Új Szó, 1983. július (36. évfolyam, 153-178. szám)
1983-07-08 / 159. szám, péntek
VILÁG proleta Hazánk egyik legnagyobb szennyvíztisztító állomása épül Dolný Hričov mellett. A 135 millió koronás beruházással épülő, 65 objektumból álló létesítményt a tervek szerint 1985 májusában fejezik be. Üzembe helyezése után évente 51 millió köbméter városi és ipari szennyvíz tisztítására lesz alkalmas. A felvételen: Miroslav Červenec (balról) és Juraj Habrúň az alapozást végzik. (Vladimír Gabčo felvétele - ČSTK) Fontos a termelés hatékonyságának és minőségének javítása Ülést tartott a nyugat-szlovákiai kerületi pártbizottság • A tanácskozáson felszólalt Jozef Lenárt elvtárs SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KOZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Tíz év után Mérföldkőnek tekinthető a csehszlovákiai oktatásügy felszabadulás utáni történetében a párt 1973. július 4—5-i központi bizottsági ülése, hiszen az azóta eltelt tíz év olyan gyökeres fordulatot hozott oktatási rendszerünkben, amely forradalmi változáshoz hasonlítható megújulást eredményez(ett). Tudjuk, az elmúlt harmincöt évben gyakran változtak a tankönyvek, s változott, formálódott az oktatás rendszere, új középiskolatípusok váltották egymást. De az utóbbi tíz év útkeresése hangosabb és hangsúlyosabb a korábbiaknál, mert most nem csupán módszertani újításokról, a képzés idejének, módjának megváltoztatásáról van szó, hanem szemléletváltásról is. A műveltség általánossá tétele vált korkövetelménnyé, mert a társadalomról, a természetről szerzett átfogó ismeretek jelentik ma már a személyiség kialakulásának szilárd pilléreit. Ennek feltétele viszont, hogy az iskola ne csak információkat nyújtson, hanem rendszerezze is azokat, s az ismeretek átvételét az ismeretszerzésben való aktív részvétel, a tanulók önálló munkája váltsa fel. A változtatás szükségességének felismerése és a köznevelés átformálásának gondolata már a párt XIV. kongresszusán felvetődött, az új irányelvek megfogalmazását azonban csak az 1973 évi júliusi központi bizottsági ülés határozta el, s az oktatásügyi dolgozók feladatává tette, hogy készítsék el az oktatási rendszer távlati tervét. Nem véletlen, hogy az ülés az oktatás, a szakképzés helyzetének, feladatainak és távlatainak elemzése mellett nagy figyelmet fordított a nevelésre, hiszen — amint azt Jan Fojtík, a CSKP Központi Bizottságának titkára beszámolójában megállapította - társadalmunkban egyre jobban előtérbe kerülnek a szocialista nevelés, a szocialista öntudat kialakításának kérdései. Társadalmunk további építésének egyik alapvető feltétele az eredményes nevelőmunka. A nevelés célja, hogy erősítse szocialista társadalmi viszonyainkat, s szocialista embereket neveljen a ma és a jövő számára. Ebből egyértelműen következik, hogy a szocialista iskola nem topoghat egy helyben, szükséges, hogy állandóan változzon, korszerűsödjön, folyamatosan reagáljon az élet, a társadalom és a tudomány fejlődésére. S a hangsűly a korszerűsítésen, a színvonal emelésén, az oktatás és a nevelés szüntelen javításán van. Az ülés egyik legnagyobb haszna, hogy a közvélemény figyelmét a nevelés, a közoktatás kérdéseire irányította. Hangsúlyozta: a fiatal nemzedék szocialista nevelése közügy, ezért helytelen lenne, ha a neveléssel kapcsolatos teendőket csak az iskolákra, a pedagógusokra hárítanánk. Az ifjúság szocialista nevelése csakis az iskola és a szülői ház együttműködésével, az ifjúsági és társadalmi szervezetek hatékonyabb segítségével lehet eredményes. Ezért szorosabbra kell fűzni valamennyi szerv és intézmény kapcsolatát, s erejüket és lehetőségeiket jobban kiaknázva kellene támogatniuk az iskolák munkáját, erőfeszítéseit. Az 1973-as oktatáspolitikai határozatok értelmében hét évvel ezelőtt új szakasz kezdődött iskoláink életében: egy nagyszabású és hosszan tartó korszerűsítési folyamat nyitányaként az alapiskolák első osztályaiban megújított tantervek alapján kezdték meg a tanítást, s átszervezték a szakmunkásképzés rendszerét, hogy ezek az intézmények is lépést tarthassanak a fejlődéssel. A legnagyobb változás, hogy a szakmunkásképző intézeteket a középiskolák rangjára emelték, azzal a céllal, hogy színvonalasabban készíthessék fel diákjaikat a munkára és a továbbtanulásra. Tíz éve tehát olyan nagy horderejű oktatáspolitikai határozatokat fogadtak el, melyek lehetővé teszik az egységes és a kor követelményeihez igazodó iskolák kiépítését. A korszerűsítés ugyanis nem kerüli el a gimnáziumokat, a szakközépiskolákat és a felsőoktatási intézményeket sem. Az alapiskolák átszervezése után 1984-ben megkezdjük a gimnáziumok és a szakközépiskolák modernizálást, s már folyik az egyetemek és főiskolák megújítása is. Az átszervezés persze nem járna sikerrel, ha nem korszerűsítették volna az óvodákat is. A legnagyobb eredmény az új nevelési program bevezetése mellett, hogy a gyermekeknek már 84,19 százaléka jár óvodába, s számuk a jövőben emelkedik. Ez rendkívül fontos, hiszen az új terv értelmében előtérbe került az óvoda iskolaelókészítő funkciója. Jelenleg áz egyik legfőbb gond azonban az alapiskola rendszerének átépítése. Azért is fontos ez, mert jó színvonalú, biztos alapokat nyújtó általános iskola nélkül nincs és nem is lehet sem jó középiskola, sem megfelelő szakmunkásképzés, sőt a továbbtanulásnak, a helyes pályaválasztásnak is az alapiskola a kezdete. Az alapiskola kötelező elvégzése a műveltség demokratizálásának alapfeltétele. Napjainkban, amikor az iskoláskor határai világszerte kitolódnak, a kötelező iskolába járás nálunk is meghosszabbodik. Ennek megfelelően a nyolcvanas évek derekán a tankötelezettség az eddigi kilenc évről tízre emelkedik, tehát tizenhat éves korig tart. Pártunk 1973-as oktatáspolitikai határozatai reálisak, gondjaink ellenére közoktatásunk jó úton halad. A következő évek feladata, hogy pedagógusaink lépjenek túl az itt-ott még kísértő beidegződéseken, megszokásokon, a rossz értelemben vett tanári rutinon, s a párthatározatok szellemében cselekedve a fiatalok személyiségének sokoldalú fejlesztésére törekedjenek. TÖLGYESSY MÁRIA (ČSTK) - Az állami tervfeladatok végrehajtásáról, valamint az 1984. évi gazdaságfejlesztési tervekről tanácskozott tegnapi ülésén a nyugat-szlovákiai kerületi Érdemdús munka elismerése (ČSTK) - Vasil Bil’ak, a CSKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára tegnap átadta a Munka Érdemrendet Ivan Lopatnak, Csehszlovákia szovjetunióbeli nagykövetsége tanácsosának. A kitüntetést a köztársasági elnök több évtizedes áldozatos munkája, valamint ä CSKP és a szocialista társadalom javára kifejtett tevékenysége elismeréseként adományozta a jubilánsnak. Gustáv Husák köztársasági elnök ugyancsak a Munka Érdemrendet adományozta a 60. születésnapját ünneplő Miloslav Malý- nak, a kormány elnökségi hivatala szakosztályvezetőjének több évtizedes kimagasló munkássága elismeréseként. PENTEK 1983. július 8. XXXVI. évfolyam 159. szám Ara 50 fillér A kölcsönösen kedvező együttműködés közös érdek (ČSTK) - Ľubomír Štrougal szövetségi miniszterelnök tegnap a prágai Hrzán-palotában fogadta Norbert Steger osztrák alkancel- lárt, kereskedelmi és ipari minisztert, aki hivatalos látogatáson tartózkodik hazánkban. A találkozón áttekintették a két ország közötti politikai és gazdasági kapcsolatok alakulását. Megállapították, hogy a kölcsönösen kedvező együttműködés elmélyítése mindkét ország érdeke, és összhangban van a hagyományos jószomszédi viszonnyal. Ugyancsak hangsúlyozták, hogy az 1982. évi bécsi, novemberi cseh- szlovák-osztrák államfői találkozón aláírt egyezmény megvalósításához megvannak a feltételek. A fogadáson részt vett Bohumíl Urban külkereskedelmi miniszter, valamint Erika Liebenwein, az Osztrák Köztársaság ideiglenes csehszlovákiai ügyvivője. pártbizottság. A tanácskozáson részt vett Jozef Lenárt, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZLKP KB első titkára. A beszámoló, amelyet Ignác Janák, az SZLKP KB Elnökségének tagja, a nyugat-szlovákiai kerületi pártbizottság vezető titkára terjesztett elő, megállapította, hogy a tudomány és a technika eredményeinek gyors, rugalmas gyakorlati alkalmazása érezteti hatását a termelés minőségének javulásában, hatékonyságának növekedésében. A vitában felszólalt Jozef Lenárt elvtárs. Méltatta a nyugat-szlovákiai kerület pártszerveinek és -szervezeteinek erőfeszítéseit, a gazdasági irányítás, a szociális ellátás, a tudományos-műszaki haladás gyakorlati alkalmazása, a termelés minőségének javítása érdekében tett intézkedéseit. Hangsúlyozta, hogy ez a céltudatosság visszatükröződik a kerület által elért eredményekben. A továbbiakban tájékoztatta az ülés résztvevőit az elmúlt félév (Folytatás a 2. oldalon) Tyihonov kormányfő fogadta Martin Dzúrt (ČSTK) - Nyikolaj Tyihonov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Miniszter- tanácsának elnöke a Kremlben fogadta Martin Dzúr hadseregtábornokot, a CSKP KB tagját, a CSSZSZK nemzetvédelmi miniszterét, aki hivatalos baráti látogatáson tartózkodik Moszkvában. A szívélyes és elvtársi eszmecsere során megelégedéssel állapították meg, hogy a Szovjetunió és Csehszlovákia a két ország fegyveres erői közötti sokoldalú testvéri együttműködés eredményesen fejlődik. Nyikolaj Tyihonov és Martin Dzúr hangsúlyozta, hogy mindkét ország a háborús veszély elhárítására irányuló széles körű program megvalósítására törekszik, amelyet a szocialista országok párt- és állami vezetői moszkvai találkozójukon fogadtak el. Martin Dzúr a szovjet kormányfővel folytatott megbeszélését megelőzően koszorút helyezett el a Lenin-mauzóleumnál és az Ismeretlen katona sírjánál. Bodrogköz arat Jó idő esetén két hét alatt begyüjthetik az idei termést • A növényzeten nyomot hagyott az áprilisi sok eső és a májusi hosszú szárazság • Egymás után érkeznek a vendégkombájnok (Tudósítónktól) - Királyhelmec (Královsky Chlmec) környékén az őszi árpa idei begyűjtését lassan már elfelejtik, a volt repcetáblákon javában tart a szántás és az utána következő talajművelés, a búza cséplésébe pedig most lendülnek bele az aratók. Ez utóbbi munka jó tíz nappal korábban kezdődik, mint tavaly s jelenleg úgy mutatkozik, hogy az aratás végét jelentő aratási koszorú is korábban elkészül, mint az előző években. Hogy az aratás egyre nagyobb lendületet vesz, azt a Mezőgazdasági Felvásárló- és Ellátó Vállalat perbeníki (Pribeník) üzemének udvarán is tapasztaltuk.- A repce felvásárlását már befejeztük, ugyanakkor Leleszről, Pólyányból, . Szomotorból és Nagygéresből már megérkeztek az első búzaszállítmányok - vázolta a helyzetet Kiss Béla üzemvezető. - Itt naponta 60-70 vagon terményt tudunk átvenni, ám az sem lenne baj, ha a környék aratói ezt naponta 30—40 vagonnal túllépnék, mert akkor igénybe vehetjük a dobrai (Dobrá) gabonatárolót is. Persze - folytatta az üzemvezető - ezt a teljesítményt csak akkor érhetjük el, ha a földmú- vesszövetkezetek és az állami gazdaságok az előírásnak megfelelő terményt szállítanak hozzánk, illetve a termelők kihasználják saját tisztítóikat is. A Királyhelmeci Állami Gazdaságban szerdán 12 helyi kombájn szorgoskodott a beérett búzatáblákon, míg a poprádi járásból beígért 13 vendégkombájn érkezését péntekre jelezték a Tátra-alji üzemek. - Nagy szükség van most minden segítségre, hiszen a 2000 hektár kalászos termésének a betakarítása nem egyszerű feladat, meg aztán az is igaz, hogy a mostani jó időt szeretnénk minél tökéletesebben kihasználni - tájékoztatott Koleszár János főagro- nómus. A Nagygéresi Efsz-ben e hét szerda estéjéig 200 hektárt csépeltek ki az 1500 hektár kalászosból. Panaszra tehát nem lehetett okuk a helyi aratóknak, de azért megjegyezték, hogy már legalább száz hektárjai jobb lenne a mérlegük, ha a repce betakarítása a lombtalanítás elhúzódása miatt nem késik két napot. Itt „újdonságnak“ számít, hogy a közel két évtizedes kihagyás után 105 hektáron ismét megpróbálkoztak a rendvágással. Csontos Gábor elnöktől és Berta János alelnöktól (Folytatás a 2. oldalon)
