Új Szó, 1983. május (36. évfolyam, 102-126. szám)

1983-05-13 / 111. szám, péntek

ÚJ szú 5 1983. V. 13. Szakszerűbb és felelősségteljesebb munkát! A KASSA (KOŠICE) VIDÉKI JÁRÁS mezőgazdaságáról a kö­zelmúltban megtartott járási párt­konferencián nagyon sok szó esett. Ez érthető is, hiszen senki számára sem lehet közömbös, hogy ezen az aránylag jó termé­szeti adottságokkal rendelkező vi­déken az illetékesek mindent megtesznek-e a jobb élelmiszer- termelés érdekében, vagy sem. Amint azt a kommunisták kétna­pos tanácskozásán megtudtuk, a mezőgazdasági termelésben még sok tartalékot látnak. Mások mellett Peter Krivda, a járási me­zőgazdasági termelési igazgató­ság igazgatója is rámutatott: a gazdaságosság- és a mezőgaz­dasági termelés intenzitásának növelése szempontjából rendkívül fontos, hogy minél előbb kiküszö­böljék az egyes gazdaságok- a gazdaságokon belül pedig az egyes részlegek, kollektívák és egyének teljesítménye közötti in­dokolatlan különbségeket. Miről is van szó? Vegyünk né­hány példát. Gabonafélékből a Kassa-vidéki járásban az utóbbi két esztendőben 3,85 tonnás átla­gos hektárhozamot értek el, ami a 6. ötéves tervidőszak eredmé­nyénél 0,25 tonnával jobb. A Tor- naújfalusi (Nová Bodva) Efsz-ben az 5,01 tonnás átlagos hektárho­zam elérésének köszönhetően a tervezettnél 2 317 tonnával több szemes terményt takarítottak be. A Hernádcsányi (Čaňa), az Abaúj- szinai (Hraničná) Efsz-ben is jók voltak a hozamok - 4,5 tonnás átlagos hektárhozamot értek el. Csécsben (Čečejovce) 4,52 tonna gabonát takarítottak be egy hek­tárról és Kecerovcében is 476 ton­nával több gabona termett a terve­zettnél. Ez a mérleg egyik oldala. A másik már nem ilyen. A Ruskovi, a Nižná Myšľa-i, a Bidovcei Efsz- ben, a Kassai Állami Gazdaság­ban a tervezettnél 2466, 1352, 2989 tonnával kevesebb terményt takarítottak be, jóllehet, ugyan­olyan természeti feltételekkel és el­látottsággal rendelkeznek, mint az előbb említett jó gazdaságok. Az évelő takarmányok termesztésé­ben is hasonló a helyzet. Míg a csécsiek 9,67, az abaújszinaiak 9,62, a sadyiak 9,55 tonnás hek­tárhozamokat értek el, a kecerov- ceiek csak 5,59, a buzitaiak (Buzi- ca) csak 5,75, a bodollóiak (Budu- lov) csak 5,37 tonnányit. Nem jobb a helyzet az állattenyésztésben sem. Itt is .egész sor eltérő ered­mény mutatható fel. Perényben (Perín) Csécsben, Szepsiben (Moldava nad Bodvou) az utóbbi két esztendő alatt 520, 368, 191 literrel emelkedett az egy tehénre számított fejési átlag. Szinán ugyanakkor 428, Ždaňában 359, Bidovcében 293, a Kassai Állami Gazdaságban pedig 584 literrel csökkent. A járás élenjáró gazda­ságaiban 3500 literes fejési átla­got érnek el, viszont a kecerovcei- ek, a král’ovceiek, a ruskoviak, a nagyidaiak (Veľká Ida) alig kö­zelítik meg a háromezer litert. A példák tovább sorolhatók. Ve­gyük a hízódisznók napi súlygya­rapodását. Perényben 0,5 kg, Krá- l'ovcében és Sadyban 0,49 kg, de Bidovcében 0,34. Szinán és Kece­rovcében 0,36 kg, Ždaňában 0,30 kg. Vagy nézzük a malacelválasz­tást. Myšlában 21,5 darab, Krá- lövcében 19,2 darab, Sadyban 18,7 darab, viszont Bidovcén 13, Szinán 12,2, Družstevnában csak 8,9 darab. HA A FENTI EREDMÉNYE­KET a közgazdász szemével is megvizsgáljuk, akkor a kép még beszédesebb lesz. Mielőtt azon­ban egy ilyen összehasonlítást is tennénk, el kell mondani, hogy a Kassa-vidéki járás mezőgazda­sága az 1981-es esztendőt 29 millió 426 ezer korona veszteség­gel zárta. Az 1982-es eredmény viszont már sokkal biztatóbb volt - a nyereség elérte az 51 millió 526 ezer koronát. Az állattenyész­tésben a tejtermelés tekinthető a legrentábilisabbnak, noha az abaújszinai, a kecerovcei, asadyi, a ruskovi és a ždaňai efsz-ben még mindig ráfizetéses. Az okokat természetesen a tejtermelésben kell keresni. Egy liter tejet a Her­nádcsányi Efsz-ben például 3,33, a buzitaiban 3,90, a Kassai Állami Gazdaságban 3,96 koronáért állí­tanak elő, a Kecerovcei Efsz-ben viszont 6,64, a sadyiban 5,72, a ruskoviban 5,40 koronáért. 1 kg marhahús előállítása Csányban 18,15, Szinán 21,21, Buzitán 21,37 koronába kerül, de Sady­ban 30,44, Myšľában 27,90, Bidov­cében 27,11 koronába. Hasonló a helyzet a sertéshúst illetően is. 1 kg kitermelése Perényben 11,93, Ruskovban 12,53, Družs­tevnában 13,80 koronába kerül, viszont Ždaňában 20,94, Bidovcé­ben 18,54, a Kassai Állami Gaz­daságban pedig 18,64 koronába. Ezek a tények. A hiányosságok okai pedig csakis a termelésben, a munkaszervezésben, a vezetés­ben a munka- és technológiai előí­rások be nem tartásában keresen­dők - vélekedtek a kommunisták, s azt sem titkolták, még mindig vannak olyan gazdasági vezetők, akik vezetési módszerük gyenge pontjait nem akarják beismerni, inkább úgynevezett objektív káros behatásokat igyekeznek kitalálni a hiányosságok palástolására. AZ ELKÖVETKEZŐ IDŐ­SZAKBAN a járási mezőgazdasá­gi termelési igazgatóság differen­ciáltan fog viszonyulni a gazdasá­gokhoz. Növelni kívánják az elem­ző tevékenységüket, az ellenőrzé­seket, következésképpen az is­métlődő hiányosságok esetében sokkal szigorúbban fognak eljárni, mint korábban. Mindamellett javí­tani és növelni szándékoznak a mezőgazdaságnak nyújtandó szolgáltatásokat; arra is megkü­lönböztetett figyelmet fognak for­dítani, hogy milyen eredményeket hoznak ezek a szolgáltatások. A Kassa-vidéki járásban to­vábbra is meghatározó fontossá­gú a gabonatermesztés. A ter­méshozamok növelését viszont most már nem a vetésterület foko­zásától, hanem a hektárhozamok növelésétől várják. A járási párt­konferencián többen is figyelmez­tettek a növénytermesztés helyes struktúrájának megválasztására. Rámutattak arra is, hogy egyes gazdaságokban a gabonafélék a vetésterület olyan nagy részét foglalják el, hogy a vetésforgó be­tartása szinte lehetetlen. A gabo­nafélék jobb hozama érdekében nagyobb odafigyeléssel kell meg­választani, az előveteményeket, vagyis növelni kell a kapásnövé­nyek és az évelő takarmányok vetésterületét. Nyílt titok az is, hogy az agronómiai szempontból jól megválasztott elővetemények pozitívan hatnak az elgyomoso- dás meggátolására, a különböző növényi betegségek terjedésének megfékezésére. Érdemes tehát ezt észben tartani, s nem csupán a vegyszerezéstől várni a csodát. A vegyszerek ráadásul egyrészt drágák, másrészt túlzott mérvű adagolásuk káros hatással van é létkor nyezetü n kre. A mezőgazdaságban dolgozó kommunisták küldöttei a járási pártkonferencián a termőföldről való komplex gondoskodásnak a fontosságát is kiemelték, rámu­tatva arra, hogy milyen hiányossá­gok voltak a trágyázásban, ami­nek következtében a földek bizony eléggé elsavanyodtak. SZAKSZERŰBB ÉS FELE­LŐSSÉGTELJESEBB MUNKÁT a mezőgazdaságban - így fogal­mazható meg röviden az az igény, amely a konferencián szólásra késztette a kommunistákat. Mi eh­hez annyit tennénk, hozzá, hogy a tökéletesített gazdaságirányítási rendszer követelményei 1982-től a mezőgazdaságban is érvénybe léptek. A mezőgazdaság ökonó­miai stabilitásának elérése a Kas­sa-vidéki járásban is megköveteli, hogy minden termelési ágazatban a maximális gazdaságosságra tö­rekedjenek. Ennek elérése pedig azért is fontos, mert a jövőben a fejlesztésre csak ott lesznek le­hetőségek, ahol az ehhez szüksé­ges anyagi alapokat saját maguk teremtik meg. SZASZÁK GYÖRGY Okulva a hibákból Az előző években az Érsekúj­vári (Nové Zámky) Járási Építő­ipari Vállalat - mely az ipari tanu­lókat is beleszámítva 1250 dolgo­zót foglalkoztat -, a tervfeladatok teljesítésében lemaradt. Korábban kerületünkben az élenjárók egyike volt, de aránylag rövid idő alatt az utolsó helyre került. Pártbizottsá­gunk a gazdasági vezetőkkel kö­zösen többször is vizsgálta ennek okát, s megállapította: főként szubjektív tényezők hatása ered­ményezte ezt, a gazdasági veze­tés fogyatékossága mind az irá­nyításban, mind a dolgozókkal va­ló közvetlen kapcsolatban. És a pártbizottság sem érvényesítette teljes mértékben a vállalaton belül a párt vezető szerepét. Okulva a hibákból olyan szer­vezési és káderintézkedéseket valósítottunk meg, melyek nyo­mán megváltozott, javult a helyzet. Tavaly az év második felében 8 gazdasági szabályozó mutató­számban meghatározott feladat közül 4 mutatószám követelmé­nyének maradéktalanul eleget tet­tünk. Az idén, az év első negyedé­ben egyenletesen teljesítettük tervfeladatainkat. Pártbizottságunk öt üzemi szer­vezet, 147 kommunista és 12 tag­jelölt tevékenységét szervezi és irányítja. Szervezettségünk a vál­lalaton belül 14,3 százalékos. A párt vezető szerepének érvé­nyesítése érdekében mindenekelőtt a tagsági alap minőségi javítására törekedtünk. Korábban, a tervfela­datok hiányos teljesítése idején a tagok 50 százaléka volt munkás, jelenleg 61 százalék. Egyidejűleg ezzel egyre jelen­tősebb szerepet kaptak a pártcso­portok. Jelenleg 16 pártcsopor­tunk működik. Tevékenységük még nem minden esetben kifo­gástalan, nem olyan színvonalas, mint szeretnénk, de az utóbbi idő­ben sokat javult. Ha előbbre akarunk lépni, önbí­rálattal élve el kell mondanunk azt is, hogy a fiatal kommunisták és tagjelöltek nevelésével, felkészíté­sével többet kell foglalkozni, a tag­sági gyűléseket és az üzemi szer­vezetek nyilvános gyűléseit a ko­rábbinál színvonalasabban kell előkészíteni, megrendezni. Okultunk, tanultunk a hibákból, ezért szorgalmazzuk az üzemi pártszervezetek és a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom, vala­mint a Szocialista Ifjúsági Szövet­ség tisztségviselőinek kapcsolatá­ban a naponként megújuló elvtársi együttműködést. És a gazdasági vezetők rendszeres beszámolta­tásakor megkívánjuk, hogy tekint­sék mindenkor érvényes követel­ménynek a munkaszervezés fo­lyamatában a dolgozókkal való közvetlen kapcsolat tudatos meg­erősítését. Úgy tapasztaltuk, hogy a terv­teljesítés javítása érdekében meg­valósított szervezési és káderin­tézkedéseken kívül a felsorolt vál­tozások és a folyamatosan javuló pártmunka eredményezték: válla­latunk az utolsó helyről előbbre került. Meggyőződésünk: a párt politi­kájának szellemében gondolkodó és cselekvő kommunisták vállala­tunk mindegyik üzemében, mind­egyik munkahelyén, mindenütt szorosabbra fűzik kapcsolataikat a párton kívüli dolgozókkal és együtt tesznek erőfeszítést a terv végrehajtásáért, s akkor az ered­mény nem marad el. Biztató, ígéretes tény ezzel kap­csolatosan, hogy nemrégiben szo­cialista vállalást, önkéntes felaján­lást fogadtak el vállalatunk dolgo­zói. Olyat, melynek értéke 5 millió korona KISS GABRIELLÁnak, az Érsekújvári (Nové Zámky) Já­rási Építőipari Vállalat pártszer­vezete elnökének a járási párt­konferencián elhangzott felszó­lalásából Ezerkétszáz tonna acélt takarítanak meg évente a Veselí nad Moravou-i Csőgyár és Vasmű dolgozói széles acélszalagok felhasználásával és ponto­sabb elosztásával. A képen jobbról: Jirí Skrivánek üzemegység-vezető, valamint Miroslav Zajíček és Milan Hőck hegesztők a hegesztő gépsornál. (Igor Zehl felvétele—ČTK) SZOROSABB KAPCSOLATBAN A LAKOSSÁGGAL Ez év áprilisában Kassa (Košice) Város Nemzeti Bizottságának plenáris ülése Rudolf Schuster mérnököt választotta főpolgármesterré, a nyugalomba vonult Ján Veles mérnök helyére. Ebből az alkalomból beszélgettünk az új főpolgármesterrel, aki 1974 óta képviselője ennek a nemzeti bizottságnak és korábban az alelnöki teendőket látta el.- Schuster elvtárs nem kezdő a nemzeti bizottságok szakaszán, tehát tulajdonképpen folytatja, magasabb tisztségben, a tíz évvel ezelőtt elkezdett munkát. Mit tart a legszükségesebbnek a követke­ző időszakban?- Mindenekelőtt azt, hogy az eddiginél még szorosabb kapcso­latot teremtsünk városunk lakos­ságával - hangzott a főpolgár­mester válasza. - Csakis így tu­dunk eleget tenni a CSKP KB 6. ülésén meghatározott követelmé­nyeknek. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy korábban nem tö­rekedtünk volna a lakosság széles rétegeinek a közügyek intézésébe történő bekapcsolására. Ez eddig is legfontosabb feladataink között szerepelt. Viszont tevékenysé­günket tovább kell tökéletesíte­nünk. Városunk öt városkerületi nemzeti bizottságában 490 képvi­selő, az albizottságokban, tanács­adó testületekben csaknem 8600 lakos dolgozik. Jelentős fela­dat hárul a polgári bizottságokra is, ezekből száztizenhat dolgozik városunkban, ezerhétszázhar- minc taggal.- Elégedettek a munkájukkal?- A polgári bizottságok még nem rendelkeznek a kívánt szer­vező- és mozgósító erővel, ami­nek okát az illetékes városkerületi nemzeti bizottságok, az ott műkö­dő vállalatok, üzemek és egyéb intézmények, társadalmi és tö­megszervezetek munkájában is látnunk kell. Ennek a megnyilvá­nulása a lakosság részvétele a kü­lönböző rendezvényeken. Ezért feltétlenül javítani fogjuk a nemzeti bizottság tömegpolitikai és szer­vező munkáját. El kell érnünk, hogy városunk lakosságának ész­revételei, javaslatai meghallgatás­ra, válaszra találjanak az illetékes szerveknél. Választópolgáraink bi­zalmát csakis akkor élvezhetjük, ha feltett kérdéseikre nyílt, őszinte választ adunk. Előfordul, hogy le­hetőségeinket meghaladó igénye­ket támasztanak az emberek, olyan dolgokat javasolnak, melyek társadalmi szempontból indokolat­lanok. Ezt is meg kell nekik mon­dani. Helyes eljárásnak, jól bevált módszernek tartjuk, hogy nemzeti bizottságunk képviselői 370, a vá­roskerületi nemzeti bizottságok szakbizottságai 491 konkrét fela­datot vállaltak - a lakosság bevo­násával - az NF választási prog­ramjának sikeres megvalósítása érdekében.- Egy ilyen rohamosan fejlődő városban, a korlátozottabb beru­házások időszakában is rengeteg a tennivaló, de biztosan vannak kiemelt, speciális feladatok is. Me­lyek ezek?- Feladat valóban bőven van a mi városunkban is, felsorolásuk ezen a helyen szinte lehetetlen és talán nem is szükséges. Inkább néhány olyan alapvető, mindenkit érintő feladatról teszek említést, melyek előtérbe kerültek. Ezek kö­zé sorolható az ivóvízellátás kér­dése. Az utóbbi években, bár má­sodpercenként 500 literrel keve­sebb víz áll rendelkezésünkre a szükségesnél, ezt a hiányt a la­kosság közvetlenül nem érezte, viszont elég volt egy száraz esz­tendő - tavaly - és már korlátozni kellett a vízellátást. A városunk jobb vízellátását biztosító források kiépítése folyamatban van, ami aránylag hosszabb időt vesz igénybe. Ezért, további kisebb ka­pacitású források létesítésére már most intézkedéseket teszünk. Az ivóvíz ugyanúgy életszükséglet, mint az egészséges környezet is. A levegőszennyeződés legszá­mottevőbb forrásai közé tartozik városunkban a Szľovák Magnezit­müvek feldolgozó üzeme és a csaknem kilencven lakóházi ka­zánház. Hála központi szerveink megértésének a magnezitüzemet kitelepítik, 1985-től Bočiar térsé­gében új üzem épül. A kazánhá­zak felszámolása is folyamatban van. Korszerű hőtermelő üzemek­re kapcsolt fűtőrendszer kiépíté­sével megoldódik a lakónegyedek levegő szennyezés nélküli fűtése.- A további feladatok közül ké­rem szóljon a város történelmi köz­pontjának védelmével és a váro­son kívüli üdülőközpontok bővíté­sével összefüggő feladatokról.- Mindkét feladat valóban a köz­érdekű tennivalók közé tartozik. A közismerten nagyon értékes műemlékek védelme érdekében a város központjából igyekszünk kiiktatni a közúti forgalmat, ma már csak a villamosok közleked­nek ött, de ezek sem sokáig. Az SZSZK kormánya ez év februárjá­ban városi műemlékvédelmi terü­letté nyilvánította a városközpon­tot. Még ebben az évben kialakí­tunk a városi építőipari vállalatnál egy speciális munkacsoportot, amely majd elvégzi a munkavé­delmi munkálatokat. Ami az üdülő- központokról való gondoskodást illeti, nem lehetünk elégedettek. Egyáltalán nem dicséri munkánkat az Alpinka, Bankov, Jahodná üdü­lőközpontok elhanyagolt állapota. A mi feladatunk figyelmeztetni az illetékes szerveket kötelességeik teljesítésére, az üdülőközpontok folyamatos karbantartására. Saj­nos, akadtak olyan hivatalos szer­vek, melyek eddig eltűrték, hogy a felelős intézmények a korlátolt beruházási lehetőségekre hivat­kozva elhanyagolják az említett és más üdülőhelyek rendben tartá­sát. Közben, az erre a célra jóvá­hagyott eszközöket sem használ­ták fel. A lakosság pedig joggal panaszkodik. Ezeket és más prob­lémákat a lakosság segítségével igyekszünk a jövőben rugalma­sabban megoldani. KULIK GELLÉRT .•OUiWVJi’JT r.

Next

/
Thumbnails
Contents