Új Szó, 1983. június (36. évfolyam, 127-152. szám)
1983-06-21 / 144. szám, kedd
A CSKP Központi Bizottsága 8. Ülésének vitája ÚJ szú 5 1983. VI. 21. MIROSLAV BAUER elvtársnak, a CSKP KB tagjának, az Észak-csehországi Barnaszénbányák vezérigazgatójának felszólalása A népgazdasági tervben megjelölt egyik legfontosabb nyersanyag a barnaszén, amelynek mennyiségét az északcsehországi barnaszénmedence termeli. Nagyra értékeljük, hogy a párt központi bizottságának elnöksége igyekszik következetesen megteremteni a feltételeket a medence fejlesztéséhez. Munkánk szoros kapcsolatban áll a tudományos-műszaki fejlesztéssel. A geológiai és a bányászati feltételek miatt a fejlesztés koncepciója a külszíni szénfejtés progresszívabb és rentábili- sabb eljárásain alapul. 1945-ben a medencében a széntermelés 48 százalékát még a mélyfejtésü bányák adták, és 30 ilyen bányát üzemeltettek. Ma már csak hét mélyfejtésü bánya van üzemben, s 1985 után a mélyfejtés részaránya 4 százalékra csökken. 1945-höz képest az idén a medence termelése több mint a hatszorosára nőtt, a földmozgatás terjedelme pedig több mint tizenhétszeresére. A szénkitermelés nyolc nagy bányaüzemben összpontosul. A nagy teljesítményű és megbízható technológiai egységek, a kiegészítő gépek és a szakképzett munkaerő, valamint a tudományos és a műszaki ismeretek hatékony és gyors alkalmazása az észak-csehországi barnaszénmedence továbbfejlesztésének, a növekvő barnaszénszükséglet kielégítésének meghatározó feltétele. Az említett alapvető feladatokat és eljárásokat tartalmazza a medence fejlesztésének programja, amelyre az észak-csehországi kerületi pártbizottság és a konszern gazdasági vezetősége állandóan nagy gondot fordít. A gépipari vállalatokkal együttműködve 1945 után viszonylag rövid idő alatt sikerült gépesíteni a fejtést a középnagyságú bányákban, kotrógépek és más gépek segítségével. A növekvő fejtés és földmozgatás azonban megkövetelte a nagy bányagépek további nemzedékének használatát. Az elmúlt években a barnaszénmedencében számos technológiai egységet vezettek be, ezek közé tartozik az óránkénti 2000-2500 köbméter teljesítményű TC-1, valamint a TC-2 egység, amelynek teljesítménye az 5000 köbmétert is eléri. A TC-1 és TC-2 egységeket fokozatosan rekonstruálják, hogy megfeleljenek a szénmedence szükségleteinek. Erről a szállítókkal konkrét programot dolgoztunk ki. A nagyobb mélységekben végzett külszíni fejtés céljaira megszerkesztették a K-10 000 típusú exkavátor típusát. A terv szerint évente 19-21 millió köbméter földet képes megmozgatni. Próbáüzemelése 1978-ban a Makszim Gorkij Bányaüzemben kezdődött. Eddig nem sikerült elérni a tervezett teljesítményt, a legnagyobb mértékben tavaly A dél-morvaországi kerületben számos pozitív eredmény született a központi bizottság 1974. évi, a tudományos- műszaki fejlesztéssel foglalkozó ülése határozatainak megvalósítása során. A kerületi, városi és járási pártbizottságok nagy figyelmet fordítottak a kommunisták felkészítésére. Szemináriumokat rendeztek a tudományos-műszaki fejlesztés kérdéseiről az alapszervezetek elnökei az aktivisták, a gazdasági vezetők számára és foglalkoztak ezekkel a tagsági gyűléseken is. Céltudatosabb munkát fejtettünk ki az állami kitüntetettek, az újítók és feltalálók, a műszaki értelmiség és az élenjáró munkások körében. Kerületi aktívát rendeztünk a tudományos-műszaki fejlesztésről. Az egyes területek szakemberei külön szemináriumokon találkoztak. A közeljövőben rendezzük meg az ipar elektronizálásával foglalkozó aktivaértekezletet, amely remélhetőleg elősegíti a gyorsabb haladást ezen a téren. Megteremtettük a feltételeket a tudományos és kutatási munkahelyek, valamint a gyakorlat szorosabb kapcsolatához. A kerületi pártbizottság tavaly júniusban értékelte, mennyiben befolyásolja a tudományos-műszaki fejlesztés a termelés hatékonyságának növelését a kerület vállalatainál. Az itt hozott határozatok megvalósítása pozitív eredményekhez vezet. Az alapkutatás és a termelés együttműködéséről pozitív példákat említhetünk kerületünkből. így a CSSZTA Szerszámtechnikai Kutató Intézete és a Tesla közelítették meg 7 800 000 köbméteres eredménnyel. A Műszaki-Fejlesztési és Beruházási Minisztériummal megállapodtunk abban, hogy a K-10 000 típusú exkavátort és a ZP-10 000 típusú bányagépet a jövőben az eredeti kivitelezésben nem gyártják tovább, hanem innoválják. A bányaiparban meghatározó tényező az idő. Minden késlekedés megnehezíti a széntermelésnek és az egész ország fűtőanyag- és energiamérlegének helyzetét. Ezért a tudomány és a technika felhasználásával a TC-3 egység fogyatékosságainak mielőbbi felszámolására törekszünk. A külszíni bányák berendezéseinek szállítóival, vagyis a Vítkovicei Konszernnel és az Erősáramú Technikai Vállalattal közösen számos kérdést megoldottunk és több intézkedést végrahaj- tottunk. Együttműködésünk nagyszabású és tovább mélyül. Ez kedvező alapot teremt a következő évekre. A széntermelés és a földmozgatás terjedelmét más úton is igyekszünk növelni, például az irányító munka további elmélyítésével és javításával, munkakezdeményezéssel és hatékony műszaki fejlesztéssel. Támogatjuk a kollektívák kezdeményezéseit, ismereteik és tapasztalataik hatékony fel- használását. A kommunisták különösen nagy figyelmet fordítanak a dolgozók körében végzett politikai munka intenzívebbé tételére, az ellenőrzési jog hatékonyabb érvényesítésére és a műszaki- gazdasági dolgozók aktivitásának fokozására. Arra törekszünk, hogy az egész konszernben egyre jobban érvényesüljön a bíráló igényesség, a kedvező és a negatív tapasztalatok nyílt, objektív értékelése, s arra, hogy konkrét intézkedéseket fogadjanak el és hajtsanak végre. Nekünk és szállítóinknak további közös feladatunk a feltételek megteremtése ahhoz, hogy a technológiai egységeket rövidebb határidőn belül működtessük. Ha a szállítások továbbra is annyit késnek, mint eddig, akkor veszélybe kerül a tervezett kitermelési kapacitások megnyitása. Az új kapacitások előkészítésére és megszervezésére nagyobb gondot kell fordítani, s ennek során a jó műszaki és technológiai megoldásokból kell kiindulni. Célszerűnek tartjuk e téren a külszíni bányák gépeinek kifejlesztése és gyártása terén a KGST keretében folyó nemzetközi munkamegosztás további elmélyítését. Az észak-csehországi barnaszénmedencében különösen a földmozgatás feladatai igényesek. 1970-ben 106 millió köbmétert kellett, az idén 177 millió köbmétert, 1990-ben pedig már 200 millió köbmétert kell megmozgatni. Ezekből a számokból is látható, hogy a tudományos-műszaki fejlesztés és komplex alkalmazása nélkül nem lehetne megbirkózni az igényes feladatokkal. termelési-gazdasági egység együttműködése eredményeként a Tesla Brno konszernvállalatnál és a Metra Blansko vállalatnál tudományos műszereket gyártó új, korszerű iparágat alakítottak ki. Különféle tárcák vállalatai hatékony együttműködését példázza az egyes rákos betegségek ellen használt új gyógyszerek klinikai alkalmazása; a gyógyszert a Lachema vállalat fejlesztette és gyártotta és a brnói onkológiai intézet próbálta ki és használja a gyakorlatban. Húsz hónap telt el az új gyógyszer gondolatának felvetésétől a preparátum első regisztrálásáig. A programba a megnevezetteken kívül bekapcsolódott a CSSZTA, az SZTA, sót a gyógyszer további fejlesztésében a szovjet tudományos akadémia is részt vesz. A gyógyszert ma már több szocialista és tőkés országba is szállítjuk. Az elektronika fejlődése megköveteli, hogy a vállalatoknál alkotó központokat létesítsenek, ahol tovább tudják majd fejleszteni az elektronika applikálását, elkészítik a szükséges berendezéseket és azok részeit és bevezetik a termelésbe az automatizált rendszereket. A kerületi konferencián példaként említettük a tre- biči Blitex konstruktőreit, akik egy mikroelektronikával ellátott kötőgépet fejlesztettek. A fejlesztéstől a sorozatgyártásig két év telt csak el. A mezőgazdasági dolgozók sem maradnak le a tudományos ismeretek alkalmazásában. Számos vállalat dolgozik a Hrušovanyi Agrotechnikai Kutató Intézetben kifejlesztett új technológia szerint, sokan együttműködnek a Šumperki Kutató és Magnemesító Intézettel. Az állattenyésztésben is több új módszert alkalmaznak. A szövetkezetekben bevált új módszerek azt mutatják, hogy a hozamok és a jövedelmezőség növelése csak az érem egyik oldala, ugyanilyen fontos, hogy teljes mértékben alkalmazzuk azt, ami bevált, amire képesek vagyunk. Erre kell irányítanunk a tudományos és a kutatási munkahelyek dolgozóinak figyelmét. így például a későbbi feldolgozásig konzerválnunk kell azt a termést, amelyet a feldolgozó ipar nem képes azonnal feldolgozni. Ha a kerületben 10 százalékkal sikerülne csökkenteni a burgonya tárolási veszteségét, több ezer hektáron termelhetnénk más fontos növényeket. A tudomány és a gyakorlat együttműködésének pozitív eredményeit gyorsabban kellene alkalmazni az összes vállalatnál. Tapasztalataink szerint az élenjáró üzemek nagyobb érdeklődést tanúsítaKitűzött céljaink elérésében eddig a gazdasági szerkezetet alapvetően változtató, nagyarányú beruházások, és a termelési kapacitások bővítése útján haladtunk. Ilyen jellegű volt a nagy petrolkémiai kombinátok építése is. Ezen az úton nem mehetünk tovább, s nemcsak a beruházási és a nyersanyagforrások korlátozott mennyisége miatt. A gyakorlat azt bizonyítja, hogy a termelőerők minőségi fejlesztéséhez nem elegendő az egyes kiemelt szakágazatok támogatása. A szükséges szerkezeti változásokkal együtt korszerűsíteni kell az összes ágazat termelési alapját. Ebből a szempontból rendkívül fontos szerepe van a beruházási politikának. Nem nyugodhatunk bele, hogy a beruházások csak kivételesen indulnak ki a tu- dományos-műszaki fejlesztés terveiből. Ugyanakkor jól tudjuk, hogy az intenzív gazdaságfejlesztés és a világpiaci versenyképesség nélkülözhetetlen feltétele, hogy a beruházási eszközök döntő hányada a kutatási eredmények realizálására irányuljon. A költséges nagyberuházások során nem mindig értük el a feltételezett hasznot. Ezek nem mindig vezettek a műszaki haladás meggyorsításához, s nem növelték eléggé a forrásokat, például az építkezési anyagok gyártásában. Elsősorban a nagy cementgyárak építésére és azok kihasználására gondolok. A kül- és a belkereskedelmi szükségletek folyamatos ellátása érdekében különösen fontos a beruházási és a nem beruházási jellegű innovációk megfontolt összekapcsolása, s a tervszerű gyártmányfejlesztés. A jövőben előnyben részesítjük a meglevő berendezések korszerűsítését, felújítását. Azonban ezután sem nélkülözhetjük a nagy műszaki tervek megvalósítását, például az atomenergetika, a robottechnika, a biotechnológiai eljárások területén, s más szakaszokon. Az ilyen esetekben az indokolt akciókat műszaki és gazdasági szempontból jól elő kell készíteni, s minden szinten támogatni kell a gyors megvalósításukat. Ilyen irányban már jó tapasztalatokat szereztünk a metró, a Paskovi Cellulóz- és Papíripari Kombinát, a Kultúrpalota építésénél, a prágai Nemzeti Színház felújításánál és máshol. Az is nagyon fontos, hogy mindent összehasonlítsunk a legfejlettebb országok eredményeivel, amit itthon fejlesztettünk ki, s kiváló minőségűnek tartunk. Kifejező példa erre a resistex tűzálló kerámiaszál esete. Ez a kifejlesztése idején, hazai mércével mérve a tűzálló anyagok területén jelentős haladásnak számított, s energiamegtakarítást is eredményezett. Szerzőit megérdemelten állami díjjal tüntették ki. Az új gyártóüzem építésének előkészítése idején azonban kiderült, hogy közben külföldön még progresszívebb és gazdaságosabb technológiát dolgoztak ki, s a gyártott terméknek szélesebbek a felhasználási lehetőségei. Az új kapacitások építésével kapcsolatban egy további tapasztalatot is szeretnék említeni. A Moravský Beroun-i Grani- tol vállalatnál bevezették a mikrotén elnevezésű új műanyag gyártását, amely főleg a csomagolástechnikában érvényesült. Ez egy korszerű termék, itthon és külföldön egyaránt értékesíthető. Csakhogy külföldi értékesítés esetén nagyon alacsony árat érnek el érte, kedvezőtlen a devizamegtérülés aránya. Ilyen példát többet is említhetnénk a vegyipar és a könnyűipar területéről. Az okok elsősorban abban rejlenek, hogy a termelésre fordított költségek nincsenek arányban a használati érték elért növekményével. Olyan tanulság származik ebből, hogy nak a progresszív módszerek iránt mint azok, ahol a gazdálkodás és az irányítás alacsonyabb szinten áll. Az utóbbi vállalatoknál még mindig magyarázkodnak ahelyett, hogy már a tervezés során megteremtenék a feltételeket a tudományos-műszaki fejlesztéshez. Nem szívesen hagyják ott a kitaposott utakat. A kerületben távolról sem tettünk meg mindent, amit megtehettünk volna. Többet azonban csak olyan emberekkel tehetünk, akik akarnak és tudnak, akik vállalják a gondokat, a nagyobb megterhelést. Már nincs időnk arra, hogy valakit megpróbáljunk meggyőzni a tudományos ismeretek kihasználásának fontosságáról. A kerületben elegendő olyan dolgozó van, aki szakmailag és politikailag is alkalmas arra, hogy a kollektívák élére álljon, alkalmazza az új ismereteket, vállalva az ezzel járó kockázatokat. A kerületi és járási pártbizottságok csak az ilyen vezetőket támogatják. csak az a termék nevezhető progressz ívnek, amely nemcsak műszakilag fejlett, hanem társadalmi hasznot is eredményez. Az előbbiekkel összefüggésben szeretnék rámutatni a helyi gazdálkodási vállalatok szerepére is a kisgépek és a háztartási kellékek gyártásában, a lakások karbantartásában, s a belkereskedelmi választék bővítésében. Az utóbbi időben számos progresszív termékkel jelentkeztek ezek a vállalatok. Ez is bizonyítja, hogy a vállalkozó szellemű, a műszaki haladásért lelkesedő kisebb közösségek nagyobb beruházások nélkül is rugalmasan tudnak reagálni a keresletre, s műszaki újdonságokat is képesek gyártani. Ezen az úton jól kiegészíthető a nagyobb vállalatok termelési programja, s ez elősegíti a gazdaság jobb működését, az emberek nagyobb fokú elégedettségét is. Ezek a tapasztalatok azt bizonyítják, hogy ezekre a kisebb méretű üzemekre a szocialista gazdaságban is szükség van, s mint bárhol a világban, nálunk is jó és tartós távlataik vannak. A központi szervek, a kerületek és a járások részéről nagyobb támogatásban kellene részesíteni ezeket, s gyorsan meg kellene változtatni a kezdeményezést akadályozó, elavult előírásokat. A tervezés, az adó- és a pénzügyi politika területén is rugalmasabban kellene viszonyulni a választék bővüléséhez, beleértve az árak gyorsabb jóváhagyását. Gyakran és jogosan beszélünk arról, hogy a tudomány és a technika napjainkban döntő termelőerőt képvisel. Ez azonban csak akkor érvényes, ha az emberek ezt elősegítik. Azonban nem egyedüli jelenség, hogy a dolgozók egy része elsősorban a tervteljesítés nehézségeit, a kockázatokat, az elért kereset veszélyeztetését látja a műszaki haladásban. Nagyon lassan sikerül a gyakorlatba átültetni azt a gondolkozást, hogy itt a jobb érvényesülésre és a nagyobb keresetre nyílik alkalom. Ezt azonban senkinek sem lehet előre garantálni. Ha határozottabban számoljuk fel a kezdeményezés és az alkotókészség akadályait, előbb- utóbb általánossá válik az a meggyőződés, hogy érdemes és hasznos dolog megküzdeni a haladásért. Az is fontos, hogy a vállalati vezetők figyelembe vegyék a dolgozók véleményét a technológiai és szervezési változásokkal kapcsolatban. Számos nyílt kérdés merül fel ugyanis a vállalati gyakorlatban, például az is, hogy a dolgozóknak legyen idejük és módjuk felkészülni a tudományosműszaki haladás új követelményeinek vállalására. Azt is meg kell vizsgálni, hogy az eddigi tervmutatók támogatják-e a termelési programok szükségszerű változtatásait, vagy pedig fékezik-e azokat. A jelenlegi időszakban a műszaki haladást nem lehet csupán a termelésre kívülről ható adminisztratív intézkedések segítségével, s a felülről előirányzott feladatok fegyelmezett teljesítésével biztosítani. Ebben pótolhatatlan szerepe van az anyagi érdekeltségnek, az erkölcsi-politikai öntudatnak, valamint a magas fokú felelősségérzetnek is. Az elavult gondolkozás felszámolásának reális és hatékony útja az irányítás állandó tökéletesítése. Ezért pártunk központi bizottsága indokoltan helyez nagy súlyt a komplex intézkedések végrehajtására, s alapelveinek továbbfejlesztésére. Ezzel összefüggésben előtérbe kerül a káderek politikai és szakmai nevelésének a kérdése. Az eddigi gyakorlat nem fejlesztette ki eléggé a haladás leglényegesebb forrását, az alkotó gondolkozást, s a dolgozók céltudatos nevelésének a képességét. VLADIMÍR HERMAN elvtársnak, a CSKP KB tagjának, a dél-morvaországi kerületi pártbizottság vezető titkárának felszólalása LADISLAV ADAMEC elvtársnak, a CSKP KB tagjának, a CSSZK kormánya alelnökének felszólalása
