Új Szó, 1983. június (36. évfolyam, 127-152. szám)
1983-06-13 / 137. szám, hétfő
1983: a budapesti Szovjet Tudomány és Kultúra Házának jubileumi éve - novemberben ünnepli fennállásának 10. évfordulóját. A budapestiek úgy ismerik a SZTKH-t, mint olyan helyet, ahol mindig lehet valamilyen új, érdekes szovjet filmet látni, ahol előadást lehet hallgatni időszerű témákról, ahol a Szovjetunió életéről szóló kiállításokat tekinthetnek meg, a szovjet tudomány, kultúra és művészet kiválóságaival találkozhatnak. Az SZTKH azonban a könyvtára révén is közismert. Állományához jelenleg mintegy 30 000 könyv, folyóirat és brosúra li a szovjet művészetet - a Szovjetunió zenei, színházi életét, film- művészetét stb. A szovjet irodalom gazdag választéka, változatossága, a Szovjetunió életével összefüggő problémák és kérdések igen széles skálája, amelyeket ezek a művek megvilágítanak - mindez módot nyújt a különböző foglalkozású, szakmájú, érdeklődési körű emberek számára, hogy az SZTKH könyvtárában hozzájussanak a számukra szükséges könyvhöz, életrajzi tájékoztatáshoz. Itt nemcsak egyes olvasóknak adnak felvilágosítást, üzemektől, hivataloktól, művészi szervezetektől, főiskoláktól és iskoláktól is mindennap érkeznek kérdések. A válaszokat a legrövidebb időn belül elkészítik. A telefonon nyújtott tájékoztatás rendszere is igen fejlett. Magyar barátainkat a kérdések legszélesebb köre érdekli. A könyvtár állományát éppen ezért intenzíven és rendszeresen bővítik különféle tájékoztató irodalmi művekkel, lexikonokkal, ajánló bibliográfiával, nagyszámú katalógust állítanak össze újság- és folyóiratcikkekről. Ha az olvasó számára szükséges, valamelyik könyv történeteTÍZ ÉVE A budapesti Szovjet Tudomány és Kultúra Házának könyvtára tartozik. Bő választék van itt a marxizmus-leninizmus klasszikusaiból, az SZKP belpolitikáját és békeszeretó külpolitikáját, a szovjet népnek a békéért vívott harcát ismertető könyvekből. Szép számmal szerepelnek az orosz és a szovjet irodalom művei, sok közülük magyar fordításban. Művészeti, sportkönyvekből és albumokból is nagy a választék. Fontos helyet foglalnak el azok a kiadványok, amelyek a szovjet-magyar gazdasági, tudományos és kulturális kapcsolatokat, a Magyar Népköztársaság jelenét és múltját világítják meg. A főváros kis olvasói számára pedig a szovjet gyermekírók gazdagon illusztrált könyveiből nagy választék áll rendelkezésre. Az SZTKH-ba évente több mint száz különböző folyóirat - közöttük társadalmi-politikai sajtótermék több mint 30 irodalmiművészeti, irodalomtudományi lap érkezik - és nemcsak központi, hanem körzeti, köztársasági folyóiratok is. Nagyon népszerűek például az olyan folyóiratok, mint a Novij Mir, az Oktjabr, a Druzsba Národov, a Nas Szovremennyik, a magyar nyelvű Szovjet Irodalom; húsz-egynéhány folyóirat képvisesen nincs meg, akkor az a nemzetközi könyvtárközi kölcsönzési rendszerben megrendelhető a moszkvai és leningrádi könyvtárakból. A rendelés teljesítésének határideje rövid: 10-14 nap. A könyvtárnak még egy sajátosságára is rá kell mutatni: olvasója lehet Magyarország bármely lakosa, függetlenül attól, hol lakik, a szükséges könyveket díjmentesen, az első kérésre elküldik címére. Azonkívül, a különböző intézmények kérésére, mozgó könyvtárakat szerveznek, szükség esetén kisebb könywálogatást bocsátanak rendelkezésre ingyenes használatra, segítséget nyújtanak a Szovjetunió életével, a szovjet -magyar együttműködéssel foglalkozó könyvkiállítások szervezéséhez. A könyvtár változatos, színes diafilmekkel is rendelkezik, amelyek nagyszerűen kiegészítik a nyomtatott kiadványokat. Ezeket ugyanúgy kölcsönadják, mint a könyveket és megérdemelt népszerűségnek örvendenek az olvasók körében. Segítségükkel az ország határát el sem hagyva, bárki megismerkedhet mind a tizenöt szovjet köztársaság életével, képet alkothat lakosságuk hagyományairól, kultúrájáról, ellátogathat a Kaukázusba, Szibériába, a Távol-Keletre, a Magas-Észak- ra, mintegy felkeresheti a szovjet köztársaságok városait és fővárosait. A könyvtár munkája nem szorítkozik csupán az olvasók könyvellátására. Tevékenységében jelentős helyet foglal el a különböző irodalmi rendezvények - írókkal való találkozók, irodalmi estek, olvasókonferenciák, irodalmi ismertető előadások, beszélgetések, könyvkiállítások - szervezése. Tíz év alatt több mint kétszáz vezető szovjet és magyar író és műfordító fordult meg az SZTKH-ban. Mindenki számára emlékezetes marad - a messze Magyarország határain túl is ismert - Rab Zsuzsa József Attila-díjas műfordító és költő irodalmi estje, Alekszej Tolsztoj és Marina Cvetajeva szovjet írók irodalmi emlékestje, a Csingiz Ajtmatov Évszázadnál hosszabb ez a nap című regényéről tartott olvasókonferencia, a magyar íróknak a szovjet íróküldöttséggel való találkozója, a fiatal kezdő műfordítók irodalmi estje. Milyen terveink vannak a jövőre? Az SZTKH azt tervezi, hogy megszervezi a szakemberek és minden érdeklődő egyéni tájékoztatását a szovjet irodalom újdonságairól, az újonnan megjelent könyvekről és folyóiratcikkekről; továbbfejlesztik a vidéki olvasók könyvellátásának rendszerét. Megelégedéssel állapítjuk meg, hogy évről évre mélyülnek kapcsolataink más könyvtárakkal, ahol orosz nyelvű irodalmi művek vannak, s igyekszünk megadni egymásnak a szükséges segítséget. Egyszóval, a könyvtár úgy szervezi meg munkáját, hogy nagyobb hasznára lehessen az olvasóknak a szovjet emberek életének megismerése és tanulmányozása, a két testvérnépnek országaink valamennyi területén fennálló, kitűnő kapcsolatainak gazdagítása terén. T. N. ZSADAN Könyvek és olvasók Romániában KIADJÁK DUBA GYULA REGÉNYÉT IS Románia lakossága egyre többet olvas. Az 1976-1980-as időszakban már mintegy kétmilliárd lejt fordított könyvvásárlásra, ami figyelembe véve a publikációk alacsony árát, igen jelentős összeg. Ez tűnik ki azokból a statisztikai adatokból, melyeket nemrégiben közölt a román sajtó. Az említett években a romániai könyvkiadók 12 247 könyvet adtak ki összesen 450 millió példányszámban. összehasonlítva az elmúlt évtized első felének adataival ez majdnem 15 százalékos növekedést jelent. Gyarapodott a nemzetiségi könyvkiadás is, bár kissé mérsékeltebb tempóban. A kisebbségek nyelvén, melyek ma Románia lakosságának 10,0 százalékát alkotják, a hetvenes évek második felében mintegy ezer könyv jelent meg több mint harmincmillió példányban. Az 1970- ben alapított kisebbségi könyvkiadó, a bukaresti Kriterion, fennállásának első tíz évében 1750 könyvet jelentetett meg magyar, német, szerbhorvát, ukrán, szlovák, jiddis és román nyelven. A kiadó népszerű Téka sorozatában 1973- ban megjelent egy válogatás Fábry Zoltán publicisztikai írásaiból is Balogh Edgár szerkesztésében és tanulmányával. Domokos Géza, a Kritérion igazgatója elmondta, hogy egy újabb csehszlovákiai magyar mű kiadását is tervbe vették. Duba Gyu/aszociográfiai regénye, a Vajúdó parasztvilág valószínűleg már a jövő évben kapható lesz a romániai könyvesboltokban. „Vajúdva született a könyv kiadása is. Többek között azért - mondja Domokos Géza mert sokáig mérlegeltük, melyik Duba-regényt adjuk ki. Végül is a Vajúdó parasztvilág mellett döntöttünk.“ S tegyük hozzá, hogy szerintünk is jól döntöttek. öt évvel ezelőtt, 1978-ban, a romániai könyvkiadás új színnel gazdagodott: a Kriterion keretében" megindult a romániai szlovák irodalmi művek kiadása is. Variadé címmel rendszeresen minden évben megjelenő antológia a romániai szlovák szerzők verseit, elbeszéléseit, tanulmányait és kritikáit tartalmazza. Színvonala a szlovákiai szlovák kritika szerint is egyre emelkedik, s Miian Resu- tík a Slovenské pohlady egyik tavalyi számában már ezt írta: „megérett az idő arra, hogy a legjobb írásokból valamelyik szlovákiai kiadó is megjelentessen egy válogatást.“ Időközben több szerzőnek már megjelent az első önálló kötete is a Kriterionnál. A könyvkiadás ígéretes fejlődése mellett a könyvtárosok sem panaszkodhatnak: a jelenlegi 21 000 különféle könyvtár a múlt év végén nyolcmillió olvasót tartott számon, akik az év folyamán százmillió kötetet kölcsönöztek ki. Mindez beszédesen bizonyítja, hogy Románia lakossága, melynek a letűnt rendszerben majdnem a fele írástudatlan volt, szereti a jó könyvet és kihasználja a szocializmus teremtette alkalmat a művelődésre, tartalmas szórakozásra. A legnépszerűbb és legolva- sotttabb hazai szerzők listáján állandóan Mihail Eminescu költőé a babér. A jelenlegi írónemzedék- ból Nichita Stanescu, Eugen Barbu, Dimitru Popescu és Adrian Paunescu könyvei jelenfenek irodalmi eseményt és ezenkívül hosszú, nálunk szokatlan sorok a romániai könyvesboltok előtt. A romániai magyar írók közül elsősorban Sütő András az, akinek könyveit úgymond szinte csak a pult alól lehet beszerezni. Napok alatt elfogynak a külföldi szerzők művei is KOKESJÁNOS Bolka és Lolka kalandjai a filmen és a valéságban HÚSZÉVES A VILÁGHÍRŰ RAJZFILMSOROZAT A lengyel Bielsko Biala-i Rajzfilmstúdióban a fennállása óta eltelt 35 év alatt 700 rajzfilm készült el. Közülük a leghíresebbek a Bolka és Lolka kalandjait megörökítő sorozat epizódjai. A stúdióban nemrég különleges jubileumot ültek: húsz évvel ezelőtt került le a vágóasztalról a ma már világhírű sorozat első filmje, a Nyílpuska. A sorozat szellemi atyja, Wladys- law Nehrebecki, a kiváló gyermekfilmrendező, sajnos nem érhette meg ezt az ünnepséget, néhány éve elhunyt. így a jubileum egy kicsit az ó emlékének is szólt. Húsz évvel ezelőtt még maga a rendező sem gondolta, hogy két hőse, a később a gyermekek kívánságára megjelenő harmadik társuk, a szeplős kis Tola világkarriert fut be. a Nyílpuska premierje óta 164 további darab hagyta el a műtermeket, köztük az első, egész estét betöltő lengyel rajzfilm, a Bolka és Lolka nagy utazása. A két gyermekhős ebben a nagy rajzjátékfilmben szólalt meg először - két ismert és hazájukban népszerű színésznő - Ewa Zlotowska és Danuta Mancewicz hangján. A film 2800 méter hosz- szú, vetítési ideje pedig 108 perc. Bolkáék ma már Walt Disney Filmmusical Zille-papáról A Berlin és környékének történeti és művészeti emlékeit bemutató Märkisches Múzeum előtt áll egy tüneményes, modern szobor- csoport, a Zille-emlékmű. Heinrich Zillét (1858-1929) a század első harmadának legnagyobb német karikaturistáját úgy örökítette meg a szobrász, ahogyan a környékbeliek gyakran láthatták a művészt: szivarral a szájában, orrára csúszott szemüveggel, ceruzával és rajztömbbel a kezében. A főalak mellett egy századvégi, keménykalapos berlini kisinas figurája lesi, mit is kapott ceruzavégre a berlini szegénynegyedek népszerű Zille- papája, a közkedvelt Pemzli- Henrik. Heinrich Zilléról színes filmmusicalt készítettek az NDK-ban. A Zille és én című film a művész életének leglátványosabb szakaszát eleveníti fel. Zille 1907-ig egy fotóműterem retusörje volt, majd miután elbocsátották, a berlini proletárnegyedek rajzolója, karikaturistája, festője lett. Keserű humorral, haragvó iróniával ábrázolta a berlini szegénység életét. Rajzai szociális érzékenységről tanúskodnak, mint például az Éhség című sorozat. Zille a Német Szociáldemokrata Párt tagja volt, müvei a leghíresebb humoros és baloldali lapokban jelentek meg (Simp- lacissimus, Sarló és kalapács, Eu- lenspiegel stb.). A Porosz Művészeti Akadémia 1924-ben tagjai sorába választotta. A színes NDK filmmusical története a századforduló éveiben kezdődik. Megismerjük Zille bohém világát és barátait: Edét, a szociáldemokrata agitátort és kőművest; szerelmesét, Jettét, aki bérkaszárnyák udvarán énekel, valamint Wände Senfmilchet, egy berlini kiskocsma tulajdonosát, akinek ivója Zille második otthona. A filmben Zille közel ezer rajza, karikatúrája látható, amelyek eredetijét a már említett Märkisches Múzeum Zille-szobája őrzi. (BUDAPRESS) Stanislaw Czeslaw Chíudzihski: Madár (linómetszet) halhatatlan figuráival, Miki egérrel és Donald kacsával versengenek népszerűségben. A Lengyel Televízió közvélemény-kutató központjának felmérései szerint Lengyelországban 12 millió felnőtt és gyermek nézi rendszeresen a sorozatot. Szerte a világon pedig mintegy félmilliárd tévénéző kíváncsi a kedves kis pernahajderek viszontagságos kalandjaira. A rajzfilmeket eddig 120 ország vásárolta meg. Úgy tűnik a sorozat legyőz minden akadályt - a nyelvieket, de még a vallásiakat is. Legutóbb ez volt az egyetlen külföldi film, amelyet Khomeini ajatollah engedélyével Iránban is megnézhettek a gyermekek. Bolka és Lolka figurája már régen kilépett a valóságba. Ók patronálták például a Beszkidekben megrendezett 1978-as téli ifjúsági szpartakiádot. Az Országos Kiadói Ügynökség gondozásában már megjelentek az első Bolka-Lolka mesekönyvek, amelyek az óriási példányszám ellenére is azonnal elfogytak. A Polskié Nagrania Hanglemezgyártó Vállalat pedig nagylemezt készített róluk. A legutóbbi rajzfilmek után, amelyekben Bolka és Lolka mint bányász mutatkozott be, a Bielsko Biala-i stúdióban megkezdték Olimpia címmel egy újabb, 13 részes sorozat előállítását. Az Olimpiában, mint a címe is mutatja, a sportot szeretnék népszerűsíteni az alkotók. Ezekben a filmekben Bolka és Lolka példamutatóan sportszerű életmódot folytat, s rendszeres edzésekkel készül a Los Angeles-i és a szarajevói téli olimpiára. A humort, a helyzetkomikumot és az izgalmas kalandokat természetesen ez a legújabb sorozat sem nélkülözi majd. (B) ÚJ SZÚ 4 1983. VI. 13.
