Új Szó, 1983. június (36. évfolyam, 127-152. szám)
1983-06-13 / 137. szám, hétfő
/ ÚJ szú 3 1983. VI. 13. Gyorsabb ütemű tudományos-műszaki fejlesztéssel A tervezés tökéletesítésének tapasztalatai a Szovjetunióban A prágai Ruzynéi nemzetközi repülőtéren javában folyik a kifutópályák rekonstrukciója. Hosszukat 3700 méterrel növelik. A felvételen az Olomouci Közlekedési Építőipari Vállalat Uherské Hradiété-i üzemének dolgozói a pálya betonalapozását végzik. (Petr Josek felvétele - ČTK) Megalapozott szocialista emberformálás EGY LEKTORCSOPORT MUNKÁJÁRÓL Már második éve működik Dunaszerdahelyen (Dunajská Streda) a járási pártbizottság Politikai Nevelés Házában a gyermek- és ifjúsági mozgalom kérdéseivel foglalkozó lektorcsoport. Vezetője Paulický Péter, a ház dolgozója. Vele beszélgettünk a harmincnégytagú lektorcsoport munkájáról. Az intenzív gazdaságfejlesztésre való áttérés a Szovjetunióban is megköveteli a tervezési munkák tökéletesítését. Az utóbbi évek folyamán különösen időszerűvé vált a tudományos és műszaki haladás programjainak kidolgozása, valamint ezek összehangolása a gazdasági tervezés más területeivel, elsősorban a termelési alap felújításával és korszerűsítésével, az új műszaki ismeretek szélesebb körű gyakorlati alkalmazásával, s a fejlesztés műszaki szempontjainak é rvé nyes ítéséve I. Ezekről a kérdésekről tartott előadást Bratislavában Jurij Vla- gyimirovics Jakovec professzor, a Szovjetunió Népgazdasági Akadémiája Tervezési Tanszékének vezetője, aki arra is rámutatott, hogy a Szovjetunió feltételei között milyen körülmények teszik szükségessé a gyorsított ütemű tudományos-műszaki fejlesztést. Mint említette, a nemzetközi méretekben, a politikai, gazdasági és katonai vonatkozásban ható alapvető tényezőkön kívül az is fontos szerepet játszik, hogy mintegy 15 év alatt megkétszereződik a lakosság ellátási szükséglete - részben a létszám növekedése, részben az életszínvonal emelkedése következtében -, ezért gyors ütemben kell növelni a fogyasztási cikkek és az élelmiszerek termelését. Ugyanakkor komoly nehézségek merülnek fel a népgazdaság munkaerő-ellátásában. A második világháború következményei ebből a szempontból még most is éreztetik a hatásukat. A háború előtt született nemzedék legnépesebb korosztályai tömegesen mennek nyugdíjba, a munkába lépő fiatalok viszont már megválogatják, hogy milyen szakmát, milyen munkahelyet válasszanak. Az intenzív újratermelést tehát csak a tudományos-műszaki fejlesztésre lehet építeni, elsősorban a gépesítésre és az automatizálásra, a mikroelektronika és a robottechnika fejlesztésére, a tudományos ismeretek sokoldalú gyakorlati érvényesítésére. Mindez a kevésbé népszerű szakmákat is vonzóbbá teszi a fiatalok számára. A célprogramok egységes rendszerével Nemrég a Szovjetunió Állami Tervbizottsága a kormány elé terjesztette a 2000-ig szóló fejlesztési terveket» Ezek képezik az alapját a tudományos-műszaki fejlesztés célprogramjainak, valamint a műszaki fejlesztés ágazati-terü- leti terveinek. Az előadó azonban arra is rámutatott, hogy ha túl sok programot dolgoznak ki, nehézségekbe ütközik ezek kölcsönös, valamint a termeléssel, az anyagiműszaki ellátással való koordinálása. Ezért az utóbbi időben csökkentették a korábban kidolgozott célprogramok számát, főleg azért, hogy azok egységes rendszert képezhessenek. A Lett SZSZK-ban például először 30 célprogramban határozták meg a tudományosműszaki fejlesztés feladatait, később ezek számát 22-re csökkentették, jelenleg pedig 12 célprogramban foglalták össze ezeket a feladatokat. A részletesen kidolgozott és egyeztetett célprogramok az ötéves gazdaságfejlesztési tervekbe kerülnek, s kötelező tervfeladatként kerül sor a megvalósításukra. Ezzel kapcsolatban Jakovec professzor külön is hangsúlyozta, hogy az eddiginél sokkal nagyobb figyelmet kell szentelni ennek a területnek a KGST-országok közötti együttműködésben. Elsősorban a közös célprogramok kidolgozásáról, s ezek hatékony, jelentős eredménnyel járó végrehajtásáról van szó. Habár a tagországok az utóbbi években nagyobb gondot fordítottak erre a területre, az elért eredményekkel mégsem lehetünk elégedettek. Ennek több oka is van, többek között az is, hogy általában yéve nem kielégítő a tudományos-műszaki fejlesztés hatékonysága az egyes tagországokban. E kedvezőtlen jelenség okait tudományos módszerekkel kell megvizsgálni, hiszen a legközelebbi években többszörösére kell növelni a teljesítményeket a gazdaság egyes területein. A törvényszerűségek ismerete alapján Az előbbiekkel összefüggésben a szocialista közösség országaiban előtérbe került a tudományosműszaki fejlesztés irányításának, szervezésének és szabályozásának a kérdése. Ahhoz azonban, hogy eredményesen irányítsuk ezt a folyamatot, ismerni kell a benne ható törvényszerűségeket. Az előadó a tudományos-műszaki fejlesztés három alapvető törvényszerűségére hívta fel a figyelmet. A ciklusok lerövidítésével Az első törvényszerűség a tudományos műszaki fejlesztés ciklikus jellegére vonatkozik. Ennek keretében a termékek és a technológiai eljárások emelkedő színvonalú nemzedékei váltják egymást, s minden nemzedék fejlődésében négy szakaszt különböztethetünk meg. Az elsőben kerül sor a tudományos kutatás eredményeinek elsajátítására és ezek materializálására, vagyis az új termékek megalkotására. Ebben a szakaszban nagyarányú a költségráfordítás, s csekély mértékű a megtérülés. A második szakaszban ugrásszerűen növekszik a termelés és a megtérülés, a harmadikban a termelés szintje stabilizálódik, a negyedikben pedig bekövetkezik a nemzedék erkölcsi-műszaki elavulása, a termelés hatékonysága csökken, veszteségessé válik. Mindebből arra lehet következtetni, hogy már a 3. szakaszban át kell térni a nemzedékváltás újabb szakaszára, mielőtt még bekövetkezne a negyedik szakasz, az elavulás és a veszteséges termelés időszaka. Ez különösen fontos az önálló elszámolási rendszer feltételei között, amikor a vállalatok saját eszközeikből fedezik a fejlesztési költségeket. Minél rövi- debb periódusban valósul meg ez a termékváltás, annál hatékonyabb a termelés. A ciklus lerövidítése a termékek világpiaci versenyképességét is döntő mértékben növeli. Meghosszabbítása viszont szükségszerűen csökkenti a hatékonyságot és az értékesítés esélyeit. A tudományos-technikai forradalom második szakaszában Amennyiben a gépek egyes nemzedékei általában 10 év alatt váltják egymást, ugyanakkor 30-40 év alatt a műszaki fejlesztés alapvető irányzatai is megváltoznak. Ilyenkor a műszaki fejlesztés forradalmi változásairól beszélhetünk. Jelenleg például olyan időszakban vagyunk, amely átmenetet képez a tudományos-techni- kai forradalom további, második szakaszába. Ezt a szakaszt főleg a mikroelektronika és a biotechnológia érvényesülése jellemzi. Amíg az előbbi a robottechnika és a rugalmas gyártórendszerek ki- fejlesztését, a videomagnetofonok és egyéb újszerű fogyasztási cikkek elterjedését teszi lehetővé, az utóbbi főleg az élelmiszerek termelésében eredményez forradalmi változásokat. Előttünk van azonban a tudományos-technikai forradalom harmadik szakasza is, amely a következő évezred elején az új energiaforrás elsajátításával, a szabályozott termonukleáris reakció ipari célú megvalósításával veszi kezdetét. Az alaptudományok ösztönző hatása A tudományos-műszaki fejlesztés második törvényszerűségét az alaptudományok és a gépipar kiemelt fejlesztése képezi. Az alap- tudományok fejlesztését még azon az áron is szorgalmazni kell, ha ez a források szűkössége miatt az alkalmazott kutatás egyes területeinek a rovására történik. Az alapkutatásból származik ugyanis minden olyan új ismeret, amely ösztönzően hat az innovációs folyamatokra, s a nemzetközi versenyképesség reális forrását képezheti. A gépipar műszaki fejlesztése úgyszintén a kiemelt feladatok közé tartozik. A szocialista országokban azért is szükség van erre, mert a megelőző időszakban kialakult feltételek között - a nemzetközi feszültség enyhülése, s az előnyösnek tűnő kölcsönfelvételek idején - előtérbe került a nyugati gépek és berendezések vásárlása, ami egyes országokban nemcsak eladósodáshoz vezetett, hanem a hazai, saját műszaki fejlesztést is lelassította, s növelte a nyugati országoktól való technológiai függőséget. Ezt a helyzetet csak ésszerű műszaki politikával lehet felszámolni, vagyis a tudományos-műszaki együttműködésben, a KGST-országok közötti gyártásszakosításban és termelési kooperációban rejlő lehetőségek jobb kihasználásával, olyan csúcsszínvonalú gépek és berendezések gyártásával, amelyek a világpiacon is jól értékesíthetők, s elősegítik a gépipari termékekkel való kölcsönös kereskedelem további fejlesztését. E célok eléréséhez fel kell újítani a gépipari termelés anyagi-műszaki alapjait. Olyan nagyszabású feladatról van szó, amely azonos jelentőségű az egyes országokban megvalósított szocialista iparosítással. Gyorsabb megvalósítását azzal lehet elősegíteni, ha az egyes országok beruházási politikája elsősorban a régi üzemek felújítására, a műszaki rekonstrukcióra irányul, nem pedig újabb termelési kapacitások építését túzi célul. A műszaki haladás nem jelenthet drágulást A tudományos-múszaki fejlesztés harmadik törvényszerűsége Marxnak a gépek abszolút olcsóbbodására vonatkozó tételét fejezi ki. Ez a törvényszerűség abban nyilvánul meg, hogy a műszaki haladásnak, az új tudományos ismeretek gyakorlati hasznosításának növelnie kell a termelés gazdaságosságát, vagyis a termékek árának csökkenéséhez, s ezáltal az életszínvonal állandó emelkedéséhez kell vezetnie. E törvényszerűség érvényesülésével kapcsolatban figyelembe kell venni, hogy a jelenlegi világgazdasági válság, amelyre az árak inflációs növekedése is jellemző, különböző átmeneti intézkedéseket tett szükségessé a szocialista országokban is. A nyugati országokban emellett olyan gazdaságpolitikai elméletek terjednek, amelyek a szabályozott infláció koncepcióját hirdetik. A tőkés világgazdasági válság azonban minden jelenségével és következményeivel együtt nem vonhatja kétségbe a tudományos-műszaki haladás említett törvényszerűségét, a gépek és a termékek olcsóbbodásának marxi elméletét, amely elválaszthatatlan a szocializmus alaptörvényétől - hangsúlyozta előadásának befejező részében Jakovec professzor. MAKRAI MIKLÓS Értékes vállalások Sikeresen teljesíti szocialista kötelezettségvállalását a šintavai Jednota fogyasztási szövetkezet 370 tagja. A választási program megvalósítása érdekében 1600 óra ledolgozását vállalták a község további fejlesztésére, valamint több kulturális és politikai akció szervezésére. A galántai Agrostav mezőgazdasági vállalat dolgozói az idén értékes kötelezettségvállalást fogadtak el. Szocialista felajánlásuk többek között tartalmazza a termelési terv 408 ezer koronával való túlteljesítését és az önköltségek 208 ezer koronával való csökkentését. Több ezer órát dolgoznak társadalmi munkában a tervfeladatok teljesítése és az életkörnyezet szépítése terén. Vállalásuk értéke 716 ezer korona. Száraz Pál • Milyen megfontolásból hozták létre az említett lektorcsoportot?- A Szocialista Ifjúsági Szövetség tagjainak eszmei nevelése, politikai oktatása már hosszú ideje egységesen, kidolgozott terv szerint folyik. A járási pártbizottság dolgozói is azon a véleményen voltak, hogy a felnövekvő nemzedék világnézetformálása, szocialista tudatának a kialakítása az egyik legfontosabb feladat. Ezért az ifjúsági szövetség politikai nevelését a lehető legjobb elméleti ismeretekkel és gyakorlattal rendelkező személyekre, elsősorban párttagokra bíztuk. A tapasztalat is azt bizonyítja, hogy a körök munkájának színvonala, a nevelés hatása elsősorban a lektor vagy propagandista személyétől függ. Szóval ezért hoztuk létre a politikai nevelés házában a járási párt- bizottság hathatós támogatásával a többi lektorcsoport mintájára a gyermek- és ifjúsági mozgalommal foglalkozó lektorcsoportot. Tagjait nagy körültekintéssel válogattuk ki, figyelembe véve a kiválasztott személyek elméleti felkészültségét és emberi adottságait. • Tulajdonképpen miből áll a lektorcsoport munkája?- Mindenekelőtt az előadások és a szemináriumok vezetéséből. De talán azzal kezdem, hogy a lektorcsoport bizonyos önneveléssel is foglalkozik. Kéthavonként összejövünk, hogy megvitassuk, boncolgassuk az időszerű kérdéseket és áttekintsük az előadások témáját. Ezek a tanácskozások előre kidolgozott terv szerint folynak. Rendszerint a SZISZ járási bizottságának dolgozói tájékoztatják a csoport tagjait a szervezeti élet, jómagam pedig a nemzetközi élet és a bel- és gazdaságpolitika időszerű kérdéseiről. A lektorcsoportban dolgozik többek között Tánczos Tibor mérnök, a SZISZ Központi Bizottsága Elnökségének, illetve a SZISZ Pionírszervezete Központi Tanácsának tagja is, így első kézből értesülhetünk a legfelsőbb szervek tanácskozásának eredményeiről. Ezenkívül az előre kijelölt lektor egy átfogó előadást tart az oktatási program soron következő fő témájáról. Megvitatjuk még a felmerült szervezési kérdéseket és meghatározzuk az egyes tagok legközelebbi feladatait. A lektorcsoport tagjai ott vannak úgyszólván minden politikai kör előadásán és szemináriumán. Jelenlétük a kellő színvonal biztosítéka. Igénybe vehetik a politikai nevelés házának gazdag könyvtárát és audiovizuális eszközök is rendelkezésükre állnak, hogy érdekesebbé, szemléletesebbé és élvezetesebbé tegyék a foglalkozásokat. • Tartalmi szempontból mivel foglalkoznak a lektorcsoport tagjai a politikai körök foglalkozásain?- Legfontosabb természetesen az ifjúság dialektikus materialista gondolkodásmódjának kialakítása, a tudományos világnézetformálás. Az élet vetette fel annak az igényét, hogy a fiatalok a nevelőmunka eredményeire támaszkodva, azokat továbbfejlesztve képesek legyenek tájékozódni korunk fő világnézeti, politikai és gazdasági kérdéseiben. Megmagyarázzuk a párt társadalmi és gazdaságpolitikájának időszerű kérdéseit, a fiatalokra háruló feladatokat. Legfőbb célunknak azt tekintjük, hogy a személyiség szocialista meggyőződésének kialakításával a munka, a társadalmi aktivitás, a tanulni vágyás az ijfú nemzedék életszükségletévé váljék, hogy kialakuljon a fiatalok körében a kollektivizmus, a barátság és az elvtársiasság, a kötelesség és a magas fokú állampolgári felelősség érzése. Fontos szerep jut az internacionalista nevelésnek, mindenekelőtt megmagyarázzuk a Szovjetunióhoz fűződő kapcsolatunk jelentőségét, sokat merítünk pártunk harcos múltjából és hagyományaiból is. Arra törekszünk, hogy bővítsük a fiatalok közgazdasági szemléletét és megtanítsuk őket a szerzett ismeretek gyakorlati alkalmazására. Egyrészt tehát a szocializmus anyagi bázisának építését, napjainkban a tudományos-technikai forradalom minél teljesebb kibontakozását, másrészt pedig az ember világnézeti és erkölcsi formálását tartjuk szem előtt. Ez utóbbinak szerves része az ateista nevelés és az antikommunista propaganda elleni küzdelem. A burzsoá ideológia elleni harcban elengedhetetlenül szükséges, hogy a fiatalok megismerjék az antikommunista propaganda fegyvertárát, és el tudjanak igazodni a bennünket körül vevő világ bonyolult kérdéseiben. • Van valami kézzelfogható eredménye a lektorcsoport működésének?- Nehéz lenne az ilyesmit mennyiségben, kézzelfogható adatokban mérni, de észrevehetően megnövekedett a SZISZ politikai oktatása iránti érdeklődés. A körök látogatottsága már 85-90 százalékos. Ami azonban a legfontosabb eredmény: a párt a SZISZ alapvető feladatát abban határozta meg, hogy nyújtson segítséget a pártnak a fiatalok marxista-leninista szellemű neveléséhez, tudatuk formálásához, s nevelje a legjobbakat párttaggá. Legyen az ifjúsági szövetség a párt utánpótlásának fő forrása. Sót, azt is lehetővé tette, hogy ha a pártba SZISZ-tagot vesznek fel, az egyik ajánló az ifjúsági szövetség lehet. Nos, az utóbbi időben örvendetesen megnőtt azoknak a párttagjelölteknek a száma, akiket a SZISZ-alapszervezetek ajánlottak felvételre. A járási pártbizottság felmérései szerint az új tagjelöltek és ifjú párttagok, akiket a SZISZ nevelt, kellő osztályöntudattal rendelkeznek, képesek a társadalmi élet jelenségeinek osztályszempontú megítélésére, ismerik a párt és az állam politikáját, jártasak a politikai és közéleti tevékenységben. Ez a mi munkánk eredménye és nem is kevés. PALÁGYI LAJOS
