Új Szó, 1983. július (36. évfolyam, 153-178. szám)

1983-07-27 / 175. szám, szerda

Gyorsul gazdasági fejlődésünk IJSZÚ 3 J3. VII. 27. (Folytatás az 1. oldalról) dését lehetővé tevő több más ága­zat volt. Beruházások Az első félévben - a Z-akció nélkül - 59,9 milliárd korona érté­kű beruházást valósítottunk meg, ebből az építőipari munkáé 34,5, a gépeké és berendezéseké 25,4 milliárd korona. A múlt év azonos időszakához képest a beruházá­sok 5,5 százalékkal nőttek, pedig az idei terv 2,1 százalékos csök­kenést irányoz elő. Az építőipari munkák 6,5 százalékkal nőttek, (a terv 4,6 százalékos csökkenést irányzott elő), a gépek és a beren­dezések szállítása pedig 4,1 szá­zalékkal növekedett az 1,1 száza­lékos előirányzattal szemben. Ez a gyors növekedés annak is be­tudható, hogy a múlt év első felé­ben a beruházások volumene az időjárás hatásainak következté­ben alacsony volt. Ami a beruhá­zások szerkezetét illeti, fokoztuk a fűtőanyag- és az energiaipar fejlesztését, a gépipar korszerűsí­tését, valamint a mezőgazdaság és az élelmiszeripar céljait szolgá­ló beruházásokat. Az első félévben a kötelező fel­adatként kitűzött 32 nagyberuhá­zás közül 19-et adtak át. Annak ellenére, hogy az illetékes szervek fokozott figyelmet fordítanak ezek­re a beruházásokra, több létesít­mény építése a tervelökészítés fo­gyatékosságai s az építőipari és a szerelökapacitások elégtelen összpontosítása következtében nem haladt előre az ütemtervvel összhangban. Egyes új létesítmé­nyek kezdettől fogva nem érik el a tervezett tervmutatókat. Jobban sikerült megvalósítani az éves állami tervet a kétmillió koronánál kisebb költségvetési keretű beruházásokon, mint azok esetében, amelyek költségvetési kerete meghaladja a 2 millió koro­nát. A befejezett beruházások költségvetése nagyobb volt, mint a megkezdetteké, ami megnyilvá­nult a befejezetlen beruházások számának csökkenésében, bár e beruházások száma még mindig túlságosan nagy. Ipar A központilag irányított ipar bruttó termelése az első félévben a múlt év azonos időszakához képest 3,2 százalékkal nőtt, az éves állami terv 1,8 százalékot irányzott elő. Az iparvállalatok 16,3 százaléka nem teljesítette tervét. Az ipar az idei tervet az első félévben 50,6 százalékra tel­jesítette. A termelés iparáganként a ter­vezett szerkezeti átalakításoknak megfelelően alakul. Gyorsabban növekedett a feldolgozó iparágak, elsősorban az elektrotechnikai ipar termelése. Gyorsabb ütemet sike­rült elérni a hazai nyersanyagokat felhasználó ágakban, főként a fa- feldolgozó iparban. A szerkezeti átalakításhoz hozzájárul az állami célprogramok fokozatos végrehaj­tása. Az ipar saját termelési értéke, az előirányzatot 4,2 milliárd koro­nával, vagyis 3,2 százalékkal ha­ladta meg. A központilag irányított iparvállalatok áruértékesítésének összértéke az elsó félévben 2,6 százalékkal nőtt. A kivitelre irá­nyuló számítások 4,4 százalékkal, ezen belül a szocialista országok­ba irányuló szállításoké 4,7, a nem szocialista országokba irányuló szállításoké 4, a belkereskede­lembe irányuló szállításoké 2,7 százalékkal emelkedett. A szállítói-megrendelői kapcso­latokra kedvezőtlenül hatott az, hogy egyes iparvállalatok kie­gyensúlyozatlanul teljesítették ter­melési tervfeladataikat, s termelé­sük szerkezetét csak lassan alkal­mazták a belkereskedelemben és a külföldi piac követelményeihez. Az ésszerűsítési és a takaré­kossági intézkedések végrehajtá­sa egészében kedvezően hatott az iparvállalatok pénzgazdálkodá­si eredményeire. Hozzájárult eh­hez a vállalatok fokozott érdekelt­sége a minőségi mutatók teljesíté­sében. A múlt év azonos időszakához képest a teljesítmények önköltsé­gei 0,9 százalékkal csökkentek, a legnagyobb relatív csökkenést - 1,2 százalékot - az anyagköltsé­gek területén sikerült elérni.* Hoz­zájárult ehhez a fűtőanyag- és a fémtakarékossági állami cél­programok megvalósítása. A ren­tabilitás is nagyobb volt a terve­zettnél. A ráfordított eszközök haté­konyságára kedvezően hatott a nyereség növekedése és rész­ben a készletek forgási idejének meggyorsulása. Az állóeszközök kihasználásában nem sikerült kedvező fordulatot elérni. A foglalkoztatottság az első fél­évben a központilag irányított ipar­ban 0,8 százalékkal nőtt, és elérte a 2 660 000 főt. A bruttó termelésből kiszámított munkatermelékenység 2,4 száza­lékkal, a saját termelési értékből megállapított produktivitás 5,2 százalékkal nőtt. A központilag irányított ipar dolgozóinak havi át­lagbére elérte a 2919 koronát, s a múlt év azonos időszakához képest 2,8 százalékkal növeke­dett. A betegségek megnövekedett száma következtében az ipari munkások kihasználható munka­időalapjának aránya 91,3-ról 90,5 százalékra csökkent, a munkások túlóráinak részaránya pedig 5,3 százalékról 5,1 százalékra. Az ipari munkások múszakszá- ma az elsó félévben lassan tovább emelkedett és elérte az 1,332-ót, míg a múlt év elsó felében 1,329 volt. A különböző iparágakban az el­ső félévben a következő eredmé­nyek születtek: A fűtőanyagipar dolgozói 64 249 000 tonna szenet és ligni­tet fejtettek, s az állami tervet 1 239 000 tonnával, vagyis 2 szá­zalékkal túlteljesítették. A lebon­tott tervet minden szénmedence túlszárnyalta. A külszíni bányák földletakarítási tervét 105,2 százalékra sikerült teljesíteni. Az elsó félévben 38 1 77 millió kilo­wattóra energiát állítottak elő, s a tervet 1,4 százalékkal túltelje­sítették. A népgazdaság és a la­kosság áramellátása az első fél­évben folyamatos volt. A kohóipar és az ásványkiter­melés terjedelme 1,7 százalékkal nőtt, bár az idei állami terv 0,9 százalékos csökkenést irányoz elő. A tervet minden fő kohóipari termék gyártásában túlteljesítet­ték. A gépipar 4,8 százalékkal, az állami tervben előirányzottnál 0,5 ponttal gyorsabban növelte terme­lését. A leggyorsabb növekedési ütemet az elektrotechnikai iparban sikerült elérni. Az általános gép­ipar termelése 5 százalékkal nőtt. 0,7 ponttal nagyobb mértékben az éves állami terv előirányzatánál. A személygépkocsik gyártása 4,3, a mezőgazdasági gépeké 3, a traktoroké 2,7, a személygépko­csik pótalkatrészeié 8,2 százalék­kal növekedett. A nehézgépipar termelése 2,5 százalékkal növe­kedett, az előirányzottnál 1,5 pont­tal lassabban. Főként a vagon­gyártásban mutatkoztak problé­mák. Túlteljesítették viszont az építódaruk, a villanymozdonyok, a formázógépek, a dízelmotorok és a vegyipari berendezések gyár­tásának tervét. A vegyipar termelése 3,1 szá­zalékkal nőtt, bár az éves állami terv csak 0,3 százalékos növeke­dést irányzott elő. Ezen belül a kő- olaj-feldolgozás 3,6, a gumi- és az azbesztipar termelése 0,9 száza­lékkal növekedett. A fafeldolgozó ipar 3,5, ezen belül a cellulóz- és a papíripar 1,6 százalékkal növelte termelését. Egyes vállalatok termelése nem érte el a tervezett szintet az átadá­si határidők és a tervezett kapaci­tások meg nem tartása következ­tében. A könnyűipar termelése egé­szében véve egy százalékkal vagy­is az éves tervvel összhangban növekedett. Ezen belül a nyomda­ipar 2,8 a ruházati ipar 2,1 a textil­ipar 1,7 százalékos növekedést ért el. Az üveg-, a porcelán- és a kerámiaipar termelése 0,7 szá­zalékkal nőtt, a bőr és a cipőipar termelése 1,8 százalékkal vissza­esett. Az építóanyaggyártás az első félévben egy százalékkal növeke­dett, az éves tervben előirányzott 0,3 ponttal gyorsabban. Építőipar Az építőipari vállalatok 40,5 mil­liárd korona értékű munkát végez­tek, 4 százalékkal többet, mint a múlt év azonos időszakában. Az állami tervet, amely az idei évre az építőipari munkák 0,2 százalékos csökkenését irányozza elő, az el­ső félévben túlszárnyalták. A na­gyobb dinamika részben az év első hónapjai kedvező időjárásá­nak köszönhető. Az építőipari vál­lalatok egyelőre nem eléggé ru­galmasan alkalmazkodnak a beru­házási szükségletekhez, főként a beruházások gyors befejezésé­nek, a lakások korszerűsítésének és az állóalapok javításának köve­telményeihez. A koncentrált beruházási helye­ken - Prágában, az észak-cseh- országi kerületben és Bratislavá­ban - a beruházási feladatokat általában jobban teljesítették, mint másutt. Jelentős eltérések mutatkoznak az egyes építőipari vállalatok terv­feladatainak teljesítése között. A Cseh Építőipari Minisztérium vállalatai 2,5, a Szlovák Építőipari Minisztérium vállalatai 1 százalék­kal túlteljesítették az építőipari munkák tervét. Kevésbé kedvező eredményekkel zárták az elsó fél­évet a csehországi járási építőipa­ri vállalatok és a Közlekedésügyi Minisztérium építőipari szerveze­tei. Egészében véve az építőipari vállalatok a saját termelési érték tervét 476 millió koronával, azaz 2,9 százalékkal túlteljesítették. Összesen 548 000 dolgozót fog­lalkoztattak, 0,1 százalékkal töb­bet, mint a múlt év első felében. Mezőgazdaság és élelmiszeripar A növénytermelésben az időjá­rási feltételek lehetővé tették a ta­vaszi munkák idejében való elvég­zését. Az őszi gabonát csak ele­nyésző területen kellett beszánta­ni. A gabonanemúek vetésterülete az összes vetésterület 53,1 szá­zalékát teszi ki, a tervben előirány­zott 55,1 százalékkal szemben. A búza vetésterülete 1982-höz ké­pest 119 000, az őszi repcéé 21 000, az évelő takarmányoké 109 000 hektárral nőtt, a hüvelye­seké 2000 hektárral csökkent. Ami az állattenyésztést illeti, a múlt évi jobb takarmányellátás­nak köszönhetően sikerült elérni a termelőképesség növelésének céljait és megőrizni a nagyobb szarvasmarha-állományt. A tehe­nek átlagos napi tejhozama a ta­valyi 8,32-ról 9,25 literre nőtt. Az egy tyúkra jutó átlagos tojásho­zam elérte a 116,5 darabot. A hosszabban tartó stagnálást, il­letve visszaesést követően az elsó félévben a hízóállatok átlagos napi súlygyarapodása is növekedett. A szocialista szektor szarvasmar­ha-állománya a múlt év azonos időszakához képest az idei első félévben 78 000-rel, a sertésállo­mány 92 000-el nőtt, a baromfiál­lomány 776 000-rel csökkent. Az állattenyésztési termékek felvá­sárlásának feladatait egészében véve sikeresen teljesítették. Az élelmiszertermelés a múlt év azonos időszakához képest 4,9 százalékkal nőtt az előirányzott 1 százalékkal szemben. Ez annak köszönhető, hogy a múlt évben a tervezettnél több növényterme­lési, az idei első félévben több állattenyésztési terméket vásárol­tak fel. Gyorsabban növekedett a cukor-, a keményítő- és a bőri­par termelése, a hústermelés a tervnek megfelelően 0,7 száza­lékkal csökkent. Erdőgazdaság Az első félévben 10 millió köb­méter fát termeltünk ki, s az egész évi tervet 54,4 százalékra sikerült teljesíteni. Mintegy 44 000 hektár területet erdősítettek, kb. 3000 hektárral többet mint a múlt év azonos időszakában. Vízgazdálkodás Az ivóvíztermelés elérte a 842 millió köbmétert, s 25 millió köb­méterrel haladta meg a múlt év azonos időszakának szintjét. A közüzemi vízzel ellátott lakos­ság részaránya az elsó félév vé­gén elérte a 72,9 százalékot. Közlekedés és távközlés A közlekedés teljes mértékben kielégítette a népgazdaság szállí­tási szükségleteit. Folytatódott az áttérés a közlekedés kevésbé energiaigényes válfajaira s ez üzemanyag megtakarításokat eredményezett. A nyilvános teher­forgalomban 1983 elsó felében 328,1 millió tonna árut szállítottak, 2,3 százalékkal többet mint a múlt év azonos időszakában. Az üzemi szállítások 0,6 százalékkal nőttek. A szállítási teljesítmények 91 szá­zalékát a nyilvános szállítás adta, ezen belül a vasúti áruszállítás 75,2, a közúti szállítás 11,3, a vízi szállítás 4,5 százalékos lett. A vasúti forgalomban 145,8 mil­lió tonna árut szállítottak, 3,8 szá­zalékkal többet mint a tavalyi elsó félévben. A vasúti átrakások terje­delme elérte a 124 millió tonnát. Kedvező eredmények születtek a vasúti szállítások minőségi mu­tatói terén. A közúti forgalomban 176,3 mil­lió tonna árut szállítottak, 0,8 szá­zalékkal többet mint tavaly. Az üzemanyagfogyasztás 0,9 száza­lékkal nőtt. A folyami teherszállí­tásban 6 millió tonna árut szállítot­tak, 11,3 százalékkal többet mint a múlt év első felében. A nyilvános közlekedés által szállított utasok száma 1334,3 millió volt, s a múlt év első feléhez képest 7,5 millióval nőtt. A közúti forgalomban 1128 millió, a vasúti forgalomban 205,8 millió személyt szállítottak. A prágai metró az idei első félévben 137,2 millió utast szállított, 4,2 százalékkal többet mint a múlt éy azonos időszaká­ban. A telefonállomások száma 1982 végéhez képest 47 000-rel emelkedett, és elérte a 3 353 000- et. Június végén 100 lakosra 21,8 telefonállomás jutott. Külkereskedelem A külkereskedelmi forgalom a tervezettnél nagyobb volt. A szo­cialista országokkal lebonyolított kivitel és behozatal feladatait túl­teljesítették. A nem szocialista or­szágokkal folytatott külkereskede­lem mérlege is aktív volt. Ehhez azonban a behozatal korlátozása nagyobb mértékben hozzájárult, mint a kivitelnek és hatékonyságá­nak növekedése. A nem szocialis­ta országokba irányuló kivitel ter­vét nem sikerült teljesíteni, főként ami a gépipari termékek kivitelét illeti. A szocialista országokkal le­bonyolított külkereskedelem rész­aránya külkereskedelmi forgal­munkban elérte a 77,6 százalékot. A múlt év azonos időszakához képest a KGST-tagországokkal lebonyolított árucsereforgalom terjedelme 11,3, ezen belül a Szovjetunió viszonylatában 13,4 százalékkal nőtt. A szocialista gazdasági integráció komplex programja alapján elmélyült együttműködésünk a szocialista országokkal. Életszínvonal A gazdaságfejlesztés eredmé­nyei megteremtették a feltételeket az elért életszínvonal további szi­lárdításához. A népgazdaság szo­cialista szektoraiban dolgozók száma (az efsz-tagok nélkül) az első félévben elérte a 6 720 000 főt, s a múlt év azonos időszaká­hoz képest 55 000 fővel növeke­dett. A foglalkoztatottság növeke­dése a leggyorsabb az oktatás­ban, az egészségügyben és a központilag irányított iparban volt. A tervezettnél gyorsabb ütem­ben növekedtek a lakosság pénz­bevételei és kiadásai. A pénzbe­vételek a tavalyi első félévhez képest 7,1 milliárd koronával nö­vekedtek és elérték a 190,3 milli­árd koronát. A bérbevételek 2,9 százalékkal nőttek. A szocialista szektorban dolgozók átlagbére 2,2 százalékkal, 2730 koronára nőtt. A lakosság pénztartalékai 234,3 milliárd koronát tettek ki, ebből a takarékbetétek összege 186 mil­liárd korona volt. A kiskereskedelmi forgalom nö­vekedésének tervét egészében véve sikerült teljesíteni. Hozzájá­rult ehhez az élelmiszerellátás ja­vulása és az egyes iparcikkek iránti kereslet növekedése. A kis­kereskedelmi forgalom terjedelme 128,3 milliárd korona volt, ebből az élelmiszereladás forgalma 62 milliárd korona. A múlt év első feléhez képest a kiskereskedelmi forgalom 3,8 százalékkal nőtt, ezen belül az élelmiszerek kate­góriájában 2,3, az iparcikkek cso­portjában 5,1 százalékkal. Az élelmiszerellátás folyamatos volt. Kedvező szintet ért el a hús­ellátás. A termelés növekedésé­vel és a felvásárlási feladatok tel­jesítésével párhuzamosan javult a kínálat tejtermékekből és to­jásból. Nőtt a személygépkocsik eladá­sa, az idei elsó félévben 9 ezerrel több személyautót adtak el, mint a múlt év azonos időszakában. Tovább növekedett a lábbeli, a bú­tor, a háztartási és a sportkellékek eladása is. A helyiipari és a szolgáltató vál­lalatok, valamint az ipari szövetke­zetek a múlt év azonos időszaká­hoz képest 1,1 százalékkal növel­ték a lakossági szolgáltatásokból származó bevételüket, termelésük értéke 4,2 százalékkal nőtt, belke­reskedelmi szállításaik meghalad­ták a 9 milliárd koronát. Az idei első félévben 3200 új lakás építését fejezték be, ami az egész évi terv 31,6 százalékos telje­sítését jelenti. Kommunális formá­ban 5800, szövetkezeti lakásként 14 000, vállalati lakásként 900 la­kás épült, az egyéni építkezők 9500 lakást építettek, összesen 36 000 új lakás építését kezdték meg. Fokozatosan hozzálátnak a lakások korszerűsítése terén ki­tűzött feladatok megvalósítá­sához. A lakosság társadalmi fogyasz­tása az életszínvonal tartósan nö­vekedő alkotóeleme marad. A szociális ellátás kiadásai a múlt év első feléhez képest 5,6 száza­lékkal növekedtek, s elérték a 39,3 milliárd koronát. Nyugdíjként és járadékként 24,5 milliárd koronát, családi pótlékként 7,8 milliárd ko­ronát, táppénzként 7 milliárd koro­nát folyósítottak. A bölcsődei férőhelyek száma 119 200-ra emelkedett, e férőhe­lyek több mint 27 százaléka az üzemek és a földmüvesszövetke- zetek bölcsődéire jut. Az 1982-1983-as tanévben 715 000 óvodai férőhely volt, vagyis az óvodás korú gyermekek 87,8 szá­zaléka járt óvodába. A szakmun­kástanulók száma 410 900 volt, közülük 52 200-an tanultak érett­ségivel végződő szakon. A közép­iskoláknak 461 500 diákja, a fel­sőoktatási intézményeknek 191 900 hallgatója volt. A múlt év első feléhez képest az egészségügyi létesítmények ka­pacitása tovább nőtt, és elérte a 192 300-at, ebből a kórházi férő­helyek száma 121 300 ágy volt. Egy orvosra 290 személy jutott. A lakosság száma az idei első félévben 19 000-rel nőtt. Mintegy 54 000 házasságot kötöttek, 18 000-et felbontottak. 117 000 gyermek született. 1983 június 30- án Csehszlovákiának 15 415 000 lakosa volt.

Next

/
Thumbnails
Contents