Új Szó, 1983. június (36. évfolyam, 127-152. szám)
1983-06-06 / 131. szám, hétfő
A bratislavai Egyetemi Könyvtár, melynek hatásköre egész Szlovákia területére kiterjed, igen szerteágazó tevékenységet folytat. Az alapvető könyvtári munkákon kívül, mint amilyen a többi között a könyvkölcsönzés, a könyvtárközi szolgáltató tevékenység, a könyvállomány védelme és állandó gyarapítása, a katalogizálás, a bibliográfiai, dokumentációs és tájékoztató tevékenység, a könyv- és folyóiratkia- dás, a metodikai munka, a tudományos kutatás stb. figyelemre méltó kiállító tevékenységet is végez. Teszi ezt azzal a meggyőződéssel, hogy a könyv-, folyóirat-, plakát- és hanglemezkiállítás az ismeretátadás egyik hatásos formája. Milyen jellegű kiállításokról is van szó? A könyvtár rendszeresen kiállítja az állományába bekerülő politikai és társadalomtudományi irodalmat, a hazánk területén és külföldön kiadott könyvújdonságokat, kiállításokat rendez a jelentősebb évfordulók, neves politikusok, tudósok, írók, művészek jubileuma alkalmából. (Az ilyen jellegű kiállítások közül említést érdemel a Marx Károly halálának és Jaroslav Hašek születésének 100. évfordulója alkalmából megrendezett könyv- és dokumentumkiállítás.) Januártól márciusig három nagyobb és több kisebb (köztük számos tematikus) kiállítást rendezett az Egyetemi Könyvtár. A Győzelmes Február 35. évfordulója tiszteletére nagyszabású kiállításra került sor 1948 Februárja a csehszlovák bibliográfiában címmel. A február 22. és március 11. között megrendezett kiállításon 320 könyvet mutattak be, s a kiállított müveket mintegy 2200 látogató tekintette meg. Azonfelül kisebb szemléken bemutatta azokat a politikai könyvújdonságokat, amelyekben a szerzők Február problematikáját és a szocializmus 1948 utáni fejlődését dolgozták fel. (A könyvtár illetékes osztálya egyébként az évfordulóra készítette az 1948 februárja. A csehszlovák bibliográfiák bibliográfiája 1948- 1982 című publikációt is.) Ugyancsak február folyamán került sor - Szlovákiában első ízben - a vietnami könyvkiállításra. E kiállításnak az volt az elsődleges célja, hogy a diákifjúság képet alkosson a baráti Vietnami Szocialista Köztársaság nemrégiben megindított könyvkiadásáról, a vietnami könyvkultúra és nyomda- technika fejlődéséről. Ezen a kiállításon körülbelül 580 vietnami, francia és angol nyelven megjelent könyvet láthattak az érdeklődők. A könyvhónapban - március 17. és 31. között - könyvritkaságokat mutattak be. Az Egyetemi Könyvtár állományából 67, XVI. századbeli szláv nyelvű ősnyomtatványt válogattak és állítottak ki a könyvtár szakemberei. römbei András A csehszlovákiai magyar irodalom 1945-1980, Lé- nárd F. A gondolkodás hétköznapjai, Váriné Szilágyi I. Fiatal értelmiségiek a pályán, Székácsné Vida M. A művészeti nevelés hatás- rendszere, Lukács György Napló - Tagebuch (1910-1911), Domb- rádi L. A magyar gazdaság és a hadfelszerelés 1938-1944 című könyve, azonfelül számos értékes szótárt, kézikönyvet és lexikont. A magyar tudományos irodalom májusi kiállításán a könyvek mellett 58 magyar és idegen nyelvű' szakperiodika is látható volt (köztük például az Archeológiái Értesítő, az Építés-Építészettudomány, a Művészettörténeti Értesítő, az Ars Hungarica, a Studia Slovaca, az Acta Medica stb.). Június 1-én a szovjet tudományos irodalom kiállítása nyílt meg VILÁGKÖNYVTÁR Kiállítások az Egyetemi Könyvtárban Nagy visszhangja volt az április 16. és 22. között megrendezett magyar könyvkiállításnak, melyen mintegy 600 kiadvány segítségével áttekintést adtak a legtekintélyesebb magyarországi könyvkiadók, a Kossuth, a Szépirodalmi, a Magvető, az Európa Kiadó és a Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó tevékenységéről, az utóbbi két- három esztendő magyar irodalmáról. Ezt a kiállítást az SÚKK (Szlovák Kiadói Főigazgatóság) és az Artia könyvkülkereskedelmi vállalat rendezte a budapesti Kultúra külkereskedelmi vállalattal együttműködve. El kell mondanunk, hogy az ilyen átfogó jellegű kiállítások kölcsönösek. Kétévenként egyszer Magyarországon tartanak csehszlovák könyvbemutatót, egyszer Csehszlovákiában magyar könyvszemlét. Május 12. és 19. között Magyar tudományos irodalom címmel az Egyetemi Könyvtár és a Veda, a Szlovák Tudományos Akadémia kiadója közös rendezésében tekinthettünk meg - eladással egybekötött - könyvkiállítást. A kiállításon mintegy 450 tudományos könyvet mutattak be a budapesti Akadémiai Kiadónál az utóbbi három esztendőben megjelent publikációkból. Többek között olyan műveket láthattunk, mint például Bojtár Endre A szláv strukturalizmus az irodalomtudományban, Sziklay László A szlovák irodalom története; Az ifjú Hviezdoslav, Göa bratislavai Egyetemi Könyvtárban, annak a megállapodásnak a keretében, melyet a szovjet Na- uka, a Szovjet Tudományos Akadémia kiadója és a Veda kiadó kötött évekkel ezelőtt. A kiállításon 500 tudományos művel és több szakfolyóirattal ismerkedhetnek meg az érdeklődők. A bemutatott könyvek csaknem minden tudományágat felölelnek. Érdekessége a kiállításnak, hogy a könyveket a Nauka kiadó ez Egyetemi Könyvtárra hagyományozza. így jár el a csehszlovák fél is a Szovjetunióban. A két ország kétévenként rendez kölcsönös tudományos könyvkiállításokat Moszkvában, Bratislavában és Prágában. A szovjet tudományos irodalom kiállítása után a kubai könyvgrafikát szándékszik bemutatni a könyvtár. Októberben pedig a lengyel tudo- j mányos irodalom legújabb termését mutatja be a két érdekelt könyvkiadóval együttműködve. Az Egyetemi Könyvtár ezenkívül az NDK-beli és a bolgár tudományos irodalmat is rendszeresen bemutatja. Kézenfekvő, hogy a könyvkiállítások rendezésével dicséretes és hasznos munkát végez az Egyetemi Könyvtár és sokban hozzájárul a baráti szocialista országok irodalmának, tudományos életének és egész kultúrájának a mélyebb megismertetéséhez. KÖVESDI JÁNOS „Ablak a világra“ Egy hatalmas hirdetőtáblán olvastam a címben idézett szállóigét, amely alatt könyvkiállítást és gyermekek készítette könyvillusztrációk kiállítását hirdettek az idei Dunamenti Tavaszon. A rendezők igyekeztek formát adni mindannak, amit évközben a gyermek- könyvről különböző fórumokon elmondanak, a sajtóban leírnak. Nem állíthatjuk, hogy Dél-Szlo- vákia könyvtáraiban, művelődési házaiban nem kapna helyet a gyermekkönyv, és ezzel együtt azt sem mondhatjuk, hogy az olvasóvá nevelés sok energiát, időt kívánó folyamata nem valósulna meg. Számos városban, faluban rendszeresen tartanak rendhagyó irodalmi órákat, mesedélutánokat, író-olvasó találkozókat, amelyeken a gyermekek figyelmét próbálják a könyvre terelni. Szükség van erre, hiszen a közvetlen élményt nem adó, s éppen ezért a gyermeki fantáziát korcsosító televíziós mesék, filmtörténetek korában fontos az alkotó fantázia megőrzése. Megőrzésről beszélek, hiszen ez a gyermekeknél eredendően megvan. Ezért is jelentett örömet, hogy a legfiatalabb csehszlovákiai magyar kulturális rendezvényen fontos helyet kapott az írott szó, i a benne szárnyrakelő gondolat, a tartalmas játék, amely így együtt élt a színpadi játékkal, a varázslatos bábokkal. Legszembetűnőbb volt ez a Fürge Irkában, amely cikkeinek többségével a gyermekeket szolgálta. Milan Rúfus szép üzenete, Veöres Sándor fesztivál-jeligeként ható verse és csehszlovákiai magyar írók, költők művei kötötték le a figyelmüket. Aligha keltettek azonban pedagógiailag pozitív hatást az egyes csoportok szerepléséről kutyafuttában leírt mini-recenziók. A Fürge Irka (a címe is utal rá) a gyermekeknek készül, éppen ezért nem a legjobb fórum arra, hogy gyermek-kisszínpado- kat, -bábegyütteseket bíráljanak nyilvánosságra vágyó felnőttek. Az öröm, a játék, a mese és a barátság fóruma kell hogy legyen ez a fesztiválújság. A rendező pedagógusok tévedéseit ne a gyermekek közötti rivalizálást felszító módon bíráljuk. Még nem született I meg az a nevelésközpontú pedagógiai rendszer, amely az egészségtelen rivalizálásra úgy építene, hogy egy időben, azonos helyszínen, egymás mellett nyilvánosság elé álló gyermeki kisközösségeket (színjátszó csoport, kisszínpad, bábegyüttes) esetenként porig sújtana és egekig magasztalna. Legyen „ablak a világra“ a könyv, legyen gyermeki örömet szerző; legyen ilyen hatású minden írott szó. Nemcsak a könyvformát öltött gondolat építsen, de a sokszorosított betűk se szomo- rítsanak el senkit. Megsemmisítő ereje lehet az írott szónak, ugyanakkor teremteni is lehet vele. Különösen, ha azt gyermekek olvassák. Ezt legszebben azok a rajzok bizonyítják, amelyeket a Városi Művelődési Ház emeletén láthattunk. Értő felnőttek elemző tollára, gyermeki képzelóeróvel megáldott írók esz- széibe kívánkozók az ott látottak. A könyvsátor, a könyvárusítás, a dedikálás egy-egy szép színfoltja volt a Dunamenti Tavasznak. Kár, hogy az utolsó két napon már csak alig egy tucat könyvet (többsége ifjúsági regény) kínáltak eladásra. Pedig éppen az utolsó napon megrendezett bábjátékot tekintették meg tömegesen a kisebb gyerekek... (d_n) • Ny. V. Gogol orosz író születésének 175. évfordulójára nyitják meg azt az emlékházat, amelyet egy ukrán falucskában létesítenek. Gogol ott töltötte gyermekkorát is ifjú éveit. A múzeumban terjedelmes anyagot gyűjtenek össze a nagy író életéről és müveiről. • Hamburg-Eppendorfi Ernst Thälmann emlékházban nemrég megnyitották a neves német forradalmár könyvtárát és levéltárát. A két helyiségben több mint tízezer kötetet és különböző dokumentumokat gyűjtöttek össze. Közöttük olyan értékes könyvek is találhatók, mint Marx, Engels és Lenin müveinek első kiadásai, amelyeket sikerült megmenteni a nácik pusztítása elől. A könyveket és a dokumentumokat elsősorban a hamburgi polgárok adták közre, akik hozzájárultak az emlékház létesítéséhez is. • Kiadatlan Proust-kéziratok jelentek meg nemrégiben Egy reggel Guermantes hercegnőnél címen a párizsi Gallimard kiadó gondozásában. 1960-ban számos anyag került az iró örököseitől a francia állam tulajdonába, közöttük első látásra érdektelennek vélt papírhalmok. A kutatók azonban meglepetten fedezték fel, hogy előkerült A megtalált idő (Az elveszett idő című regényfolyam utolsó része) eredeti változata. • Armand Lanoux, Goncourt- díjas író hetvenéves korában Párizsban elhunyt. 1969 óta tagja a Goncourt-fivérek Akadémiájának. Életművének darabjait számos nemzetközi elismerésben is részesítették, 1956-ban háborús emlékirataiért megkapta az Inte- rallie díjat. • Alekszej Tolsztoj orosz író születésének 100. évfordulója alkalmából Moszkvában kiadják összegyűjtött műveinek utolsó kötetét. A tízkötetes életmű-sorozat mellett számos egyedi kiadásra is sor került. A centenárium alkalmából Moszkvában, Leningrádban, Taskentben és Kujbisévben emlékünnepségeket tartottak, ahol méltatták jelentős irodalmi érdemeit. • A moszkvai Mezsdunarodna- ja Knyiga idén több mint 1500 különböző kiállítást és találkozót rendez a világ több országában. Többek között résztvesz a frankfurti, a milánói, a düsseldorfi és az athéni nemzetközi könyvvásárokon. Az intézmény számos külföldi kiadóval gyümölcsöző kapcsolatokat ápol. Jelenleg több mint 25 ezer művet kínál külföldi partnereinek. • Kubában folyamatosan megjelentetik Jósé Marti (1853-1895) író, forradalmár és szabadságharcos életművét. Az első kötetet még az idén kiadják. Új könyvek Jakab István: Nyelvünk és mi désének és poklokra szállásának lehet tanúja. Holan lírája az olvasót az olykor könyörtelenül pőrére meztelenített realitás s a látomássá magasztosult testi-lelki állapotok tartományaiba vezeti. E jelen válogatás a teljes életmű keresztmetszete kíván lenni. Jakab Istvánt nem kell bemutatnunk az olvasóknak. Nemcsak cikkei és előadásai tették ismertté a nevét, hanem a közelmúltban megjelent két nyelvművelő könyv is: a Hogy is mondjuk? című gyűjtemény, melynek ó volt az összeállítója és egyik szerzője, valamint a Nyelvünkről nyelvünkért című önálló kötete. Új nyelvművelő könyvének első részében Jakab István azokat az írásait, jegyzeteit foglalta össze, melyek a napi sajtóban jelentek meg, vagy pedig a Csehszlovák Rádió magyar nyelvművelő műsorában hangzottak el. A glossza- szerű írások jól átgondolt szerkezeti rendben követik egymást, az alfejezetek az olvasó elé rajzolják a nyelvi, nyelvhasználati problémáknak azokat a csomópontjait, melyekre a szerző figyelme elsősorban irányul. A könyv második része a csehszlovákiai magyar nyelvművelő irodalom alapvető tanulmánya. Elemez, rendszert alkot, hibatipológiát állít fel, kijelöli a feladatokat. Vladimír Holan: Éjszaka Hamlettel A néhány éve elhunyt Vladimír Holan a huszadik századi cseh költészet talán legérdekesebb alakja. Bonyolult belső világa azonban próbára teszi az olvasót: a sokszor érthetetlennek, egzisztencialistának mondott verstájakon nem könnyű, de annál élvezetesebb a kalandozás. Aki nekivág a holani világnak, egy tisztaságért, humánumért perelő, az emberi lét- és tudatformák elkorcsosulását ostorozó lélek mennyekig emelkeFrantišek Hečko: Vörös bor František Hečko a felszabadulás utáni szlovák próza kiemelkedő alakja (1905-1960). Főbb művei: Vörös bor, Falu a hegyek közt, Szent sötétség. A Vörös bor a Habdža család három évtizedes krónikájának tükrében a szlovák falu, a nyugatszlovákiai parasztság munkával, szenvedéssel és nyomorral, szenvedélyekkel, reményekkel és bukásokkal teli életét örökíti meg a Monarchia alkonyán és az új köztársaság születését követő tíz esztendőben. ÚJ SZÚ 4 1983. VI. 6.
