Új Szó, 1983. június (36. évfolyam, 127-152. szám)
1983-06-10 / 135. szám, péntek
Türelemmel, megértéssel Kelet-Szlovákiai tapasztalatok a cigánykérdés megoldásában KOMMENTÁLJUK A kelet-szlovákiai kerületben 113 ezer cigány lakos él, ami az összlakosság 8 százalékát jelenti. A 6. ötéves tervidőszakban és a 7. ötéves tervidőszak első két évében a szaporulat körükben 11,5 százalék volt, ami azt jelenti, hogy a kerület lakossága növekedésének 17,9 százalékát ők biztosítják. A cigány lakosság nagy arány- száma arra készteti a kerület párt- és állami szerveit, hogy rendkívüli nagy figyelmet szenteljenek az életkörülményeik javításával kapcsolatos kérdéseknek. Ennek eredményeként ebben a kerületben a többi kerülethez viszonyítva jobb eredmények születtek ezen a téren. Előtérben a gyerekek nevelése Az említett időszakban a produktív korban levő cigány lakosok foglalkoztatottsága 66 százalékról 71,8 százalékra nőtt. A legjobb eredményt ebben a svidníki, a poprádi járás, Kassa (Košice) város érte el, míg Prešov lemaradt a többi járás mögött. A kerületben már régen tudatosították, hogy a cigány lakosság társadalmi beilleszkedésének alapja a gyermekek nevelése. 1975-ben csak 3293 három-öt- éves cigánygyerek járt óvodába, számuk ma már eléri a 7301-et. Míg az 1975-76-os iskolaévben egy cigány tanuló átlag 101,2 órát mulasztott, tavaly már csak 83,2 órát. Az óvodába járó cigánygyerekek arányát és az iskolalátogatást illetően Kelet-Szlovákia példát mutat a többi kerületnek. Ez természetesen tükröződik a tanulmányi előmenetelben is. Míg az 1975-76-os tanévben a 15 éves cigánygyerekeknek csak 15 százaléka fejezte be az alapiskolát, 81-82-ben már 24,5 százalékuk. Ez lehetővé tette, hogy az 1976. évi 38 százalék helyett 1982-ben már a 15 évesek 63,7 százaléka került szaktanintézetbe. A nemzeti bizottságok nagy figyelmet szenteltek a lakáskérdésnek, főleg a cigánytelepek felszámolásának. 1976-1982 között a kerületben 3500-ról 2200-ra csökkentették a cigányviskók számát. Ebben az időszakban 3416 cigány család lakáskörülményei javultak, a legtöbben régebbi családi házakat vásároltak, sokan új házat építettek, 1254-ben állami lakást, több mint 400-an vállalati lakást kaptak, és 200-an szövetkezeti lakást vásároltak. Az eredmények mögött elsősorban a nemzeti bizottságok jó munkáját, a kerületi nemzeti bizottság módszertani segítségét, s az utóbbi években a gazdasági szervezetek és a szövetkezetek segítségét kell látnunk. Az illetékes párt- és állami szervek folyamatosan ellenőrzik a cigány lakosság életkörülményei javításával kapcsolatos határozatok teljesítését. Értékes segítséget nyújtanak a társadalmi szervezetek is. Gondot jelent a bűnözés Az elért eredmények ellenére még mindig számos gond merül fel ebben a kerületben. Elsősorban azt kell megemlíteni, hogy nő a cigányok által elkövetett bűncselekmények száma. A kerületben 1976-ban a bűncselekmények 22,9 százalékát, 1981-ben pedig már 27,8 százalékát követték el cigány lakosok, ami lényegesen magasabb arány, mint a szlovákiai átlag. Az óvodalátogatással, illetve az előmenetellel kapcsolatban is számos gond merül fel. Míg egy tanulóra átlag 39,1 mulasztott tanóra esik, egy cigány tanulóra 83,2. Az alapiskola tanulóinak 97,4 százaléka felelt meg az iskolában, a cigánytanulóknak csak 83 százaléka. Nagyok az eltérések az egyes járások között. Míg pl. a bardejovi járásban a 3-5 éves gyerekeknek csak 51,9 százaléka, a poprádi- ban 58,6 százaléka jár óvodába, a rozsnyói (Rožňava) járásban 80,6 és Kassán 85,9 százalék. A humennéi járásban egy cigány- tanulóra 60,8 mulasztott tanóra esik, Kassa városban 100,4 és Rozsnyón 102,7. A járások egyelőre nem kutatják az okát az eltérő eredményeknek. Komoly fogyatékosság, hogy nem használják ki teljes mértékben az állami költségvetésből felépített óvodákat. Az iskolai éttermek és napközi otthonok építési üteme sem áll összhangban az anyagi lehetőségekkel Míg a kerületben az állami költségvetésből 84 óvodát építettek 2900 cigánygyermek számára, napközi otthonból csak négy épült 145 gyermek és egyetlen egy iskolai étterem 30 gyermek számára. Ezáltal nagy az aránytalanság a 3-5 évesek és az idősebbek ellátása között. Szemléletváltás szükséges Komoly problémák merülnek fel azzal kapcsolatban, hogy a nemzeti bizottságokon nem érti meg az összes vezető a cigányok beilleszkedésének fontosságát. Ezért fordul elő még mindig, hogy egyes óvodákban vagy alapiskolákban, munkahelyeken, sőt társadalmi szervezetekben is megpróbálják elkülöníteni a cigány lakosokat. Ez különösen szembeötlő a SZISZ- ben, ahol külön csoportokat szerveznek a cigány fiatalok számára. A legkedvezőtlenebb jelenség, hogy egyes községekben „cigány utcák“ épülnek, sőt a városokban cigány lakótelepek, mint pl. Somodiban (Drienove), Levočában, Bardejovban, Humennében és legújabban Kassán. A tapasztalat szerint a cigányok egymás előtt szégyenük az új társadalmi magatartásformák elsajátítását, ezeket csak akkor teszik magukévá, ha családjukkal elvegyülnek a többi lakosok között. Amikor több cigány él együtt, gyakran megsértik a szocialista együttélés alapelveit, a munkavégzés szabályait. Gyakori, hogy a társaik között ki akarnak tűnni, s ezt különböző törvénysértő cselekedetekkel érik el A nemzeti bizottságok vezetői ezt sokszor nem tudatosítják, amikor a felszámolt telepekről a családokat egy utcába, vagy egy lakótelepre telepítik. Ezzel nem járulnak hozzá a cigányok életkörülményeinek javításához, sőt ellenkezőleg, elősegítik a lakások rongálását Sokkal jobban bevált a cigánycsaládok elvegyítése a többi lakosság között. Ezt a poprádi és a rozsnyói járás tapasztalatai is bizonyítják. A kelet-szlovákiai kerületben nagyon igényes feladatokat kell még megoldaniuk ezen a téren. Reméljük, hogy a járások megbirkóznak a teendőkkel, aminek záloga az, hogy a többi fontos kérdés megoldásához hasonlóan, ennek a törekvésnek az élére is a kommunisták állnak. Jelentős feltétel az is, hogy a feladatok megoldásába magukat a cigányokat is bevonják. Soraikból sok jó képességű, öntudatos munkás, műszaki szakember, tanító került ki, elsősorban őket kell bevonni a társadalmi munkába. Az illetékes szervek ennek a kérdésnek nem szenteltek kellő figyelmet, hiszen például a százezer cigány lakos közül csak 262 képviselőt választottak. Az elkövetkező években tovább kell javítani a cigány lakosok élet- körülményeit, új, hatékony módszereket kell alkalmazni. Társadalmunk megteremti a szükséges politikai-szervezési és anyagi feltételeket kulturáltságuk további elmélyítéséhez. IMRICH FARKAŠ, az SZSZK cigánylakosság kérdéseivel foglalkozó kormánybizottságának titkára Vásár után A fogyasztási cikkek árusítással egybekötött brnói vására már hagyománnyá vált a lakosság széles rétegeinek tudatában és a szakemberek körében is. Évről évre tanúi lehetünk, milyen fejlődést értek el termékeik minőségének javításában az innováció terén az ipari szövetkezetek és a helyi gazdálkodási vállalatok. A több mint 400 kiállító itt vizsgáztatja gyártmányait, egyrészt az érdeklődés, másrészt a különböző ankétok alapján. Felsorolni lehetetlen mi mindent állítottak ki az egész ország területéről érkezett termelők. Kirakataikban megcsodálhattuk az új, a következő évben gyártásra kerülő ruhákat, cipőket, bútorokat és lakáskiegészítőket, a fogyasztási gépipari termékeket, de gyönyörködhettünk a népművészeti tárgyakban, kerámiákban, áttekintést nyertünk a kertészke- döknek gyártott szerszámokról. Játékokat és sportfelszereléseket is láttunk és ki tudná elmondani, még hányféle terméket. Természetesen gyakran felmerül a látogatókban a kérdés az ízléses kiállítási részlegeket nézegetve: vajon városunk üzleteiben is megjelennek-e ezek a cikkek. Egy-egy divatos ruha, vagy egyéb használati tárgy láttán nyomban pénztárcánkhoz nyúltunk volna. Elgondolkodva és örömmel néztük a tolókocsin közlekedők lakásába szánt komplett konyhaberendezést. Milyen felemelő érzés lenne, ha valamennyi ilyen sorsra jutott embertársunk hasonló körülmények közt „mozoghatna“ konyhájában. Az, hogy üzleteinkben megvásárolhassuk a kiállításon látott árukat a termelők és a kereskedelmi szervezetek együttműködésén is múlik. Épp ezért voltak fontosak a vásáron megkötött szerződések, az, hogy ezek valóban a fogyasztók igényeinek a lehető legjobb kielégítését szolgálják. De másik oldala is van ezeknek a megegyezéseknek: kellőképp befolyásolni és a helyes választásra kell ösztönözni a vásárlókat. Teljes mértékben vonatkozik ez a ruhák és a lábbelik termelőire, akik nemcsak gyártanak, hanem egyben a divatot is diktálják. Nem egyszerű feladat összeegyeztetni a tervezők fantáziáját a fogyasztók igényeivel, s nem hagyhatók figyelmen kívül az alapanyagok és azok minősége és nem utolsósorban a kereskedelem sem. Lakáskultúránk az utóbbi években sokat fejlődött. Bútoraink szebbek, ízlésesebbek, célszerűbbek, mint a régebben gyártottak. Ezt példázták a kiállított lakberendezési tárgyak, az állami vállalatok és a szövetkezetek termékei is. A keresett variálható bútorokból is többet mutattak be az eddiginél. Látnivaló tehát bőven akadt, s bizonyára sokan jó vásárnak tartották a fogyasztási cikkel idei seregszemléjét. Főképp azok, akiknek sikerült hozzájutniuk a régen keresett hiánycikkhez, vagy akik kedvükre való termékkel térhettek haza. Ez az elégedettség azonban még nem jelenti a vásár valódi sikerét. Ha a helyi gazdálkodási vállalatok, az ipari szövetkezetek, a központilag irányított vállalatok és a kereskedelem egészséges versenyzésének eredményeit rövid időn belül üzleteink pultjain láthatnánk viszont, ha egyre kevesebb volna a sok bosszúságot okozó apró hiánycikkek száma, akkor mondhatnánk: jó vásár volt. Reméljük így is lesz, hisz Brnóban tárhattuk, mire vagyunk képesek a termékválaszték bővítése, az innováció és a minőség terén. DEÁK TERÉZ ORVOSI TANÁCSADÓ A nikotinártalom A bratislavai Nyugat-szlovákiai Kő- és Kavicsbánya Vállalat bősi (Gabčíkovo) üzemének dolgozói ebben a negyedévben 475 ezer köbméter kavicsot termelnek ki a bősi vízierőmű csatornájának mélyítése közben. Ez a csatorna Bősnél kezdődik és Szapnál (Palkovičovo) torkollik a Dunába. A képen: Nagy György a kavics minőségét ellenőrzi. (Peter Šimončík felvétele - ČSTK) Már több mint két évszázada tudjuk, hogy a kátrányos anyagok káros hatást gyakorolnak a szervezetre, sokszor rákos megbetegedést okoznak. A dohányzást egyesek rossz szokásnak nevezik, a valóságban azonban többről van szó. A dohány több mint száz ártalmas anyagot tartalmaz. A fő méreg a nikotin. A dohányfüstben olyan anyagok is vannak, amelyek nemcsak a tüdő sejtjeit, hanem a szervezet összes sejtjeit ingerük. Az aktív dohányosok körében nagyon gyakoriak a légcső, a légzőszervek, így a tüdő stb. betegségei. Ezek a betegségek nehezen kezelhetők, sőt sokszor kezelhetetlenné válnak. Több esetben más szervek elgyengülését akár megbetegedését is elősegítheti a nikotinártalom. így pl. rossz hatással van az érrendszerre, a szívműködésre, a vesékre és az emésztőszervekre. Gondolnunk kell arra is, hogy a dohányfüst karcinogén, azaz rákos megbetegedést előidéző anyagokat is tartalmaz. A nikotin káros hatással van a nők és a férfiak, de főleg a fejlődő fiatalok szervezetére. A dohányosok hajlama a megbetegedésre, sőt elhalálozásuk aránya is sokkal nagyobb, mint a nemdohányzók esetében. Például a 45-54 évesek korosztályában 43 százalékkal több az elhalálozás a dohányzóknál, mint a nemdohányzóknál, háromszor gyakoribb a szívinfarktus, hatszor több a gyomorfekély és tíz-tizenkétszer több a tüdőrák. Évente több mint 150 ezer ember hal meg a világon tüdőrákban és ebben fő szerepe van a nikotinnak. Jelenleg több férfi hal meg tüdőrákban, mint nő, de sajnos, a dohányzó nők száma gyors iramban nő, s ami a legsajnálatosabb, a fiatalkorúak körében szinte általános szokássá vált. A légcsőhurut is nagyon veszélyes betegség. Az utóbbi időben egyre gyakoribb, persze ebben a környezetszennyeződés is szerepet játszik. Ezért azt tanácsoljuk, hogy ha valaki hosszabb ideig köhög, hagyja abba azonnal a dohányzást s kérjen beutalót a szakorvoshoz, addig, amíg nem késő. A nikotin rongálja a szívizmot, gyorsítja a szív munkáját - ritmusát - ezzel emelkedik a vérnyomás. Elősegíti az érelmeszesedést, a trombózisok képződését. A szív idegrendszere is szenved, ezáltal szívritmuszavarok állnak be, ami gyakran szívinfarktussal is jár. A nikotin károsan befolyásolja a gyomorsavképződést, nehezíti az emésztést, csökkenti a gyomorfalak vérellátását, étvágytalanságot okoz. A gyomor- és vékonybélfekély g dohányosok gyakori betegsége. A szenvedélyes dohányos férfiak körében szexuális impotencia is előfordulhat. A nikotin látászavarokat is okozhat, ugyanis akadályozza a szem alkalmazkodóképességét Veszélyes a pipázás és a szivarozás is? A pipázás és a szivarozás egy bizonyos szempontból kevésbé veszélyes, mint a cigarettázás, mivel a pipa és a szivar füstjét nem szívjuk oly gyakran tüdőre. Gondolnunk kell viszont arra, hogy pipázáskor és szivarozáskor is dohányfüst keletkezik, s ez mérgező. A cigaretta csikkje, vagyis az a része, amely nem ég el, szűrőként szerepel. Ezért a cigaretta első fele nem olyan ártalmas, mint a többi része. Ha már dohányzunk, a cigarettát csak félig szívjuk el, a másik felét dobjuk el. Hogyan szokjunk le a dohányzásról? Mint minden rossz szokásról, erről is le lehet szokni. Fontoljuk meg a dohányzás káros következményeit. A leszokás fő feltétele az erős akarat. Nincs jogunk arra, hogy tudatosan veszélyeztessük egészségünket, ártsunk környezetünknek, nem is beszélve arról, hogy a dohányzás nem olcsó dolog. A legtöbb dohányos tudatosítja, hogy zavarja nemdohányzó családtagjait, munkatársait, sőt őket is passzív dohányzásra kényszeríti. Óvjuk és saját példánkkal védjük a fiatalokat, terhes anyákat, de minden embertársunkat is a nikotinártalomtól. A dohányzásról, ha elég erősek vagyunk, egyszerre szokjunk le. A cigaretta helyett rágjunk rágógumit. Nem ajánlom, hogy a cigarettát cukorkával, keksszel, vagy csokoládéval pótoljuk, mivel hirtelen elhízhatunk és ez sokszor „ok“ arra, hogy ismét dohányozni kezdünk. Ha valaki saját erejéből nem tud leszokni a dohányzásról, keresse fel az illetékes orvosokat, tanácsadókat, ahol bizonyára hasznos gyakorlati útmutatást, tanácsokat kapnak. Dr. RÉPÁSSY BÉLA ÚJ SZÚ 4 1983. VI. 10.
