Új Szó, 1983. július (36. évfolyam, 153-178. szám)
1983-07-20 / 169. szám, szerda
ÚJ szú 5 1983. VII. 20. Új feladatok előtt a gépszerkesztők A nemzetközi együttműködés nagyszerű példája Müanyagdobozba zárt mág- nestekercsból, kapcsokból és további alkatrészekből áll ez a látszólag egyszerű, az áramkörök kivagy bekapcsolását, a villanymotorok és áramfogyasztók üzemelését biztosító relé néven ismert szerkezet. Nélkülözhetetlenségéről tanúskodik, hogy az Erősáramú Elektrotechnikai Művek egyikét - a modranyi Elektroprístroj gyárat százezres sorozatokban hagyja el. Mivel azonban a gyárak és az üzemek igényei e téren is növekednek, a kapcsolószerkezetek fejlesztésében sem ál Ihattak meg. így születtek meg az újfajta készülékek, amelyeket az Elektroprístroj üzem kiváló tulajdonságaiknak és az anyagmegtakarításoknak köszönhetően a legkorszerűbb termékei között tart nyilván. Fejlesztés, korszerűsítés- A nagy gonddal kifejlesztett relék három új típusát már a píseki üzemünkben gyártjuk - tájékoztat Bohumil Vodička, a modranyi gyár konstrukciós részlegének vezetője, majd elmondja, hogy az idén még egy relé-típus gyártását is megkezdik. A legnagyobb - a V 250 E típus - ábrozatgyártá- sára azonban csak az ötéves tervidőszak végén kerül sor. A kapcsolókészülékek négy kisebb teljesítményű típusát pedig a Bulgáriával kötött megállapodás szerint plovgyivi partnerük, a Balkan- kombinát szállítja majd. A nemzetközi együttmüködés és munkamegosztás ragyogó példája a csehszlovák és bolgár vállalat kapcsolata. A szakemberek a kutatástól és fejlesztéstől kezdve a részletekre is kiterjedően megbeszélték, milyen legyen az új sorozat, milyen igényeket kell kielégítenie. A műszakilag korszerű, legújabb termékek gazdaságos és hatékony termelésére törekedve még az első példányok kipróbálását, illetve ellenőrzését is a kölcsönös érdekek figyelembe vételével közös feladatuknak tekintik. A kapcsolószerkezet kifejlesztését azonban a modranyi szakemberek így sem vállalhatták egy- maguk. Munkájukhoz a Brnói Áramfejlesztő és Áramelosztó Kutatóintézet, a Béchovicei Erősáramú Elektrotechnikai Kutatóintézet, a Panenské Bŕežany-i és a Prágai Elekgtrotechnikai Intézet dolgozóinak, valamint a prágai Műszaki Főiskola és más munkahelyek szakembereinek a segítségét kérték. Anyag- és deviza megtakarítás A tudományos-műszaki fejlesztés, a gépek és készülékek terve- ' zése és szerkesztése, a termelés előkészítése ugyanis elképzelhetetlen a kollektív munka nélkül. Ezért mozgósították a gyakorlattal rendelkező, segíteni akaró szakembereket a különböző osztályokról, részlegekről. De még ez sem lett volna elegendő az üzemi párt- bizottság megértése nélkül. A műszaki fejlesztés ellenőrzését vállalva, kezdeményezésére komplex racionalizációs brigádot is alakítottak, amely a fejlesztési munkában való részvételén kívül elérte, hogy az újdonságok sorozat- gyártását - a szokástól eltérően- haladéktalanul megkezdjék. Köztudott, hogy vegyiparunk- az elektrotechnikai ipar számára szállított megfelelő és jó minőségű anyagok és nyersanyagok tekintetében - még nem mindig elégítik ki az igényeket. Ez a probléma és a takarékoskodás késztette az üzem dolgozóit a további lépésre: a fémek és a behozott műanyagok megfelelő, de lényegesen olcsóbb áron történő pótlására. Ehhez kérték a szakemberek a kutatóintézetek, majd a neratovicei és a žilinai vegyészek segítségét. És hogy kívánságuk meghallgatásra talált azt az azelőtt acélból, ma már műanyagból készült, minden tekintetben bevált relédobozok bizonyítják.- Az anyag módosításával évente néhány százezer koronát takarítunk meg devizában- mondja Zdének Zika, a műszaki- gazdasági tervezóosztály dolgozója, majd így folytatja: - A további kilátások is kedvezőek. Számításunk szerint ugyanis az ötéves tervidőszakban nagy mennyiségű acéllemezt és színesfémet, illetve ezüstöt és megtakaríthatunk. Értékük milliókra becsülhető. A mintegy 140 tonnát kitevő egy évi anyagmegtakarítás a termelés növelésével és az új típusok gyártásának megkezdésével természetesen fokozódik. Míg ugyanis egy- egy kapcsolószerkezet gyártásához eddig kb. 5,3 kiló anyagra volt szükség, az újabb típusok anyagigényessége alig tesz ki 3,9 kilogrammot. Csökkent a munkaigényesség A technológusok és a szerkesztők együttműködése is kifizetődő - utal Josef Štépánek, a műszakifejlesztési osztály dolgozója a folyamatos termelést lehetővé tevő megoldásokra. A termékek első példányait a fejlesztési laboratóriumban vették nagyító alá. Nem is maradt el az eredmény: máris mintegy 15 százalékkal csökkent az új típusú kapcsolókészülék munkaigényessége. Ám ennyivel nem elégedtek meg a dolgozók. Számításaik szerint javulnia kell a munkának a gépsorokon is. A gépesítés és automatizálás tökéletesítésével a munkaigényesség további 15 százalékos csökkentését irányozzták elő. A fejlesztés előnyei a relék üzemeltetésében is megnyilvánulnak. Egyszerűbb a szerelésük, köny- nyebb az alkatrészek cseréje, és áramigényességük is lényegesen csökken. A szakembrek számításai szerint évente mintegy 7000 MWó villamos áramot takaríthatnak meg. Ehhez járul a készülékek élettartama, amely az iddigi- eknek a négyszeresére emelkedik. Gyorsabb ütemben A dolgozók sikere tehát elvitathatatlan, de nem ok az elbizako- dásra. Elkötelezettségüket bizonyítja, hogy a készülékek egyik típusának a továbbfejlesztésével az előirányzottnál háromnegyedévvel hamarabb készültek el. Meghonosítása a termelésben azonban majdnem annyi ideig tartott, mint régente. Ezért a nehézségek okait a szükséges szerszámok és műszerek lassú ütemű gyártásában, s a termelés fogyatékos előkészítésében látják. Céljaikat és a készülékeknek a termelésben való gyorsabb meghonosítását a gondos műszaki fejlesztés és a nemzetközi együttműködés érvényesítésvei igyekeznek elérni. KARDOS MÁRTA zeti bizottságok, a termelési-gazdasági egységek és a szervezetek figyelmét arra összpontosítja, hogy rendszeresebb munkát fejtsenek ki, javítsák és bővítsék a műszaki-gazdasági normákat, így akarjuk megteremteni a feltételeket a hatékony, névre szóló és differenciált javadalmazáshoz, az ösztönző bérrendszerek és bérezési formák tökéletesítéséhez. ANNAK ÉRDEKÉBEN, hogy befolyásoljuk a szervezetek, a munkakollektívák és az egyes dolgozók közti kapcsolatokat, növeljük a munkatermelékenységet, a gazdaságosságot, javítsuk a termékek minőségét fokozatosan bevezetjük a gyakorlatban a munka- szervezés és a javadalmazás brigádformáit. Ez megköveteli, hogy komplexen viszonyuljunk a dolgozók kezdeményezésének fejlesztéséhez, elmélyítsük részvételüket az irányításban, fejlesszük a vállalatokon belül az önelszámolási rendszert, tudományosan szervezzük a munkát és a javadalmazásban érvényesítsük az érdemek elvét. 1982-ben az átlagbér tervezett alakulásával párhuzamosan nagyobb volt a differenciáció. Ezt az tette lehetővé, hogy a kormány utólag bizonyos összeget bocsátott rendelkezésre a rendkívüli bérintézkedésekre, főleg az iparban, az építőiparban és a közlekedésben. Jelentősen javult a bányászok helyzete. A népgazdaságban el kell érni, hogy a bérek az eddiginél nagyobb mértékben ösztönzőleg hassanak az élőmunka megtakarítására, a munkatermelékenység növelésére, főleg azáltal, hogy a vállalaton belül következetesebben lebontják az önelszámolás szabályait és a kollektívákkal jobban megismertetik milyen előnyt jelent számukra a dolgozók számának csökkentése. Az egyes ágazatokban lehetővé válikľ hogy a munkaerömegtakarítás által nyert béreszközök 30-50 százalékát azok javadalmazására használják fel, akik hozzájárultak a megtakarítás eléréséhez. A CSKP KB legutóbbi ülése hangsúlyozta, hogy a vállalatoknál a normarendszer jó színvonala feltételezi a tudomány és technika érvényesítését, a termékek minőségének javítását és az érdemek szerinti igazságos javadalmazást. Az utóbbi években azonban a vállalatoknál nem javult kívánatos mértékben a normarendszer színvonala. AZOKNÁL A VÁLLALATOKNÁL, ahol a normarendszer javításának programjában lemaradás tapasztalható a gazdasági vezetőknek a szakszervezetekkel együttműködve az év végéig felül kell bírálniuk a teljesítménynormákat, összhangba hozva azokat a munka reális műszaki és szervezési feltételeivel. A normarendszert úgy kell kibóvíteniük, hogy 15 százalékkal csökkentsék azoknak a dolgozóknak a számát, akik esetében nem határozták meg a munkaszükséglet normáit. A munkaszükséglet normáinak bővítésére ott nyílik lehetőség elsősorban, ahol fölöslegesen sok dolgozót és sok munkát kötnek le. Ilyen a kiszolgáló részlegek, az anyagmozgatás, a javítás és karbantartás és az üzemen belüli szállítás. Az érdemek szerinti javadalmazás tökéletesítése végett intenzívebben kell javítani és bővíteni a többi műszaki-gazdasági normát - a nyersanyag, az alapanyag és energiafogyasztás, a minőség normáit, hogy ezzel megteremtsük a feltételeket a fokozott igényességhez az anyagi ösztönzésben. A korszerű irányítás megköveteli, hogy a termelési folyamat minden tényezőjét megmérjük. Ezt mindenkinek tudatosítania kell. A normák objektivizálása és bővítése nemcsak a normákkal foglalkozó szakemberek és a munkások ügye, hanem a társadalom szükséglete, ebbe be kell kapcsolódniuk a műszaki szakembereknek is, az üzemek, vállalatok igazgatóinak és igazgatóhelyetteseinek, a termelési-gazdasági egységek vezetőinek, a szakszervezeti szervekkel együttműködve. A normarendszerek tökéletesítésének az a célja, hogy minden munkahelyen fokozzuk az ösztönző bérrendszerek hatékonyságát. Ezért a gazdasági vezetőknek igényesebb, névre szóló mutatókat kell meghatározniuk a prémiumok és jutalmak odaítélésére, a kollektívákat és egyéneket csakis azok az elért eredmények szerint kell jutalmazni, amelyekért felelősek. Egyúttal megköveteljük tőlük, hogy a prémiumrendszer és a bérrendszer meghatározza a prémiumok és bérek csökkentését abban az esetben, ha a dolgozók nem teljesítik a meghatározott feladatokat és mutatókat. Ugyanakkor bátrabban kell megkülönböztetni a mindennapi és rendkívüli munkaeredmények értékelését. TERMÉSZETESEN mindez aligha mehet végbe konfliktusok nélkül. A gazdasági vezetők és a szakszervezet szoros együttműködése, az érdemek szerinti differenciált javadalmazás elveinek megmagyarázása megoldja a konfliktusokat, mivel a munkaszerető, lelkiismeretes és megbízható dolgozók többsége megérti a javadalmazás további tökéletesítésének társadalmi szükségességét. A Sezimovo Ústi-i Kovosvit vállalat píseki üzeme automata esztergákat gyárt. Az elmúlt két évben végrehajtott fejlesztési program eredményeként nemrég megkezdték az A20B és A50C típusú kiváló minőségű gép gyártását. Ebben az évben 515-öt készítenek belőlük, e mennyiség felét kivitelre. A képen: František Flandera az A20B automatán dolgozik. (Jaroslav Sýbek felvétele - ČTK) Nemcsak időtöltés Látogatóban egy modellező szakkörben Bratislavában a ligetfalusi (Petržalka) lakótelep hatalmas háztömbjei között nehéz eligazodni. Még szerencse, hogy az Allen- de utca környékon sok gyerek foglalkozik a modellezéssel, így nem volt nehéz megtalálni a Honvédelmi Szövetség utcai alapszervezetének a helyiségét, ahol Ivan Janiš alelnök várt rám.- Az alapszervezetünknek kétszáznegyven felnőtt és százhúsz tizenöt éven aluli gyerek a tagja. Az autósszakkör és a lövészsport is meghonosodott nálunk, de a legközkedveltebb a modellezés, amelyet én irányítok - mondja magyarázóig az alelnök. - Ennek a hobbinak harmincnégy felnőtt és vagy száz fiatal hódol. Ö maga a modellezést 1955 táján kezdte. Pionírként az egyik kerületi versenyen a harmadik helyen végzett. Aztán Tlmačeról a szlovák fővárosba költöztek. A repülömodellek készítésétől a hajómodellezésre tért át. A Jázmin utcai alapiskolában elvállalta a szakkör vezetését. Amikor az említett iskolát a városrendezés miatt lebontották, a Lumumba utcai iskolában folytatta tevékenységét. Két szakkört is vezetett, a repülőst és a hajóst. Az országos versenyeken a szakkör tagjai mindig megállták a helyüket, ez erőt adott nekik a további munkához.- Három évvel ezelőtt alapszervezetünk az Allende és a Bie- rutová utcában helyiséget kapott, ekkor kezdtünk a modellezéssel komolyabban foglalkozni - folytatja Ivan Janiš. - A tanév elején meglátogatjuk lakótelepünk iskoláit és a 9-10 éves gyerekek között toborzást végzünk. Jelentkezőből nincs hiány, sajnos az év folyamán számuk megcsappant. Csak a legkitartóbbak maradnak itt tizenöt éves korukig vagy azon túl is. Közben megérkezik Štefan Osuský, a rádióval irányított hajók modellezésével foglalkozó szakkör vezetője, aki a Kábelgyárban fejlesztési szakemberként dolgozik. Az ö szakkörében heten vannak. A szakkör tagjai között ott van a tizennégy éves Peter Šimon, aki a pionírok versenyében tagja volt a szlovák válogatottnak. Jozef Domonkos, bár még csak tizenöt éve, az utóbbi időben egyre több szlovákiai és országos versenyben ér el jó helyezést.- Itt van például a Dočkal család - viszi tovább a szót Štefan Osuský. - A családfő sportmester, úgyszintén a tizenöt éves Marian. A feleség, aki aktív versenyző volt, ma már csak bíráskodik, lányuk pedig ott van a kezdő modellezők között. Az egész család a hajómodellezéssel foglalkozik. Együtt építik a hajókat, együtt vesznek részt a versenyeken. A szünidő ellenére néhány gyerek betér a modellezők helyiségébe. Nem maradnak sokáig, csak affelól érdeklődnek, hogy most nyáron hol szerezhetik be a repü- lömodellezéshez szükséges anyagot. Ivan Janiš készségesen útbaigazítja őket.- A Honvédelmi Szövetség Lumumba utcai boltjában. Amióta megnyílt, könnyebb az anyagbeszerzés, s ha ott nem kapjátok meg amit akartok, gyertek vissza, majd csak találunk valamilyen megoldást. Ilyen sok modellező számára nem könnyű az anyagot beszerezni, egyrészt azért, mert vannak hiánycikkek, másrészt mert költséges. Az alapszervezet a központi támogatáson kívül igyekszik különféle munkával pénzt szerezni, hogy a gyerekeknek és a felnőtteknek is a lehető legjobb feltételeket teremtsék meg.- Kevés az oktatónk. Engem egy pár évvel ezelőtt nyertek meg a szakkör vezetésére. Az alelnö- künk két szakkört irányit. Ez nagy megterhelés a számára, de ő vállalja és mindnyájan vállaljuk a többletmunkát. Mindezért kárpótol bennünket az, hogy hajómodelle- zöink szlovákiai bajnokságon kétszer az első, egyszer a második, illetve a harmadik és a negyedik helyet szerezték meg. Nem tagadják, az a vágyuk, hogy a modellezésben egyre jobb eredményeket érjenek el, hogy egyre több fiatalt nyerjenek meg a szakköri tevékenységre. Náluk a fiatalok kézügyességre tesznek szert, megtanulják a fát és fémet megmunkálni és megismerkednek, főleg az irányított modelleknél, a villamossággal is.- A lakótelepen gyakran tartunk bemutatót - mondja Ivan Janiš. - A repülősök a parkokban, a ha- jómodellezók a közeli tavon mutatják be modelljeiket. Mindig nagy a nézőközönség. A szülők, a barátok, az iskolatársak eljönnek megnézni, hogy a szakkör tagjai mennyit fejlődtek a tél folyamán, milyen újdonságot alkottak. A Honvédelmi Szövetség kongresszusának évében még több bemutatót tartunk. Késő estére jár az idő, amikor búcsút veszünk. Ók ketten még maradnak. A legközelebbi versenyre való felkészülést beszélik meg. Jóllehet, még tart a vakáció, de nincs messze az új tanév sem, s a Honvédelmi Szövetség Allen- de utcai alapszervezete erre jól fel akar készülni. Bárcsak más lakótelepeken is több ilyen önfeláldozó ember élne, akik készek szabad idejükben a fiatalokkal foglalkozni NÉMETH JÁNOS /
