Új Szó, 1983. július (36. évfolyam, 153-178. szám)

1983-07-20 / 169. szám, szerda

ÚJ szú 5 1983. VII. 20. Új feladatok előtt a gépszerkesztők A nemzetközi együttműködés nagyszerű példája Müanyagdobozba zárt mág- nestekercsból, kapcsokból és to­vábbi alkatrészekből áll ez a lát­szólag egyszerű, az áramkörök ki­vagy bekapcsolását, a villanymo­torok és áramfogyasztók üzeme­lését biztosító relé néven ismert szerkezet. Nélkülözhetetlenségé­ről tanúskodik, hogy az Erősára­mú Elektrotechnikai Művek egyi­két - a modranyi Elektroprístroj gyárat százezres sorozatokban hagyja el. Mivel azonban a gyárak és az üzemek igényei e téren is növekednek, a kapcsolószerkeze­tek fejlesztésében sem ál Ihattak meg. így születtek meg az újfajta készülékek, amelyeket az Elekt­roprístroj üzem kiváló tulajdonsá­gaiknak és az anyagmegtakarítá­soknak köszönhetően a legkor­szerűbb termékei között tart nyilván. Fejlesztés, korszerűsítés- A nagy gonddal kifejlesztett relék három új típusát már a píseki üzemünkben gyártjuk - tájékoztat Bohumil Vodička, a modranyi gyár konstrukciós részlegének vezetője, majd elmondja, hogy az idén még egy relé-típus gyártását is megkezdik. A legnagyobb - a V 250 E típus - ábrozatgyártá- sára azonban csak az ötéves terv­időszak végén kerül sor. A kap­csolókészülékek négy kisebb tel­jesítményű típusát pedig a Bulgá­riával kötött megállapodás szerint plovgyivi partnerük, a Balkan- kombinát szállítja majd. A nemzetközi együttmüködés és munkamegosztás ragyogó pél­dája a csehszlovák és bolgár vál­lalat kapcsolata. A szakemberek a kutatástól és fejlesztéstől kezd­ve a részletekre is kiterjedően megbeszélték, milyen legyen az új sorozat, milyen igényeket kell ki­elégítenie. A műszakilag korszerű, legújabb termékek gazdaságos és hatékony termelésére törekedve még az első példányok kipróbálá­sát, illetve ellenőrzését is a köl­csönös érdekek figyelembe véte­lével közös feladatuknak tekintik. A kapcsolószerkezet kifejlesz­tését azonban a modranyi szak­emberek így sem vállalhatták egy- maguk. Munkájukhoz a Brnói Áramfejlesztő és Áramelosztó Ku­tatóintézet, a Béchovicei Erősára­mú Elektrotechnikai Kutatóintézet, a Panenské Bŕežany-i és a Prágai Elekgtrotechnikai Intézet dolgozó­inak, valamint a prágai Műszaki Főiskola és más munkahelyek szakembereinek a segítségét kérték. Anyag- és deviza megtakarítás A tudományos-műszaki fejlesz­tés, a gépek és készülékek terve- ' zése és szerkesztése, a termelés előkészítése ugyanis elképzelhe­tetlen a kollektív munka nélkül. Ezért mozgósították a gyakorlattal rendelkező, segíteni akaró szak­embereket a különböző osztályok­ról, részlegekről. De még ez sem lett volna elegendő az üzemi párt- bizottság megértése nélkül. A mű­szaki fejlesztés ellenőrzését vál­lalva, kezdeményezésére komp­lex racionalizációs brigádot is ala­kítottak, amely a fejlesztési mun­kában való részvételén kívül elér­te, hogy az újdonságok sorozat- gyártását - a szokástól eltérően- haladéktalanul megkezdjék. Köztudott, hogy vegyiparunk- az elektrotechnikai ipar számára szállított megfelelő és jó minőségű anyagok és nyersanyagok tekinte­tében - még nem mindig elégítik ki az igényeket. Ez a probléma és a takarékoskodás késztette az üzem dolgozóit a további lépésre: a fémek és a behozott műanyagok megfelelő, de lényegesen olcsóbb áron történő pótlására. Ehhez kér­ték a szakemberek a kutatóintéze­tek, majd a neratovicei és a žilinai vegyészek segítségét. És hogy kí­vánságuk meghallgatásra talált azt az azelőtt acélból, ma már műanyagból készült, minden te­kintetben bevált relédobozok bizo­nyítják.- Az anyag módosításával évente néhány százezer koronát takarítunk meg devizában- mondja Zdének Zika, a műszaki- gazdasági tervezóosztály dolgo­zója, majd így folytatja: - A további kilátások is kedvezőek. Számítá­sunk szerint ugyanis az ötéves tervidőszakban nagy mennyiségű acéllemezt és színesfémet, illetve ezüstöt és megtakaríthatunk. Ér­tékük milliókra becsülhető. A mint­egy 140 tonnát kitevő egy évi anyagmegtakarítás a termelés nö­velésével és az új típusok gyártá­sának megkezdésével természe­tesen fokozódik. Míg ugyanis egy- egy kapcsolószerkezet gyár­tásához eddig kb. 5,3 kiló anyagra volt szükség, az újabb típusok anyagigényessége alig tesz ki 3,9 kilogrammot. Csökkent a munkaigényesség A technológusok és a szerkesz­tők együttműködése is kifizetődő - utal Josef Štépánek, a műszaki­fejlesztési osztály dolgozója a fo­lyamatos termelést lehetővé tevő megoldásokra. A termékek első példányait a fejlesztési laboratóri­umban vették nagyító alá. Nem is maradt el az eredmény: máris mintegy 15 százalékkal csökkent az új típusú kapcsolókészülék munkaigényessége. Ám ennyivel nem elégedtek meg a dolgozók. Számításaik szerint javulnia kell a munkának a gépsorokon is. A gépesítés és automatizálás tö­kéletesítésével a munkaigényes­ség további 15 százalékos csök­kentését irányozzták elő. A fejlesztés előnyei a relék üze­meltetésében is megnyilvánulnak. Egyszerűbb a szerelésük, köny- nyebb az alkatrészek cseréje, és áramigényességük is lényegesen csökken. A szakembrek számítá­sai szerint évente mintegy 7000 MWó villamos áramot takaríthat­nak meg. Ehhez járul a készülé­kek élettartama, amely az iddigi- eknek a négyszeresére emel­kedik. Gyorsabb ütemben A dolgozók sikere tehát elvitat­hatatlan, de nem ok az elbizako- dásra. Elkötelezettségüket bizo­nyítja, hogy a készülékek egyik típusának a továbbfejlesztésével az előirányzottnál háromnegye­dévvel hamarabb készültek el. Meghonosítása a termelésben azonban majdnem annyi ideig tar­tott, mint régente. Ezért a nehéz­ségek okait a szükséges szer­számok és műszerek lassú ütemű gyártásában, s a termelés fogya­tékos előkészítésében látják. Cél­jaikat és a készülékeknek a terme­lésben való gyorsabb meghonosí­tását a gondos műszaki fejlesztés és a nemzetközi együttműködés érvényesítésvei igyekeznek elérni. KARDOS MÁRTA zeti bizottságok, a termelési-gaz­dasági egységek és a szervezetek figyelmét arra összpontosítja, hogy rendszeresebb munkát fejt­senek ki, javítsák és bővítsék a műszaki-gazdasági normákat, így akarjuk megteremteni a felté­teleket a hatékony, névre szóló és differenciált javadalmazáshoz, az ösztönző bérrendszerek és bére­zési formák tökéletesítéséhez. ANNAK ÉRDEKÉBEN, hogy befolyásoljuk a szervezetek, a munkakollektívák és az egyes dolgozók közti kapcsolatokat, nö­veljük a munkatermelékenységet, a gazdaságosságot, javítsuk a ter­mékek minőségét fokozatosan be­vezetjük a gyakorlatban a munka- szervezés és a javadalmazás bri­gádformáit. Ez megköveteli, hogy komplexen viszonyuljunk a dolgo­zók kezdeményezésének fejlesz­téséhez, elmélyítsük részvételüket az irányításban, fejlesszük a válla­latokon belül az önelszámolási rendszert, tudományosan szer­vezzük a munkát és a javadalma­zásban érvényesítsük az érdemek elvét. 1982-ben az átlagbér tervezett alakulásával párhuzamosan na­gyobb volt a differenciáció. Ezt az tette lehetővé, hogy a kormány utólag bizonyos összeget bocsá­tott rendelkezésre a rendkívüli bérintézkedésekre, főleg az ipar­ban, az építőiparban és a közleke­désben. Jelentősen javult a bá­nyászok helyzete. A népgazdaságban el kell érni, hogy a bérek az eddiginél na­gyobb mértékben ösztönzőleg hassanak az élőmunka megtaka­rítására, a munkatermelékenység növelésére, főleg azáltal, hogy a vállalaton belül következeteseb­ben lebontják az önelszámolás szabályait és a kollektívákkal job­ban megismertetik milyen előnyt jelent számukra a dolgozók szá­mának csökkentése. Az egyes ágazatokban lehetővé válikľ hogy a munkaerömegtakarítás által nyert béreszközök 30-50 százalé­kát azok javadalmazására hasz­nálják fel, akik hozzájárultak a megtakarítás eléréséhez. A CSKP KB legutóbbi ülése hangsúlyozta, hogy a vállalatoknál a normarendszer jó színvonala feltételezi a tudomány és technika érvényesítését, a termékek minő­ségének javítását és az érdemek szerinti igazságos javadalmazást. Az utóbbi években azonban a vál­lalatoknál nem javult kívánatos mértékben a normarendszer szín­vonala. AZOKNÁL A VÁLLALATOK­NÁL, ahol a normarendszer javí­tásának programjában lemaradás tapasztalható a gazdasági veze­tőknek a szakszervezetekkel együttműködve az év végéig felül kell bírálniuk a teljesítménynormá­kat, összhangba hozva azokat a munka reális műszaki és szerve­zési feltételeivel. A normarend­szert úgy kell kibóvíteniük, hogy 15 százalékkal csökkentsék azok­nak a dolgozóknak a számát, akik esetében nem határozták meg a munkaszükséglet normáit. A munkaszükséglet normáinak bővítésére ott nyílik lehetőség el­sősorban, ahol fölöslegesen sok dolgozót és sok munkát kötnek le. Ilyen a kiszolgáló részlegek, az anyagmozgatás, a javítás és kar­bantartás és az üzemen belüli szállítás. Az érdemek szerinti javadalma­zás tökéletesítése végett intenzí­vebben kell javítani és bővíteni a többi műszaki-gazdasági normát - a nyersanyag, az alapanyag és energiafogyasztás, a minőség normáit, hogy ezzel megteremtsük a feltételeket a fokozott igényes­séghez az anyagi ösztönzésben. A korszerű irányítás megköve­teli, hogy a termelési folyamat minden tényezőjét megmérjük. Ezt mindenkinek tudatosítania kell. A normák objektivizálása és bővítése nemcsak a normákkal foglalkozó szakemberek és a munkások ügye, hanem a társa­dalom szükséglete, ebbe be kell kapcsolódniuk a műszaki szakem­bereknek is, az üzemek, vállalatok igazgatóinak és igazgatóhelyette­seinek, a termelési-gazdasági egységek vezetőinek, a szakszer­vezeti szervekkel együttműködve. A normarendszerek tökéletesí­tésének az a célja, hogy minden munkahelyen fokozzuk az ösztön­ző bérrendszerek hatékonyságát. Ezért a gazdasági vezetőknek igé­nyesebb, névre szóló mutatókat kell meghatározniuk a prémiumok és jutalmak odaítélésére, a kollek­tívákat és egyéneket csakis azok az elért eredmények szerint kell jutalmazni, amelyekért felelősek. Egyúttal megköveteljük tőlük, hogy a prémiumrendszer és a bér­rendszer meghatározza a prémiu­mok és bérek csökkentését abban az esetben, ha a dolgozók nem teljesítik a meghatározott felada­tokat és mutatókat. Ugyanakkor bátrabban kell megkülönböztetni a mindennapi és rendkívüli mun­kaeredmények értékelését. TERMÉSZETESEN mindez aligha mehet végbe konfliktusok nélkül. A gazdasági vezetők és a szakszervezet szoros együttmű­ködése, az érdemek szerinti diffe­renciált javadalmazás elveinek megmagyarázása megoldja a konfliktusokat, mivel a munka­szerető, lelkiismeretes és megbíz­ható dolgozók többsége megérti a javadalmazás további tökélete­sítésének társadalmi szükséges­ségét. A Sezimovo Ústi-i Kovosvit vállalat píseki üzeme automata esztergákat gyárt. Az elmúlt két évben végrehajtott fejlesztési program eredménye­ként nemrég megkezdték az A20B és A50C típusú kiváló minőségű gép gyártását. Ebben az évben 515-öt készítenek belőlük, e mennyiség felét kivitelre. A képen: František Flandera az A20B automatán dolgozik. (Jaroslav Sýbek felvétele - ČTK) Nemcsak időtöltés Látogatóban egy modellező szakkörben Bratislavában a ligetfalusi (Petržalka) lakótelep hatalmas háztömbjei között nehéz eligazod­ni. Még szerencse, hogy az Allen- de utca környékon sok gyerek fog­lalkozik a modellezéssel, így nem volt nehéz megtalálni a Honvédel­mi Szövetség utcai alapszerveze­tének a helyiségét, ahol Ivan Janiš alelnök várt rám.- Az alapszervezetünknek két­száznegyven felnőtt és százhúsz tizenöt éven aluli gyerek a tagja. Az autósszakkör és a lövészsport is meghonosodott nálunk, de a leg­közkedveltebb a modellezés, ame­lyet én irányítok - mondja magya­rázóig az alelnök. - Ennek a hob­binak harmincnégy felnőtt és vagy száz fiatal hódol. Ö maga a modellezést 1955 táján kezdte. Pionírként az egyik kerületi versenyen a harmadik he­lyen végzett. Aztán Tlmačeról a szlovák fővárosba költöztek. A repülömodellek készítésétől a hajómodellezésre tért át. A Jáz­min utcai alapiskolában elvállalta a szakkör vezetését. Amikor az említett iskolát a városrendezés miatt lebontották, a Lumumba utcai iskolában folytatta tevékenységét. Két szakkört is vezetett, a repülőst és a hajóst. Az országos verse­nyeken a szakkör tagjai mindig megállták a helyüket, ez erőt adott nekik a további munkához.- Három évvel ezelőtt alap­szervezetünk az Allende és a Bie- rutová utcában helyiséget kapott, ekkor kezdtünk a modellezéssel ko­molyabban foglalkozni - folytatja Ivan Janiš. - A tanév elején meg­látogatjuk lakótelepünk iskoláit és a 9-10 éves gyerekek között to­borzást végzünk. Jelentkezőből nincs hiány, sajnos az év folya­mán számuk megcsappant. Csak a legkitartóbbak maradnak itt tizen­öt éves korukig vagy azon túl is. Közben megérkezik Štefan Osuský, a rádióval irányított hajók modellezésével foglalkozó szak­kör vezetője, aki a Kábelgyárban fejlesztési szakemberként dolgo­zik. Az ö szakkörében heten van­nak. A szakkör tagjai között ott van a tizennégy éves Peter Šimon, aki a pionírok versenyében tagja volt a szlovák válogatottnak. Jozef Do­monkos, bár még csak tizenöt éve, az utóbbi időben egyre több szlovákiai és országos verseny­ben ér el jó helyezést.- Itt van például a Dočkal csa­lád - viszi tovább a szót Štefan Osuský. - A családfő sportmester, úgyszintén a tizenöt éves Marian. A feleség, aki aktív versenyző volt, ma már csak bíráskodik, lányuk pedig ott van a kezdő modellezők között. Az egész család a hajómo­dellezéssel foglalkozik. Együtt építik a hajókat, együtt vesznek részt a versenyeken. A szünidő ellenére néhány gye­rek betér a modellezők helyiségé­be. Nem maradnak sokáig, csak affelól érdeklődnek, hogy most nyáron hol szerezhetik be a repü- lömodellezéshez szükséges anyagot. Ivan Janiš készségesen útbaigazítja őket.- A Honvédelmi Szövetség Lu­mumba utcai boltjában. Amióta megnyílt, könnyebb az anyagbe­szerzés, s ha ott nem kapjátok meg amit akartok, gyertek vissza, majd csak találunk valamilyen megoldást. Ilyen sok modellező számára nem könnyű az anyagot beszerez­ni, egyrészt azért, mert vannak hiánycikkek, másrészt mert költsé­ges. Az alapszervezet a központi támogatáson kívül igyekszik kü­lönféle munkával pénzt szerezni, hogy a gyerekeknek és a felnőt­teknek is a lehető legjobb feltéte­leket teremtsék meg.- Kevés az oktatónk. Engem egy pár évvel ezelőtt nyertek meg a szakkör vezetésére. Az alelnö- künk két szakkört irányit. Ez nagy megterhelés a számára, de ő vállal­ja és mindnyájan vállaljuk a több­letmunkát. Mindezért kárpótol bennünket az, hogy hajómodelle- zöink szlovákiai bajnokságon két­szer az első, egyszer a második, illetve a harmadik és a negyedik helyet szerezték meg. Nem tagadják, az a vágyuk, hogy a modellezésben egyre jobb eredményeket érjenek el, hogy egyre több fiatalt nyerjenek meg a szakköri tevékenységre. Náluk a fiatalok kézügyességre tesznek szert, megtanulják a fát és fémet megmunkálni és megismerked­nek, főleg az irányított modellek­nél, a villamossággal is.- A lakótelepen gyakran tartunk bemutatót - mondja Ivan Janiš. - A repülősök a parkokban, a ha- jómodellezók a közeli tavon mu­tatják be modelljeiket. Mindig nagy a nézőközönség. A szülők, a bará­tok, az iskolatársak eljönnek meg­nézni, hogy a szakkör tagjai mennyit fejlődtek a tél folyamán, milyen újdonságot alkottak. A Honvédelmi Szövetség kong­resszusának évében még több bemutatót tartunk. Késő estére jár az idő, amikor búcsút veszünk. Ók ketten még maradnak. A legközelebbi ver­senyre való felkészülést beszélik meg. Jóllehet, még tart a vakáció, de nincs messze az új tanév sem, s a Honvédelmi Szövetség Allen- de utcai alapszervezete erre jól fel akar készülni. Bárcsak más lakóte­lepeken is több ilyen önfeláldozó ember élne, akik készek szabad idejükben a fiatalokkal foglalkoz­ni NÉMETH JÁNOS /

Next

/
Thumbnails
Contents