Új Szó, 1983. július (36. évfolyam, 153-178. szám)
1983-07-27 / 175. szám, szerda
Az intézkedések nem maradtak papíron A múlt év novemberétől, amikor a Pravda és az Új Szó hasábjain megjelent a liptói földművesek tejtermelési adósságáról szóló cikkem, még nem telt el sok idő. Ma már mégis megállapíthatjuk, hogy e fontos élelmiszer és tejipari nyersanyag termelésében döntő fordulat következett be. A 7. ötéves tervidőszak harmadik évének első hat hónapjában a liptói földművesek nemcsak hogy teljesítették a tejfelvásárlási tervet, hanem 1,933 millió literrel túl is teljesítették, és a múlt év azonos időszakához viszonyítva 2,5 millió literrel több tejet adtak el. Ennek köszönhetően ebben az időszakban az éves tejfelvásárlási tervet 54 százalékra teljesítették. Javult a tej minősége is. Az első félévben a tejgyárakba szállított 18,898 millió liter tejből 89,3 százalék első osztályú volt, míg a múlt évben az ugyanebben az időszakban értékesített tejnek a 84,4 százaléka volt első osztályú. A likav- kai SZNF Efsz, a liskovái, a ludro- vái és a važeci földmüvesszövet- kezet fejői büszkék lehetnek arra, hogy csak első osztályú tej hagyta el telepeiket. 1983 első felében a járás valamennyi mezőgazdasági vállalata teljesítette tejfelvásárlási tervét. A tejfelvásárlási feladatok sikeres teljesítésében a legnagyobb érdeme a Liptovský Ondrej-i Május 1 Efsz-nek, valamint a Liptovský Mikuláš-i Állami Gazdaságnak van. A múlt év azonos időszakához viszonyítva a Liptovský Ondrej-i szövetkezet 624 ezer literrel több tejet adott el, az állami gazdaság pedig 647 ezer literrel. Különösen nagyra értékeljük viszont azt a tényt, hogy a legsikeresebb tejtermelők közé olyan mezőgazdasági vállalatok is felsorakoztak, amelyek tavaly még nem tettek eleget tejfelvásárlási feladataiknak. Ezek közé tartozik többek között a važeci szövetkezet, ahol a fejőstehenek jobb takarmányozásának és a munka- szervezés javulásának köszönhetően a múlt évhez viszonyítva 205 ezer literrel több tejet adtak el. Jelentős növekedésről adhatott számot a ludrovái szövetkezet is, 200 ezer literrel többet adott el mint tavaly, és sorolhatnánk a továbbiakat. A felsorolt példák azt bizonyítják, hogy azok az intézkedések, melyeket a mezőgazdasági vállalatok a szarvasmarha-tenyésztés intenzitásának növelésére fogadtak el, nem maradtak papíron. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy javult a tömegtakarmányok tápértéke, s annak is, nogy a téli időszakra elegendő takarmánykészletük volt. Azok az intézkedések is meghozták gyümölcsüket, melyek a munkaszervezés javítására irányultak, továbbá a következetesebb ellenőrzésre és a feladatok becsületesebb teljesítésére úgy a zootechnikai szolgálatot tevők részéről, mint az etetők, az állatgondozók, illetve a fejők részéről. A pártszervezeteknek és a vállalatvezetéseknek minden eddiginél jobban sikerült megnyerniük az embereket a feladatok sikeres teljesítése ügyének, és érdekeltté tenni - anyagilag és erkölcsileg egyaránt - az eredmények javításában. Az idei év első felében a járásban 1128 darabbal növekedett a szarvasmarha-állomány, ebből a tehénállomány 389 darabbal. Ezzel növekedett a 100 hektár mezőgazdasági földterületre átszámított állatsürűség is. így már nem csodálkozhatunk azon, hogy az alapállomány minőségének javulása a tejfelvásárlási terv jobb teljesítését eredményezte. Javult a biológiai szolgáltatások hatékonysága is. Ezek és a további pozitív eredmények örömmel töltenek el bennünket, de nem tesznek önelégültekké. Látnunk kell az enyhe tél kedvező hatását is, azt, hogy korábban kezdhettük meg a legeltetést. Ennek, persze, a következő években nem kell törvényszerűen megismétlődnie. Az állomány termelőképességének növekedését csak akkor várhatjuk el, ha mindenütt állandóan megtartják a helyes állattartási alapelveket. A múlt év és az azt megelőző esztendő elegendő tanulságul szolgált számunkra a tekintetben, hogy milyen fontos az elegendő mennyiségű és a megfelelő minőségű tömegtakarmány bekészítése. A növénytermesztéstől ezért elvárjuk, hogy az idén is elegendő takarmányt állítson elő, megfelelő fehérjetartalommal és tápértékkel. Döntő szerepe van azonban a továbbiakban is az emberekkel való munka tökéletesítésének. A munka rendszeres ellenőrzésével és az eredmények értékelésével, annak a felülvizsgálásával, hogy az egyes dolgozók miként veszik ki részüket a feladatok teljesítéséből, valamint a munkakezdeményezés fejlesztésével akarjuk a jövőben is biztosítani a tejtermelési feladatok teljesítését. Az emberekkel való munka kifizetődő, erről győznek meg bennünket azon vállalatok eredményei is, amelyekben a politikaiszervező munka állandóan magas színvonalú, és azoké is, amelyekben - minek titkolni - a káderváltozások következtében áll be a kedvező fordulat. Bízom abban, hogy az idei első félévben az állami tejfelvásárlási terv teljesítésében elért sikerek a liptói földműveseket további tettekre ösztönzik a nehézségek felszámolása, a jobb eredmények érdekében. JURAJ BOBOR, a Liptovský Mikuláš-i járási pártbizottság titkára kommentáljuk EMBERALPOZATOT KÖVETELŐ HANYAGSÁG Elsőrendű a biztonság Társadalmunk ügyel arra, hogy mindennemű munka nemcsak hatékony, hanem biztonságos is legyen. Ezért, minden munkahelyen évente megtartják a munkavédelmi ellenőrzéseket. Pontos szabályok határozzák meg az egyes munkafolyamatok végzésének feltételeit. A munkavédelemre szentelt figyelem eredményeként a dolgozók száma növekedésének ellenére az üzemi balesetek száma csökken. Tavaly Szlovákiában 63 543 ilyen baleset volt, ami 0,9 százalékkal kevesebb, mint 1981-ben. Sokkal kedvezőtlenebb azonban a helyzet az egyéb balesetek területén. Ezek száma háromszor nagyobb, mint az üzemi baleseteké és évről évre emelkedik. 1982-ben Szlovákiában 198 267 nem üzemi baleset történt, ami 11 821-gyei több mint 1981-ben. Figyelmeztető eset Nagyon sok baleset keletkezik a munkavédelmi szabályok megsértése miatt, főleg az építőiparban. Bratislavában a Stavoprojekt irodaházának építkezésén az építők egy daru segítségével nehéz vasidomokat helyeztek az épület magasabb szintjeire. Jozef Kliment az áthelyezendő idom két vegét a daru horgára akasztotta. Mivel a darukezelő nem láthatta ezt a műveletet, egy másik dolgozó adott neki utasítást az anyag fölemelésére és áthelyezésére. Amikor már a nyolcadik vasidomot akarták áthelyezni, a horogra akasztott vaselembe beakadt a következő és így a daru egyszerre kettőt emelt fel, miközben a második nem volt hozzáerősítve. Ez a második vaselem 24 méteres magasságból az utcára esett és az arra haladó dr. A. S. halálát okozta. Egy másik járókelő is megsebesült, agyrázkódást szenvedett, megsérült a mellkasa és karja is. A tragikus eset kivizsgálása során fény derült arra, hogy a munkavédelmi szabályokat durván megsértették. Jozef Klimentnek nem volt jogosítványa ahhoz, hogy az előbb ismertetett műveletet végezze. A munkát a szabályokat megsértve megkönnyítette, így történhetett, hogy az egyik elem magával húzott egy következőt is. Klimentet Kazimír Bednarič mester bízta meg ezzel a munkával, aki tudta, hogy Klimentnek nincs igazolványa arról, hogy ezt a munkafolyamatot végezheti. - Kli- menttel személyesen megbeszéltem, hogy ezt fogja csinálni és ó beleegyezett — mondta a kivizsgálás során. A felelősségtudat hiánya Kliment így vélekedett az esetről: „Már tizenkét éve dolgozom építkezéseken. Aránylag gyakran kötöttem a vaselemeket a darura, de senki sem kérte tőlem az ehhez szükséges igazolást. Nem emlékszem, hogy mikor vettünk részt munkavédelmi előadáson. Ezekre hivatkozva felmentését kérte. Bratislava I. városkerületi bíróságának büntetőtanácsa azonban más véleményen volt. Megállapította, hogy Kliment több munkavédelmi oktatáson vett részt. Azt is tudta, hogy az olyan munkát, amelyre nincs kiképezve, visszautasíthatja. Ráadásul a munkavégzés folyamán megsértette a csehszlovák normákat, ellenkező esetben nem is következett volna be a tragédia. Természetesen felelősek azok a dolgozók is, akik tudták, hogy Klimentnek nincs jogosítványa ennek a munkafolyamatnak az elvégzésére. Ebben is megnyilvánult, hogy ezen a munkahelyen hiányzott a felelősségérzet, lebecsülték a munkavédelmi szabályokat, ami sajnos nemcsak az építkezéseken, hanem más munkahelyeken is gyakran előfordul. Azt is meg kell említenünk, hogy Klimentet hasonló bűncselekményért már egyszer elítélte a bíróság. A büntetés A bíróság bűnösnek tartotta Klimentet. A büntetés kiszabásánál figyelembe vette Kliment kedvező munkahelyi értékelését, azt, hogy tettét megbánta. Egyévi szabadságvesztésre ítélte. Kliment fellebbezett, de a városi bíróság megerősítette az ítéletet. Megállapította, hogy Kliment alaptalanul bízott tapasztalataiban, gyakorlatában, lebecsülte a szükséges elméleti ismereteket. Egyértelműen az lett volna a kötelessége, hogy visszautasítsa az olyan munkafolyamat elvégzését, amelyre nem volt feljogosítva. Meg kell előzni a halálos baleseteket A halálos üzemi balesetek sajnos még mindig nem ritkák. Tavaly Szlovákiában az üzemi balesetek során 245 személy vesztette életét. Ebből 110 esetben a munkáltató és 63 esetben az áldozat volt felelős. Az idén az első félévben a munkavédelmi szabályok megsértése, a közlekedési szabályok megsértése és más tényezők 110 emberáldozatot követeltek, ami 12-vel több, mint az előző év azonos időszakában. A legtöbb halálos baleset a mezőgazdaságban volt. Júliusban is kedvezőtlenül alakult a halálos üzemi balesetek száma. A losonci (Lučenec) járásban egy mezőgazdasági munkás a takarmányt ellenőrizte a padláson, a bekerítetlen padlásnyíláson a betonpadlózatra zuhant és életét vesztette. Július 11 -én a bratislavai Doprastav mestere egy traktor kabinjában tartózkodott, elvesztette egyensúlyát, a traktorosba kapaszkodott, aki ennek következtében hirtelen elfordította a kormánykereket. A traktor az árokba borult és a mester életét vesztette. Egy nappal később a žilinai Kultúra és Pihenőparkban halálosáramütés ért egy hegesztőt. Július 14-én a bratislavai Posta villany- szerelője leesett az állványzatról és sérüléseibe belehalt. Július 16- án a Jasenovái Efsz juhásza ivott egy üvegből, amelyben feltételezése szerint pálinka volt: összeesett és meghalt. Az üvegben formalin volt. Ezek mind olyan tragédiák, amelyek fokozott óvatossággal, a szabályok szigorú megtartásával megelőzhetőek lettek volna. Megfeledkezünk arról, hogy életünk csak egy van. JAROSLAV MEŠKO Komplex szemlélettel Országszerte még javában tart az aratás, de ahol az elmúlt napok folyamán magtárba került a gabona, s csupán a tarlóhántást és a másodnövények vetését kell még befejezni, ott már mérlegelhetik az eredményeket, összegezhetik a gabonatermesztés idei tapasztalatait. A szárazság és a szokatlanul nagy meleg már májusban próbára tette a növényzetet, s nemcsak az egyes fajták vizsgáztak szárazságtűrésböl, hanem az agrotechnika is, főleg a talaj szerkezeti állapota, humusztartalma és víztartó képessége. A hagyományos gabonatermesztési konferenciákon sor kerül majd e tapasztalatok átfogó értékelésére, azt azonban már most is leszögezhetjük, hogy az eddiginél nagyobb gondot kell fordítani a termőtalaj szerves trágyázására, elsősorban az istállótrágyák megfelelő kezelésére és fel- használására, vagyis a talaj humuszkészletének, szerkezetének, vízgazdálkodásának és termőképességének állandó javítására. Mindez nemcsak a gabonatermesztés idei tapasztalataiból következik, hanem a kukorica, a cukorrépa és a többi őszi betakarítású növény állapota is erre utal. Az illetékes kutatóintézetekben végzett számítások szerint - figyelembe véve a betakarított termények átlagos szárazanyag-tartalmát, valamint a feletetett takarmányból a trágyába kerülő szervesanyag-mennyiséget - egy hektárra számítva évente 2,8 tonna szerves anyagot lehetne a talajba juttatni, ami nemcsak a talaj termőképességének fenntartásához lenne elegendő, hanem még fokozná is azt. A valóságban azonban a mezőgazdasági vállalatok hektáronként csak ennek a felét, mintegy másfél tonna szerves anyagot juttatnak vissza. A talaj deficites szervesanyag-ellátásának megfontolandó gazdasági következményei vannak. Nemcsak a talaj szerkezeti állapotát és termőképességét rontja, hanem a talaj vízgazdálkodására, a műtrágyák hasznosulására is kedvezőtlenül hat, s megnehezíti, drágítja a talajművelési munkát, elsősorban a szántás végzését. A Csehszlovák Mezőgazdasági Akadémia legutóbbi plenáris ülése ezért arra figyelmeztetett, hogy az élelmiszerekből való önellátás programjának teljesítésében olyan új szemlélet kialakítására van szükség, amely teljes mértékben figyelembe veszi a népgazdaság és ezen belül a mezőgazdaság energia- és anyagellátásának adott feltételeit, az intenzív és hatékonyan gazdaságos termelés követelményeit, s optimális összhangban gondoskodik a növénytermesztés és az állattenyésztés fejlesztéséről. Ez a komplex szemlélet a talaj termőképességének állandó fokozásából, a termőtalaj és a növények biológiai potenciáljának teljes kihasználásából indul ki, s tudományosan alátámasztott, termelési és gazdasági összefüggéseiben vizsgált szempontok érvényesítésére törekszik a növénytermesztés szerkezetének, a vetésforgók összetételének kialakításában az egyes termőhelyek konkrét adottságai szerint. Ebben a koncepcióban egyaránt fontos helye van mind az istállótrágyázásnak, mind pedig az évelő takarmánynövények, elsősorban a pillangósvirágúak nagyobb arányú termesztésének, amelyek hasznosítani tudják a levegő nitrogénjét, ezáltal pedig csökkentik a nagy energiafogyasztással gyártott nitrogéntrágya szükségletét, aminek nemcsak gazdasági, hanem környezetvédelmi jelentősége is van. Ennek a szemléletnek kell érvényesülnie a gabonatermesztés idei eredményeinek az értékelésénél is, hogy a mezőgazdasági vállalatok gyakorlata helyesen alkalmazkodjon a termelés változó feltételeihez. Már a mezőgazdasági termelés jellegéből is következik, hogy itt egy részleteiben kölcsönösen összefüggő, bonyolult folyamatról van szó, amelyben különösen fontos szerepet játszik a szükséges gépekkel és vetőmagvakkal való ellátottság, főleg a here- és a fűfélékböl, valamint a rugalmasabb árpolitika. Amit azonban a mezőgazdasági vállalatok hatáskörében már most el lehetne érni, azt helytelen lenne későbbi időre halogatni. MAKRAI MIKLÓS SZISZ-kollektívák védnöksége alatt Több mint 60 000 hektár termőföldet vettek védnökségükbe a SZISZ-kollektívák hazánkban. Nagy gondot fordítanak a föld termővé tételére, a növények gondozására és a termés minimális veszteséggel való betakarítására. A SZISZ-kollektívák védnöksé- gi földterületének több mint a felét rétek és legelők képezik, ezekről mintegy 2000 kollektíva gondoskodik. Az utóbbi időben egyre gyakoribb a gabona-, cukorrépa-, burgonya- és kukoricaföldek védnökségbe vétele. E téren különösen a nyugatszlovákiai kerület SZISZ-szerve- zetei érnek el kedvező eredményeket. Az Ostrovi (trnavai járás) Efsz SZISZ-alapszervezete például a védnökségébe vett 100 hektáros gabonatáblán tavaly a tervezettnél átlag 400 kilogrammal nagyobb hektárhozamot el. A SZISZ České Krumlov-i járási szervezetei több mint 250 hektár rétről és legelőről gondoskodnak. A szénát már sok éve minimális veszteséggel állítják elő. (ČSTK) Még egy hétig tartózkodik a kassai (Košice) Šafárik Egyetem 50 tagú diákcsoportja csereakció keretében a tarnovcei (Ukrán SZSZK, ungvári - Uzsgorod-járás) Gorkij kolhozban, ahol a nyári szünet kezdete óta a gyümölcs és a zöldség begyűjtésében segít. A képen: Ladislav Kolcun a Šafárik Egyetem hallgatója (baloldalt) és Marta Malgivkaja, az ungvári Állami Egyetem hallgatója kaprot szed. (Svätopluk Písecký felvétele-Képtávíró ČSTK) ÚJ SZÚ 4 1983. VI/. :
