Új Szó, 1983. július (36. évfolyam, 153-178. szám)
1983-07-20 / 169. szám, szerda
««■MT A tejtermelés növelésének megbízható alapja A szarvasmarha-tenyésztés fejlesztését - főleg a saját tömegta- karmány-bázis alapján - sürgető feladatként jelölte meg a CSKP KB 13. és az SZLKP KB ezt követő ülése. A kelet-szlovákiai feltételekre ezt a feladatot a kerületi pártbizottság 1980-as évi áprilisi és az 1981 évi novemberi ülése konkretizálta. A 7. ötéves tervidőszakra, illetve az 1990-ig szóló szarvasmarha-tenyésztési kerületi programunk következetesen kötődik az SZSZK ez irányú komplex programjához, persze, néhány vonatkozásában a kerület feltételeire konkretizálva. Az pedig köztudott, hogy a szlovákiai átlaghoz viszonyítva a kiindulási bázisunk e téren alacsonyabb színvonalú. A kelet-szlovákiai kerületi párt- bizottság és mezőgazdasági bizottságának ütésein elfogadott intézkedések meghatározták, hogy fokozatosan növeljék a tejtermelést és az állami alapokba történő felvásárlását, javítsák a tej minőségét, lehetőleg számolják fel a tejtermelés és az ellések idényjellegét azzal a céllal, hogy folyamatosabbá váljék a belkereskedelem ellátása a kerület saját forrásaiból, s hogy jobban kihasználják a feldolgozó kapacitásaikat. A tejfelvásárlásról készült statisztikai kimutatások szerint az utóbbi nyolc évben az év első negyedében az éves mennyiség 16,6-17,5 százalékát vásárolták fel 1980 kivételével, amikor ez az arány 18,5 százalék volt. A második és a harmadik negyedévben a felvásárolt tej részaránya 31-33 százalékra növekedett, a negyedik negyedévben pedig ismét 19,1-22 százalékra csökkent. A tejfelvásárlásról szóló adatok bizonyítják, hogy a takarmányalap múlt évi javulása, valamint az, hogy az 1981-1982-es időszakban az üszők megtermékenyítését főleg októberben és márciusban végeztük, mérsékelte a tejtermelés idényjellegét. 1983 első negyedében a múlt év azonos időszakához képest 1,5 százalékkal növekedett a felvásárolt tej meny- nyisége - az éves feladat 19 százalékát vásárolták fel. 1982 első három hónapjához képest 6 535 000 literrel több tejet vásároltak fel, a tejgyárakba a tervezett 62 millió liter helyett 2 millió literrel több jutott. Az, hogy másfél százalékkal növekedett az állami tejfelvásárlás, a mezőgazdasági vállalatok számára mintegy 2 millió koronával nagyobb hasznot eredményezett. Ez a fejlődés megmutatkozott abban is, hogy növekedett a naponként felvásárolt tej mennyisége, s kerületi viszonylatban elérte a 711 200 litert. Ez azt jelenti, hogy a kerület fokozatosan megközelíti a kitűzött célt, a naponkénti 720 000 liter tej felvásárlását. Tavaly 1981-hez viszonyítva 0,048 százalékkal növekedett a tej zsírtartalma, ami 10 millió korona gazdasági hasznot eredményezett a mezőgazdasági vállalatoknak, s növekedett a vajtermelés is (191 tonnával). Az első osztályú tej mennyisége tavaly 1980-hoz képest ugyancsak növekedett, 57,5 százalékról 73,3 százalékra. A harmadosztályú tej mennyisége ugyanakkor 9,8 százalékról 9,4 százalékra, a rossz minőségű tej részaránya pedig 1,3 százalékról 0,7 százalékra csökkent. Noha az állami tejfelvásárlásban kedvezően alakul a helyzet, a feldolgozó kapacitások kihasználásában még problémák vannak, s egyenetlen a tejtermékek szállítása is a belkereskedelembe. A belkereskedelem egyenletesebb ellátása tejjel és tejtermékekkel megköveteli, hogy csökkentsük az ellések idényjellegét az év első felében a jelenlegi 64,2 százalékról 55 százalékra. E fejlődés alapvető feltétele az, hogy elegendő tömegtakarmány álljon a mezőgazdasági vállalatok rendelkezésére, a megfelelő minőségben és összetételben. Éppen ezért a kelet-szlovákiai kerületben fokozott figyelmet fordítunk a tömegtakarmányok termelésére, főleg az alföldön gazdálkodó járásokban. Szinte valamennyi mezőgazdasági vállalatra érvényes a követelmény, hogy az eddiginél nagyobb mértékben termesszék a szántóföldi évelő takarmányokat, hogy ezek részaránya kerületi viszonylatban az eddigi 13,9 százalékról 16,1 százalékra növekedjen az idén, 1985-ben pedig elérje a 18,8 százalékot. Az állattenyésztés fejlesztésével kapcsolatos feladatok teljesítése megköveteli továbbá, hogy növeljék a másodvetemények termesztését, 34 500 hektáron termesszenek tarlókeverékeket, káposztaféléket. A takarmánybázis intenzifi- kálásával azt akarjuk elérni, hogy növekedjen a takarmányadagok biológiai és tápértéke. A tömegtakarmány termelésében minden vállalatnál jelentős tartalékot jelent az állandó füfélék intenzívebb hasznosítása. Kerületünkben 170 ezer hektár az állandó füfélék területe. A rétek és legelők nemcsak a legeltetés idején gazdagítják a takarmányalapot, hanem a téli takarmánykészletek mégteremtésében is jelentős szerepet játszanak. A rétek és legelők kihasználása azonban megköveteli, hogy jól megszervezzék a legeltetést, és gondozzák ezeket a területeket. Kerületi viszonylatban a legeltetést céltudatosan fejlesztjük. A takarmánytermesztés fejlesztésének, valamint a beruházásoknak a célja az, hogy megteremtsük a feltételeit az ellések és a tejtermelés idényjellege mérséklésének. Jobb feltételeket teremtünk az irányított reprodukció érvényesítéséhez is. Az eddigi fejlődés eredménye igazolja, hogy ezerf az úton kell tovább haladni az üszőnevelésben és a tehéntenyésztésben, ami megköveteli, hogy a tehenek megtermékenyítését a téli hónapokra (októbertől márciusig) összpontosítsuk. E program teljesítésének feltétele az egész évi teljes értékű takarmányozás, ami biztosítja az üszők megfelelő növekedését és fejlődését úgy, hogy 26-28 hónapos korukban ellhessenek. Az e téren végrehajtott őszi felmérés bizonyítja, hogy elegendő megtermékenyítésre alkalmas üszőnk van. A tapasztalatok bizonyítják, hogy a helytelenül nevelt üsző később hoz hasznot, idő előtt zárja a laktációt és növeli a tejtermelés idényjellegét. Az idényjelleg felszámolása azonban hosszú folyamat. A kiutat elsősorban az alapállomány takarmányozásának kiegyensúlyozottságában látjuk, valamint abban, hogy emeljük a növendékállatok nevelésének színvonalát. Intézkedéseket foganatosítunk a szervezett legeltetés fejlesztésére. VOJTECH MAJKÚT, a kelet-szlovákiai kerületi pártbizottság titkára kommentáljuk Még nem nyert ügy Az utóbbi évekkel ellentétben az idei év derekán szénbányáinkból arról érkeznek hírek, hogy bányászaink jelentősen túlteljesítik a fejtési tervet, szénlerakatainkból azt jelentik, hogy elegendő a lakossági fogyasztásra szánt készletük, s hogy nem tudnak szállítmányokat fogadni, mert még az előző évek szintjén sem fogy árujuk. Úgy tűnik tehát, hogy az idén nem lesz baj a tüzelöanyagellátással, tüzelőanyag- és energetikai iparunkban minden rendben van és fölöslegesek a szigorú takarékossági intézkedések. Persze, ez korántsincs így, hiszen látni kell, hogy a CSKP KB Elnöksége múlt év júniusában és októberében a tüzelőanyag-és energiagazdálkodással kapcsolatban hozott határozatának következetes lebontásán és végrehajtásán kívül sokat segítettek a termelési-gazdasági egységekben, a vállalatoknál és az üzemekben hozott műszaki-gazdasági intézkedések, melyek nem utolsósorban a társadalmi ellenőrzés hatására születtek. És mindehhez hozzá kell számítani a legutóbbi enyhe telet, melynek idején az észak-csehországi külszíni bányákban lényegesen csökkenthették nem kis mértékű lemaradásukat, s most - hosszú idő óta először - innét is a fejtési terv jelentős túlteljesítéséről szólhatnak a jelentések. Az év első öt hónapjában a szénbányászatunkban elért eredmények jók, az éves állami terv időarányos feladatait e téren 101,7 százalékra teljesítettük, s a múlt év hasonló időszakához viszonyítva 2655 ezer tonnával több szén került ki bányáinkból. A statisztikai jelentésben még folytatódnak a tüzelőanyag- és energiagazdálkodásban kialakult kedvező helyzetet bizonyító adatok, mindez azonban nem ad alapot ebben az ágazatban sem a lazításra, s továbbra is az intenzív megoldások érvényesítését kell szorgalmaznunk. Azokat a megoldásokat, melyekre a tüzelőanyagok, az energia és az üzemanyag fogyasztásával kapcsolatos országos társadalmi ellenőrzés mutatott rá, azoknak a tartalékoknak a kiaknázását, melyekre ez a nagyszabású ellenőrzés derített fényt. Az ugyanis, hogy pillanatnyilag akár a hőerőművek szénkészleteit, akár a gázellátási eredményeket vesszük nagyító alá, kedvező a kép, még nem jelenti azt, hogy az energetikában nem feszült a helyzet, hogy most már minden „simán“ halad majd. Látni kell, hogy főleg az energetikai beruházások kivitelezésében keletkező csúszások bonyolítják energiagazdálkodásunkat, hiszen az újonnan épülő, illetve felújítás alatt lévő kapacitások átadásának késése mindenképpen feszültséget okoz, amit más eszközök segítségével kell enyhítenünk. A CSKP KB Elnöksége ez év áprilisában vitatta meg a következő télre való felkészülés feladatait. Hangsúlyozta ezekkel kapcsolatban, hogy az észak-csehországi barnaszénbányákban a következő időszakban sem csökkennek a tennivalók, hogy az itteni helyzet javításáért az illetékes gépipari vállalatoknak is mindent meg kell tenniük, mert az itt dolgozó bányászok igyekezete önmagában nem elég. És akkor lesz csak valójában nyert ügyünk a tüzelőanyag- és energiagazdálkodásban, ha a jövőben is szüntelen figyelmet szentelünk az ésszerűsítő intézkedéseknek, az energetikai beruházásoknak egyaránt. Hiszen míg az elmúlt ötéves tervidőszakban növekedtek elsődleges energetikai erőforrásaink, most már nem ezzel számolhatunk, bár az igények növekednek. Az energetikai helyzet ügyének megnyerése tehát nagyon sok kézben van. PÁKOZDI GERTRÚD Foglalkoztatottság, munkatermelékenység és bérek írta: Krocsány Dezső, munkaügyi és szociális miniszter A CSKP XVI. kongresszusa feladatként tűzte ki a nemzeti jövedelem növelését, s ezzel párhuzamosan minden anyagi és emberi forrás magasabb szintű kihasználását, mindennemű munka hatékonyságának és minőségének javítását, valamint az egész népgazdaság tervszerű fejlesztését. A feladatok teljesítését befolyásoló fontos tényezők közé tartozik a foglalkoztatottság, a munkatermelékenység és a bérek alakulása. Milyen eredményeket értünk el ezen a téren az elmúlt két évben és a 7. ötéves terv harmadik évének első hónapjaiban? A FOGLALKOZTATOTTSÁG terén a munkaügyi és szociális minisztérium a munkaerőforrások hatékony kihasználására irányította a tárcák és a nemzeti bizottságok figyelmét. A foglalkoztatottság ágazati struktúráját illetően teljesítettük a tervet. A döntő fontosságú ágazatokban a dolgozók száma megfelel a tervezettnek. 1982-ben a legfontosabb munkaerő-forrás a szakképzett fiatalok voltak. Szlovákiában összesen az iskolák és szaktanintézetek 75,5 ezer végzett diákja kapcsolódott be a munkafolyamatba. Ebből csaknem 12 ezren főiskolát végeztek. A minisztériumoknak továbbra is az a célja, hogy fiatal szakemberekkel erősítse a népgazdaság legfontosabb ágazatait, a progresszív üzemágakat, $ termelést előkészítő ágazatokat és a szolgáltatásokat. A tárcáknak, a vállalatoknak és a nemzeti bizottságoknak a szak- szervezetekkel együtt meg kell teremteniük a feltételeket ahhoz, hogy a fiatal szakképzett munkaerők zökkenőmentesen bekapcsolódjanak a munkafolyamatba, a lehető leggyorsabban elsajátítsák a gyakorlati ismereteket és teljes értékű, kiváló munkát végezzenek. Míg tavaly 1981-hez viszonyítva nőtt az ipari dolgozók száma, az építőipari alkalmazottak száma csökkent. A népgazdaság szocialista szektorában tovább növekedett a nők foglalkoztatottsága és elérte a 45,5 százalékos arányt. A dolgozók száma 1983 első negyedévében is tovább nőtt, főleg a gépiparban, a tüzelőanyag- és energetikai iparban, a könnyűiparban és az élelmiszeriparban. A komplex intézkedések eredményeként tavaly és 1983 első hónapjaiban csökkent a dolgozók fluktuációja, főleg az iparban. A bányákban a dolgozók stabilizálásához hozzájárult a bányászok bérezése és szociális ellátása terén hozott szociális intézkedések megvalósítása. A munkaügyi és szociális minisztérium rendkívüli figyelmet szentel a kiemelt ágazatoknak a tüzelőanyag- és energetikai ipar, az építőipar, a kohászat és a nehézgépipar területén. Tavaly a tervezettnél 30 százalékkal több dolgozót sikerült toborozni ezekre a munkahelyekre. A CSKP KB 6. ÜLÉSÉN és az SZLKP KB ülésén kitűzött feladatok teljesítésével kapcsolatban megállapíthatjuk, hogy tavaly a nemzeti bizottságok csaknem 1000 kisebb üzemében 11 800 személy dolgozott, ami több, mint 1981-ben. A mai helyzettel, főleg a szolgáltatások minőségével azonban még nem lehetünk elégedettek. Ezért a nemzeti bizottságoknak értékelniük kell a lakossági szolgáltatásokat, gondoskodniuk kell a szolgáltatások fejlesztéséről, meg kell nyerniük a szakembereket azokba a szakmákba, amelyekben munkaerőhiány mutatkozik. A foglalkoztatottság további kedvező alakulása megköveteli, hogy a tárcák, a termelési-gazdasági egységek és a szervezetek megteremtsék a kedvező feltételeket a fiatalok szakmai felkészüléséhez úgy, hogy tanulmányaik elvégzése után ki tudjuk elégíteni a termelés, a kutatás és fejlesztés igényeit. E cél elérése végett már a munkaerószükséglet tervezése során össze kell hangolni a tudomány és technika fejlesztését a szakképzettséggel szemben támasztott követelményekkel. A foglalkoztatottság irányítása során rugalmasan kell reagálni a munkaerószükséglet megváltozására, s teljes mértékben támogatni kell minden olyan követelményt, amely hozzájárul az anyagi források kialakításához, és a nemzeti jövedelem növekedéséhez. Fokozott figyelmet kell szentelni az új ágazatok szakemberei nevelésének. A fiataloknak lehetővé kell tenni, hogy megbirkózzanak a komoly gazdasági feladatok megoldása során felmerülő problémákkal. Fiataljainknak lehetővé tesszük az érvényesülést és az önmegvalósítást. Elsősorban azonban a társadalmi szükségleteket kell szem előtt tartani. Az ipari termelésben és az építőiparban tavaly nőtt a munkatermelékenység. Ez a növekedés azonban nem volt a termelés összes szakaszán azonos. Napjaink fontos követelménye, hogy az egész népgazdaságban fokozzuk a befektetések hatékonyságát, csökkentsük a selejtet, a különböző bírságok okozta kiadásokat. Következetesen ki kell küszöbölni az olyan fogyatékosságokat, amelyek az új kapacitások üzembehelyezése során a nyersanyag és alapanyagellátásban és az állóeszközök karbantartásában fordulnak elő. Növelni kell a műszakszámot és szigorúan ügyelni kell a munka- és technológiai fegyelem megtartására. MÉG MINDIG sok élőmunkára van szükségünk - vagyis a tervezettnél több dolgozóra. Több tárca, termelési-gazdasági egység és vállalat csak lassan csökkenti az élőmunka, fárasztó munkafolyamatok arányát. A korszerű technika, az automatizálás, a gépesítés bevezetése, a munkaszervezés javítása lehetővé teszi, hogy ezt a problémát rugalmasabban és hatékonyabban oldjuk meg. Egyúttal lehetővé teszi, hogy növeljük a munkatermelékenységet és a felszabaduló munkaerőket a kiemelt ágazatokban és a szolgáltatásokban helyezzük el. Nem lehetünk elégedettek a dolgozók részvételével az irányításban, sem pedig kezdeményezésük kihasználásával az újító és feltaláló mozgalomban. A munkatermelékenység növelése e fontos tényezőnek a lebecsülése súlyos politikai hiba, amely messzemenő gazdasági következményekkel jár. Ezt tudatosítaniuk kell a gazdasági vezetőknek és az üzemi szakszervezeti bizottságoknak. Vitathatatlan, hogy az emberi tényező kihasználásában sokkal jobb eredményeket érhetnénk el, ha minden vezető naponta ellenőrizné a helyzetet és ennek megfelelően intézkedéseket hozna. Külön figyelmet kell fordítani a tudományos-műszaki fejlesztésre, az állóalapok kihasználására, a munka tudományos szervezésére és minden összefüggésében magára az emberre. Ezen a téren a munkatermelékenység állandó növelése céljából a termelési-gazdasági egységeknek, a vállalatoknak és üzemeknek egyre igényesebb feladatokat kell maguk elé állítaniuk. A 7. ötéves tervidőszak első felében a bérpolitika a CSKP XVI. kongresszusa határozatainak megvalósítására irányult. A komplex intézkedésekkel összhangban kidolgozták a javadalmazás hatékonysága növelésének feladatait. A béreszközök kialakításának új rendszere a dolgozók kollektíváit az anyagi költségek csökkentésére, az állóeszközök jobb hasznosítására, a termékek múszaki-gaz- dasági színvonalának emelésére, a munkatermelékenység növelésére, az exportfeladatok jobb teljesítésére ösztönzik. Fokozatosan megvalósítjuk a bérrendszer gazdasági hatékonysága növelésének programját. Ez a program a tárcák, a nemÚJSZÚ 4 1983. VII. 20.
