Új Szó, 1983. június (36. évfolyam, 127-152. szám)

1983-06-23 / 146. szám, csütörtök

A CSKP Központi Bizottsága 8. ülésének vitája JOSEF KRÁL elvtársnak, a CSKP KB tagjának, a Sigma Hranice szerszámlakatosának felszólalása Termelési feladatainkat nem oldhatjuk meg a tudományos-műszaki fejlesztés nélkül, beleértve ebbe az összes munka­helyet. A termelés további hatékony fej­lesztését csakis a tudomány és a techni­ka teszi lehetővé összekapcsolva a dol­gozók alkotó kezdeményezésével. Teljes mértékben egyetértek Jakeš elvtárssal, aki a központi bizottság be­számolójában hangsúlyozta, mit kell a pártnak és minden egyes tagnak tennie a XVI. pártkongresszusnak a tudomá­nyos-műszaki fejlesztéssel kapcsolatos határozatai teljesítéséért. A hranicei Sigma Konszernvállalat tár­sult szocialista munkabrigádjának va­gyok a vezetője. Brigádunk munkája na­gyon szoros kapcsolatban áll a műszaki fejlesztéssel. Jelentős haladást értünk el azáltal, hogy nagyon aktívan együttmű­ködünk a konstrukcióval és a technológi­ával s így munkásaink rátermettségét és tudását összekapcsoljuk a műszaki szak­emberek tapasztalataival és az elmélet­tel. A brigádban többször tanácskoztunk arról, hogyan növelhetnénk a műszaki fejlesztés hatékonyságát, hogy közvetle­nül befolyásolja a termelési folyamat, a konstrukció és technológia javítását, a műszaki színvonalat és termékeink használati értékét. Véleményem szerint a középszintű műszaki kádereknek bátrabban kell vál­lalniuk az egészséges kockázatot, job­ban kell ismerniük a nemzetközi fejlő­dést, hogy azt gyorsabban applikálhas­sák nálunk. A konstruktőröket érdekeltté kell tenni abban, hogy termékeinket jól tudjuk értékesíteni a külföldi piacokon. Minden termék mögött egy konkrét sze­mélynek kell állnia, aki kollektívájával együtt fejleszti ezt a terméket. Vállalatunknál kidolgozták a tudomá- nyos-műszaki fejlesztés irányításának tö­kéletesítésére vonatkozó elveket. Esze­rint egy-egy feladat megoldásáért egy csoport felelős. Az alkotó dolgozók gaz­dasági érdekeltségének növelése érde­kében külön jutalmat kaphatnak a feladat- megoldás műszaki-gazdasági színvo­nalától és időtartamától függően. Ha megtartják a műszaki-gazdasági mutató­kat, illetve a meghatározottnál jobbakat érnek el, a jutalmat elosztják a csoport tagjai között. Amennyiben nem érik el a mutatókat, és nem tartják meg a határ­időket, jutalmat nem kapnak. Továbbá a jutalmazásban nagyobb differenciádét vezettünk be, mivel a gya­korlat azt mutatja, hogy a technikusoknak mintegy 20 százaléka tudja érvényesíteni saját gondolatait az innovációs folyama­tokban. Elsősorban az ilyen dolgozókat bízzák meg az egyes feladatok megoldá­A Pardubicei Vegyészeti-Technológiai Főiskola a vegyipar fontos központjában működik. Ebben a városban van az Uni- chem vezérigazgatósága, a Synthesia Kelet-csehországi Vegyipari Művek, há­rom kutatóintézet, egy mérnöki-tervező intézet, két kereskedelmi szervezet. Mindez relatíve jó feltételeket teremt a hatékony együttműködéshez, a terme­lés és a kutatás szerves kapcsolatához. Az évzáró taggyűléseken és konferenciá­kon értékeltük, hogyan nyilvánulnak meg a kedvező feltételek a műszaki politiká­ban, meggyorsítják-e a tudományos-mű­szaki fejlődést és hatékony alkalmazását a gyakorlatban. Az eredményekkel nem lehetünk elégedettek. Az említett intéz­ményekben az utóbbi években sokszor foglalkoztunk a tudományos-műszaki fej­lődéssel, több intézkedést hoztunk, de ezeket nem teljesítettük mindenütt. Pozi­tív eredményeink ellenére meg kell álla­pítanunk, hogy a tudomány és a kutatás nálunk sem tölti be azt a szerepet, melyet a népgazdaság intenzív fejlesztése meg­követel. A hatodik ötéves tervidőszakban és a mostani tervidőszak első két évében korszerűsödött a vegyipari termelés, bő­vült a termékek választéka. Új technoló­giákat vezettünk be, sikerült alapanyago­kat és energiát megtakarítanunk és javí­tanunk a termelés minőségét. Mezőgaz­daságunk számára számos új növényvé­dőszert gyártunk. Több hatékony anyag gyártását kezdtük meg az állatok gyógyí­tásában alkalmazott gyógyszerekhez. A nukleáris és hőerőművek számára 1985-től új jó minőségű szigetelő anya­gokat kezdünk gyártani. Főiskolánk az iparral szorosan együtt­működve több probléma megoldásában vesz részt. A kutatási feladatok számá­sával foglalkozó csoportok vezetésével. El kell érni, hogy a gazdasági vezetők bátrabban differenciáljanak, főleg ami az olyan dolgozókat illeti, akik tartósan kivá­ló eredményeket érnek el. Ezt a rend­szert kell érvényesíteni a termelés előké­szítő szakaszában is a munkások eseté­ben, akik szavatolják a műszaki fejlesztés eredményeinek folyamatos gyakorlati érvényesítését. A kifejlesztett, színvonalas termékek termelését sokszor a nagy teljesítményű korszerű technológia hiánya akadályoz­za. így a mi konszernünkben külön üze­met létesítünk, amelyben termelővállala­taink számára célgépeket gyártunk majd. Távlatilag manipulátorok és robotok gyártásával is számolunk. Brigádunk fő feladata, hogy számjegy­vezérlésű gépek kerüljenek rekonstruált részlegeinkbe. Részt veszünk munkahe­lyeinken a sorozatgyártásban készült cél­gépek és számvezérlésű gépek felújítá­sában. A munkások, karbantartók, technoló­gusok és mesterek szoros együttműkö­dése eredményeként gépeinket 84,6 százalékra használjuk ki és a műszak- szám 2,26. Vannak azonban problémá­ink, amelyek akadályozzák, hogy még jobb eredményeket érjünk el. Ilyen példá­ul az öntvények minősége. A szerszám­gépek sem teszik mindig lehetővé, hogy elérjük a kívánt mutatókat. Tapasztalataink szerint a főiskolát végzett szakembereknél is nagyon fontos az erkölcsi motiváció, örömmel olvastuk, hogy az idén többen jelentkeztek a mű­szaki főiskolákra. Ez megteremti a felté­teleket ahhoz, hogy a gépészeti karok valóban jó szakembereket képezzenek és ne olyanok kerüljenek oda, akik csak szükségmegoldásként jelentkeztek erre a szakra. Elvárjuk, hogy a fiatal mérnö­köknek jobb legyen a hozzáállása a ter­meléshez és ennek irányításához. Ahhoz, hogy ezt elérjük, hozzájárulhat az is, hogy szaktanintézeteink legjobb végzett diákjait felveszik a műszaki főis­kolákra. A szakemberekkel szemben tá­masztott igények növekedésével párhu­zamosan nagyobb erkölcsi elismerésben kell részesíteni munkájukat. Ezen a téren még nem értük el a szükséges fordulatot. A mi munkahelyeinken sem volt könnyű a műszaki haladás érvényesítése. Társult szocialista munkabrigádunk politikai-ne­velő funkciót is betölt, mélyítjük a kutatás­ban és fejlesztésben dolgozók együttmű­ködését a munkásokkal, hatunk arra, hogy a tudományos-műszaki haladás gondolatai érvényesüljenek az emberek tudatában és gondolkodásában. nak csökkentésével fokozatosan össz­pontosítjuk a kapacitásokat. Annak elle­nére, hogy túlsúlyban van az alapkutatás, arra törekszünk, hogy kutatómunkánk a gyakorlat konkrét szükségleteiből indul­jon ki. Tudományos-kutató tevékenysé­günk több eredménye már érvényesül a gyakorlatban. így például új alapanya­gokat fejlesztettünk ki az elektronika és a mikroelektronika számára. Új katalizá­torokat és analitikus módszereket fejlesz­tettünk ki, több új korszerű anyagot készí­tettünk a mezőgazdaságnak. Bevált tanáraink részvétele a komplex racionalizációs brigádokban. így például nagyon rövid idő alatt a termeléssel szo­rosan együttműködve megoldották egy új padlóburkoló anyag gyártását, miközben az eddigiekhez viszonyítva a termelési költségeket évi 861 ezer koronával csök­kentették. A jó eredmények elérését hatékonyan elsósegíti pártszervezetünk. Az utóbbi években rendszeresen foglalkozik a tu­dománnyal és a kutatással. Azonban ránk is vonatkozik, hogy a tudományos­műszaki fejlesztés még mindig nem vált az irányítás, a tervezés és a kezdemé­nyezés tengelyévé. Az egészséges szocia­lista vállalkozó szellem csak lassan hatja át a gazdasági szervezetek tevékenysé­gét. A gazdasági vezetők irányítómunká­jában még mindig előtérben vannak a termelési terv teljesítésével kapcsola­tos problémák. Az eddiginél nagyobb szerepet kellene betöltenie az Unichem vezérigazgatóságának. Mi az oka a mai helyzetnek? Tapasz­talataink szerint elsősorban az, hogy a kutatást célnak tekintik és nem a na­gyobb hatékonyság elérése eszközének. Már maguk a kutatási tervek is háttérbe szorítják a konkrét műszaki és technoló­giai megoldásokat. A feladatok nem felel­nek meg mindig a gyakorlati követelmé­nyeknek. A gyakorlat sem jelenti be min­dig idejében pontos szükségleteit. Továbbra is nehézségek merülnek fel a kutatás eredményeinek megvalósítása során. Aránylag gyorsan vezetik be őket, ha az új technológia nem igényel új berendezéseket vagy csak azok új része­it. Gépiparunk nem szívesen tesz eleget az ilyen megrendeléseknek. Sok fontos berendezés szállítási ideje három év. A gyorsabb megvalósítást nem segíti elő az a rengeteg szabály és rendelet, ame­lyek a műszaki fejlesztésre vonatkoznak. Nincs megfelelő kapcsolat a műszaki A vaskohászatban a tudományos-mű­szaki fejlesztés során a tüzelőanyag- és energiafogyasztás ésszerűsítésére, a nyersanyag jobb hasznosítására és a kohászati anyagok, termékek haszná­lati tulajdonságainak javítására, s ennek alapján a feldolgozóiparban alkalmazott fémek megtakarítására, a tüzelőanyag- és energiaigényesség csökkentésére összpontosítunk. Az innovációs prog­ramban döntö fontosságú szerepet ját­szik a folyamatos acélöntési technológia maximális mértékű bevezetése és tarta­lékaink ily módon történő kiaknázása. Mindez a kohászati termelés energiaigé­nyességének, illetve a feldolgozási költ­ségeknek csökkenéséhez vezet. Tavaly két folyamatos acélöntőművet helyeztünk üzembe. Az egyik évi 220 ezer tonnás kapacitással a podbrezovái Šverma Vasműben termel, a másik pedig a Kelet-szlovákiai Vasműben évi 660 ezer tonna teljesítménnyel. Az utóbbi - szovjet gyártmányú - berendezés telje­sítőképességét fokozatosan növeljük, így a kassai új acélmű évi kapacitása eléri az egymillió tonnát. A két folyamatos acél­öntő mű üzemeltetésével 1983végéig leg­alább 56 ezer tonna fémet és több mint 41 ezer tonna kőszénegyenértékű tüze­lőanyagot tudunk megtakarítani. Hrádekban már folyamatban van egy horizontális folyamatos acélöntőmű fej­lesztése. A 7. ötéves tervidőszak végén a Trineci Vasműben megkezdik a folya­matos acélöntő építését. Ennek tervezett évi kapacitása 800 ezer tonna. Az ország acélgyártásának legalább 50 százaléka 2000-ben már folyamatos technológiai módszerrel történik, és az ezredforduló után további korszerű létesítmények épí­tésére összpontosítunk. A jövőben fontos szerepet kell játsza­nia a vashulladékgyújtésnek és -felhasz­nálásnak, hiszen hazánknak úgyszólván ez az egyetlen belső vaskohászati nyers­anyagforrása. A vashulladékból való acélgyártás energiaigényessége 35 szá­zalékkal is alacsonyabb lehet, mint a nyersvasból történő acélgyártásé. A kohászati gyártmányfejlesztés lehe­tővé teszi, hogy a feldolgozó ágazatok igényeit kielégítsük, anélkül, hogy össze­ségében növekedne az acélgyártás. Az utóbbi két évben több termékünk haszná­lati tulajdonságait is javítottuk. A Tatra 815-ös tehergépkocsik gyártásában pél­dául a korábbinál vékonyabb, ugyanak­kor azonban erősebb acéllemezt alkal­maznak, így a jármű tömegét 357 kilog­rammal tudták csökkenteni. A népgazda­ságnak ez 800 millió korona megtakarí­tást jelent. Az elektrotechnikai ipar számára is a korábbinál színvonalasabb dinamóle­mezt gyárt a kohászat, így itt is gazdasá­A gazdaságfejlesztés hatékonyságá­nak sokoldalú fejlesztése a tudomány, a technika és az intenzifikálás alapján a kerületi pártbizottságtól, a járási pártbi­zottságoktól és az alapszervezetektól rendszeres és minőségi politikai, eszmei és szervező munkát követel meg, szük­ségessé teszi az irányító dolgozók hatá­rozatvégrehajtó képességének növelését és a kollektívák felelősségének növelését a kitűzött célok eléréséért. Az irányító káderek komplex értékelése és az ezzel kapcsolatos ellenőrzések eredményei azt mutatják, hogy sok problémát okoz a ká­dermunka alacsony színvonala, a felada­tok lassú végrehajtása és konkretizálása főként a műszaki fejlesztés állami tervé­nek bevezetése terén. Ennek ellenére haladás történt annak megértésében, hogy alkalmazni kell ^z új műszaki isme­reteket és eljárásokat, nagy gondot kell fordítani a döntő célprogramok teljesíté­sére, amelyek jelentősen hatnak a kerü­fejlesztési tervek és a beruházási tervek között. A műszaki fejlesztés döntő fontos­ságú akcióiban nagyobb szerepet kellene betölteniük a központi szerveknek. Nem segíti elő a gyorsabb fejlesztést a realizált feladatok gazdasági hasznos­sága értékelésének túlnyomórészt admi­nisztratív módszere sem. Az irányítás és a jó szervezés nem igényel nagyobb beruházásokat. A haté­konyabb módszerek azonnal alkalmaz­hatók. Fel kell számolni a reszortszelle­met a műszaki fejlesztés területén, a fej­lesztést az irányítás minden szintjén alapvető feladatnak kell tekinteni. gosabbá válik a termelés. Az ilyen pozitív példákat még hosszan sorolhatnám. Különösen nagy igényeket támaszt a kohászati termékek minőségével szem­ben az elektrotechnikai és az elektronikai ipar. Az ezekben az ágazatokban fel­használt anyagoknak teljesen tisztának, egyenletesnek, azonos fizikai tulajdonsá­gúnak, felületileg jól megmunkáltnak kell lenniük. A kutatási bázis szorosan együttműködik e téren a Vítkovicei Vas­mű Konszern vaskohászati termelési­gazdasági egységével, illetve a Cseh­szlovák Tudományos Akadémia és a fő­iskolák munkahelyeivel. Nagy figyelmet fordítunk a gépkocsiipar, az atomenerge­tika, a csapágygyárak stb. anyagigényé­nek minél jobb kielégítésére. A Kelet­szlovákiai Vasműben például befejezik a meleghengernű korszerűsítését, és megkezdik a hideghengerde modernizá­lását. A termelés minőségének és hatékony­ságának javítását nem oldhatjuk meg csak nagy korszerűsítési akciókkal, ha­nem az üzemviteli eszközök felhasználá­sával is tökéletesíteni kell a termelést. Erre már az ötéves tervidőszak kezdetén is felhívtuk a pártszervezek és -szerveze­tek, az összes kommunista figyelmét. Szándékaink megvalósítása során a múltban szerzett tapasztalatokból, pél­dául a 2-es számú nagyolvasztó generál­javítása, a konverterek kicselérése stb. során szerzett ismeretekből indultunk ki. Úgy véljük, hogy a beruházások elbírálá­sa során nemcsak azt kell figyelembe venni, hogy miként fejlődik a termelési bázis, hanem - és elsősorban - azt is meg kell vizsgálni, hogy a beruházások végrehajtásával mennyire javul a vásár­lók igényeinek kielégítése. Vállalatunk szakosított munkahelyei, az egyének és a kollektívák elsőrendű figyelmet fordítanak a műszaki ismeretek gyakorlati érvényesítésére. Megteremtet­tük a csoportmunka feltételeit. Érdemdús tevékenységet fejtettek ki e téren a hi­deghengerde dolgozói, de más üzemek­ben is jó eredmények születtek. A törek­vések eredményeként 1982-ben 116 kor­szerűsítési akciót hajtottak végre. Az innováció által elért eredmények - figyelembe véve vállalatunk egész ter­melését - még mindig alacsony rész­arányt képviselnek. Népgazdaságunk igé­nyei megkövetelik, hogy fokozzuk a fej­lesztés ütemét. Az erőforrásokat a párt- szervezetek, egyének és kollektívák munkájának tökéletesítésében keressük. Következetesen törődünk a jövőben a párt-, munka- és technológiai fegyelem szilárdításával, a műszaki ismeretek ha­tározottabb és gyorsabb ütemű haszno­sításával. let és az egész ország gazdasági életére, elmélyítik az együttműködést a Szovjet­unióval és a többi szocialista országgal. Az elnökség jelentése, amelyet Miloš Jakeš elvtárs, a központi bizottság titkára terjesztett elő, világosan utal arra, hogy még sok a lehetőség és a tartalék, jelen­tősen javítható a tudományos-műszaki fejlesztés problémáinak megoldása kü­lönböző ágazatokban. Egyes helyeken elégtelenül vagy nem átfogóan bontották le a tudományos-műszaki és a kutató­munka eredményeit, sok esetben az ori­entáció helytelen, vagy nem képesek konkrét megoldási javaslatokat kidolgoz­ni és személyes felelősséget vállalni megvalósításukért. Az eredmények mind­eddig kerületünkben sem felelnek meg az állami terv feladatainak. Annak ellené­re, hogy rendszeres pártellenőrzést vég­zünk és hangsúlyozzuk annak sürgető (Folytatás az 5. oldalon.) JAROSLAV POSKOČIL elvtársnak, a CSKP KB póttagjának, a Pardubicei Vegyészeti-Technológiai Főiskola rektorhelyettesének felszólalása VASIL PAČUTA elvtársnak, a CSKP KB tagjának, a Kelet-szlovákiai Vasmű vállalati pártbizottsága elnökének felszólalása MIROSLAV SLAVÍK elvtársnak, a CSKP KB tagjának, a dél-csehországi kerületi pártbizottság vezető titkárának felszólalása új szú 4 1983. VI. 23.

Next

/
Thumbnails
Contents