Új Szó, 1983. június (36. évfolyam, 127-152. szám)
1983-06-23 / 146. szám, csütörtök
A CSKP Központi Bizottsága 8. ülésének vitája ÚJ SZÚ 5 1983. VI. 23. (Folytatás a 4. oldalról.) voltát, hogy fordulat következzen be az e téren elmaradó vállalatoknál, nem sikerül elég gyorsan alkalmazkodni a külföldi piac követelményeihez. Nagy különbségek vannak a gazdasági vezetőségek eljárásaiban, ezek az említett feladatok lassú politikai és gazdasági megértéséből adódnak. Azok a gazdasági szervezetek, amelyek vezérigazgatói megadták a termelés műszaki színvonala emelésének világos programjait, tökéletesen felkészültek a szerkezeti változásokra, figyelemmel kísérik a világpiacot, szilárdítják a termelés előtti szakaszok szerepét, s itt a munka valóban jól megy. A kommunisták élen járnak az új termékek gyártására tett erőfeszítésekben, a beruházáspolitikát alavetik a hazai és a külföldi piac követelményeinek. így van ez például a velešíni Dél-csehországi Gépgyárban, ahol az elmúlt években 92 fajta fogaskerekű szivattyút gyártottak. A hidrogéngenerátor- szivattyú gyártásának és a korszerű eljárásoknak bevezetésével növekedett a gépi berendezések kihasználása, az élőmunka-ráfordítás 60 százalékkal csökkent. A fiatal, rátermett kommunista és párton kívüli mérnökök merész elhelyezése, a rendszeres politikai nevelő munka s az anyagi és az erkölcsi érdek lehetővé teszi, hogy ma a vállalat kutatási alapjából dolgozóknak több mint 50 százaléka főiskolát végzett. Ezzel szemben a kerület többi vállalatának fejlesztési munkahelyein ez az arány csak 35 százalék. Bizonyos pozitív irányzatok ellenére az alkotó dolgozók száma stagnál, sót egyes szakágazatokban csökken. A kerület vállalatainak kutatási és fejlesztési alapja nem túlságosan nagy, ráadásul az utóbbi években azt állapítottuk meg, hogy e munkahelyek 1432 dolgozója közül - ha leszámítjuk a prototípusokat készítő műhelyek munkásait és az adminisztrációs munkaerőket - az új tudományos és a technikai ismeretek konkrét gyakorlati alkalmazásával csak alig több mint 650 dolgozó foglalkozik. Például A tudományos eredmények gyakorlati alkalmazása bonyolult folyamat. A termeléstől és a társadalmi megrendeléstől függően különböző, hat rá a realizációs igény, valamint a tudományos haladás összes követelménye is. A megvalósítási folyamatnak eszerint vannak sajátos feltételei, igényei és érvényesítési mechanizmusai is. A biológiai ismereteknek a mezőgazdaság fejlesztésében való kihasználását sokoldalúan befolyásolja az anyagi- műszaki bázis gazdasági és kulturális színvonala, illetve a szubjektív tényező. A tapasztalatok bizonyítják, hogy a termelési gyakorlatban ki kell alakulnia az alkalmazható tudományos ismeretek iránti igénynek, mégpedig a gazdasági alap és az anyagi ösztönzés hatására. A gazdasági szabályzók rendszerének szüntelen nyomást kell gyakorolnia az innovációs folyamatra. Ugyanakkor a tudománynak társadalmi és termelési szempontból fontos kérdések megoldására kell törekednie, és a gyakorlatnak megvalósítható, komplex módon megoldott eredményeket kell felkínálnia. Elsősorban azokon a szakaszokon, amelyeken nagy területeken folyik a termelés - így van a ez például a mezőgazdaságban a termelést megelőző munkaszakaszokon jelentősebb szerepet kell kapnia a szervezésnek. Az úgynevezett biológiai és műszaki szolgáltatásokban, mint például a magtermesztésben, a törzstenyésztésben, az állategészségügyi szolgáltatásokban, a takarmánytermesztésben, a tervezésben stb. hatékonyan érvényesítjük az új ismereteket a gyakorlatban, mert megvalósításukhoz nincs, vagy csak kis mértékben van szükség beruházásokra. Ezeket a szervezeteket érdekeltebbé kell tenni a termelési eredményekben és abban, hogy hatékony szavatolói legyenek a megfelelő minőség és színvonal elérésének. A haladó módszereknek a mezőgazdasági gyakorlatban való alkalmazásában jelentős helyet foglal el a nyugatszlovákiai kerület, amely országos viszonylatban a legproduktívabb területek közé tartozik. A tudományos-műszaki haladás egyre inkább termelő erővé válik, amit bizonyít többek között, hogy a kerület néhány mezőgazdasági vállalatánál olyan eredményeket érnek el, amelyek a számjegyvezérlésú szerszámgépeket gyártó Kovosvit vállalatnál 45 konstruktőr tevékenykedik, de csak 10 százalékuknak van megfelelő végzettsége. A termelés előtti szakaszok munka- szervezésében és irányításában, valamint a dolgozók műszaki kezdeményezésében még sok az olyan tényező, amely akadályozza a munka hatékonyságát. Még mindig gyakori, hogy a termelés előtti szakaszok dolgozóit termelési feladatok teljesítésére használják fel. A kerület gépipari vállalatainál tavaly megállapították, hogy a nem munkás kategóriába tartozó dolgozók a termelésben csaknem 980 000 munkaórát dolgoztak. A gondok okait abban látjuk, hogy a termelés felújítása nem komplex, nem teljesítik az elavult és a hasznavehetetlen gépek kiselejtezésének tervét. E téren nyilvánvalóan negatív szerepet tölt be a vállalaton felüli szervek beruházáspolitikája, amely felaprózza a beruházási eszközöket egész üzemegységek és üzemek újjáépítése és korszerűsítése helyett, fjedig az utóbbira lenne szükség, amint ezt a központi bizottság beszámolója is megállapította. A XVI. pártkongresszus határozatai jelentősen előmozdították a Csehszlovák Tudományos Akadémia dél-csehországi biológiai központja építését, valamint anyagi és káderellátását. Ma már itt 220 dolgozó tevékenykedik, s megállapíthatjuk, hogy a Csehszlovák Tudományos Akadémia Elnöksége teljes támogatásban részesít bennünket. A jövő év január elsejétől az Akadémia három intézetének közös korszerű laboratóriumai kezdenek itt el működni. Miroslav Slavik elvtárs a továbbiakban a kerület felsőoktatási intézményeinek tudományos tevékenységével foglalkozott, ismertette ezen intézmények együttműködését az ipari és főként a mezőgazdasági vállalatokkal. Végezetül megállapította, hogy a kerületi pártbizottság igyekszik politikai-eszmei, nevelő és kádermunkájával határozott befolyást gyakorolni a tudományos-műszaki fejlesztés új irányaira. megközelítik a fajtanemesítési célokat; így például a tehenenkénti évi tej hozam eléri az 5800 litert, a sertések napi súly- gyarapodása a 600 grammot stb. Jelentős elkötelezettség bontakozik ki a nyitrai járásban, ahol a járási pártbizottság vezetésével integrált munkahelyet hoztak létre. Ez a munkahely összekapcsolja az Állattenyésztési Kutatóintézet, a Mezőgazdasági Főiskola, az Agrokomplex, valamint a Gazdálkodás és a Biológiai Szolgáltatások Tudományos Rendszere Intézetének tevékenységét azzal a céllal, hogy a tudományos-műszaki fejlesztést komplex módon valósítsák meg. Az állattenyésztési tudomány elsősorban a biológiai anyag teljesítőképességének fokozásával hat nagymértékben a termelésre. Szlovákiában évenként több mint 100 millió literrel növekszik a tejtermelés annak köszönhetően, hogy nagyobb termelóképességű fajtákat tartanak a gazdaságokban. Tavaly Szlovákiában a sertéstenyésztésben megvalósított hibridizációs programnak köszönhetően a mezőgazdasági vállalatok 123 millió korona haszonhoz jutottak; a haszon a takarékosabb takarmány fogyasztásnak, a hústermelés növelésének az eredménye. A Nyitrai Állattenyésztési Kutatóintézetben és a tudományos-kutató bázis egyéb intézeteiben a gyakorlati kérdések hatékony megoldási módszere a nemzetközi együttmúödés a következetes munkamegosztás alapján, valamint a közös feladatmegoldó kollektívák létrehozása. A Csehszlovák Tudományos Akadémiával együttműködve ily módon sikerült megoldanunk a szarvasmarha-tenyésztésben a magzatátültetés kérdését, a KGST-tagországok viszonylatában is egyedülálló megoldás révén növelhető a legnagyobb termelóképességű utódok száma. E téren teljesen felszámoltuk a nem szocialista országokhoz viszonyított lemaradásunkat, s a szóban forgó módszert ma már különösebb nehézség nélkül alkalmazzuk a gyakorlatban. Az átültetések 65-70 százaléka sikeres. A tudomány irányításában vannak olyan tartalékok, melyek kiaknázása révén lényegesen növelhető a tudomá- nyos-műszaki fejlesztés hatékonysága. Véleményünk szerint a mezőgazdasági tudományos kutatási alapot célszerűen összpontosítani kell, és a hatékonyabb végeredmény elérésében érdekeltebbé kell tenni a kutatómunkába bekapcsoló- dókat. A központi intézeteket ki kell bővíteni a kutatóállomások hálózatával, ahol a tudományos dolgozók a kutatással együttműködve egy közbülső szervezet segítsége nélkül lényegesen gyorsabban kipróbálhatnák a kutatási eredményeket a gyakorlatban. A szovjet és NDK-beli tapasztalatok szerint szilárdítani kell a kutatási programok koordinátorainak A múszaki fejlesztés érvényesítése nem lehet egyszeri akció, hanem állandó folyamatnak kell lennie, melyen belül valamennyi ágazat hozzájárul a hatékonyság növeléséhez és a műszaki színvonal emeléséhez saját termelésén kívül a kapcsolódó ágazatokban is. És e szempontból a kohászati termelésnek nagyon fontos szerepe van. Hiszen csak a pontosan kivitelezett, jó minőségben legyártott kohászati termék teszi lehetővé például a gépiparnak, a vegyiparnak, az építőknek és más ágazatok vállalatainak, hogy alkotó, hatékony konstrüktór munkát végezzenek, csökkentsék a gépek anyagigényességét, a beruházásigényességet, jobb, színvonalasabb gépeket és berendezéseket gyártsanak. E szempontokat vesszük figyelembe a kladnói Poldi Egyesült Acélművekben is tudományos-műszaki fejlesztési feladataink végrehajtása során. A CSKP XIV. kongresszusán kitűzött világos koncepciónak köszönhetően hét esztendővel ezelőtt Dŕiňben üzembe helyeztük az elektroacélmüvet, 1980-ban többek között a blokksort, és még ugyanebben az esztendőben megkezdtük a középhengersor építését, melynek révén új üzemünkben a technológiai folyamatot lezárjuk. Ezzel a beruházással megkezdtük a régi részlegek korszerűsítését, és olyan acélgyártó részlegek építését, amelyek elsősorban az atomenergetikai berendezések gyártására szolgálnak. Az egész gyártó ciklus részére kifejlesztettük a szükséges technológiát, amely csökkenti az anyag- és energiaigényességet és javítja a minőséget. Míg 1980-ban árutermelésünknek a 70 százalékát képezte a nemes acél gyártása, az idén már 80 százalékot tesz ki, a 7. ötéves tervidőszak végéig pedig még tovább növeljük a termelését. Az új technológiák bevezetésének köszönhetően megbirkóztunk az atomerómüvi gépek és berendezések gyártásához szükséges acél gyártásával, biztosítottuk a görgóscsap- ágy-gyártásához szükséges jobb minőségű acélt stb. Az Auterm jelzésű termékek az elektrotechnika számára eddig importált anyagokat helyettesítenek. Az új technológiai és gyártási eljárások fémmegtakarítást eredményeznek, hozzájárulnak a minőség javításához, szavatolják a megrendelők fokozott igényeinek kielégítését. Az igényesebb gyártási technológia ugyanakkor megköveteli az automatizált irányítási rendszert is. Automatizált irányítási rendszer működik a Ďríňben üzembe helyezett középhengersor üzemeltetésén, ezt a rendszert vállalatunk fejlesztette ki. Az igényes feladatok végrehajtása számos műszaki, szervezési és káderintézkedést követelt meg. Fejlődik az együttműködés a Cseh Műszaki Főiskola elektrotechnikai karával is és az ágazat különböző speciális munkahelyeivel. Az említett középhengersor már olyan munkahely lesz, ahol az embernek már csak a berendezés működésének ellenőrzése a feladata. Az irányítást a számítógépre bízzuk. A termelésnek a számítógépes irányítással való intenzifikálása azonban megköveteli, hogy a műszakiakon kívül a munkások is nagyobb elméleti felkészültséggel rendelkezzenek. Kifizetődik számunkra, hogy a korszerű hengersor majdani kezelőit, a termelési folyamat előkészítésében dolgozókat, a karbantartókat egyaránt rendszeresen felkészítjük az új technológia alkalmazására. Ugyanakkor azt is figyelembe vesszük, hogy elsősorban a fiatalok vonzódnak az új technikához. Az új technika bevezetése és üzemeltetése során főleg a főiskola friss végzőseinek, a középiskolából és a szaktanintézetekból kikerülőknek adunk lehetőséget arra, hogy bizonyítsanak. Tapasztalt dolgozók mellé osztjuk be őket, az idősebbek tapasztalatait összekapcsoljuk a fiatalok lendületével. funkcióját, elsősorban a felelősség, a jogkör szempontjából. A tudományos-kutatási alap munkahelyein tudatosítjuk a párt azon stratégiai célját, amely a munkamódszerekben való döntő fordulat elérésére irányul. Az igényes gazdaságfejlesztési feladatokat csak olyan kollektívák teljesíthetik, amelyek szakterületükön tájékozottak és in- tenzifikációs program alapján dolgoznak. A tudományos dolgozónak éppen ezért szüntelenül kapcsolatban kell állnia a termeléssel, gazdagítania kell a gyakorlatot, de merítenie is kell belőle. Az iskola befejezésével, a bizonyos szintű műveltség megszervezésével azonban az élet iskolája még nem fejeződik be a fiatalok számára. A szakmai műveltséget ki kell egészítenünk a politikai műveltséggel és a kollektívában való neveléssel. Gyakran megtörténik, hogy a fiatalok nem szívesen vezetnek kollektívát, nem szívesen állnak a munkatársak elé. A tudományos-műszaki fejlesztésre azonban kedvezőtlenül hat a beruházások hosszú kivitelezési ideje, az építkezések több szakaszra való felosztása, s így a nem teljes átadása. A dŕíňi üzem építése a különböző szakaszokban összesen 14 évig tartott, s ez azon kívül, hogy fölöttébb gazdaságtalan, nagyon lassítja a tervezett paraméterek elérését is. A progresszív termelőrészlegek felépítése múszaki és gazdasági szempontból is lehetséges. Vannak olyan csúcsszínvonalú berendezéseink, amelyek állják a versenyt a nemzetközi élvonalban is. Persze, tartalmaznak importált berendezéseket is, ami érthető, hiszen mindent nem gyárthatunk saját magunk. E berendezések üzemeltetése azonban megfelelő karbantartást, felújítást és egyéb feltételt követel. És e feltételek megteremtésében, e követelmények kielégítésében már több nehézségbe ütközünk, olyanokba is, melyek a behozatalból adódnak. Ahhoz, hogy termékeinkkel sikeresen felvegyük a versenyt a világpiacon felkínált hasonló termékekkel, hogy felszíni hibák nélküli acélt tudjunk kínálni, megfelelő minőségellenőrző berendezésre is szükség van. Ezt viszont ismét csak külföldről tudjuk beszerezni. Úgy vélem, hogy ezen a szakaszon is többet érhetnénk el mind az országon belüli, mind a KGST-tagországokon belüli irányított munkamegosztással, kooperációval, gyártásszakosítással. Nagyobb hatékonyságot kellene elérni a termelés és a külkereskedelem szorosabb összekapcsolásával is. E problémák közül számosat az egyes vállalatoknál külön-külön kell megoldanunk, többnyire alacsony fokú hatékonysággal, vagyis lényegében veszteséggel teszünk eleget ezeknek a feladatoknak. Eddig a múszaki fejlesztésnek az egyik részéről, a beruházási tevékenységről szóltam. Vállalati pártszervezetünk és a vállalatvezetés azonban ugyanilyen figyelmet fordít a fejlesztésre, a kutatásra, a komplex szocialista racionalizációra, a korszerűsítési akciókban a műszaki fejlesztés érvényesítésére. E tevékenység sikere megköveteli, hogy az előkészítési fázisban is korszerű irányítási formákat és módszereket alkalmazzunk, mégpedig összekapcsolva a dolgozók kezdeményezésének céltudatos irányításával. E tekintetben fontos szerep hárul a kezdeményező tervezésre, melynek során egységes eljárásra van szükség a pártszervek, a szakszervezet, az ifjúsági szervezet és a vállalatvezetés részéről egyaránt. Termelésünk hatékonyságának alapját a komplex szocialista racionalizáció képezi. Az utóbbi két évben kihasználása révén több mint 220 millió koronát takarítottunk meg az anyagköltségeken és több mint 25 millió koronát a bérköltségeken. Termelésünk tüzelőanyag-energetikai igényessége 1980-tól 7,6 százalékkal csökkent, s a selejtes termelésből keletkező veszteségeket évenként 8 százalékkal csökkentjük. Jó tapasztalatokra tettünk szert a Csehszlovák Tudományos Akadémia számos kutatóintézetével való együttműködésünk fejlesztésében is. Persze, nem akarom azt állítani, hogy munkánkban nincsenek fogyatékosságok, hogy nincs javítanivaló. Tudjuk, hogy még mindig sok az olyan múszaki dolgozónk, ciki számára a tudományos- műszaki fejlesztés még nem vált mindennapi feladattá. PAVOL MAJERČIAK elvtársnak, a CSKP KB tagjának, a Nyitrai Állattenyésztési Kutatóintézet tudományos munkatársának felszólalása STANISLAV ČERVENKA elvtársnak, a CSKP KB tagjának, a kladnói Poldy Egyesült Acélművek elömunkásának felszólalása
