Új Szó, 1983. június (36. évfolyam, 127-152. szám)
1983-06-17 / 141. szám, péntek
ÚJ szú 5 1983. VI. 17. A CSKP KB Elnökségének beszámolója a tudomány és technika eredményei gyakorlati érvényesítésének meggyorsításáról (Folytatás a 4. oldalról) megkövetelik. A tudomány és technika fejlesztésére évenként mintegy 19 milliárd koronát fordítunk, ez nemzeti jövedelmünk 4 százalékát képezi. Kutatási és fejlesztési alapunkban jelenleg több mint 183 ezren dolgoznak. Szükséges, hogy ezt a teljesítőképességet maximális mértékben a döntő fontosságú feladatokra összpontosítsuk, ne forgácsoljuk szét erejét, és ezzel gyorsítsuk meg a kutatást, a kutatási eredmények termelésben való alkalmazását. Biztosítsuk, hogy az irányító szféra, a kormány és az egyes minisztériumok által, továbbá a termelési-gazdasági egységek és a vállalatok által a kutatási-fejlesztési bázis számára olyan igényes feladatokat tűzzenek ki, amelyek szavatolják a termelés hatékonyságának szüntelen növelését. Ez a feladat annál is sürgetőbb, hogy népgazdaságunk eddig nagyon sokrétű termelési irányzatokban valósítja meg feladatait. Hogy meggyorsítsuk a tudományos-műszaki fejlesztés eredményeinek, valamint a legjobb tapasztalatoknak a társadalmi gyakorlatban való alkalmazását, szükség van arra, hogy szem előtt tartsuk a tudomány és a gyakorlat következetes összekapcsolásának elvét. Nem a tudomány a tudományért elv érvényesítéséről és nem arról van szó, hogy a technika divat, hanem arról, hogy a tudomány és a technika a gazdasági hatékonyság növelésének eszköze. A kutatási és fejlesztési bázis fejlesztése, annak helyes szerkezete és tevékenységének iránya, anyagi és káderellátottsága az irányítás minden szintjén a legfontosabb feladatok közé kell hogy tartozzon. Ez különösen azokra az ipari termelési-gazdasági egységekre és vállalatokra vonatkozik, amelyek a tudományos fejlesztési potenciálnak mintegy a kétharmad részével rendelkeznek. Ez több mint százezer dolgozót jelent, közülük mintegy 30 ezer főiskolai végzettségű. Valamennyi szintű irányító szervtől megköveteljük, hogy a tudományos-műszaki fejlesztésben elsősorban az alapvető társadalmi szükségletekből induljanak ki, abból, ami tudományosan és műszaki szempontból megoldható, reális, és termelésünk, valamint társadalmunk számára szükséges hatékonyságot eredményez. A tudományban és a technikában nagyfokú odaadással, alkotó fantáziával kell dolgozni, de ugyanakkor nem szabad elszakadni a valóságtól, és figyelembe kell venni a társadalmi gyakorlat szükségleteit. Amint azt a kutatási-fejlesztési alap felülvizsgálásának eredményei kimutatták, az eddigi helyzet azt bizonyítja, hogy a tudományos kapacitások fejlesztése néha nincs tekintettel gazdaságunk további fejlesztésének alapvető szükségleteire, s az egyes termelési szakágazatokban előirányzott célokra. Elsősorban a gépipar és az elektrotechnika kiemelt szakágazataira gondolunk, ahol az elmúlt években a kutatási és fejlesztési kapacitások területén stagnálás mutatkozott. Ezek a tények arra utalnak, hogy egyes ágazatokban nem viszonyultak kellő felelősséggel a kutatási-fejlesztési alap irányításához és kihasználásához. Tisztában vagyunk azzal, hogy az egyes kutatási munkahelyeken nem lehet azok tevékenységi szerkezetét egyik napról a másikra megváltoztatni. Sürgősen fel kell azonban számolnunk azokat a fogyatékosságokat, amelyeket jogosan bírálnak. Meg kell szüntetni a hibákat az eszközök elosztásánál, valamint a kutatási munkahelyek létesítésénél előforduló duplicitásokat, s meg kell állítani az olyan kutatási és fejlesztési munkát, amelyek eredményei bizonyíthatóan nem érvényesíthetők a gyakorlatban. Új dolgokat kell feltalálni, s ki kell használni és tökéletesíteni kell az újdonságokat. A kutatásban is népgazdasági mérlegeléssel kell dolgozni, amelyben a társadalom fejlesztési feladataihoz való hozzájárulás haszna döntő szempontként érvényesül. Ebben az irányban jelentősebb szerepet kell játszaniuk a tudományos-műszaki fejlesztés vezető munkahelyeinek, amelyek tevékenységét magasabb szintre kell emelni. A fennálló fogyatékosságok felszámolása, valamint a kutatási és fejlesztési alap hatékonyabb munkája érdekében a tudományos-műszaki fejlesztést és a beruházásokat irányító központi szerveknek, a Csehszlovák Tudományos Akadémiának, a Szlovák Tudományos Akadémiának, a minisztériumoknak és a termelési-gazdasági egységeknek felül kell vizsgálniuk az eddigi fejlődést, s haladéktalanul ki kell dolgozniuk és meg kell valósítaniuk az intézkedések konkrét programját a munka hatékonyságának növelésére. Eközben szem előtt kell tartani, hogy a kutatóintézetek terveibe elsősorban olyan feladatok kerüljenek, amelyek rövid időn belül jelentős gazdasági hasznot eredményeznek. SZOROS KAPCSOLATOT A KUTATÁS, A FEJLESZTÉS, A MŰSZAKI TERVEZÉS, A TECHNOLÓGIAI ELŐKÉSZÍTÉS ÉS A BERUHÁZÁSOK KÖZÖTT A kutatási eredmények gyakorlati alkalmazását a termelésben úgy kell megvalósítani, hogy az minden termelésigazdasági egységen belül egyenletes folyamatot képezzen. Ennek érdekében szoros kapcsolatot kell teremteni a kutatás, a fejlesztés, a műszaki tervezés, a termelés technológiai előkészítése és a beruházások között, hogy az egyes innovációk rövid idő alatt valósuljanak meg. E problémák megoldásához szélesebb mértékben ki kell használni nemcsak az új szervezési formákat, hanem a kutatás és a termelés gazdasági egybekapcsolását is. Az első fecskék már megjelentek. A Nové Mesto nad Váhom-i VÚMA Gépesítési és Automatizálálási Kutatóintézetben például gyors ütemben folyik a nagy hatékonyságú kutatási-fejlesztési feladatok megvalósítása. További fontos forma a tudományos munkahelyek és a termelővállalatok szoros együttműködése. Ebben a vonatkozásban példamutató a CSTA Műszertechnikai Intézetének együttműködése a Tesla Brno vállalattal az elektronlitográf és más műszaki berendezések kifejlesztésében, s hasznos együttműködés bontakozik ki a Chemopetrol konszern, főleg a Spolana Neratovice vállalat, valamint a Prágai Vegyipari-Technológiai Főiskola és a Csehszlovák Tudományos Akadémia között a növénytermesztés és az állattenyésztés hatékonyságát növelő mezőgazdasági vegyi anyagok kifejlesztésében és gyártásában. Az egyes ágazatokban és termelési-gazdasági egységekben mérlegelni kellene ezeket a pozitív tapasztalatokat, s nagyobb kezdeményezést kellene tanúsítani a további tudomá- nyos-termelési társulások létesítésében, valamint a kutatás, a műszaki tervezés és a termelés más egybekapcsolási formáinak érvényesítésében. A kutatási és fejlesztési alap intenzívebb munkáját az önálló elszámolási rendszerrel is elő kell segíteni, főleg a gazdálkodási formák tökéletesítésével és jobb kihasználásával. Amint azt a gyakorlati tapasztalatok bizonyítják, a kutatási alap hatékonyabb munkája nem nélkülözheti a kutatóintézetek mellett működő kísérleti termelési alap rendszeres építését. Ennek hiányában tudósaink és műszaki dolgozóink munkaeredményei gyakran csak papíron maradnak. A termelési-gazdasági egységeknek és a vállalatoknak az ágazati szervek hatékonyabb támogatása mellett saját érdekükben el kell látniuk a kutatási munkahelyeket fejlesztési műhelyekkel, kísérleti gyártást végző üzemegységekkel. A beruházási kereten belül gondoskodni kell a szükséges forrásokról ezekre a célokra. Javítani kell továbbá a kutatási és fejlesztési alap műszaki ellátottságát is, elsősorban a műszerek területén, s a tervezőirodákat szintén el kell látni korszerű segédeszközökkel és berendezéssel. Ez alapvető feltétel az alkotó dolgozók munkatermelékenységének növeléséhez. Hasonlóan kell eljárni az alapkutatás területén is. Mindez megköveteli a kutatáshoz és a műszaki tervezéshez szükséges műszerek és berendezések fejlesztési és gyártási alapjának kiszélesítését. Tudományos-kutatási alapunk műszerekkel való ellátására, részben hazai forrásokból, részben behozatalból, felelős gazdasági szervezetet kell létesíteni, amely koordinálná a gyártási programot a Csehszlovák Tudományos Akadémia és a Szlovák Tudományos Akadémia műszaki alapjával. A drágább műszerek gazdaságos kihasználását szervizszolgáltatás vagy kölcsönzés formájában kell biztosítani. Ebben az irányban nagyobb szerepet kell játszania a Szövetségi Műszaki Fejlesztési és Beruházási Minisztérium által irányított Kutatási Szolgáltatások szervezetnek is. A magas műszaki színvonal elérése, valamint a kiemelt kutatási és fejlesztési feladatok gyorsabb megoldása érdekében ideiglenes közös munkacsoportokat kell létrehozni az ipari kutatóintézetek, a konstrukciós és technológiai munkahelyek, az alapkutatási munkahelyek és a főiskolák élenjáró szakembereiből. Ezen az úton kell leküzdeni a különböző intézményi és ágazati akadályokat, amelyek hátráltatják a feladatok megoldását. Az ilyen formák és módszerek érvényesítését egyelőre számos előírás is korlátozza. Szükségesnek tartjuk, hogy a tudo- mányos-műszaki fejlesztést és a beruházásokat irányító központi szervek a Csehszlovák Tudományos Akadémiával, a Szlovák Tudományos Akadémiával, s az oktatásügyi minisztériumokkal együttműködve kidolgozzák az ilyen ideiglenes munkacsoportok létesítésének, irányításának és jutalmazásának az alapelveit. A nyolcvanas és a kilencvenes évek gazdasági fejlődésével kapcsolatos sürgős feladatok megoldásához nagyobb mértékben kell hozzájárulnia a Csehszlovák Tudományos Akadémiában, a Szlovák Tudományos Akadémiában és a főiskolákon végzett alapkutatásnak, valamint a Csehszlovák Mezőgazdasági Akadémia keretében folytatott tevékenységnek. Az alapkutatásnak pótolhatatlan szerepe van a tudomány fejlesztésében, amely kiindulási alapot képez az alkalmazott kutatás, a műszaki és a technológiai fejlesztés, valamint a korszerű termelés egész szerkezete számára. Jelenleg mintegy tizenhatezer dolgozója van az alapkutatásnak. Munkájuk eredményességétől jelentős mértékben függ, hogy miként leszünk felkészülve a holnap feladataira. Ezért rendkívüli figyelmet kell fordítanunk a tudományos kutatás kiemelt területeinek meghatározására, valamint a tudomány, a termelés és a társadalmi gyakorlat közötti kapcsolatok szervezésére. A tudományos kutatás kiemelt területeinek intenzív fejlesztése megköveteli az alkotó kapacitások összpontosítását, mégpedig közös tudományos, tudomá- nyos-termelési és tudományos-pedagógiai munkahelyek létrehozásával. Ezekben a tudományos és kutatási dolgozók olyan munkakollektívákba társulnak, amelyek lehetővé teszik a rendelkezésre álló berendezések jobb kihasználását, s az eszközök közös felhasználását is az új, költséges műszerek vásárlására. Lényegesen jobban kell kihasználni a főiskolák alkotó potenciálját is. El kell mélyíteni a bekapcsolódásukat, a műszaki és a gazdasági kutatás állami tervében szereplő programok megvalósításába. Ehhez kezdeményezőbb hozzájárulásra van szükség a kutatás és a főiskolák részéről. Ezzel együtt szélesebb mértékben ki kell használni a főiskolai munkahelyek képességeit a gazdasági szervezetek egyes operatív jellegű és kiegészítő problémáinak aránylag gyors megoldásához. A tudományos dolgozók nevelését emellett a társadalmi szempontból legjelentősebb tudományos és műszaki szakágazatok ellátására kell irányítani. Ennek érdekében arra van szükség, hogy a Csehszlovák Tudományos Akadémia, a Szlovák Tudományos Akadémia, valamint a Cseh és a Szlovák Tudományos Minősítő Bizottság a tudományos-mú- szaki haladást és a beruházásokat irányító központi szervekkel együttműködve kidolgozzák a tudományos dolgozók nevelésének hosszú távú programját. Ezzel összefügg az igényesség növelése is a tudományos rangfokozatok megadásánál. Az olyan elméleti feltételek kialakításához, s mély tudományos ismeretek szerzéséhez, amelyek hatékonyabban segítenék elő a társadalmi folyamatok irányítását, nagyobb jelentőséget kell tulajdonítanunk a társadalomtudományoknak, főleg a szocializmus politikai gazdaságtanának. A társadalomtudományi kutatás egyik kulcsfontosságú területét kell képeznie a tudományos-műszaki fejlesztés érvényesítésével, s a gazdaság intenzifi- kálására gyakorolt hatásával összefüggő kérdések megoldásának. A jelenlegi helyzet megköveteli az alkalmazott gazdasági kutatás tevékenységének javítását, s az innen származó pozitív eredmények hatékony gyakorlati hasznosítását. Ezt a munkát elsősorban a hazai újratermelési folyamat intenzifi- kálási módszereire kellene irányítani a nyolcvanas és a kilencvenes években, továbbá a tervezés és az irányítás tökéletesítésére, a tudományos-műszaki haladás szerepének növelésére a csehszlovák népgazdaság hatékony fejlesztésének biztosításában, az emberi tényező fejlődésének alapvető irányzataira a munka- és az irányítási folyamatokban, valamint Csehszlovákia részvételére a nemzetközi munkamegosztásban és a szocialista gazdasági integrációban. Az említett feladatokhoz kell igazítani az alkalmazott gazdasági kutatás munkahelyeinek jelenlegi hálózatát is. A CSKP KB Elnöksége és a kormány ebben az irányban tartalmi, személyi és szervezési vonatkozású intézkedéseket fogadott el a munka javítására. A kutatás hatékonyságának növelése, s az intenzív fejlesztéssel összefüggő alapvető problémák megoldásához való hozzájárulásának fokozása elsősorban az alkotó munkájával függ össze. Munkájuknak olyan jelentős haszna van a népgazdaság számára, amit sok esetben semmivel sem lehet helyettesíteni. Ezért ezzel az értékes tőkével a lehető legjobban kell gazdálkodnunk. Azt akarjuk, hogy a szó teljes értelmében a műszaki- gazdasági koncepciók alkotótársaivá váljanak, s együttműködjenek a termelés műszaki fejlesztésével, s a termelési programok innoválásával kapcsolatos konkrét feladatok megoldásában. Nagy jelentőséget tulajdonítunk az egész információs rendszernek is, amelynek meg kell felelnie a tudomá- nyos-műszaki fejlesztés területén előirányzott feladatok szigorú követelményeinek. Arra van szükség, hogy a kellő tudományos-műszaki és gazdasági információk rendelkezésre álljanak az alkotó dolgozók minden kategóriája, valamint a tudományos-műszaki fejlesztést irányító és azért felelő szervek számára. E cél érdekében alapvető mértékben kell javítani az információs szolgáltatásokat, javítani kell az információs munkahelyek műszaki ellátottságát, s hatékonyabban kell kihasználni a külföldi információk vásárlására előirányzott eszközöket. További haladást kell elérni a csehszlovák és a szovjet információs rendszer integrálásában. Az illetékes külkereskedelmi szervezetek aktív részvételével minden termelésigazdasági egységben gondoskodni kell a szükséges információkróJ a gyártott termékek műszaki színvonalának és minőségének, a technológiai folyamatok korszerűségének állandó értékeléséhez, valamint a műszaki fejlesztés alapvető nemzetközi irányzatainak figyelemmel kíséréséhez. Ebben jelentős szerepet kell teljesíteniük az ágazati és a szakágazati munkahelyeknek, beleértve az alapvető információs hálózatok kiegészítését. A tudományos-műszaki haladást és a beruházásokat irányító szervek sürgős feladata a tudományos, műszaki és gazdasági információk tájékoztatási rendszerének színvonalasabb központi irányítása és kihasználása. MAGASABB SZÍNVONALÚ KÖZPONTI IRÁNYÍTÁST Elvtársak! A tudományos-műszaki haladás meggyorsítása, valamint a népgazdaság hatékonyságának javítására gyakorolt hatásának további növelése érdekében tökéletesíteni kell a központi irányítást. A CSKP XVI. kongresszusán elfogadott dokumentumokkal összhangban a szocializmus feltételei között a központi irányítás alapvető és pótolhatatlan szerepe a társadalmi és gazdasági fejlődés tervszerűségének a biztosítása. Erre kell összpontosítani az irányítás minden láncszemének a törekvéseit. Ezt megelőzően meg kell ismerni a gazdasági és a tudományos-műszaki fejlődés alakulásának hosszú távú tendenciáit. Ez idén ebből a célból kezdtük el a munkákat Csehszlovákia tudományos-műszaki és gazdasági fejlődésének előrejelzésében a kilencvenes évekre. Ennek az előrejelzésnek a tudományos és műszaki fejlesztés potenciális lehetőségeiből kell kiindulnia. Erre az előrejelzésre fognak támaszkodni az egyes ágazatok tervezési bizottságai is Csehszlovákia tízéves gazdasági és szociális fejlesztése alapvető irányzatainak előkészítése során. Az előrejelzés kidolgozása folyamán következetesen kell érvényesíteni a népgazdaság kulcs- fontosságú kérdéseinek megoldására irányuló célprogramok módszerét, s a tudományos-műszaki kutatás eredményeinek gyakorlati hasznosítását. Ehhez magasabb színvonalra kell emelni az egész előkészítést, s komplex módon kell biztosítani a célprogramok és a tervek rendszerének megvalósítását. Fel kell számolni az olyan fogyatékosságokat, amelyek például abban nyilvánultak meg, hogy az eddigi programokból gyakran (Folytatás a 6. oldalon)
