Új Szó, 1983. június (36. évfolyam, 127-152. szám)
1983-06-17 / 141. szám, péntek
ÚJ szú 3 983. VI. 17. A CSKP KB Elnökségének beszámolója a tudomány és technika eredményei gyakorlati érvényesítésének meggyorsításáról A CSKP KB 8. ülésén, 1983. június 15-én előterjesztette Miloš Jakeš elvtárs, a CSKP KB Elnökségének tagja, a Központi Bizottság titkára Tisztelt elvtársak, a Központi Bizottság mai ülésén azt akarjuk értékelni, milyen eredményeket értünk el és milyen tapasztalatokat szereztünk a CSKP XVI. kongresszusa határozatainak megvalósítása során a tudományos-műszaki fejlesztésben. Különös figyelmet kívánunk fordítani annak elbírálására, miként tökéletesíthetnénk e tevékenység irányításának eddigi formáit és módszereit, hogy ezek összhangban legyenek társadalmunk fejlesztésének szükségleteivel. Mozgósítani akarjuk az egész pártot, az összes dolgozót a tudomány és a technika gyakorlati érvényesítésének meggyorsítására a népgazdaság hatékonyságának növelése és intenzívebb fejlesztése érdekében. Azoknak az eredményeknek az összegezéséből indulunk ki, amelyeket a gazdasági és szociális fejlesztésben a párt XIV. kongresszusa óta elértünk. A gyakorlat bebizonyította, hogy a párt mind a gazdasági és szociális fejlesztésben, mind a tudomány és technika fejlesztésében helyes célokat és feladatokat tűzött ki. Ezek végrehajtása eredményeként tovább fejlődött a csehszlovák népgazdaság és egész társadalmunk. Az 1971-1980-as időszakban csaknem 1,3 billió korona értékű beruházást realizáltunk. A gép- és berendezés-állomány értéke csaknem megkétszereződött, az ipar gép- és berendezés-ellátottsága 90 százalékkal, az építőiparé 136 százalékkal, a mezőgazdaságé pedig 160 százalékkal növekedett. A gazdasági fejlődés 90 százalékban a munkatermelékenység növelésének köszönhető. A munkatermelékenység növekedése döntő mértékben a tudományos-műszaki haladás eredménye. Bővítettük együttműködésünket a Szovjetunióval, fokozottabban bekapcsolódtunk a szocialista gazdasági integrációba. A népgazdaságban folytatódtak a szerkezeti változások, növekedett a progresszív termelési ágazatok, különösen a gépipar, a vegyipar és részben az elektronika szerepe. Számos termelési szakágazatban előrehaladt a műszaki színvonal fejlesztése, emellett a termelés gépesítettségének és automatizáltságának színvonala. Jelentős előrehaladás történt az építőipar és a mezőgazdaság iparszerüvé tételében. Tovább növekedett hazánk tudományoskutatási potenciálja. A kutatásban és fejlesztésben működő alkotók számos technológiai innovációval és új termékkel gazdagították a gyakorlatot. Az új termékek némelyike világszínvonalú. További pozitív változásokra került sor a munka jellegében, gyarapodott a dolgozók műveltsége, szakképzettsége és alkotó aktivitása. Mindez jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a hetvenes években a nemzeti jövedelem 58 százalékkal, az ipari termelés 74 százalékkal, a mezőgazdasági termelés 22 százalékkal, az építőipari termelés pedig 87 százalékkal növekedett. Ennek alapján lényegesen emelkedett népünk életszínvonala. A 6. ötéves tervidőszakban ki kellett védenünk annak kedvezőtlen következményeit, hogy erőteljesen romlott a világgazdaság fejlődése. Annak érdekében, hogy gondoskodjunk népgazdaságunk fejlesztéséről, illetve hogy ezek a kedvezőtlen hatások ne rontsák a lakosság életszínvonalát, ne veszélyeztessék a szociális biztonságát, bizonyos mértékben külső erőforrások felhasználása is szükségessé vált. NÉPGAZDASÁGUNK EGÉSZÉBEN VÉVE POZITÍVAN FEJLŐDÖTT A CSKP XVI. kongresszusa óta eltelt időszakban úgy teljesítettük feladatainkat, hogy - noha bizonyos mértékben, különösen a gazdasági növekedés ütemét illetően eltértünk szándékainktól- népgazdaságunk egészében véve pozitívan fejlődött. A nyolcvanas évek eddigi időszakában, ahogy azt a párt XVI. kongresszusa is előrejelezte, több probléma és kockázat is felmerült. A pártállami, gazdasági és társadalmi szervek, illetve szervezetek nagy erőfeszítést fejlettek ki a célból, hogy folyamatosan működjék a népgazdaság, hogy fokozatosan csökkenthessük a tüzelőanyag- és energiafogyasztást, különösképpen pedig az üzemanyag-fogyasztást, hogy jobban hasznosíthassuk a nyersanyagot és anyagot, feloldhassuk a növénytermesztés és állattenyésztés közötti aránytalanságot, a beruházási szférában pedig csökkenteni tudjuk a befejezetlen beruházások aránytalanul magas számát. Mind gazdasági, mind politikai szempontból rendkívül fontos feladattá vált a csehszlovák népgazdaság külső egyensúlyi kérdéseinek megoldása és az eladósodottság mértékének csökkentése. Egészében véve eredményesen teljesítjük ezeket a feladatokat. Hozzájárult ehhez az erőforrások keretek közé szorítása, a tervszerű irányítási rendszer tökéletesítése és az összes további intézkedés, amelyet az irányítás valamennyi szintjén hoztunk. És hozzájárult ehhez a dolgozók kezdeményezésének kibontakozása. A központilag tervezett iparban az ötéves tervidőszak első két esztendejében 3,4 százalékkal növekedett a termelés. A hathatós szerkezeti változások végrehajtására hatékony célprogramokat valósítottunk meg. Csökkent az energia- és anyagigényes ágazatok, elsősorban a kohó- és vegyipar népgazdasági össztermeléshez viszonyított részaránya. A mezőgazdasági termelés 1982-ben, 1981 -hez viszonyítva 4,4 százalékkal növekedett, ezen belül a növénytermesztés növekedése 13,8 százalékot tett ki. Sikerült egészében véve biztosítanunk a belső piac folyamatos élelmiszerellátását, és- noha egyes területeken gondot okozott a választék néhány fogyatékossága - lényegében azokat a nehézségeket is sikerült leküzdenünk, amelyek a kiskereskedelmi árak rendezése után a lakossági kereslet módosulásában merültek fel. Ezeket a változásokat nagyrészt képesek voltunk ellensúlyozni. A beruházási szférában, mivel korlátoztuk az újonnan megkezdett építkezések számát, részben javult a helyzet az elvégzett munka mennyiségét és a kivitelezéseket illetően. Ez abban nyilvánul meg, hogy részben csökkent a befejezetlen építkezések aránytalanul magas száma. Azonban még nem mindig sikerül határidőre üzembe helyezni az új létesítményeket, és nem sikerül kezdettől fogva a tervezett paraméterek szerint termelni. Az idén, terveinkkel összhangban, tovább növekszik a termelés dinamikája. Az iparban túlteljesítik a tervet. Az év első öt hónapjában - 1982 hasonló időszakához viszonyítva - 3,2 százalékkal növekedett a termelés. Az építőiparban 4,2 százalékos növekedést értünk el. Az állattenyésztésben túlteljesítik a tervet. A szocialista országokba irányuló export terén is 100 százalékon felüli a tervteljesítés. Ugyanakkor azonban nem teljesítjük a nem szocialista országokba irányuló kivitel terveit, miközben tovább romlanak a cserearányok. Mindez megköveteli a termelés és a külkereskedelmi tevékenység tökéletesítését. A kapitalista államok komoly nehézségeket gördítenek elénk. Ez részint válságos fejlődésükkel, részint pedig diszkriminációs politikájukkal függ össze. Az ötéves tervidőszak kezdete óta elért eredményeink azt bizonyítják, hogy elegendő erőnk, eszközünk és tartalékunk van ahhoz, hogy tovább folytassuk a gazdaságfejlesztés dinamikája felújításának már megkezdett folyamatát. Eredményeink azonban attól függenek, hogy a gazdaságpolitikai feladatok végrehajtásába miként tudjuk bevonni az egész pártot és a dolgozók széles rétegeit. Hogy a kommunistáknak eltökélt szándéka e feladatok végrehajtása, az a közelmúltban megtartott évzáró párttaggyü- léseken és pártkonferenciákon is kifejezésre jutott. E fórumok azt értékelték, milyen eredményeket értünk el a XVI. kongresszus óta, illetve miként teljesítjük az 1983-as tervfeladatokat. A tanácskozásokon különösen nagy figyelmet fordítottak a népgazdaság további fejlesztésére, a meglévő problémák és fogyatékosságok leküzdésére, a termelés minőségének javítására, a gazdaságosság szorgalmazására, a párt-, állami, terv- és termelési fegyelem megszilárdítására és a komplex intézkedések következetesebb gyakorlati érvényesítésére. Az évzáró taggyűlések és konferenciák a párt egységét, politikájának teljes mértékű támogatását fejezték ki. Az eddigi fejlődés értékelése azt mutatja, hogy noha több területen pozitív eredmények születtek, a jövőben sokkal erőteljesebben kell törekednünk a CSKP XVI. kongresszusa stratégiai irányvonalának biztosítására. E irányvonal lényege: a népgazdaság intenzív fejlesztése is hatékonyságának növelése. Ennek iegfontosabb előfeltétele: a tudományos és műszaki vívmányok minél gyorsabb érvényesítése a termelésben. Nem első ízben foglalkozunk a tudo- mányos-műszaki fejlesztés kérdéseivel. Ennek szerepe főleg a XIV. kongresszus után került az egész párt érdeklődésének előterébe. E kongresszus a tudományos- műszaki fejlesztést mint a fejlett szocializmus gazdasági fejlesztésének alapvető tényezőjét emelte ki. Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága 1974 májusi ülésén foglalkozott e kérdéssel. Ez hozzájárult az állami, gazdasági, párt- és társadalmi szervek és szervezetek aktivitásának növeléséhez a tudomány és technika területein. A párt XIV. kongresszusa óta központi bizottságunk minden ülésén figyelmet fordítottunk a tudományos-műszaki fejlesztés kérdéseire. A XVI. kongresszus rendkívüli figyelmet fordított a tudomány és a technika fejlesztésére. E pártkongresszus a népgazdaság intenzív fejlesztésével kapcsolatban hangsúlyozottan magállapította, hogy a tudományos-műszaki fejlesztés megvalósítása: egész társadalmunk forradalmi feladata. Számottevő eredményeket értünk el az utóbbi időszakban a tudományos-mű- szaki fejlesztésben. Ez abban is kifejezésre jut, hogy számos termelési szakágazatunk - összehasonlítva a világszínvonallal - a szolid középmezőnyben helyezkedik el, egyes termékek vonatkozásában pedig világviszonylatban is az élenjárók közé tartozunk. Ugyanakkor azonban még vannak kiaknázatlan tartalékaink és lehetőségeink, és különböző fogyatékosságok hátráltatják a tudomá- nyos-kutatási bázis munkáját és a termelést. Akárcsak minden más területen, itt is érvényes az az alapelv, hogy ami tegnap még elegendő volt, azzal ma már nem elégedhetünk meg, holnap pedig már távolról sem lehetünk elégedettek. Az elemzések és a tapasztalatok azt mutatják, hogy a kulcsproblémát a tudományos-műszaki fejlesztés eredményei gyakorlati érvényesítésének nem kielégítő üteme és lassú érvényesítése jelenti. A gyártmány- és a termelésiprogramfejlesztés, vállalatainknál és termelési gazdasági egységeinkben az egész termelés és a technológiák fejlesztése elmarad gazdasági fejlődésünk szükségletei mögött. Egyelőre még kevéssé aknázzuk ki a tudományos-műszaki vívmányok gyakorlati évényesítésének meggyorsítása során a belső tartalékokat. Nem sikerült még erőteljesebben lerövidíteni a tu- domány-technika-termelés-felhaszná- lás ciklust. A tudomány és a kutatás irányzata, teljesítőképessége és aktivitása, a dolgozók szakképzettségének összetétele, a tudományos-kutatási bázis, illetve az anyagi és pénzügyi erőforrásainak megoszlása még mindig nincs összhangban a kulcsfontosságú ágazatok és szakágazatok fejlesztésének szükségleteivel. Az is előfordul, hogy a tudo- mányos-kutatási feladatok megoldása során kétszeres megoldásokat alkalmaznak. A szocialista országokkal való tudományos-műszaki együttműködés fejlesztésében és a világ tudományos és műszaki életében elért eredmények kiaknázásában is vannak még kihasználatlan lehetőségek. A fogyatékosságok egyik fő oka, ahogy erre a CSKP XVI. kongresszusa is rámutatott, hogy a tudományos-műszaki fejlesztés mindeddig még nem vált a tervezés és irányítás tengelyévé, hogy a tudományos-műszaki fejlesztés eredményeinek széles körű és következetes érvényesítéséért folyó küzdelem mindeddig még nem vált az egész irányítási, tervező és szervező tevékenység fő tartalmává. Az irányításban és a döntésekben még mindig nagy mértékben érvényesül az extenzív szemlélet. A jelenlegi irányítási gépezet nem gyakorol elég hatékony nyomást, nem idéz elő a szó szoros értelmében éhséget és valóban létérdeklődést a termelés és a termelési programok innoválása, a minőség javítása, végső soron pedig a termelés hatékonyságának növelése iránt. AZ INTENZIFIKÁLÁS DÖNTŐ TÉNYEZŐJE A 7. ötéves tervidőszak félidejében vagyunk, és a jövőben még igényesebb feladatokat kell végrehajtanunk az intenzív fejlesztéssel kapcsolatos célok elérése érdekében. E feladatokat az állami, gazdasági, párt és társadalmi szervek, illetve szervezetek, az egész Nemzeti Front határozott felsorakozása nélkül nem tudnánk teljesíteni. Ezért feltétlenül szükséges a párt XVI. kongresszusa által kitűzött szociális és gazdasági feladatok végrehajtása során az erőfeszítés fokozása, a tudományos-műszaki haladás döntő intenzifikálási tényezőként való következetes hasznosítása. A társadalmi munkatermelékenység növelésének fő erőforrásáról van szó. Közben abból indulnak ki, hogy a tudomány és a termelés szerves egységben érvényesüljön. Csakis a sokrétű és dinamikus áramlat megismerése, az új ismeretek megszerzése és elsajátítása, az új technika fejlesztése és alkalmazása, új technológiák és anyagok alkalmazása, új termelőeszközök és szervezési formák tökéletesítése, rugalmas és energikus gyakorlati érvényesítése alapján fejleszthető és szilárdítható meg sokoldalúan a szocializmus, és csak így válik lehetővé az ember igényeinek jobb kielégítése, életének gazdagítása. Olyan feladat előtt állunk, amelynek végrehajtása továbbhaladásunk döntő feltételei közé tartozik. Egész tevékenységünket át kell hatnia annak a törekvésnek, amelynek célja a tudományos-mü- szaki fejlesztési feladatok végrehajtása. Ennek sürgető szükségességére figyelmeztetett Husák elvtárs, amikor Csehszlovákia Kommunista Pártjának XVI. kongresszusán a következőket hangsúlyozta: „Ideje már tudatosítani, hogy a tudomány és a termelés lehető legszorosabb integrációja korunk egyik legfőbb követelménye. Fel kell számolni azt az állapotot, amikor is a minisztériumok és a termelési-gazdasági egységek eltűrik, hogy számos vállalatunknál nem vezetik be rugalmasan a termelésbe a tudományos-műszaki fejlesztés eredményeit, habár ennek népgazdasági haszna bizonyítható. Gondoskodni kell arról, hogy az újonnan kifejlesztett termékeket, amelyek kielégítik az alacsony fokú alapanyag- és energiaigényesség követelményeit, s nagy a használati értékük, gyorsan és elegendő mennyiségben gyártsák a bélés a külkereskedelem számára. El kell érni, hogy a tudományos-műszaki fejlesztés a népgazdasági tervek tengelyévé váljon. A tudomány és a technika alkotó dolgozóinak, valamint a fejlesztési eredmények alkalmazóinak anyagi érdekeltségét következetesen egybe kell kapcsolni a magas fokú erkölcsi elismeréssel, támogatni és népszerűsíteni kell azokat, akik munkájukkal nagy társadalmi hasznot hoznak létre.“ Ezek a következtetések irányvonalat jelentenek az egész párt, az állami, gazdasági és társadalmi szervekben, illetve szervezetekben működő kommunisták számára. A Központi Bizottság súlyt helyezett arra, hogy a 7. ötéves tervbe belefoglalják a hatékonyság- és minőségfejlesztés igényes feladatait, amelyek szorosan kapcsolódnak a szocialista gazdasági integráció elmélyítéséhez, szervesen összefüggenek a műszaki haladás megtestesítését jelentő progresz- szív termelési ágazatok fejlesztésével. Az állami célprogramok - azt követően, hogy ezeket a CSKP KB Elnöksége és a szövetségi kormány megvitatta - a 7. ötéves terv részévé váltak. Itt főleg a tüzelőanyag és energia fogysztásának és felhasználásának ésszerűsítését, a fémek hasznosításának racionalizálását, a kiemelt vegyipari és gépipari szakágazatok fejlesztését, illetve a népgazdaság elektronizálásának kibontakoztatását célzó állami célprogramokra gondolunk. E feladatok végrehajtásához a komplex intézkedések érvényesülésének is hozzá kell járulnia. A feladat végrehajtásának elmélyítése végett további intézkedéseket készítünk elő, illetve - kísérleti szinten - valósítunk meg a tudományosműszaki fejlesztés meggyorsítására és a beruházási tevékenység tökéletesíté(Folytatás a 4. oldalon) i EGÉSZ TÁRSADALMUNK FORRADALMI FELADATA
