Új Szó, 1983. június (36. évfolyam, 127-152. szám)

1983-06-17 / 141. szám, péntek

ÚJ szú 5 1983. VI. 17. A CSKP KB Elnökségének beszámolója a tudomány és technika eredményei gyakorlati érvényesítésének meggyorsításáról (Folytatás a 4. oldalról) megkövetelik. A tudomány és technika fejlesztésére évenként mintegy 19 milli­árd koronát fordítunk, ez nemzeti jöve­delmünk 4 százalékát képezi. Kutatási és fejlesztési alapunkban jelenleg több mint 183 ezren dolgoznak. Szükséges, hogy ezt a teljesítőképességet maximális mér­tékben a döntő fontosságú feladatokra összpontosítsuk, ne forgácsoljuk szét erejét, és ezzel gyorsítsuk meg a kuta­tást, a kutatási eredmények termelésben való alkalmazását. Biztosítsuk, hogy az irányító szféra, a kormány és az egyes minisztériumok által, továbbá a termelé­si-gazdasági egységek és a vállalatok által a kutatási-fejlesztési bázis számára olyan igényes feladatokat tűzzenek ki, amelyek szavatolják a termelés haté­konyságának szüntelen növelését. Ez a feladat annál is sürgetőbb, hogy nép­gazdaságunk eddig nagyon sokrétű ter­melési irányzatokban valósítja meg fel­adatait. Hogy meggyorsítsuk a tudomá­nyos-műszaki fejlesztés eredményeinek, valamint a legjobb tapasztalatoknak a társadalmi gyakorlatban való alkalma­zását, szükség van arra, hogy szem előtt tartsuk a tudomány és a gyakorlat követ­kezetes összekapcsolásának elvét. Nem a tudomány a tudományért elv érvénye­sítéséről és nem arról van szó, hogy a technika divat, hanem arról, hogy a tu­domány és a technika a gazdasági haté­konyság növelésének eszköze. A kutatási és fejlesztési bázis fejlesz­tése, annak helyes szerkezete és tevé­kenységének iránya, anyagi és káderel­látottsága az irányítás minden szintjén a legfontosabb feladatok közé kell hogy tartozzon. Ez különösen azokra az ipari termelési-gazdasági egységekre és vál­lalatokra vonatkozik, amelyek a tudomá­nyos fejlesztési potenciálnak mintegy a kétharmad részével rendelkeznek. Ez több mint százezer dolgozót jelent, közü­lük mintegy 30 ezer főiskolai végzett­ségű. Valamennyi szintű irányító szervtől megköveteljük, hogy a tudományos-mű­szaki fejlesztésben elsősorban az alap­vető társadalmi szükségletekből indulja­nak ki, abból, ami tudományosan és műszaki szempontból megoldható, reá­lis, és termelésünk, valamint társadal­munk számára szükséges hatékonyságot eredményez. A tudományban és a tech­nikában nagyfokú odaadással, alkotó fantáziával kell dolgozni, de ugyanakkor nem szabad elszakadni a valóságtól, és figyelembe kell venni a társadalmi gya­korlat szükségleteit. Amint azt a kutatási-fejlesztési alap felülvizsgálásának eredményei kimutat­ták, az eddigi helyzet azt bizonyítja, hogy a tudományos kapacitások fejlesztése néha nincs tekintettel gazdaságunk to­vábbi fejlesztésének alapvető szükségle­teire, s az egyes termelési szakágazatok­ban előirányzott célokra. Elsősorban a gépipar és az elektrotechnika kiemelt szakágazataira gondolunk, ahol az elmúlt években a kutatási és fejlesztési kapaci­tások területén stagnálás mutatkozott. Ezek a tények arra utalnak, hogy egyes ágazatokban nem viszonyultak kellő fele­lősséggel a kutatási-fejlesztési alap irá­nyításához és kihasználásához. Tisztában vagyunk azzal, hogy az egyes kutatási munkahelyeken nem lehet azok tevékenységi szerkezetét egyik napról a másikra megváltoztatni. Sürgő­sen fel kell azonban számolnunk azokat a fogyatékosságokat, amelyeket jogosan bírálnak. Meg kell szüntetni a hibákat az eszközök elosztásánál, valamint a kutatási munkahelyek létesítésénél előforduló duplicitásokat, s meg kell állítani az olyan kutatási és fejlesztési munkát, amelyek eredményei bizonyíthatóan nem érvé­nyesíthetők a gyakorlatban. Új dolgokat kell feltalálni, s ki kell használni és tökéle­tesíteni kell az újdonságokat. A kutatás­ban is népgazdasági mérlegeléssel kell dolgozni, amelyben a társadalom fejlesz­tési feladataihoz való hozzájárulás hasz­na döntő szempontként érvényesül. Eb­ben az irányban jelentősebb szerepet kell játszaniuk a tudományos-műszaki fej­lesztés vezető munkahelyeinek, amelyek tevékenységét magasabb szintre kell emelni. A fennálló fogyatékosságok fel­számolása, valamint a kutatási és fejlesz­tési alap hatékonyabb munkája érdeké­ben a tudományos-műszaki fejlesztést és a beruházásokat irányító központi szer­veknek, a Csehszlovák Tudományos Akadémiának, a Szlovák Tudományos Akadémiának, a minisztériumoknak és a termelési-gazdasági egységeknek felül kell vizsgálniuk az eddigi fejlődést, s haladéktalanul ki kell dolgozniuk és meg kell valósítaniuk az intézkedések konkrét programját a munka hatékonysá­gának növelésére. Eközben szem előtt kell tartani, hogy a kutatóintézetek tervei­be elsősorban olyan feladatok kerülje­nek, amelyek rövid időn belül jelentős gazdasági hasznot eredményeznek. SZOROS KAPCSOLATOT A KUTATÁS, A FEJLESZTÉS, A MŰSZAKI TERVEZÉS, A TECHNOLÓGIAI ELŐKÉSZÍTÉS ÉS A BERUHÁZÁSOK KÖZÖTT A kutatási eredmények gyakorlati al­kalmazását a termelésben úgy kell meg­valósítani, hogy az minden termelési­gazdasági egységen belül egyenletes fo­lyamatot képezzen. Ennek érdekében szoros kapcsolatot kell teremteni a kuta­tás, a fejlesztés, a műszaki tervezés, a termelés technológiai előkészítése és a beruházások között, hogy az egyes innovációk rövid idő alatt valósuljanak meg. E problémák megoldásához széle­sebb mértékben ki kell használni nem­csak az új szervezési formákat, hanem a kutatás és a termelés gazdasági egy­bekapcsolását is. Az első fecskék már megjelentek. A Nové Mesto nad Váhom-i VÚMA Gépesítési és Automatizálálási Kutatóintézetben például gyors ütemben folyik a nagy hatékonyságú kutatási-fej­lesztési feladatok megvalósítása. Továb­bi fontos forma a tudományos munkahe­lyek és a termelővállalatok szoros együtt­működése. Ebben a vonatkozásban pél­damutató a CSTA Műszertechnikai Inté­zetének együttműködése a Tesla Brno vállalattal az elektronlitográf és más mű­szaki berendezések kifejlesztésében, s hasznos együttműködés bontakozik ki a Chemopetrol konszern, főleg a Spolana Neratovice vállalat, valamint a Prágai Vegyipari-Technológiai Főiskola és a Csehszlovák Tudományos Akadémia között a növénytermesztés és az állatte­nyésztés hatékonyságát növelő mező­gazdasági vegyi anyagok kifejlesztésé­ben és gyártásában. Az egyes ágazatok­ban és termelési-gazdasági egységek­ben mérlegelni kellene ezeket a pozitív tapasztalatokat, s nagyobb kezdeménye­zést kellene tanúsítani a további tudomá- nyos-termelési társulások létesítésében, valamint a kutatás, a műszaki tervezés és a termelés más egybekapcsolási formái­nak érvényesítésében. A kutatási és fej­lesztési alap intenzívebb munkáját az önálló elszámolási rendszerrel is elő kell segíteni, főleg a gazdálkodási formák tökéletesítésével és jobb kihasználá­sával. Amint azt a gyakorlati tapasztalatok bizonyítják, a kutatási alap hatékonyabb munkája nem nélkülözheti a kutatóinté­zetek mellett működő kísérleti termelési alap rendszeres építését. Ennek hiányá­ban tudósaink és műszaki dolgozóink munkaeredményei gyakran csak papíron maradnak. A termelési-gazdasági egysé­geknek és a vállalatoknak az ágazati szervek hatékonyabb támogatása mellett saját érdekükben el kell látniuk a kutatási munkahelyeket fejlesztési műhelyekkel, kísérleti gyártást végző üzemegységek­kel. A beruházási kereten belül gondos­kodni kell a szükséges forrásokról ezekre a célokra. Javítani kell továbbá a kutatási és fejlesztési alap műszaki ellátottságát is, elsősorban a műszerek területén, s a tervezőirodákat szintén el kell látni korszerű segédeszközökkel és berende­zéssel. Ez alapvető feltétel az alkotó dolgozók munkatermelékenységének növeléséhez. Hasonlóan kell eljárni az alapkutatás területén is. Mindez megkö­veteli a kutatáshoz és a műszaki terve­zéshez szükséges műszerek és beren­dezések fejlesztési és gyártási alapjának kiszélesítését. Tudományos-kutatási alapunk műsze­rekkel való ellátására, részben hazai for­rásokból, részben behozatalból, felelős gazdasági szervezetet kell létesíteni, amely koordinálná a gyártási programot a Csehszlovák Tudományos Akadémia és a Szlovák Tudományos Akadémia műszaki alapjával. A drágább műszerek gazdaságos kihasználását szervizszol­gáltatás vagy kölcsönzés formájában kell biztosítani. Ebben az irányban nagyobb szerepet kell játszania a Szövetségi Mű­szaki Fejlesztési és Beruházási Miniszté­rium által irányított Kutatási Szolgáltatá­sok szervezetnek is. A magas műszaki színvonal elérése, valamint a kiemelt kutatási és fejlesztési feladatok gyorsabb megoldása érdeké­ben ideiglenes közös munkacsoportokat kell létrehozni az ipari kutatóintézetek, a konstrukciós és technológiai munkahe­lyek, az alapkutatási munkahelyek és a főiskolák élenjáró szakembereiből. Ezen az úton kell leküzdeni a különböző intézményi és ágazati akadályokat, ame­lyek hátráltatják a feladatok megoldását. Az ilyen formák és módszerek érvényesí­tését egyelőre számos előírás is korlátoz­za. Szükségesnek tartjuk, hogy a tudo- mányos-műszaki fejlesztést és a beruhá­zásokat irányító központi szervek a Csehszlovák Tudományos Akadémiá­val, a Szlovák Tudományos Akadémiá­val, s az oktatásügyi minisztériumokkal együttműködve kidolgozzák az ilyen ide­iglenes munkacsoportok létesítésének, irányításának és jutalmazásának az alapelveit. A nyolcvanas és a kilencvenes évek gazdasági fejlődésével kapcsolatos sür­gős feladatok megoldásához nagyobb mértékben kell hozzájárulnia a Csehszlo­vák Tudományos Akadémiában, a Szlo­vák Tudományos Akadémiában és a főis­kolákon végzett alapkutatásnak, valamint a Csehszlovák Mezőgazdasági Akadé­mia keretében folytatott tevékenységnek. Az alapkutatásnak pótolhatatlan sze­repe van a tudomány fejlesztésében, amely kiindulási alapot képez az alkal­mazott kutatás, a műszaki és a technoló­giai fejlesztés, valamint a korszerű terme­lés egész szerkezete számára. Jelenleg mintegy tizenhatezer dolgozója van az alapkutatásnak. Munkájuk eredményes­ségétől jelentős mértékben függ, hogy miként leszünk felkészülve a holnap fela­dataira. Ezért rendkívüli figyelmet kell fordítanunk a tudományos kutatás ki­emelt területeinek meghatározására, va­lamint a tudomány, a termelés és a társa­dalmi gyakorlat közötti kapcsolatok szer­vezésére. A tudományos kutatás kiemelt terüle­teinek intenzív fejlesztése megköveteli az alkotó kapacitások összpontosítását, mégpedig közös tudományos, tudomá- nyos-termelési és tudományos-pedagó­giai munkahelyek létrehozásával. Ezek­ben a tudományos és kutatási dolgozók olyan munkakollektívákba társulnak, amelyek lehetővé teszik a rendelkezésre álló berendezések jobb kihasználását, s az eszközök közös felhasználását is az új, költséges műszerek vásárlására. Lényegesen jobban kell kihasználni a főiskolák alkotó potenciálját is. El kell mélyíteni a bekapcsolódásukat, a műsza­ki és a gazdasági kutatás állami tervében szereplő programok megvalósításába. Ehhez kezdeményezőbb hozzájárulásra van szükség a kutatás és a főiskolák részéről. Ezzel együtt szélesebb mérték­ben ki kell használni a főiskolai munkahe­lyek képességeit a gazdasági szerveze­tek egyes operatív jellegű és kiegészítő problémáinak aránylag gyors megoldá­sához. A tudományos dolgozók nevelését emellett a társadalmi szempontból legje­lentősebb tudományos és műszaki szak­ágazatok ellátására kell irányítani. En­nek érdekében arra van szükség, hogy a Csehszlovák Tudományos Akadémia, a Szlovák Tudományos Akadémia, vala­mint a Cseh és a Szlovák Tudományos Minősítő Bizottság a tudományos-mú- szaki haladást és a beruházásokat irá­nyító központi szervekkel együttműködve kidolgozzák a tudományos dolgozók ne­velésének hosszú távú programját. Ezzel összefügg az igényesség növelése is a tudományos rangfokozatok megadá­sánál. Az olyan elméleti feltételek kialakításá­hoz, s mély tudományos ismeretek szer­zéséhez, amelyek hatékonyabban segí­tenék elő a társadalmi folyamatok irányí­tását, nagyobb jelentőséget kell tulajdo­nítanunk a társadalomtudományoknak, főleg a szocializmus politikai gazdaság­tanának. A társadalomtudományi kutatás egyik kulcsfontosságú területét kell ké­peznie a tudományos-műszaki fejlesztés érvényesítésével, s a gazdaság intenzifi- kálására gyakorolt hatásával összefüggő kérdések megoldásának. A jelenlegi helyzet megköveteli az al­kalmazott gazdasági kutatás tevékenysé­gének javítását, s az innen származó pozitív eredmények hatékony gyakorlati hasznosítását. Ezt a munkát elsősorban a hazai újratermelési folyamat intenzifi- kálási módszereire kellene irányítani a nyolcvanas és a kilencvenes években, továbbá a tervezés és az irányítás tökéle­tesítésére, a tudományos-műszaki hala­dás szerepének növelésére a csehszlo­vák népgazdaság hatékony fejlesztésé­nek biztosításában, az emberi tényező fejlődésének alapvető irányzataira a munka- és az irányítási folyamatokban, valamint Csehszlovákia részvételére a nemzetközi munkamegosztásban és a szocialista gazdasági integrációban. Az említett feladatokhoz kell igazítani az al­kalmazott gazdasági kutatás munkahe­lyeinek jelenlegi hálózatát is. A CSKP KB Elnöksége és a kormány ebben az irány­ban tartalmi, személyi és szervezési vo­natkozású intézkedéseket fogadott el a munka javítására. A kutatás hatékonyságának növelése, s az intenzív fejlesztéssel összefüggő alapvető problémák megoldásához való hozzájárulásának fokozása elsősorban az alkotó munkájával függ össze. Munká­juknak olyan jelentős haszna van a nép­gazdaság számára, amit sok esetben semmivel sem lehet helyettesíteni. Ezért ezzel az értékes tőkével a lehető legjob­ban kell gazdálkodnunk. Azt akarjuk, hogy a szó teljes értelmében a műszaki- gazdasági koncepciók alkotótársaivá vál­janak, s együttműködjenek a termelés műszaki fejlesztésével, s a termelési programok innoválásával kapcsolatos konkrét feladatok megoldásában. Nagy jelentőséget tulajdonítunk az egész információs rendszernek is, amelynek meg kell felelnie a tudomá- nyos-műszaki fejlesztés területén elői­rányzott feladatok szigorú követelménye­inek. Arra van szükség, hogy a kellő tudományos-műszaki és gazdasági infor­mációk rendelkezésre álljanak az alkotó dolgozók minden kategóriája, valamint a tudományos-műszaki fejlesztést irányí­tó és azért felelő szervek számára. E cél érdekében alapvető mértékben kell javí­tani az információs szolgáltatásokat, javí­tani kell az információs munkahelyek mű­szaki ellátottságát, s hatékonyabban kell kihasználni a külföldi információk vásár­lására előirányzott eszközöket. További haladást kell elérni a csehszlovák és a szovjet információs rendszer integrálá­sában. Az illetékes külkereskedelmi szerveze­tek aktív részvételével minden termelési­gazdasági egységben gondoskodni kell a szükséges információkróJ a gyártott termékek műszaki színvonalának és mi­nőségének, a technológiai folyamatok korszerűségének állandó értékeléséhez, valamint a műszaki fejlesztés alapvető nemzetközi irányzatainak figyelemmel kí­séréséhez. Ebben jelentős szerepet kell teljesíteniük az ágazati és a szakágazati munkahelyeknek, beleértve az alapvető információs hálózatok kiegészítését. A tudományos-műszaki haladást és a beru­házásokat irányító szervek sürgős fela­data a tudományos, műszaki és gazda­sági információk tájékoztatási rendszeré­nek színvonalasabb központi irányítása és kihasználása. MAGASABB SZÍNVONALÚ KÖZPONTI IRÁNYÍTÁST Elvtársak! A tudományos-műszaki haladás meg­gyorsítása, valamint a népgazdaság ha­tékonyságának javítására gyakorolt hatá­sának további növelése érdekében töké­letesíteni kell a központi irányítást. A CSKP XVI. kongresszusán elfoga­dott dokumentumokkal összhangban a szocializmus feltételei között a központi irányítás alapvető és pótolhatatlan szere­pe a társadalmi és gazdasági fejlődés tervszerűségének a biztosítása. Erre kell összpontosítani az irányítás minden lánc­szemének a törekvéseit. Ezt megelőzően meg kell ismerni a gazdasági és a tudo­mányos-műszaki fejlődés alakulásának hosszú távú tendenciáit. Ez idén ebből a célból kezdtük el a munkákat Csehszlo­vákia tudományos-műszaki és gazdasági fejlődésének előrejelzésében a kilencve­nes évekre. Ennek az előrejelzésnek a tudományos és műszaki fejlesztés po­tenciális lehetőségeiből kell kiindulnia. Erre az előrejelzésre fognak támaszkodni az egyes ágazatok tervezési bizottságai is Csehszlovákia tízéves gazdasági és szociális fejlesztése alapvető irányzatai­nak előkészítése során. Az előrejelzés kidolgozása folyamán következetesen kell érvényesíteni a népgazdaság kulcs- fontosságú kérdéseinek megoldására irányuló célprogramok módszerét, s a tu­dományos-műszaki kutatás eredményei­nek gyakorlati hasznosítását. Ehhez ma­gasabb színvonalra kell emelni az egész előkészítést, s komplex módon kell bizto­sítani a célprogramok és a tervek rend­szerének megvalósítását. Fel kell szá­molni az olyan fogyatékosságokat, ame­lyek például abban nyilvánultak meg, hogy az eddigi programokból gyakran (Folytatás a 6. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents