen a félkatonai jobboldali ban­dák terrorista akciói minden hó­napban több száz emberéletet kö­vetelnek. (ČSTK) - Bécsben vasárnap befejeződött a második nemzetkö­zi leszerelési és enyhülési konfe­rencia szervező bizottságának kétnapos ülése. Az ülésen részt vevő különböző politikai pártok és társadalmi szervezetek számos országból érkezett képviselői hangsúlyozták, hogy még soha nem volt olyan nagy a nukleáris háború veszélye, mint jelenleg. A helyzetet tovább élezné, ha az év végén Nyugat-Európában sor kerülne az új amerikai közepes hatótávolságú rakéták telepítésé­re. Ezért szükséges, - amint azt a szervező bizottság tagjai hang­súlyozták - hogy hatékony akciók­ra kerüljön sor az enyhülés és a béke megszilárdítása, a nukleá­ris háború elhárítása érdekében. A leszerelés és enyhülés kér­déseiről megtartandó második nemzetközi dialógusra Bécsben, november 14-e és 17-e között kerül sor. Malcolm Toon az Egyesült Ál­lamok egykori moszkvai nagykö­vete az ABC amerikai televíziónak adott nyilatkozatában kijelentette, hogy a Szovjetunióval folyó genfi tárgyalásokon képviselt amerikai álláspontot semmi esetre sem le­Comisóban békeoffenzívára készülnek (ČSTK) - Az amerikai rakéták telepítési helyéül kiszemelt szicí­liai Comiso városkában az olasz békeszervezetek képviselői az el­múlt hét végén azokról az akciók­ról tanácskoztak, amelyekkel Olaszország-szerte szeptember végéig tiltakoznak a NATO rakéta­tervei ellen. Az olasz békeharcosok úgy ha­tároztak, hogy július 19-én, 20-án és 21 -én, majd augusztus 6-án, 7- én és 8-án tiltakozásul az olasz CL vücmcufóbűi területek militarizálása ellen meg­kísérlik a Comiso mellett épülő rakétatámaszpont blokádját, vagy legalábbis azt megakadályozni, hogy az építőanyagot szállító te­herautók eljussanak céljukhoz. A comisói tanácskozáson az olasz békeharcosokon kívül szá­mos más nyugat-európai béke­mozgalom képviselői is jelen vol­tak, akik már hosszabb ideje a vá­roska melletti béketábor lakói. Le Monde 25 év után is (ČSTK) - Los Angeles ame­rikai város mintegy húszezer lakosa hal meg korábban azért, mert 1958-ban a Neva- da-sivatagban végrehajtott atombomba-kísérlet következ­tében radioaktív szennyező­dés érte a környéket - írta a Los Angeles Herald Exa­miner. A radioaktív felhő annak idején ugyan a Csendes-óce­án felé tartott, azonban a rossz időjárási viszonyok miatt több napon át a város felett lebe­gett, melynek hatmillió lakosa rendkívül erős sugárzásnak volt kitéve. Szakemberek becslése sze­rint az áldozatok feltételezett száma csak hozzávetőleges. Rendkívül káros következmé­nyekre lehet számítani azok­nál a személyeknél, akik a nukleáris sugárzás idején gyerekek voltak. Ezeknél gya­koribbak a rákos, idegrendsze­ri, szív és érrendszeri, valamint agyi és genetikai megbetege­dések. Mind az öt országban folynak a rakétatelepítés előkészületei A párizsi Le Monde az új ame­rikai atom rakéták nyugat-euró- pai telepítésének mind konkré­tabb lépéseivel, a NATO-tagor- szágokban folyó készülődéssel foglalkozik. Az 1979-es NATO-döntéssel érintett öt nyugat-európai ország­ban aktív szakaszába lépett az amerikai közepes hatótávolságú rakéták telepítésének előkészíté­se. Amerikai források szerint- amelyek a washingtoni képvise­lőház illetékes albizottsága egyik vitájának anyagára támaszkodtak- az építési, illetve szerelési mun­kálatok már mind az öt államban megkezdődtek. így tehát Hollandi­ában és Belgiumban is, abban a két országban, amelynek kor­mánya hivatalosan még nem mondta ki a végső szót a telepítés ügyében. Brüsszelben építési egyezményt írtak alá ez ügyben. Hágában pedig „katonai megbe­szélések“ folynak a holland had­sereg és az amerikai légierő kép­viselői között. Az1983-84-es hadügyi költ­ségvetésben 29,9 millió dollárt irá­nyoztak elő a szicíliai Comisóban a cirkáló rakéták befogadására épülő rakétabázisra, 22,3 milliót pedig az NSZK-ban telepítendő Pershing-2 rakéták kilövőállvá­nyainak építésére. Hefner úr, a már említett kong­resszusi albizottság elnöke szerint az európai bázisokra szállítandó 464 cirkáló rakéta kezeléséhez összesen 20 ezer amerikai települ át Nyugat-Európába. Pusztán en­nek évi költsége több mint egymil- liárd dollár. A rakétakilövők kifeje­zetten építési munkálataira össze­sen 1,2 milliárdot szánnak, ebből Washington 950 milliót fedez. Más, nem hivatalos amerikai források megerősítették: az ere­deti terveket némiképp átdolgoz­ták, hogy az amerikai atomrakéták telepítése egyszerre több ország­ban kezdődjék meg. E szerint de­cember közepén szállítják az NSZK-ba a kilenc Pershing-2 ra­kétából álló első üteget, s ezzel párhuzamosan küldik az itáliai Co- misóba és a nagy-britanniai Graen- hem-Common támaszpontjára a 16-16 cirkáló rakétából álló első századokat. hét rugalmasnak minősíteni. Az egykori diplomata kijelentette: az Egyesült Államoknak „nagyobb megértést, rugalmasságot és ész­szerűséget kell tanúsítania annak • érdekében, hogy a leszerelési tár­gyalások sikeresen fejeződjenek be“. Toon bírálta a washingtoni külpolitika szélsőségesen szovjet­ellenes irányvonalát, és hangsú­lyozta a hivatalos szinten folyó őszinte párbeszéd és az Egyesült Államok fegyverzetkorlátozási haj­landóságának a szükségességét. Petra Kelly a nyugatnémet ,,zöldek' ‘ képviselője a Bundestag­ban az NBC amerikai tévétársa­ságnak adott nyilatkozatában bí­rálta az Egyesült Államok nyugat­európai rakétatelepítési terveit. Arra figyelmeztetett, hogy a köze­pes hatótávolságú rakéták telepí­tési tervének a megvalósítása fo­kozza az atomháborús veszélyt. Hirosimában az atombomba le- dobásának károsultjai ülősztrájk­kal tiltakoztak a japán-amerikai biztonsági szerződés ellen. A sztrájkot az atom- és hidrogén­fegyverek betiltásáért küzdő japán tanács szervezte. Ovadában, az amerikai fegyveres erők ottani tá­maszpontjának bejárata előtt tün­tetők tiltakoztak az amerikai kato­nai jelenlét miatt. Jelen voltak an­nak a hagyományos békemenet­nek a résztvevői is, akik az atom­bomba ledobásának évfordulóján érnek majd Hirosimába. A tüntetők a japán területen levő valamennyi amerikai katonai bázis felszámo­lását követelték. Reagan mossa kezeit Reagan amerikai elnök fi­gyelmeztette munkatársait és a sajtót, hogy ha beigazolódnak a Carter-papírok felhasználá­sával kapcsolatos vádak, a fe­lelősöket meneszti a kormány­ból. Reagan arra kérte minden munkatársát, s a kormány je­lenlevő tagjait, hogy „a legtel­jesebb mértékben működjenek együtt az FBI-jal“, és minden rendelkezésre álló anyagot és értesülést szolgáltassanak ki. Múlt heti sajtóértekezletén Reagan még meglehetősen fö­lényesen beszélt az egész ügyről, s abban csak a Demok­rata Párt választási trükkjét volt hajlandó észrevenni. Most az egymást követő kínos leleple­zések hatására erőfeszítése­ket tesz a lavina megelőzésé­re. A Fehér Ház sajtószóvivője a hét második felében minden alkalmat kihasznált annak alá­húzására, milyen nagy fontos­ságot tulajdonít Reagan az ügy tisztázásának, s háromszor közölte: az elnök maga is kész kihallgatáson válaszolni az FBI-nyomozók kérdéseire, ha ez szükségesnek mutatkozik. Reagan utóbb ezt tanácsadói előtt is megerősítette. Annak valószínűségét, hogy a Reagan-kormány irányító csoportja különféle utakon kémkedett 1980-ban a Fehér Ház ellen, mind több bizonyí­ték támasztja alá. A törvényho­zási vizsgálatot folytató kong­resszusi albizottság maga is nyomozókat fogad annak kide­rítésére, kik szolgáltatták ki Reaganéknek a Fehér Ház vá­lasztási kampányterveit és ok­mányait. Albosta képviselő, az albizottság vezetője újabb le­veleket küldött magas állami hivatalnokoknak, amelyekben arra szólítja fel őket, hogy kö­zöljék, volt-e szerepük a Car­ter-papírok megszerzésében és felhasználásában. A címzettek ezúttal Edwin Meese és Michael Deaver, Reagan két legközelebbi ta­nácsadója. Az elnök közvetlen munkatársai most már szinte kivétel nélkül gyanúba keve­redtek. Magát az elnököt eddig nem érte támadás, s Reagan most érhetően megpróbálja el­határolni magát a gyanúsítha­tok körétől, s egyúttal megkí­sérli elejét venni különleges vizsgálóbíró kinevezésének. (N) „Repülő koporsók“ (ČSTK) - A kanadai hadügymi­nisztérium a napokban kénytelen volt beismerni, hogy az elmúlt években az ország légiereje külö­nösen sok repülőgépet veszített, annak ellenére, hogy a gépek nem vettek részt katonai akciókban. A moszkvai Pravda A partnerség ára című jegyzetében ezzel kap­csolatban megállapítja: e veszte­ségek oka az Egyesült Államok, ugyanis ó szállítja a legtöbb harci gépet Kanadának, s mint azt a bal­esetek száma is tanúsítja, a minő­séggel nincs minden rendjén. A Starfightereket - mert erről a re­pülőgéptípusról van szó - Kana­dában „repülő koporsóknak“ ne­vezik. A legszerényebb becslések szerint Kanada anyagi vesztesé­gei, amelyek a repülőgép-balese­tekből származnak, elérik az egy- harmad milliárd dollárt. A fiatal kanadai pilóták tucatjainak életét azonban nem lehet pénzzel mérni. Valamennyien azért haltak meg, mert Washington Kanadát és fegyveres erőit a NATO „előretolt bázisává“ akarja változtatni az amerikai kontinens északi részén. Hogy milyen messzire akar el­menni Washington, azt nem csak a Starfighterekből lehet megítélni, hanem a Pentagonnak azokból a veszélyes terveiből is, amelyek arra irányulnak, hogy Kanadát a szárnyas rakéták kísérleti lóteré­vé változtassák. Vajon tudatában vannak-e egyáltalán a kanadaiak annak a veszélynek, amelybe őket az amerikai kormány rántja - teszi fel a kérdést a Pravda, s megállapítja: igen, tudatában vannak. Mind több kanadai utasítja el határozottan Washington agresszív terveit, s az ottawai kormánytól azt követeli, hogy határolja el magát a Penta­gon nukleáris terveitől. Egyesült Államok HARC A SZÍNES BŐRŰEK JOGAIÉRT (ČSTK) - New Orleansban va­sárnap megkezdődött a „Nemzeti szövetség a színesbőrű lakosság felemelkedéséért“ nevű amerikai szervezet 74. kongresszusa, amelynek fő napirendi pontja a színes bőrű amerikaiak emberi és polgári jogai teljes mértékű ér­vényesítéséért és életfeltételeik javításáért vívott harc további fo­kozása. Az USA néger lakosságá­nak ezt a legrégebbi szervezetét i »uy-oen hozták létre a fajüldözés elleni harc céljából. A kongresszus megnyitását a Reagan-kormány politikájának éles bírálata jellemezte. A szövet­ség végrehajtó igazgatója, Benja­min Hooks kijelentette: Reagan elnök olyan politikát folytat, amely mind politikailag, mind gazdasági­lag károsítja a színes bőrű lakos­ságot. Hozzáfűzte, a szövetség szorgalmazni fogja, hogy Reagant ne válasszák újra elnökké.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents