Új Szó, 1983. június (36. évfolyam, 127-152. szám)
1983-06-21 / 144. szám, kedd
A CSKP Központi Bizottsága 8. ülésének vitája BOHUMIL KVASIL elvtársnak, a CSKP KB tagjának, a Csehszlovák Tudományos Akadémia elnökének felszólalása Társadalmunk sokoldalú fejlődésének szükségletei rendkívüli igényeket támasztanak az alap- és az alkalmazott kutatással szemben. A Csehszlovák Tudományos Akadémia kidolgozta A csehszlovák tudomány fejlesztésének és érvényesítésének fő irányzatai a 7. ötéves tervidőszakban című dokumentumot, amelyet az elmúlt év elején jóváhagyott a CSKP KB Elnöksége, valamint a szövetségi kormány. Tartalmi felépítése és jelentősége szempontjából ez a dokumentum meghaladja a 7. ötéves tervidőszak kereteit, s alapvetően meghatározza tudományos alapunk tevékenységének koncepcióját és irányzatait a további időszakra is. Ami a tartalmat illeti, a tudományos alap tevékenységének fő irányzatában kifejezésre jut az erők következetes összpontosítása a kulcsfontosságú feladatokra, a tudományos megismerés fejlesztésére, elsősorban a tudományos ismeretek érvényesítésére népgazdaságunk és az egész társadalmi élet sokoldalú fejlesztésében. E célok megvalósítása során sikerült már elérnünk néhány pozitív eredményt. Ezek közé tartoznak az alapkutatás egyes kiemelt feladatai is a szocialista országok nemzetközi tudományos együttmüködése keretében, továbbá a műszaki fejlesztés és a társadalmi gyakorlat területére vonatkozó céltervek. Ezek a céltervek főleg a nyersanyagok célszerűbb kihasználására, az elektronika, a robottechnika és a biotechnológia fejlesztésére, az integrált növényvédelemre, a gazdasági állatok irányított újratermelésére, a környezetvédelemre, valamint a fejlett szocialista társadalom építésében ható alapvető törvényszerűségek megvilágítására irányulnak. A társadalmi termelés fejlődése ugyanis nem függ csupán az egyes természettudományi és műszaki-tudományi szakágazatoktól, hanem a tudományos kutatás egyre szélesebb frontján belül a társadalomtudományoktól is. A szocialista országok nemzetközi tudományos együttműködésének fejlesztésében a csehszlovák hozzájárulás egyik kifejező példája az Interkozmosz programban nyilvánul meg, amelyben a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának a felkérésére részt veszünk a Halley- üstökös tanulmányozására vonatkozó VEGA programban. Ennek a szocialista tudomány és műszaki haladás nemzetközi tekintélye szempontjából nagy politikai jelentősége van, s egyúttal a szocialista országok integrált űrkutatásának békés céljait is bizonyítja. A Csehszlovák Tudományos Akadémia a csehszlovák ipar koordinált részvételével egy különleges úrberendezést készít elő a tudományos műszereknek az üstökös magjába való automatikus irányítására. Ennek a berendezésnek alapvető jelentősége van az egész program sikere szempontjából, ezért rendszeres figyelmet szentelünk a feladat végrehajtásának. Számos példát említhetnénk azzal kapcsolatban is, hogy alapkutatásunk az utóbbi években miként járult hozzá a tudományos megismerés fejlesztéséhez. Az elektronika területén ide tartozik a Tesla Krnov vállalatnál gyártott elekt- ronlitográf kifejlesztése és műszaki terveinek elkészítése. A Metra Blansko konszernvállalat számára elkészült egy különleges pontosságú lézerrendszer mintapéldánya, amely mikroelektronikai mérésekre szolgál, s nélkülözhetetlen a nagy integráltságú áramkörök hazai gyártásában. A szerkezeti alapanyagok kutatásában jelentős eredménynek számít a titánnitrid vékony rétegben való alkalmazása, amely 200-300 százalékkal növeli a gépalkatrészek élettartamát. A kémiai tudományok területéről megemlíthetjük azt a katalizátort, amely az Ústí nad Labem-i Egyesült Vegyipari és Kohászati Müvekben lehetővé tette a Diana epoxigyanta gyártásához szükséges fő alapanyag előállítását, valamint azt az új katalitikus rendszert, amely teljes mértékben eltávolítja a mérgező nitrogénoxi- dokat a salétromsav gyártásánál keletkező gázokból a lovosicei Észak-Cseh- országi Vegyipari Művekben. Jelentős fémmegtakarítást eredményeznek azok a regenerációs eljárások, amelyeket a vesteci Safina vállalatnál a kimerült katalizátorok feldolgozásánál, vagy a Prerovi Vegyipari Müvekben a vas- oxid kinyerésére alkalmaznak az eddig hulladékként kezelt vasszulfátból. A vegyi kutatás egyik további fontos eredménye a hazai szilíciumkloríd tisztítási eljárásának a kidolgozása, melynek alapján sikerült előállítani az első jó minőségű optikai üvegszálakat a távközlés céljaira. A biológia tudományok területén a kutatási eredmények elsősorban a mező- gazdasági termelés növelésére, valamint a biotechnológiai eljárások kifejlesztésere irányulnak. A növénytermesztés szakaszán olyan eljárásokat sikerült kidolgozni, amelyek növelik a betegségekkel szembeni ellenállóságra irányuló növénynemesítés hatékonyságát, s csökkentik a növények szaporítási költségeit. A növényi rovarkártevők elleni harcban nagy jelentőségűek a környezetet nem mérgező feromonális készítmények, amelyek további kutatásával és gyártásával a bratislavai Vegyipari Technológiai Kutatóintézetben foglalkoznak. Az Akadémia különösen nagy súlyt helyez a biotechnológiai eljárások kifejlesztésére, amelyek egyrészt lehetővé teszik a felújítható biogén források sokoldalú hasznosítását, másrészt pedig jelentős energia- és anyagmegtakarításhoz vezetnek. Tudatában vagyunk annak, hogy az alapkutatás eredményeinek hatékony érvényesítéséhez szoros kapcsolatokra van szükség a tudományos intézmények és a termelők, valamint a felhasználók között. Ezért ebben az irányban lényegesen kiszélesítettük a kiemelt reszortokkal folytatott szerződéses együttmüködést. Emellett tovább mélyül a legfontosabb termelési-gazdasági egységekkel megvalósuló hagyományos együttműködésünk is, amelyben a magasabb szintű formák érvényesítésére törekszünk, beleértve a tudományos-termelési egyesülések alapítását. Hangsúlyozni kell azonban. hogy ebben az irányban még csak az út kezdeténél vagyunk, s számos akadályt és nehézséget kell még leküz- denünk. A tudományos megismerésben elért tagadhatatlan sikerek ellenére azonban azt is megállapíthatjuk, hogy a tudomány gyakorlati hasznosítása nem felel meg társadalmunk objektív szükségleteinek. Ezért mélyebben fel kell tárni azokat az okokat, amelyek fékezik a tudomány gyakorlati érvényesítését. Az Akadémiára jelentős feladatok hárulnak a tudományos előrejelzés területén is, melynek értelmét a szocialista társadalom fejlődésében ható hossszú távú tendenciák rendszeres feltárásában látjuk, amiből gyakorlati következtetéseket kell levonni a jelenlegi időszakra és a legközelebbi évekre. Az ilyen előrejelzések elkészítéséhez szoros együttműködésre van szükség a természettudományok, a műszaki tudományok és a társadalomtudományok művelői, az állami és a gazdasági irányítási szféra, valamint az alkalmazott műszaki és gazdasági kutatás egyes munkahelyei között. A jelenlegi időszakban a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának irányításával a szovjet tudományos intézmények és a gazdasági gyakorlat legjobb szakemberei sikeresen együttműködnek a hosz- szú távú előrejelzések kidolgozásában. Az a megbízatás, hogy a Csehszlovák Tudományos Akadémia felelősséget vállaljon a Csehszlovák Szocialista Köztársaság húsz évre, esetleg hosszabb időszakra szóló tudományos-műszaki, gazdasági és szociális fejlődése előrejelzésének kidolgozásáért, számunkra új, alapvető, de egyáltalán nem könnyű feladatot jelent. A szovjet tapasztalatok kihasználása, valamint a szovjet partnerekkel folytatott együttműködés azonban jó feltételeket biztosít ehhez a munkához. A tudományos-műszaki, gazdasági és szociális fejlődésre vonatkozó előrejelzések már a legközelebbi években meghatározzák tudományos-műszaki alapunk fejlesztésének alapvető irányzatait. A feladatok sikeres teljesítéséhez azonban már most kell kialakítanunk a szükséges feltételeket. Az előbbiekkel összefüggésben szeretnék rámutatni, hogy tudományos-kutatási alapunk jelenlegi helyzetében még megnyilvánul a hatvanas években elért gyors mennyiségi fejlődés. Ez a többnyire extenzív fejlődés egy eléggé terjedelmes, de esetenként nem mindig elég hatékony tudományos-kutatási alap kialakulásához vezetett. A hetvenes évek egyik objektív feladata ezért a tudomá- nyos-kutatási alap eszmei és politikai konszolidálása mellett az volt, hogy gyors ütemben javuljanak az alap minőségi oldalai, a szerkezeti felépítése, káder-, és anyagi-műszaki ellátottsága. Ez az irányzat jelentős eredményekkel járt, az intenzív gazdaságfejlesztés nagy követelményei szempontjából azonban nem lehetünk elégedettek sem a változások elé-1 ütemével, sem azok mélységével. Kutatási és fejlesztési alapunk csak úgy tehet eleget ezeknek a követelményeknek, ha továbbra is nagy súlyt helyezünk intenzitásának növelésére, a legfontosabb stratégiai feladatokra való koncentrálásra, a magas fokon szakképzett tudósok és mérnökök részarányának növelésére, az intézmények legkorszerűbb műszerekkel, speciális alapanyagokkal, kísérleti műhelyekkel, információs és egyéb szolgáltatásokkal való ellátására, amit a szocialista gazdasági integráció és a KGST keretében szervezett nemzetközi munka- megosztás határozottabb fejlesztése mellett kell megvalósítani. JOSEF MEVALD elvtársnak, a CSKP KB tagjának, a nyugat-csehországi kerületi pártbizottság vezető titkárának felszólalása Az 1974 óta eltelt időt, amikor a központi bizottság a tudományos-műszaki fejlesztéssel foglalkozott, nem fecséreltük el, bár az eredmények nem felelnek meg a jelenlegi szükségleteknek. A jelen nagyon is emlékeztet arra, amit elhanyagoltunk, lebecsültünk. Néha azok, akik elveszítik a fejüket, azt gondolják, hogy rossz mindaz, amit termelünk. Ez nincs így. A múltban is tudtunk olyan minőségi árut termelni, amely megállta a helyét a világpiacon, és erre ma is képesek vagyunk. Törődünk azzal, hogy vállalataink, munkánk sikeresek legyenek. A feladatokhoz olyan formákat keresünk, amelyek elősegítik a társadalmi munka termelékenységének növekedését, ennek legfőbb tényezője a tudományosműszaki fejlesztés. Tudatosan mondom, hogy munkaformákat keresünk, hiszen a gazdaság egész területét intenzív fejlesztésre kell átállítanunk, ami a párt vezető szerepe érvényesítésének igényesebb eljárásait követeli meg. A pártmunka formái sohasem voltak és nem lehetnek merevek. Mindig mozgásban vannak, ez a pártpolitika érvényesítése legtökéletesebb módszerei megismerésének és keresésének folyamata. Egész kerületünk pártszervezetei igyekeznek alkalmazkodni az új követelményekhez, igényesebben érvényesíteni vezető szerepüket és a párt ellenőrzési jogát, törődni a kommunisták nagyfokú aktivitásával, a gazdaság fejlesztésével és az emberek nevelésével. Ebben a folyamatban el kell sajátítani a párt gazdasági vezető szerepe érvényesítésének igényesebb értelmezését. Korábban a tudományos-műszaki fejlesztés problémái és feladatai csak rendszertelenül szerepeltek a pártszervek tanácskozásainak napirendjén. Ma már egészen más a helyzet. A tudományos és a műszaki fejlesztés terve végrehajtásának ellenőrzésével az üzemi pártbizottságok és a nagyobb alapszervezetek rendszeresen, a gazdasági eredmények értékelésével egyidöben foglalkoznak. Egyes helyeken a választott szervek keretében tudományos-műszaki fejlesztési bizottságok vagy munkacsoportok alakultak A nagyobb üzemekben bevált az a gyakorlat, hogy legalább évente egyszer műszaki-gazdasági pártkonferenciát tartanak, amelyen értékelik az elért eredményeket, megvitatják a következő időszak feladatait. A munkakezdeményezés is különféle mozgalmak formájában fejlődik, ilyenek az egyének alkotó tervei, az alkotó dolgozók, az év legjobb terméke cím megszerzéséért indított versenyek. Nincs okunk azt mondani, hogy az alkotó munka realizálásához nem adott az optimális társadalmi és politikai légkör. Nem teszünk különbséget munkás, technikus és tudományos dolgozó között, amikor munkaeredményeiket bíráljuk el. Társadalmunk minden rendes munkát megbecsül. Ezt számos példával támaszthatnánk alá. De vannak problémák is, például kerületünkben nem vagyok megelégedve a technikusoknak a szocialista versenyben való részvételével, és stagnál a komplex racionalizációs brigádok tevékenysége. Ennek okát az irányító dolgozók nem megfelelő munkájában, s a párt és a szakszervezeti szervezetek politikai szervező munkájának nem elég magas színvonalában kereshetjük. A hetedik ötéves tervidőszakban fordulat következett be a társadalom gazdasági struktúráinak a tudományos-műszaki fejlesztéshez való viszonyában. Ehhez nyilvánvalóan hozzájárultak a tervszerű irányítási rendszert tökéletesítő intézkedések és az irányítás eszközei, valamint a pártszervek és -szervezetek által az irányító szférára gyakorolt nyomás s a műszaki-gazdasági propaganda. Kerületi pártbizottságunk a tudományos-műszaki fejlesztés terve teljesítésének ellenőrzése során figyelemmel kíséri a kerület gépipari vállalatait abból a meggyőződésből kiindulva, hogy a gépiparnak pótolhatatlan szerepe van a tudományos-műszaki fejlesztésben, egyrészt a csehszlovákiai vállalatok termelési alapjának korszerűsítése terén reá háruló felelősség, másrészt külkereskedelmi feladatai folytán. A gépipar és külkereskedelmi kötelességeinek teljesítése nélkül nem érhetjük el azt, amit a nemzetközi árucserétől elvárunk. Még nálunk sincs kész recept arra, hogyan tevékenykedjünk ezen a fontos területen. Nem akarunk felületesek lenni. A kerületi párt- bizottság gazdasági szakbizottsága szakosított munkacsoportokat alakított, amelyek a tudományos-műszaki fejlesztéssel foglalkoznak. Ezenkívül törődik azzal, hogy a járási pártbizottságok növeljék a párt befolyását a kerület tudományos-kutatási és fejlesztési alapjára és a termelés előkészítési szakaszaiban. Figyelemmel kísérjük a progresszív mozgalom támogatását, foglalkozunk a komplex racionalizációs brigádok tevékenysége stagnálásának okaival. Tavaly kerületi konferenciát tartottunk a tudományos-műszaki fejlesztésről, ennek előkészítésébe az érintett minisztériumok is aktívan bekapcsolódtak. Dokumentumot fogadtunk el, amely egységbe fogja a hetedik ötéves terv fő feladatainak teljesítését célzó erőfeszítéseket és különböző javaslatokat tartalmaz a műszaki értelmiség körében végzett pártmunka módszereire vonatkozólag. A dokumentumot fokozatosan valóra váltják, de teljesítésének következetes ellenőrzése nélkül mérlegünk nem lenne pozitív. Még nem jutottunk el oda, hogy minden irányító dolgozó megértse: a tu- dományos-müszaki fejlesztés meggyorsítása nem taktikai, hanem stratéqiai feladat. A középső szinten végzett irányító munkában ma már előnyben kellene részesíteni a műszaki és a kereskedelmi politikát. Ahhoz, hogy a vállalati kollektívák munkaeredményeit tárgyszerűbben és hatékonyabban elbírálhassuk, tökéletesíteni kellene a kerületi pártbizottságok tájékozódásának rendszerét. A műszaki sikerek közé sorolhatjuk azt, hogy szovjet szakemberek segítségével elsajátítottuk a 440 megawattos atomreaktorok gyártásának igényes technológiáját, s eljött az 1000 megawattos reaktorok gyártásának ideje is. A XVI pártkongresszus határozataival összhangban folytatódik a helyi nyersanyagok felhasználása, számos kutatási feladat megoldásán dolgozunk, például a bento- nit kitermelésén és feldolgozásán. A könnyűipari üzemek kollektíváit elsősorban arra ösztönözzük, hogy nagy súlyt helyezzenek termékeik felújítására és termelőalapjuk korszerűsítésére. Sajnos, negatív jelenségek is vannak, például az, hogy a gyorsabb termékfelújítás következtében tavaly általában véve visszaesett a termékek minősége. Fűtőanyagokat, energiahordozókat, alap- és nyersanyagokat, valamint fémeket elsősorban ésszerűsítési intézkedések segítségével takarítunk meg. Ennek köszönhetően az elmúlt két évben az anyagi költségeket 100 korona teljesítményre számítva 1 korona 30 fillérre csökkentettük, vagyis annyival, mint az egész hatodik ötéves tervidőszakban. A központi bizottság 8. ülése további ösztönzést ad ahhoz, hogy tökéletesedjen a tudományos-műszaki fejlesztés tervezése és irányítása, javuljon a tudományos kutatási és fejlesztési alap, valamint a termelés előtti szakaszok eredményessége, meggyorsuljon a kutatás-fejlesz- tés-termelés-felhasználás ciklus. A jelenlegi helyzet szökségessé teszi a KGST-tagországokkal, elsősorban a Szovjetunióval kifejtett tudományosműszaki együttműködés javítását. A következő időszakban a központi bizottság ülésének határozataival összhangban arra törekszünk, hogy a tudományos-műszaki fejlesztés megfeleljen az elvárásoknak. ÚJ szil 4 1983. VI. 21
