Új Szó, 1983. június (36. évfolyam, 127-152. szám)

1983-06-10 / 135. szám, péntek

ÚJ szú 3 1983. VI. 10. A Nyugatnak kell lépnie Bolgár felszólalás Bécsben Az elmúlt he­tekben az NSZK-ban szá­mos tüntetés zajlott le a tö­meges elbocsá­tások ellen. A HDW Hajó­gyár munkásai ugyancsak az utcára vonul­tak, s transzpa­rensükön szemléltették az elbocsátások arányát. A kon­szernnek 1960- ban 21 500 dol­gozója volt, az idén már csak 11 450 van, s a HDW ham­burgi és kiéli hajógyárából a közeli napok­ban további mintegy 4200 munkást akar­nak elbocsátani (T elefoto - ČSTK) KOHL KITART A KONFRONTÁCIÓS IRÁNYVONAL MELLETT (ČSTK) - A közép-európai fegyveres erők és fegyverzet csökkentéséről folytatott bécsi tár­gyalásokon tegnap Ljubomir So- pov nagykövet, a bolgár küldött­ség vezetője mondott beszédet Felhívta a Nyugat figyelmét a szo­cialista országok február 17-én előterjesztett javaslatának konst­ruktív jellegére, amely a Varsói Szerződés prágai politikai nyilat­kozatából indul ki. A bolgár küldöttségvezetó hangsúlyozta: az a javaslat, hogy mindkét oldalon 900 ezer főre csökkentsék a katonák létszámát, lehetőséget ad arra, hogy véget vessenek a meddő létszámvi­(ČSTK) - Ronald Reagan amerikai elnök a Kongresszus tagjai előtt arról beszélt, hogy milyen változások várhatók a hadászati fegyverek korláto­zásáról és csökkentéséről folyó genfi tárgyalásokon az amerikai küldöttség álláspontjában. El­mondta, hogy az Egyesült Államok hajlandó a robbanófejek számát venni alapul, nem pedig a rakéták számát, mint ahogy eddig tette. Az új amerikai elképzelések szerint mindkét oldalon 5 ezerre csökken­tenék (tehát egynegyeddel) az atomfejek számát. A korábbi ame­rikai javaslatok a hordozóeszkö­zök (rakéták) számát kívánták 850-re csökkenteni, s ezt most hajlandók egyelőre meg nem ha­tározott arányban emelni. Az elnök e javaslattal kívánta bizonyítani „rugalmasságát“, ugyanis ezt kérte tőle cserébe a Kongresszus, mielőtt megsza­vazta volna az első 625 millió (ČSTK) - Párizsban tegnap megkezdődött a NATO tanácsá­nak rendszeres tavaszi ülése, amelyen a 16 tagország külügy­miniszterei vesznek részt. Pierre Mauroy francia miniszterelnök nyitóbeszédében kijelentette, az a tény, hogy a NATO-tanácsko- zást a francia fővárosban hívták össze (legutoljára 1966-ban tar­tották Párizsban a NATO-tanács ülését), az észak-atlanti tömb tag­államai „egységét és összeforrott- ságát“ igazolja. Megfigyelők sze­rint a mostani NATO-ülés vezér­fonalát a közelmúltban Willi- amsburgben elfogadott nyilat­kozat képezi. Mauroy egyoldalúan a Szovjet­uniót tette felelőssé a jelenlegi feszült európai helyzetért. Joseph Luns, a NATO főtitkára demagóg módon arra szólította fel a Szov­jetuniót, hogy „járuljon hozzá a genfi tárgyalások pozitív ered­ményeihez“, bár a Reagan-kor- mány merev és elfogadhatatlan álláspontja vitte ezeket a zsákut­cába. A NATO-tanács ülése ma zárt ajtók mögötti munkatalálkozókkal folytatódik. A fegyverkezés prob­lémáin túlmenően napirendre ke­rül a Kelet és Nyugat közötti kap­csolatok komplex értékelése is. A hírmagyarázók többsége úgy véli, hogy a tanácskozáson ismét megerősítik: a NATO-országok kitartanak az új rakéták telepíté­Irán elutasítja a tűzszünetet (ČSTK) - Irán tegnap hivatalo­san is elutasította Szaddam Husszein iraki államfő arra vonat­kozó javaslatát, hogy a Ramadan iszlám vallási ünnep idejére ren­deljenek el tűzszünetet. A túzszü- neti javaslat az egész Perzsa-öböl térségét érintette. Az iráni döntés­ről a teheráni külügyminisztérium szóvivője tájékoztatott. Irán ezzel egyidóben elutasítot­ta, hogy különszerződést kössön Irakkal, mely szerint mindkét fél arra kötelezné magát, hogy nem intéz támadást a városok és falvak ellen. Az iráni képviselő ugyan­csak figyelmeztetett rá: a háború befejezéséhez elengedhetetlen, hogy Irak fogadja el Irán vala­mennyi fettételét. táknak. Megállapította, e javaslat előterjesztése óta már négy hónap telt el anélkül, hogy a Nyugat ér­demi választ adott volna. Feltehe­tő tehát a kérdés, hogy fonto­sabb-e a Nyugat számára a pari­tásról folytatott elvont vita, mint a gyakorlati intézkedések elfoga­dása, amelyek a haderők létszá­mának csökkentése után szerző­désben is rögzítenék a paritást. Beszédének végén Ljubomir Sopov annak a reményének adott hangot, hogy a Nyugat felülvizs­gálja eddigi álláspontját, s arra fog törekedni, hogy közösen elő­relépjenek a már régen várt meg­állapodás felé. dolláros összeget az MX interkon­tinentális rakéták fejlesztésére. Reagan megkísérelte vitatni azt a szovjet bírálatot, hogy Washing­ton az amerikai szükségletekhez kívánja hozzáigazítani a szovjet fél hadászati erőinek struktúráját is, de továbbra is utal rá, hogy a leginkább „destabilizáló“ rakétákra különös gondott kell fordítani, amelyekkel a Szovjetunió az USA földrajzi és strukturális előnyeit ellensúlyozza. Ülések Genfben (ČSTK) - Az európai atom­fegyverek korlátozásáról folyta­tott genfi tárgyalásokon tegnap ismét találkozott a szovjet és az amerikai küldöttség. Ugyancsak Genfben tegnap újabb plenáris ülést tartott a stratégiai fegyverek korlátozá­sáról és csökkentéséről folyó tárgyalásokon részt vevő szov­jet és amerikai küldöttség is. se mellett. A NATO-ülés megkez­dése előtt, szerdán este Mitter­rand francia államfő tévébeszédé­ben védelmezte az európai bizton­sággal kapcsolatos álláspontját és az új amerikai rakéták telepítésé­nek tervét. Kijelentette, hogy e fegyverek terén nincs egyen­súlyhelyzet, emellett viszont elis­merte, hogy az USA és a Szov­jetunió között globális egyen­súlyhelyzet áll fenn. Szerinte a genfi tárgyalásokon nincs re­mény a sikerre „sem a szovjet javaslatok“, sem pedig a reagani „nullamegoldás“ alapján. H a világgazdasági problé­mákról esik szó napjaink­ban, visszatérő fogalmakként hangzik el a munkanélküliség, a gazdasági visszaesés, az el­adósodás, a cserearányok romlá­sa, a nyersanyagárak zuhanása, protekcionista intézkedések és politikai indítékú diszkriminációs lépések foganatosítása. Országa válogatja természetesen, hiszen a fenti gondok attól függően érintik az illető országok gazdaságait, hogy azok a tőkés, a szocialista avagy a fejlődő államok csoportjá­hoz tartoznak-e. Az említett problémákról ta­nácskozik hétfő óta Belgrádban másfélszáz ország küldötteinek részvételével az ENSZ 1964-ben létrehozott szakosított szervezeté­nek, a Kereskedelmi és Fejleszté­si Konferenciának (UNCTAD) az ülésszaka. A négyévenként rend­szeresített világgazdasági fórum most sokkal bonyolultabb gazda­sági és politikai helyzetben ülése­zik, mint négy évvel korábban Ma­nilában. Akkor sem voltak ugyan rózsásak a kilátások, hiszen a két­lépcsős olajárrobbanás szinte sokkolta a világkereskedelmet, amit mindmáig nem tudott kihe­verni. 1979-ben még csak sejteni lehetett, azóta viszont beigazoló­dott: az elhúzódó világgazdasági recesszió negatív kísérőjelensé­gei tartósan ható tendenciává ál­landósultak. A problémákkal ter­hes nemzetközi gazdasági klímát politikai indítékú protekcionista és diszkriminációs lépések is egyre gyakrabban mérgezték. Ilyen „megtorlásokra“ főleg a washing­toni vezetés ragadtatta el magát, (ČSTK) - A bonni parlament­ben Helmut Kohl kancellár tegna­pi kormánynyilatkozatában egyértelműen védelmébé vette az Egyesült Államok kül- és ka­tonapolitikáját. A kancellár a nyi­latkozatban a két legfejlettebb tő­kés ország williamsburgi csúcsta­lálkozójának eredményeivel fog­lalkozott. Hagyományosan ellentmondá­sos beszédében a kancellár a Rea­gan elnök által Williamsburgban erőltetett veszélyes konfrontációs irányvonal folytatása mellett szállt síkra. Mint mondotta, ez „valami­vel több, mint a remény üzenete“. Kohl elsősorban azt erősítette meg, hogy kormánya egyetért az új amerikai közepes hatótávolságú nukleáris rakéták nyugat-európai telepítésével, s ezt a tervet a Nyu­gatnak a békére irányuló erőfeszí­téseként igyekezett feltüntetni. A fokozott fegyverkezést ismét az­zal indokolta, hogy állítólag a Szovjetunió van katonai fölény­ben, s veszélyeztetik a Nyugatot. A bonni ellenzéket a kancellár arra szólította fel, hogy támogassa a kormány katonai és külpoliti­káját. A Kohl kancellár által előadott kormánynyilatkozat után a Bun­destagban megkezdődött a vita. ha egy-egy ország nem a Fehér Ház elképzeléseibe illő módon „viselkedett“. Ennek két legéke­sebb példáját idézzük csak fel. amikor az Egyesült Államok tavaly nyugat-európai cégeknek megtil­totta, hogy a szovjet exportgázve­zetékhez amerikai szabadalmak alapján készült berendezéseket adjanak el. (Az akció köztudottan kudarcba fúlt). Vagy egy egészen friss felháborító döntés: megta­gadta Nicaraguától, hogy felvásá­rolja a korábban szerződésben rögzített cukormennyiség nagy ré­szét. Mindezek a tornyosuló nehéz­ségeket tetéző intézkedések terí­tékre kerülnek Belgrádban, ám kétségtelenül a legégetőbb feladat a fejlődő országok katasztrofális gazdasági helyzetének a megvita­tása. Nem túlzott Gamani Corea, az UNCTAD főtitkára, amikor a résztvevőket a fejlődő országok gazdasági összeomlásának meg­akadályozására szólította fel. A helyzet valóban drámai, hiszen a fejlődő országok az utóbbi évek­ben rendkívüli módon eladósod­tak, felvett hiteleik összege 600-700 milliárd dollár körül mo­zog. A kölcsönök után tíz évvel ezelőtt évente 16 .milliárdot fordí­tottak törlesztésre, addig tavaly már 95 milliárd dollárt. Fejlesztés­re tehát szinte nincs mit fordítani­uk, az pedig szóba sen. jöhet, Az ellenzék képviselői bírálták a nyilatkozatot, míg a kormány- koalíció képviselői helyeselték. Hans-Jochen Vogel, az ellen­zéki Szociáldemokrata Párt (SPD) parlamenti csoportjának vezetője felszólalásában rámutatott, hogy a williamsburgi értekezlet a kan­cellár állításától eltérően kudarc volt, mivel a hét állam-, illetve kormányfő nem egyezett meg a tömeges munkanélküliség el­leni semmiféle közös stratégiá­ról. A tőkés csúcs kudarcának további bizonyítékaként Vogel az amerikai dollár árfolyamának és a kamatlábaknak a további emel­kedését említette meg. hogy az éhhalál és betegségek következtében elpusztulok száz­ezrein segítsenek. Az említett országcsoport hely­zete annyira lesújtó, hogy a „fejlő­dök“ elnevezés helyett egyre in­kább ,.negyedik világnak“ nevezik a legeladósodottabb országokat. Helyzetükön lényegesen úgy le­hetne változtatni, ha egyrészt se­gítséget kapnának egykori gyar­mattartóiktól és ez a támogatás meg is illetné a harmadik világ országait, hiszen a korábbi évtize­dekben a nyugati monopóliumok bitorolták ezen országok ásvány­kincseit. A nyugati országok erről hallani sem akarnak, mondván, hogy épp elég a maguk baja a ha­zai gazdasággal. A szocialista or­szágok közismerten lehetőségeik­hez mérten szerződésekben rög­zített alapokon támogatják a fejlő­dés útjára lépett afrikai, latin-ame­rikai és délkelet-ázsiai országokat. A szocialista országok nevében felszólaló küldöttek a vitában hangsúlyozták, hogy a harmadik világ elmaradottságáért az évtize­deken át kiszipolyozó rablógaz­dálkodást folytató nyugati kormá­nyok a felelősek. A Szovjetunió már évekkel ezelőtt javasolta, hogy a Biztonsági Tanács öt állan­dó tagja katonai kiadásainak tíz százalékát fordítja a fejlődők meg­segítésére, ám a tókés országok mereven elzárkóztak ettől. Dél-afrikai Köztársaság Hazafiak kivégzése (ČSTK) — A Dél-afrikai Köztár­saságban, a pretoriai központi börtönben tegnap reggel kivégez­ték az Afrikai Nemzeti Kong­resszus (ANC), a fajüldöző re­zsim ellen harcoló szervezet há­rom tagját: a 23 esztendős Thell Simon Mogoerant, a 25 éves Jerry Seman Mosololit s a 28 éves Mar­cus Thabo Motaungot. A három hazafit nem mentette meg a nem­zetközi közvélemény tiltakozása, sem az ENSZ Biztonsági Taná­csának ismételt felszólítása. A pretoriai kormányt az ítélet megváltoztatására szólította fel a Közös Piac, sót az amerikai kormány is. A nyugati államok at­tól tartanak, hogy a rezsim ellen küzdő harcosok kivégzése lejárat­ja és nemzetközi téren még job­ban elszigeteli a Dél-afrikai Köz­társaságot. Az ANC nyilatkozatában arra figyelmeztetett, hogy a pretoriai rendszer újabb embertelen csele­kedte a faji zavargások hullámá­nak kirobbanásához vezethet. Athén nem-et mond a közepes hatótávolságú fegyverekre (ČSTK) - And reasz Papandreu gö­rög kormányfő pártjának, a Pánhellén Szocialista Mozgalom képviselői elótt mondott beszédében elítélte az új amerikai rakéták nyugat-európai te­lepítésének tervét, mivel az a fegy­verkezési verseny újabb fordulójához vezet. Mint mondotta, más amerikai fegyverkezési programok, pl. az MX rakéták gyártása, a világúr militarizálá- sa szintén a nukleáris háború felé so­dorják a világot. Görögország a NATO egyetlen olyan tagországa, amely elhatárolja magát az új amerikai ra­kéták telepítésétől és a tömb más agresszív terveitől is. Ez beigazoló­dott a múlt héten a NATO-hadügymi- niszterek brüsszeli tanácskozásán is. verria ugyanis nyílt levélben köve­telte Efrain Rios Montt tábornok elnöktől a választások kiírását. A tábornok levelével egyidóben hozták nyilvánosságra a guatema­lai fővárosban az országos püspö­ki konferencián jóváhagyott pász­torlevelet, amelyben a vallási kép­viselők élesen elítélik az elmúlt tizennégy hónap alatt 12 ezer ál­dozatot követelt megtorló kor­mánypolitikát. A fejlődő országok helyzetét az is súlyosbítja, hogy nincs mivel kiegyenlíteniük tartozásukat. Ezek hagyományosan nyersanyagex­portra berendezkedett országok és jelenleg rendkívül kedvezőtle­nek számukra az ötven év óta legalacsonyabb szinten mozgó nyersanyagárak. Csak az olajé vi­szonylag magas, mindössze 4-5 dollárral lett olcsóbb). Míg például 15 éve egy teherautóért cserébe 8 tonna jutát kellett adni, addig most már 26 tonnát. Csökkenő bevételeik mellett még az olajban gazdag országok is képtelenek a kamatok törlesztésére. Exportju­kat gyakran egyes nyugati kormá­nyok protekcionista intézkedései is gátolják. Belgrádban tehát nyomasztó vi­lággazdasági gondokról van szó. Ez csak vitafórum, tehát nem vár­hatók kötelező érvényű döntések, de születhetnek valóban hasznos és kiutat mutató javaslatok. Ez önmagában azonban kevés, ha nem párosul segítőkész tenniaka- rással a nyugati delegátusok ré­széről is. A tanácskozás kulcsszavairól már szóltunk, de lényegé­ben adott a megoldás kulcsa is: a fegyverkezési hajsza erőltetése helyett a fejlődésben elmaradt or­szágok támogatása. Ez az egész­séges egyenjogú világgazdasági kapcsolatok egyik alapvető feltéte­le ás a szocialista országok e cél megvalósítása érdekében emelik fel szavukat a belgrádi tanácsko­záson. P. VONYIK ERZSÉBET Reagan az amerikai álláspont „rugalmasságáról“ A rakétahatározat megerősítése várható KOMMENTÁRUNK Kulcs és kulcsszavak A belgrádi UNCTAD~ülésszak margójára Guatemala A haladó erők választásokat sürgetnek (ČSTK) - Guatemala haladó közvéleménye, politikai pártjai és szakszervezetei támogatják Jósé Guillermo Echeverria tábornok azon követelését, hogy tartsanak az országban választásokat. A magas rangú guatemalai kato­natiszt 1974-78 között hadügymi­niszter-helyettes volt, majd bíráló magatartásáért kizárták a hadse­regből, s most a kormány egyik képviselője szerint még bíróság elé is állíthatják. Guillermo Eche-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents