Új Szó, 1983. június (36. évfolyam, 127-152. szám)

1983-06-01 / 127. szám, szerda

ÚJ szú 3 1983. VI. 1. Salvador A HAZAFIAK UJ OFFENZIVÁJA VÁLASZ A FOKOZÓDÓ AMERIKAI BEAVATKOZÁSRA (ČSTK) - A Farabundo Marti Nemzeti Felszabadítási Front a hét elején széles körű hadműve­leteket kezdett Salvador keleti ré­szében. Ezek az akciók részét képezik annak az új offenzívá- nak, amellyel a hazafiak az Egye­sült Államok fokozott salvadori be­avatkozására válaszolnak. A Ra­dio Venceremos közölte, hogy a partizánegységeknek súlyos harcok után sikerült elfoglalniuk Morazan tartományban a straté­giai fontosságú Jocoro várost. Ez­zel az akciójukkal a hazafiak ellen­őrzésük alá vonták a San Salva­dortól a hondurasi határ felé húzó­dó fontos autópályát. A partizánok ugyanebben a tartományban elfog­lalták Divisadero várost is. Mora­zan középső részében az FMLN egységei harcot indítottak egy fon­tos katonai távközlőállomás ellen, amely rádióadásokat és a népelle­nes rezsim távíró és telefonössze­köttetéseit biztosítja. Rendkívüli állapot Peruban (ČSTK) - Fernando Belaunde Terry perui államfő rendkívüli álla­potot rendelt el országa egész területén. A limai kormány nyilat­kozata szerint az intézkedés a ter­roristák ellen irányul, akik ismételt szabotázsakcióikkal veszélyezte­tik a közrendet és a nemzetgazda­ságot. A jelenlegi perui kormány első­ízben rendelt el szükségállapotot országos érvénnyel. Eddig csak Ayacucho tartományban vezették be, ahol az ún. Fényes ösvény szélsőbaloldali maoista szervezet terroristái ellen kétezer kormány­katonát vezényeltek ki. A mostani döntést az államfő három nappal azután hozta meg, hogy a szerve­zet Limában bombarobbanások sorozatával rongálta meg a vil­lanyvezetékeket. Limában a fe­szültség tovább fokozódott egy robbanóanyaggyárban bekövet­kezett explózió után. Ennek oka egyelőre nem ismert, de a rendőr­ség az említett terrorszervezettel hozza összefüggésbe. A közép-amerikai térség külügyminiszterei rövidesen ismét összeülnek (ČSTK) - Panamában befeje­ződött Mexikó, Kolumbia, Vene­zuela, és Panama (az ún. Conta- dora-csoport), valamint Nicara­gua, Costa Rica, Honduras, Gua­temala és Salvador külügymi­nisztereinek tanácskozása. A résztvevők a Közép-Ameri ká­ban kialakult feszült helyzet meg­oldásának lehetőségeiről folytat­tak eszmecserét. A záróközlemény szerint a mi­niszterek nyílt párbeszédet folytat­tak. Különös jelentősége volt an­Légitérsértés (ČSTK) - Két felségjel nélküli repülőgép megsértette Mozambik légiterét. Az egyik északnyugatról közelítette meg Maputót és átre­pült Matola előváros fölött, amely május 23-án a dél-afrikai légierő támadásának célpontja volt. Rö­viddel ezután hatolt be az ország légiterébe a másik repülőgép. Mivel a gépek személyzete nem vette figyelembe a többszöri fel­szólítást, hogy igazolják magukat, a mozambiki légelhárítás tüzet nyitott. Az egyik repülőgépet lelőt­ték, a másik déli irányban elmene­kült. nak, hogy kollégáik jelenlétében tárgyalt egymással Miguel ď Es- coto nicaraguai és Edgard Paz Barnika hondurasi külügyminisz­ter a két ország között fennálló problémákról. A kilenc külügyminiszter megál­lapodott abban, hogy alaposab­ban át kell tanulmányozni a kö- zép-amerikai válság megoldására irányuló javaslatokat és megfele­lőbb eljárást kell keresni néhány probléma megvitatására. A ta­nácskozás résztvevői elhatároz­ták, hogy a közeljövőben ismét összeülnek. A külügyminiszterek technikai csoportot hoztak létre, amelyben a kilenc ország képviselői lesznek jelen. A szerv feladata hogy a fele­ket érdeklő kérdéseket össze­gyűjtse, s javaslatot tegyen megvi­tatásukra. A panamai tanácskozáson meghallgatták a Contadora-cso- port megfigyelői bizottságának je­lentését Costa Rica és Nicaragua határ menti térségeiben tett útjá­ról. Ezzel összefüggésben megál­lapodtak abban, hogy a bizottság továbbra is tanácsadó szervként fog működni a határproblémák megoldását illetően. A Libanon elleni agresszió első évfordulója Tömeges háborúellenes akciók Izraelben (ČSTK) - Izraelben terjed a li­banoni háború elleni mozgalom. Begin kormányfő hivatala előtt azok az anyák tüntettek, akiknek fiai a szomszédos országban van­nak. Erősödnek azonban a szer­vezett, tömeges háborúellenes fellépések is, melyek kezdemé­nyezője a Békét most! mozga­lom. A Libanon elleni agresszió első évfordulóján a mozgalom bé­kemenetet szervezett Izrael észa­ki határaitól Tel Avivba. A béke­menet többségében fiatal résztve­vői Haifában békenagygyűlést rendeztek. Háborúellenes tüntetés volt Tel Avivban is egy másik bé­keszervezet rendezésében. En­nek képviselője, Matti Pelled szol­gálaton kívüli tábornok a nagygyű­lésen mondott beszédében hang­súlyozta, hogy kudarcot vallott a Libanon elleni invázió fő célja - a PFSZ politikai likvidálása. Sanem-Belvaux luxemburgi város mellett az ország militarizálása ellen tiltakoztak a napokban. A háborúellenes felvonulás résztvevői elítélték a NATO fegyverkezési terveit, s azt, hogy a város közelé­ben amerikai lőszerraktárat építenek. (ČSTK-felvétel) Brit békeaktivisták letartóztatása (ČSTK) -'Az Upper Heyfordban levő amerikai légitámaszpontot tegnap több mint 300 brit rendőr vette körül, hogy megakadályozza a nukleáris fegyverkezés ellenzőinek tiltakozó akcióját. Az első hírek szerint mintegy 30 embert letartóztattak. A nukleáris leszerelésért küzdő szervezet aktivistái négynapos tiltako­zó akciót akartak tartani a támaszpont mellett, melyen a tervek szerint egész Nagy-Britanniából ezrek vettek volna részt A támaszponton 71 darab F-11-es amerikai nukleáris bombázórepülőgép állomásozik, s ezek egy része tartósan harci készültségben van. A támasz­pontot most bővítik és rövid időn belül elhelyezik itt az EF-111 típusú repülő­gépeket is, amelyeket a legkorszerűbb berendezésekkel látnak el az „ellensé­ges“ radarok zavarására. A rakétakérdés háttérbe szorította a gazdasági gondokat AZ AMERIKAI ELNÖKNEK MINIMÁLIS ENGEDMÉNYEK FEJÉBEN SIKERÜLT MEGSZEREZNIE SZÖVETSÉGESEI TÁMOGATÁSÁT A MILITARISTA TERVEKHEZ (ČSTK) - A hét legfejlettebb tőkés ország vezetői williamsburgi tanácskozásuk befejeztével zárónyilatkozatot adtak ki országaik gazda­ságpolitikájáról. Az USA, Nagy-Britannia, Franciaország, az NSZK, Olaszország, Kanada és Japán állam- illetve kormányfői a dokumen­tumban azt ígérik, hogy közösen lépnek fel a gazdasági válság ellen, hogy új munkaalkalmat teremtenek és fellendülést remélnek. A felvételen a Tel Avivba tartó békemenet résztvevőinek egy csoportja látható. (Telefoto-ČSTK) Provokatív hadgyakorlat a Karib-tengeren (ČSTK) - Az amerikai száraz­földi csapatok, a légierő és a hadi- tengerészet egységei a Karib-ten­geren kedden megkezdték Uni­versal Trek ’83 fedőnevű hadgya­korlatukat. A Pentagon közlemé­nye szerint a gyakorlat célja „javí­tani az USA fegyveres erőinek harci készültségét a térségben“. A hadgyakorlaton 6 ezer katona vesz részt, s ezek 50 százaléka tartalékos. A karibi térség államainak bé­keszervezetei, vallási és más szervezetei elítélték a hadgyakor­latot és ugyanakkor támogatásuk­ról biztosították Grenada javasla­tát, hogy a Karib-tengert nyilvá­nítsák békeövezetté. Korszerűsítik a spanyol légierőt (ČSTK) - Spanyolország 72 darab F-18A típusú vadászbombázót vá­sárol az Egyesült Államoktól a légierő korszerűsítési programjának kereté­ben. Ezt González miniszterelnök je­lentette be latin-amerikai körútja előtt. Eredetileg 84 ilyen gépet akart vásá­rolni Spanyolország, ám takarékossági okokból számukat csökkentették. Nem kizárt azonban, hogy a jövőben a két fél újabb megállapodást köt további repülőgépek vásárlásáról. A spanyol légierő korszerűsítésének programja hozzávetőleg 3 milliárd dollárt emészt fel. Büntetésből bumeráng (ČSTK) - Az Egyesült Államok gaz­dasági „szankciói“ a Szovjetunió ellen azt a veszélyt rejtik magukoan, hogy bumerángként épp az USA-ra ütnek vissza. Ezt állapítja meg az a jelentés, amelyet az amerikai kongresszus kö­zös gazdasági bizottsága a szovjet gazdaság helyzetéről készített. A do­kumentum szerzői arra figyelmeztet­nek, hogy a Nyugatot „komoly károk“ érhetik, ha a Szovjetuniót különböző diszkriminációs korlátokkal akarja megbüntetni“. A dokumentum cáfolja a szovjet gazdaság állítólagos rossz helyzetéről szóló állításokat. ge azonban nem abban rejlik, hogy azon a gazdasági fellendü­lésről hangzottak el ígéretek. A legfontosabb körülmény az, hogy a résztvevők negatívan vi­szonyulnak az európai nukleá­ris fegyverek korlátozásáról szóló tárgyalásokhoz. Az mellé­kes, hogy az egyes országok az USA nyomása alatt vagy saját el­határozásukból helyezkedtek ilyen álláspontra. Tény, hogy a résztve­vők egyértelműen támogatták az Egyesült Államokat, amely kész el­helyezni Nyugat-Európában új kö­zepes hatótávolságú rakétáit. Nem fér kétség ahhoz, hogy ez rendkívül veszélyes állásfogla­lás, amely tovább rontja a nem­zetközi helyzetet. Ezen nem vál­toztatnak az államfők és a minisz­terelnökök békéről, tárgyalási és leszerelési készségről szóló hang­zatos szavai sem. A tőkés csúcstalálkozó résztve­vői tegnap utaztak el Williams- burgből. Nyugati lapok a „hetek“ tanácskozásáról A nemzetközi sajtó nagy teret szentel a williamsburgi csúcstalál­kozónak. Ezúttal nyugati lapok vé­leményét fűzzük csokorba. BONN - A Frankfurter Rund­schau tegnapi kommentárjában bí­rálja a csúcstalálkozón elfogadott katonai-politikai nyilatkozatot és azt a Reagan által meghirdetett lázas fegyverkezési politika támo­gatásaként értékeli. Az Unsere Zeit, a Német KP lapja megállapít­ja: az értekezleten nem annyira a munkanélküliek millióiról, mint inkább az új amerikai rakéták nyu­gat-európai telepítéséről volt szó. Williamsburg célja az volt, hogy egyesítse a Nyugatot e rakéták kérdésében, tekintet nélkül a NA­TO fegyverkezési tervei ellen tilta­kozó békemozgalmakra. PÁRIZS - A francia lapok is felteszik a kérdést: mit akar jelen­teni a rakétatelepítés tényét meg­erősítő politikai nyilatkozat? A pá­rizsi sajtó ugyanakkor felhívja a fi­gyelmet arra a körülményre, hogy a „hetek“ rendszeres évi csúcsta­lálkozójukon elsősorban gazdasá­gi problémákkal szoktak foglalkoz­ni, s az USA kezdeményezése egy ilyen dokumentum elfogadá­sára meglepte a résztvevőket. Ar­ra is rámutat, hogy Japán nem tagja a NATO-nak és Franciaor­szág nem tagja a tömb katonai szervezetének. A Le Monde ezt írja: a politikai dokumentum ellent­mond annak a francia koncepció­nak, mely szerint Williamsburgnek a gazdasági kérdések fórumává kellett volna válnia. A hetek csúcs- találkozói jó úton vannak afelé, hogy valamiféle „szuperatlanti“ intézménnyé alakuljanak, amely­ben az USA játsza az első hege­dűs szerepét. A Le Monde továb­bá Franciaország helyzetével fog­lalkozik, s megállapítja, hogy Mit­terrand elnök és Cheysson kül­ügyminiszter „fenntartásai“ ellenére tulajdonképpen Párizs teljes jogú tagja a NATO-nak. BRÜSSZEL - A belga sajtó ugyancsak csalódottságának adott hangot. A La Libre Belgi- gue szerint a williamsburgi csúcs eredményeivel a legin­kább Washington lehet elége­dett, mivel Reagan elnöknek mi­nimális gazdasági engedmé­nyek fejében sikerült megsze­rezni a partnerek támogatását Washington fegyverkezési ter­veihez. A Le Drepeau Rouge szintén aggasztónak tartja, hogy gazdasági kérdések helyett az ál­lam* és kormányfők az idő na­gyobb részét a Kelet és a Nyugat közötti katonai problémáknak szentelték. A belga rádió arra a körülményre híva fel a figyelmet, hogy a tőkés csúcsértekezletek történelmében első ízben fordítot­tak ekkora figyelmet katonai kér­désekre. NATO-üléssorozat Brüsszelben Weinberger bonni eszmecseréi (ČSTK) - Brüsszelben tegnap ülést tartott a NATO ún. európai csoportja, amely a tömb nyugat­európai tagállamainak hadügymi­nisztereit foglalja magában (Fran­ciaország és Izland nélkül). Ezzel kezdetét vette az észak-atlanti szövetség vezető szerveinek szo­kásos tavaszi üléssorozata. Az európai csoport tanácskozásának célja a NATO nyugat-európai tag­országai álláspontjának egyezte­tése a tömb katonai tervező bi­zottságának ugyancsak Brüsz- szelben ma kezdődő ülése előtt. Bemard Rogers tábornok, a NATO európai erőinek főpa­rancsnoka a brüsszeli La Libre Belgique című lapban tegnap megjelent nyilatkozatában azt ál­lítja, hogy az európai békét csak a Nyugat katonai potenciáljának további erősítésével lehet megő­rizni. Az interjúban, amelyet nem véletlenül időzítettek a NATO csúcsszerveinek tanácskozásso­rozata elé, Rogers ismét arról akarta meggyőzni a belga közvé­leményt, hogy az országnak bo­nyolult gazdasági helyzete ellené­re áldozatokat kell hoznia a „nyu­gati civilizáció védelméért“. Caspar Weinberger amerikai hadügyminiszter bonni eszmecse­réi megerősítették, hogy a genfi tárgyalások ellenére az NSZK-ban - az USA nyomására - már gyors iramban folynak az előkészüle­tek az új közepes hatótávolságú rakéták telepítésére. Weinberger és nyugatnémet kollégája, Manf­red Wörner közös sajtókonferen­ciáján ismételten megerősítette, hogy Bonn és Washington „idő­ben“ végrehajtja a NATO fegy­verkezési terveit. Ez tehát a háromnapos zárt ajtók mögötti tanácskozás egyik eredménye. Csakogy az állam- és kormányfők minden évben kiad­nak ilyen nyilatkozatot, ám a kitű­zött célokat még egyszer sem si­került megvalósítani. A fellendülés időszaka nem érkezett el, a mun­kanélküliek száma tovább nő, s csupán a gazdasági visszaesést sikerült lassítani. Együttműködés helyett a vezető tőkés államok egymás kárára igyekeztek megol­dani poroblémáikat. Ez különösen az Egyesült Államokra érvényes. A williamsburgi csúcs jelentősé-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents