Új Szó, 1983. június (36. évfolyam, 127-152. szám)

1983-06-17 / 141. szám, péntek

A CSKP KB Elnökségének beszámolója a tudomány és technika eredményei gyakorlati érvényesítésének meggyorsításáról

ELMÉLYÜL A NEMZETKÖZI EGYÜTTMÜKÖDÉS

(Folytatás a 3. oldalról) sére. Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának Elnöksége és a szövetségi kormány megvitatta és jóváhagyta a csehszlovákiai tudomány 7. ötéves tervidőszaki fejlesztésének fó irányait. E dokumentum irányelv a Csehszlovák Tudományos Akadémia, a Szlovák Tudományos Akadémia és a főiskolák számára.

A XVI. kongresszus tudománnyal és technikával kapcsolatos határozatainak végrehajtása során abból kell kiindulnunk, hogy a tudományos-műszaki haladás bonyolult folyamat, amelynek lebonyolítása nagy igényeket támaszt a társadalmi erőforrásokkal szemben. A tudományos-műszaki haladás lehetőségeinek kiaknázása során tekintetbe kell venni lehetőségeinket és azt a körülményt, hogy minden feladat nem oldható meg egyszerre. Fokozatosan kell kijelölni a célokat, miközben látni kell, melyek a fő láncszemek. Ki kell jelölni azokat a feladatokat, amelyek haladéktalanul megoldhatók és azokat, amelyek végrehajtása nagyobb erő- és eszközösszpontosítást igényel, és a végrehajtás a további időszakokra halasztható. Ezért a tudományos-műszaki vívmányok érvényesítésének meggyorsítása érdekében a gyakorlatban mind rövid távú intézkedésekre, mind bizonyos elvi jelentőségű intézkeElvtársak,

a XVI. pártkongresszus által meghatározott gazdasági stratégia megvalósítása során fejlődésünk igényesebb feltételeiből kell kiindulnunk. Ezek pedig igényesebbek, mint bármikor ezelőtt, összhangban az intenzifikációs követelményekkel a termelés növekedését lényegében az energetikai és anyagerőforrások nagyobb fokú kihasználásával, illetve a korlátozott beruházási eszközökkel kell biztosítani. Tovább növekszik a feltételek igényessége a külkereskedelmi kapcsolatokban, főleg a világpiacon élesedő konkurrenciaharc következtében, valamint az eladósodásunk mértéke csökkentésének szükségessége következtében. A nemzetközi helyzet alakulásától és a nyugati országok fegyverkezésétől függően szilárdítjuk országunknak mint a Varsói Szerződés szilárd láncszemének védelmi képességét.

A nyolcvanas évek egész időszakában döntő jelentőségű tényezője lesz a csehszlovák népgazdaság továbbfejlesztésének az összes belső erőforrás mozgósítása, a hatalmas anyagi-műszaki bázis teljes kihasználása, társadalmunk alkotó erőinek hasznosítása a munkatermelékenység és a nemzeti jövedelem növekedésének meggyorsítása, valamint a lakosság életfeltételeinek javítása érdekében. Ez elsősorban azt jelenti, hogy jobban kell hasznosítanunk a tüzelőanyagot, az energiát, a nyersanyagot és anyagot, hogy munkaidőt kell megtakarítani, és növelnünk kell a meglevő állóalapok teljesítményét és kihasználását. Mindez megköveteli, hogy teljes határozottsággal hozzálássunk a termelés racionalizálásához, hogy kevésbé anyag- és energia- igényes technológiákat elkalmazzunk, hogy meggyorsítsuk az innovációt, és emeljük a gyártmányok és a termelés műszaki-gazdasági színvonalát, csökkentsük a selejthányadot és a termelési folyamatban keletkező veszteségeket. Mindez nem mehet végbe a technológiai és a munkafegyelem megszilárdítása nélkül. Ugyanakkor gondoskodni kell arról, hogy a termelés teljes mértékben összhangban legyen a tervezett felhasználással, és csökkenteni kell a népgazdaság aránytalanul magas készleteit. A beruházási szférában erőteljesebben kell csökkenteni a befejezetlen építkezések számát, és az építkezések időtartamának lerövidítésére, valamint a korszerűsítési és rekonstrukciós lehetőségek szélesebb körű érvényesítésére kell törekedni. Le kell számolni azzal a visszás gyakorlattal, amelynek az a lényege, hogy új termékek bevezetését és a meglevő termelés bővítését új termelőcsarnokok építéséhez kötik, miközben termelési programot keresnek a meglevő kapacitások kihasználásához.

E problémák hatékony megoldásának, a további gazdasági és szociális fejlődésnek legfőbb tényezője a tudományos- műszaki haladás. Érvényesülnie kell annak az alapelvnek, hogy a tudomány és technika képezze a tervek tengelyét, gerincét. Ez nemcsak a tervező tevékenység alapelveinek egyike, hanem a távlati fejlesztés objektív feltétele is. Társadalmunk távlati szándékait, a szükséges szerkezeti változásokat és a népgazdadésekre szükség van. Az előbbiek végrehajtása hatásának már a mostani ötéves tervidőszakban meg kell nyilvánulnia, míg az elvi jelentőségű intézkedések inkább a 8. ötéves terv előkészítésével és végrehajtásával függnek össze szorosan. Elsősorban a következőkről van szó:- egységes állami tudományos-műszaki politika kidolgozása és végrehajtása;- a tudomány és a technika fejlesztése fő irányainak és feladatainak meghatározása a csehszlovák népgazdaságban;- a gazdasági integráció és a tudományos-műszaki együttmüködés elmélyítése a KGST-tagországokkal, főleg pedig a Szovjetunióval;- a kutatási és fejlesztési bázis munkájának hatékonyabbá tétele és összehangolása fejlesztési szükségleteinkkel;- a dolgozók alkotó kezdeményezésének kibontakoztatása.

E célból kell színvonalasabbá tenni a központi irányítást és tervezést s hatékony nyomást gyakorolni a termelésigazdasági egységekre, illetve vállalatokra. Egyúttal olyan feltételeket kell teremteni számukra, hogy teljes mértékben ki tudják használni a tudományos-műszaki haladást, s hogy ennek alapján valósítsák meg az intenzifikálást, növeljék a hatékonyságot és javítsák mindennemű munka minőségét.

ság műszaki színvonalának erőteljes emelését tekintetbe véve nagy figyelmet fordítunk arra, hogy erőinket és eszközeinket a legfontosabb területekre összpontosítsuk. Főleg a következőkről van szó:

1. a gazdaságfejlesztés kevésbé energiaigényes típusának érvényesítése és a tüzelőanyag-, energiafogyasztás ész- szerúsítése, a nukleáris energetika fejlesztése és az összes tüzelőanyag-energetikai forrás optimális hasznosítása;

2. az összes nyersanyag- és anyagerőforrás, főleg a fémek magas szintű hasznosítása a kohászati struktúraváltás fokozatos megvalósítása mellett, miközben gondoskodunk a kiváló minőségű acél és profilacél részarányának növeléséről, a nyersvas és -acél termelésének csökkentéséről; a nyersanyag- és má- sodlagosnyersanyag-bázis magas színvonalú hasznosítása, a hulladékmentes termelési technológiák érvényesítését is beleértve;

3. az élelmiszerekből való önellátás mértékének növelése elősorban a földalapról, annak termöbbé tételéről való állandó gondoskodás révén, a növény- termesztés kiemelt ütemű fejlesztésének biztosítása, a feldolgozási folyamat színvonalának emelése és a veszteségek csökkentése;

4. a csehszlovák ipar kevésbé energia- igényes szerkezetének fokozatos kialakítása főleg a gép- és elektrotechnikai iparban, miközben erősítjük a háttéripart;

5. az alapvető vegyipar termékeinek magasabb fokú hasznosítása elsősorban a kevésbé nyersanyag- és energiaigényes folyamatok, különösen pedig a kvalifikált és speciális vegyipar és a gyógyszeripar fejlesztésével;

6. a komplex gépesítés és automatizá- ció kibontakoztatása és ezzel összhangban a mérő- és szabályozó műszerek gyártásának fejlesztése, a mikroelektronika adottságainak, a mikroprocesszoroknak és a mikroszámítógépeknek hasznosítása a termelési gyakorlat géprendszereiben, illetve a termelésen kívüli területeken;

7. az ipari robotok és manipulátorok fejlesztése és hasznosítása, széles körű érvényesítése a munkaigényesség csökkentése, különösen pedig a nehéz testi munka és az egészségre ártalmas környezetben végzett tevékenység kiküszöbölése céljából;

8..a tudomány és a technika új, nagy reményekre feljogosító irányzatainak, főleg a biotechnológiának és a genetikának fejlesztése és érvényesítése új és hatékony erőforrások létrehozása, valamint távlati gazdaságfejlesztési célok megvalósítása érdekében;

9. az egészségügyi ellátás további fejlesztése;

10. környezetvédelem és -fejlesztés.

E legfőbb tudományos-műszaki fejlesztési irányzatok érvényesítése érdekében a kutatási és fejlesztési bázis kapacitásának összpontosítására, a dolgozók alkotó kezdeményezésének megfelelő irányítására és teljes hasznosítására, a hazai tudományos-mű szaki eredmények és a világ más részeiben születő tudományos-műszaki eredmények gyorsabb alkalmazására van szükség a társadalmi gyakorlatban.

A tudományos-műszaki fejlesztés eredményessége nagymértékben attól függ, mennyire helyes a beruházások irányzata. Az állami terv legfőbb tartalmát a szerkezeti átalakítások végrehajtására való törekvés, a nagy innovációs programok, jelentős korszerűsítési és rekonstrukciós akciók, illetve további fontos építkezések végrehajtása adja meg. Nagy figyelmet kell fordítani a nagy építkezések gyors üzembe helyezésére és kapacitásuk teljes kihasználására. A felsorolt fő irányelvek megvalósítása és az újabb tudományos-műszaki ismeretek érvényesítése megköveteli, hogy népgazdaságunk aktívabban bekapcsolódjék a nemzetközi szocialista munkamegosztás objektíve érvényesülő folyamatába. Ezért a szocialista országok a kommunista és munkáspártok vezetésével állandóan elmélyítik a kölcsönös gazdasági integrációt. E célból folynak a KGST-tagországok legfelsőbb szintű, gazdasági tárgyú értekezletének előkészületei. Az integrációs folyamatok megvalósítása lehetővé teszi a szocialista közösség összes tagországa számára az erők céltudatos és tervszerű gyarapítását, a természeti kincsek ésszerű hasznosítását, a termelési és tudományos-műszaki potenciálnak a lakosság javára történő kiaknázását. Növekszik ennek hatására a szocialista rendszer ereje és a világ fejlődésére gyakorolt befolyása.

A gazdasági és tudományos-műszaki fejlesztés szándékaival összhangban intenzívebben kell kibontakoztatni a távlati együttműködési célprogramokba való bekapcsolódásunkat, és gondoskodni kell a sokoldalú integrációs intézkedések tervének teljesítéséről, el kell mélyítenünk a termelés szakosítását és a termelési kooperációt, és ennek alapján összpontosítani kell a termelést, hatékonyabbá kell tenni népgazdaságunkat. Főleg a jelenlegi feltételek között van ennek nagy jelentősége, amikor élesedik az osztályharc, és ez a tudomány és a technika szférájában is megnyilvánul. A fokozódó együttmüködés lehetővé teszi a diszkriminációs intézkedések és az imperialista államok embargója következményeinek jobb ellensúlyozását. Állandóan szem előtt kell tartani, hogy a nemzetközi helyzet reakciós erők által előidézett romlása mindig megnyilvánul a gazdasági és tudományos-műszaki kapcsolatok romlásában is. Az imperializmus agresszív politikája nem átmeneti jelenség. Az imperializmus mindig is a társadalmi haladás megállítására, a szocialista országok legnagyobb mértékű megkárosítására és gyengítésére törekedett. Ezért van különösen szükség ez országok politikai és eszmei egységének, gazdasági, tudományos-műszaki és védelmi teljesítőképességének szilárdítására.

Kétségtelen, hogy a nyolcvanas évek az intenzív termelési és tudományos- műszaki együttműködés, a legfontosabb beruházások széles körű összehangolása és a nagy hatóerejú társadalmi és gazdasági problémák közös megoldása időszakaként vonult be a történelembe. Új jelentős lépés lesz, hogy kidolgozzák a KGST-tagállamok 15-20 évre szóló tudományos-műszaki fejlesztésének komplex programját. Ennek előkészítésébe az illetékes csehszlovák szerveknek is be kell kapcsolódniuk. Fontos alkotóelemét képezi e szándékoknak az is, hogy meg kell gyorsítani az olyan fontos technológiai berendezések gyártását, amelyeket a szocialista államok eddig kapitalista országokból importálnak.

A CSSZSZK további gazdasági és tudományos-műszaki fejlesztésének biztosítása során létfontosságú tényező a Szovjetunióval való távlati és céltudatos együttműködés. Hazánk számára, tudomásul véve, hogy nyersanyagokban szegény ország vagyunk, ez az együttműködés biztosítja a tüzelőanyag-, energia-, nyersanyag- és anyagigények döntő többségének kielégítését, és ennek az együttműködésnek köszönhetően jutunk nagy mennyiségű, műszakilag progresz- szív géphez és berendezéshez, és a csehszlovák-szovjet együttműködés biztosítja termékeink nagy részének stabil értékesítését. Mind napjainkban, mind

A tudományos-műszaki fejlesztés döntő fontosságú irányzatai megvalósításának a meggyorsításával kapcsolatban el kell érni, hogy jobban, hatékonyabban

a jövőben ez az együttműködés szavatolja biztonságunkat.

A két ország legfelsőbb vezetői tanácskozásainak eredményeivel összhangban a népgazdasági tervek összehangolásának tökéletesítésére, a távlati együttműködés kibontakoztatására, a termelési kooperáció és gyártásszakosítás elmélyítésére törekszünk a közös hosszú távú programmal összhangban. Intézkedéseket foganatosítottak a társulások és vállalatok közötti közvetlen termelési kapcsolatok és a kutatóintézetek közötti együttmüködés bővítésére. Bekapcsolódtunk a Szovjeutnióban folyó nagy népgazdasági programok megvalósításába és a kiemelt ágazatok korszerűsítésébe, illetve rekonstrukciójába.

A Szovjetunióval való együttmüködés fejlesztése során szükség van a gép- és berendezésexport bővítésére. Nemcsak azért van erre szükség, hogy fizetési erőforrásokat képezzünk a nyersanyagimport árának kiegyenlítésére, hanem azért is, hogy több gépet és berendezést vásárolhassunk a Szovjetunióból. Azért van erre feltétlenül szükség, hogy szűkíthessük iparunk terméklistáját.

E folyamatokkal összhangban nagy gondot fordítunk a tudományos-műszaki együttműködésre. Jelentős eredményeket értünk már el a nukleáris energetikában és technikában, a textilipari gépek, a számítástechnikai berendezések és más fontos termékek fejlesztésében és gyártásában. Amennyiben határozottabban előre akarunk lépni, a következőre van szükség:

1. szorosabbá kell tenni a tudományos-műszaki együttműködés során a termelési szakosítás és kooperáció, valamint a termelési programok felosztása összehangolását;

2. határozottabban hozzá kell látni az együttműködés új, progresszív formáinak szélesebb körű érvényesítéséhez, főleg közös tudományos-kutató, konstrukciós és műszaki-tervezési munkahelyek, illetve közös vállalatok létrehozásában.

Már javaslatokat is kidolgoztak az ilyen munkahelyek létrehozására, illetve vállalatok alapítására a tudomány és technika bizonyos területein. A Prešovi Fémipari Kutatóintézetben például közös csehszlovák-szovjet konstrukciós irodát hoztak létre ipari robotok és manipulátorok fejlesztésére, gyártására. Az ilyen kezdeményezéseket értékelni és támogatni kell.

A többi KGST-tagállammal való gazdasági és tudományos-műszaki együttmüködés fejlesztését is nagyon fontosnak tartjuk, e téren is élni kell a lehetőségekkel.

A szocialista gazdasági integráció elmélyítésében való előrelépés megköveteli, hogy a kormányok, a minisztériumok, a termelési-gazdasági egységek és a vállalatok kezdeményezóen teljesítsék a feladatokat, következetesek legyenek az együttműködés kibontakoztatásában, és nagy felelősségtudatról tegyenek tanúbizonyságot.

Miközben kibontakoztatjuk a szocialista országokkal való együttműködést és integrációt, a fejlődő országokkal való kapcsolatok elmélyítésére is figyelmet kell fordítanunk. Itt főleg az exportlehetőségek kihasználására és az ezeknek az országoknak nyújtott műszaki segítségre gondolunk. Eközben az erőket és eszközöket azokra a területekre kell koncentrálnunk, amelyek hozzájárulhatnak a kölcsönös gazdasági kapcsolatok fejlesztéséhez. Ugyanakkor arra is szükség van, hogy az illetékes szervek törődjenek azoknak a szakembereknek a felkészítésével, akik majd a fejlődő országokban dolgoznak.

A békés egymás mellett élés szilárdítására irányuló elvekkel és igyekezettel összhangban fejlesztjük előnyös kapcsolatainkat a kapitalista országokkal. Főleg kereskedelmi kapcsolatainkat és a gyártásszakosítást, a licencpolitikát, valamint a harmadik piacokon való együttműködést. Nem bízhatunk viszont abban, hogy a kapitalizmus hozzáférhetővé teszi számunkra a tudomány és technika legújabb ismereteit. A kapitalista vállalatok közül elsősorban azokkal fejlesztjük kapcsolatainkat, amelyek nem alkalmazzák a diszkrimánációt és megtartják a kölcsönös előnyök elvét.

és egységesen irányítsuk kutatási és fejlesztési potenciálunkat úgy, ahogy azokat a XVI. pártkongresszus határozatai

(Folytatás az 5. oldalon)

A FEJLŐDÉS IGÉNYES FELTÉTELEIBŐL INDULUNK KI

HATÉKONYABBAN ÉS EGYSÉGESEN IRÁNYÍTSUK KUTATÁSI ÉS FEJLESZTÉSI POTENCIÁLUNKAT