Új Szó, 1983. május (36. évfolyam, 102-126. szám)

1983-05-31 / 126. szám, kedd

ÚJ szú 3 1983. V. 31. A prágai béke-világtalálkozó sikeréért (ČSTK) - Világszerte folytatódnak az előkészüle­tek a prágai béke-világtalálkozóra. A nemzeti előké­szítő bizottságok széles körű kampányt folytatnak a különböző társadalmi szervezetek körében és a hírközlő eszközökben. A Moldavai SZSZK fővárosában, Kisi- nyovban május 27- én hatalmas hábo­rúellenes felvonulást rendeztek ,,Legyen mindig béke“ jelszó alatt. A felvonulás résztvevői levelet in­téztek a Szovjet Bé­kevédők Bizottságá­hoz, amelyben fel­szólítják a világ va­lamennyi jó akaratú emberét a leszerelé­sért és a nukleáris háború megakadá­lyozásáért vívott harc egységének megszilárdítására. A felvételen a felvo­nulás egyik résztve­vője Sz. Mosztovsz- ka, a párt érdemes tagja. (Telefoto-ČSTK) BŐVÜLŐ EGYÜTTMŰKÖDÉS Csehszlovák-madagaszkári közös közlemény (ČSTK) - Christian-Rémi Ri­chard madagaszkári külügymi­niszter meghívására Bohuslav Chňoupek csehszlovák külügy­miniszter május 26-a és 29-e között hivatalos baráti látogatá­son tartózkodott a Madagaszká­ri Demokratikus Köztársaság­ban. Látogatása során fogadta öt Madagaszkár elnöke, Didier Ratsiraka, akinek átadta Gustáv Husák csehszlovák államfő üze­netét. A külügyminiszteri tár­gyalások befejeztével csehszlo­vák-madagaszkári közös közle­ményt fogadtak el. A közlemény többek között megállapítja, hogy a szívélyes légkörű tárgyalásokon a két fél tájé­koztatta egymást országaik politi­kai és gazdasági helyzetéről és véleménycserét folytatott fontos nemzetközi kérdésekben. Egyön­tetűen állástfoglaltak a különböző területeken való kölcsönös együtt­működés bővítése mellett a barát­ság és az egyenjogúság alapján, és kifejezték készségüket, hogy ezt a kölcsönösen előnyös együtt­működést elmélyítik. Kifejezték nyugtalanságukat a világbéke és a nemzetközi biz­tonság komoly fenyegetése miatt a világimperializmus erőinek akti­vizálódása következtében, állást foglaltak a hatékony leszerelési tárgyalások és intézkedések mel­lett, elítélték az új amerikai nukleá­ris fegyverek nyugat-európai tele­pítését. A két fél hangsúlyozta annak szükségességét, hogy az Indiai­óceán térségét atomfegyver­mentes övezetté nyilvánítsák, és felszólítottak a térségben levő va­lamennyi idegen katonai támasz­pont felszámolására. Értékelték a szocialista országok békekezde­ményezéseit, megtárgyalták a dél­afrikai és a közel-keleti helyzetet. Bohuslav Chňoupek hivatalos baráti látogatásra hívta meg Csehszlovákiába madagaszkári kollégáját. A meghívást köszönet­tel elfogadták. Amerikai nyomás jegyében Williamsburgben befejeződött a tőkés csúcs Interparlamentáris konferencia Budapesten A csehszlovák küldöttséget Ján Marko vezeti Az amerikai hadügyminiszter Bonnban KABUL - Az afgán sajtó rend­szeresen jelentet meg írásokat a júniusi béke-világtalálkozó jelen­tőségéről és értelméről, s ezzel összefüggésben hangsúlyozza az afgán állampolgárok és az ország valamennyi társadalmi szervezete felelősségét az amerikai imperia­lizmus veszélyes tervei elleni vi­lágméretű küzdelem elmélyíté­séért. A Kabul New Times napilap egyik vezércikkében rámutat, hogy Afganisztán minden eszköz­zel támogatja a szocialista orszá­gok kitartó erőfeszítéseit a világ iqazságos békéje, biztonsága és az államok együttműködése bizto­sítására. Ezeket a célokat követi az afgán kormány külpolitikája is, melynek alapja az a törekvés, hogy Délnyugat-Ázsiában kiala­kuljon a bizalom és a jószomszédi kapcsolatok légköre. HO SI MINH-VÁROS - Phan Anh, a Béke-világtanács alelnöke, a vietnami békevédők bizottságá­nak elnöke a ČSTK-nak adott nyi­latkozatában hangsúlyozta, hogy Vietnam is kész hozzájárulni a prágai béke-világtalálkozó sike­Tüntetés az MX-program ellen (ČSTK) - Cheyenne amerikai város mellett (Wyoming állam), a Warren légi támaszpont közelé­ben vasárnap több mint ezer em­ber tüntetett az MX-rakétaprog- ram ellen. Reagan elnök erre a tá­maszpontra akar telepíteni 100 MX rakétát. Colorado, Utah, Ida­ho, Dél-Dakota Nebraska, Monta­na, Nevada és Wyoming államok 30 különböző nukleárisellenes csoportjainak képviselői csatla­koztak a nagygyűléshez, melyen felszólalt Gary Hart szenátor, aki a Demokrata Párt színeiben pá­lyázik az elnöki tisztségre. Hart szenátor kijelentette, hogy az amerikai nép nem támogatja az MX-programot, és hogy vala­mennyi szenátornak és képviselő­nek, aki az MX-ek fejlesztése és gyártása mellett szavazott, vá­lasztói előtt kellene felelnie dönté­séért. Elhunyt Arvid Pelse (ČSTK) - Az SZKP Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsának Elnöksége és a szovjet kormány mély gyásszal közli, hogy május 29-én 84 éves korában súlyos betegség után el­hunyt Arvid Pelse, a Kommunista Párt és a szovjet állam kiemelkedő személyisége, az SZKP KB Politi­kai Bizottságának tagja, az SZKP KB mellett működő pártellenőrzési bizottság elnöke, a Legfelsőbb Ta­nács képviselője, a Szocialista Munka kétszeres Hőse. Az SZKP KB és a Szovjetunió Minisztertanácsa döntése értel­mében Arvid Pelse temetésének előkészítésére kormánybizottsá­got hoztak létre, amelynek élén Viktor Grisin, az SZKP KB Politi­kai Bizottságának tagja, a moszk­vai városi pártbizottság első titkára áll. Arvid Pelsét a Vörös téren, a Kreml falánál temetik el. Távirat a madridi találkozó résztvevőinek (ČSTK) - Az Európai Egyházak Konferenciája moszkvai konzulta­tív ülésének résztvevői táviratot intéztek a madridi találkozón részt vevő országok küldöttség vezetői­hez. „Kérjük a 35 ország küldöttsé­geinek vezetőit, hogy minden ere­jükkel törekedjenek a végső meg­állapodás elérésére a semleges országok dokumentuma alapján. A hívő keresztények milliói imád­koznak a madridi találkozó sikeres és mielőbbi befejezéséért,“ - közli a távirat. réhez, sőt kötelessége is, hogy minden erejével erre törekedjen az egész emberiség érdekében. A vietnami politikus elmondta, hogy a Vietnami Békevédők Bi­zottsága a Hazafias Fronttal és más tömegszervezetekkel együtt­működve az ország nagyvárosai­ban és tartományaiban nagygyű­léseket, vitákat és szemináriumo­kat rendez, amelyeken rámutat a prágai találkozó rendkívüli jelen­tőségére a jelenlegi kiélezett nem­zetközi helyzetben és valamennyi haladó és békeszerető erő egye­sítésének szükségességére az (ČSTK) - Budapesten a parla­ment épületében hétfőn megnyílt az európai biztonság és együttmű­ködés kérdésével foglalkozó 5. in­terparlamentáris konferencia. A ta­nácskozáson 26 európai ország, valamint az Egyesült Államok és Kanada parlamentjének mintegy 200 küldötte vesz részt. Elsősor­ban arról folytatnak tárgyalásokat, miként járulhatnak hozzá a részt­vevő országok parlamentjei a le­szerelés előmozdításához, az enyhülési folyamat elmélyítésé­hez. A konferencián az ENSZ sza­kosított szervezetei is jelen van­nak. A csehszlovák küldöttséget Ján Marko, a Szövetségi Gyűlés (ČSTK) - Caspar Weinberger amerikai hadügyminiszter vasár­nap óta elsősorban az új amerikai rakéták nyugat-európai telepíté­séről tárgyal a nyugatnémet fővá­rosban. Manfred Wörner hadügy­miniszterrel ezen kívül az USA és az NSZK egyéb veszélyes terveit is megvitatja, többek között azokat a terveket, miszerint az amerikai hadsereg néhány egységét az NDK és Csehszlovákia határaihoz közelebb helyezik át, s esetleg újabb hat amerikai hadosztályt ve­zényelnek az NSZK-ba. A Der Spiegel már korábban közölte értesülését, miszerint Weinberger magával hozta Bonnba az amerikai közepes hatótávolsá­gú rakéták NSZK-ba történő tele­pítésének részletes időrendi tervét. A Pentagon főnöke megérkezé­se után azt nyilatkozta, hogy az USA nem mond le ezekről a raké­tákról a Szovjetunióval kötendő megállapodás értelmében. A nyu­gatnémet hadügyminiszter ugyan­(ČSTK) - Csakis alakoskodás­nak minősíthető a washingtoni kül­ügyminisztérium hivatalos reagá­lása arra a nyilatkozatra, amelyet a szovjet kormány hozott nyilvá­nosságra az amerikai közepes ha­tótávolságú rakéták tervezett nyu­gat-európai telepítésével kapcso­latban - állapította meg Anatolij Kraszikov, a TASZSZ hírmagya­rázója tegnapi kommentárjában. A külügyminisztérium nyilatkoza­tában megismételte azt a hazug állítást, hogy a Szovjetunió „mo­nopolhelyzetben“ kíván maradni a közepes hatótávolságú európai nukleáris rakéták tekintetében. Valójában ilyen „monopolhelyzet“ nem létezik, mert Nagy-Britannia és Franciaország, az Egyesült Ál­lamok két NATO-szövetségese is birtokol ilyen rakétákat. Az amerikai külügyminisztérium szerint ezeket az eszközöket nem lehet figyelembe venni, mert „a brit és francia eszközök nemzeti staratégiai rendszereknek tekint­hetők, melyek feladata Franciaor­szág és Nagy-Britannia védelme, nem pedig az, hogy a NATO or­szágokat védjék a támadás elől“. A Szovjetunió hasonló érveléssel állíthatná, hogy rendszerei, ame­lyek nem érik el az Egyesült Álla­mok területét, szintén nemzeti alapvető emberi jogokért vívott harcban. BÉCS - Az Osztrák Béketa­nács folyóirata, a Stimmen zur Zeit közzétette a béketanács fel­hívását a prágai találkozóval kap­csolatban. A felhívás hangsúlyoz­za, hogy a jelenlegi feszült nem­zetközi helyzetből csak egyetlen kiút van - a közös harc az emberi­ség megszabadításáért a nukleá­ris háború veszélyétől, a küzdelem bolygónk békéje megvédéséért. A nyilatkozat leszögezi, hogy a prágai találkozó nyílt párbeszéd lesz, melynek célja, hogy megta­lálja ezt a kiutat. Prágában hozzá kell járulnunk a jobb megértéshez, a bizalom, a biztonság és az együttműködés megszilárdításá­hoz, mivel ez a világ tartós békéjé­nek alapja - szögezi le a doku­mentum. első elnökhelyettese, az Interpar­lamentáris Unió csehszlovák tago­zatának elnöke vezeti. A konferenciát Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke nyitot­ta meg. Hangsúlyozta, hogy a parlamentek nagy szerepet játszhatnak a Helsinkiben meg­kezdett folyamat továbbvitelében Az 5. interparlamentáris kon­ferencia elnökévé a küldöttek egyhangúlag Barcs Sándort, az IPU magyar tagozatának elnökét választották meg. Ezt követően a konferencia plenáris üléssel folytatódott, amelyen az egyes küldöttségek képviselői mondták el vitafelszólalásaikat. csak egyértelműen a NATO fegy­verkezési terveinek végrehajtása mellett foglalt állást, ám szavaiból az tűnt ki, hogy Bonn és Washing­ton között e tervek finanszírozását illetően nézeteltérések vannak. A Német Kommunista Párt El­nöksége Düsseldorfban nyilatko­zatot adott ki, amely leszögezi, hogy az amerikai kormányzat min­denáron végre akarja hajtani a NATO rakétatelepítési döntését. A dokumentumot a Weinberger látogatás alkalmából az Unsere Zeit hozta nyilvánosságra. A nyi­latkozat többek között hangsú­lyozza: Washington és Bonn an­nak ellenére szeretné elhelyezni az új nukleáris rakétákat, hogy váltig hangoztatja: a genfi leszere­lési tárgyalásokat komolyan ve­szik. Az NKP szükségesnek tartja, hogy a rakétatelepítést ellenző közvélemény tovább fokozza tilta­kozó akcióit. eszközök, melyek feladata az or­szág területének védelme (a nyu­gat-európai támadás elől) nem pedig már országok megvédése. Nem bocsátkozunk azonban szofista fejtegetésekbe, hanem kertelés nélkül megmondjuk: a szovjet emberek nem annyira naivak, hogy egyetértenének or­száguk fegyvereinek a nyugati ka­tonai tömb egy országa (ez eset­ben az Egyesült Államok) fegyve­reivel való összehasonlítással, és Washington ál szent reagálása úgy tennének, mintha nem vennék észre a hasonló fegyvereket a tömb más országainál. A szovjet emberek nem annyira naivak, hogy szemet húnynának a nukleá­ris veszély előtt, amelyet az ún. Európában levő amerikai előretolt nukleáris eszközök jelentenek a számukra. Mindezek fényében csakis alakoskodásnak minősíthe­tő a washingtoni külügyminisztéri- umi nyilatkozat alábbi mondata: „Üdvözöljük a Szovjetunió arra (ČSTK) - Az Egyesült Államok­beli Williamsburgben befejeződött a hét legfejlettebb nyugati ország állam- és kormányfőinek 9. csúcs- értekezlete, melyen sikerült az Egyesült Államoknak partnereikre kényszeríteni egy olyan nyilatko­zatot, amelyben egyértelműen tá­mogatják az új típusú amerikai rakéták nyugat-európai telepíté­sét A résztvevők által elfogadott nyilatkozatot vasárnap esti sajtó- értekezleten George Schultz amerikai külügyminiszter olvasta fel. Ebben hangsúlyozzák: ha vonatkozó nyilatkozatát, hogy a lényeges csökkentésre törek­szik, de visszautasítjuk azt az állí­tását, hogy az Egyesült Államok javaslatai egyoldalúak“. A New York Times szerint hiva­talos washingtoni kormánytisztvi­selők a Nyugat megoszlását célzó kísérletnek értékelték a szovjet nyilatkozatot. A Washington Post ehhez hozzáfűzte, hogy az Egye­sült Államok és a NATO vezetői szerint a szovjet nyilatkozattal a williamsburgi tőkés csúcsérte­kezlet résztvevőire akartak hatni. Az ehhez hasonló vélekedések szerzői nem is tudatosítják, hogy saját magukat állítják nevetséges helyzetbe. Hogyis lehetne szó „megosztásról“ vagy „szakadás előidézéséről", hiszen a Szovjet­unió a NATO-országokat egy egy- ' séges egészként kezelte és ke­zeli. Az Egyesült Államokban a Rea- gan-kormányzat öngyilkos irány­vonalával szemben a közvéle­mény egyre szélesebb rétegei kapcsolódnak be. a háborúellenes mozgalmakba. Ezek a fellépések is mutatják, hogy a saját és más országok közvéleményének be­csapását célzó álszent amerikai nyilatkozatok kudarcra vannak ítélve. a Genfben folyó szovjet-amerikai tárgyalásokon nem jön létre meg­állapodás az atomfegyverek kér­désében, az Egyesült Államok szövetségesei egyetértésével még az év végén megkezdik az 572 közepes hatótávolságú raké­ta, illetve a Pershing-2 típusú ra­kéták elhelyezését 6 nyugat-euró­pai ország területén. Az európai NATO-országok te­hát teljes mértékben csatlakoztak az irreális washingtoni álláspont­hoz, amely az ún. nullamegoldást sürgeti, vagyis, hogy a Szovjet­unió semmisítse meg közepes ha­tósugarú rakétáit, hogy a Nyugat stratégiai erőfölényre tegyen szert. A nyilatkozat tulajdonkép­pen a Szovjetunió konstruktív ja­vaslatainak elutasítását jelenti. A közös nyilatkozatot a szövet­ségesekre nehezedő amerikai nyomás után adták ki. Diplomáciai források szerint három változata létezett, a brit verzió lényegében nem tért el az amerikaitól, az NSZK által fogalmazott szöveg lé­nyegesen „mérsékeltebb hangvé­telű“ volt. Kanada sürgette, hogy a nyilatkozatban határozottan sür­gessék a leszerelést, és Washing­tonnal ellentétben a brit és francia atomütőerő figyelembevételét kö­vetelte a genfi tárgyalásokon. Franciaország és Olaszország azt szorgalmazta, hogy ezt a nyilatko­zatot csak a legégetőbb gazdasá­gi problémák megoldása után hozzák nyilvánosságra. Az amerikai külügyminiszter vé­gül is a tervezettnél 7 órával ké­sőbben olvashatta fel csak a nyi­latkozatot. Ez is arról tanúskodik, milyen nagy erőfeszítésébe került az amerikai delegációnak a többi­ek „megpuhítása“ annak érdeké­ben, hogy támogassák a washing­toni álláspontot és azt a látszatot keltsék, hogy az USA és szövet­ségesei között leszerelési kérdé­sekben nincsenek véleménykü­lönbségek. A TASZSZ kommentárja

Next

/
Thumbnails
Contents