Új Szó, 1983. május (36. évfolyam, 102-126. szám)

1983-05-28 / 124. szám, szombat

Egy hét a nagyvilágban Szombat: Május 21-töl 27-ig Az amerikai elnök miami beszédében durván tá­madta Kubát - Ausztriában megkezdődött a szudé- tanémet napok provokatív rendezvénysorozata Vasárnap: A libanoni elnök fogadta Philip Habib amerikai diplomatát, aki beszámolt rijadi, kairói és Tel Aviv-i tárgyalásairól Hétfő: Adél-afrikai légierő a mozambiki főváros peremke­rületeit bombázta - az ENSZ-ben folytatódott a Na- mibia-vita Kedd: A zimbabwei kormányfő befejezte csehszlovákiai látogatását - Bécsben beiktatták az új kormányt — Irak a harcok beszüntetését javasolta Iránnak Szerda: Az amerikai szenátus megszavazta az MX-rakéták fejlesztéséhez szükséges összeget Csütörtök: A dán kormány felszólította a parlamentet, hogy járjon közbe a NATO rakétahatározatának módosí­tásáért Péntek: Megérkeztek Willamsburgbe a ma kezdődő tőkés csúcstalálkozó résztvevői - Bohuslav Chňoupek folytatta tárgyalásait Madagaszkáron Mugabe prágai tárgyalásai Magyarországon, Csehszlová­kiában, majd az NDK-ban tárgyalt a héten Robert Mugabe zimbab­wei kormányfő. A prágai tárgyalá­sokon a felek megelégedéssel ál­lapították meg, hogy a két ország közötti kapcsolatok fejlődnek és szilárdulnak, valamint síkra száll­tak a kétoldalú együttműködés erősítése és elmélyítése mellett a politika, a gazdaság, a kereske­delem, a tudomány és a kultúra területén. Gustáv Husák, a CSKP KB főtit­kára, köztársasági elnök tájékoz­tatta Robert Mugabét a Varsói Szerződés januárban tartott prá­gai üléséről és köszönetét fejezte ki a szocialista közösség fontos békekezdeményezéseivel kap­csolatban elfoglalt pozitív zimbab­wei álláspontért. Mindkét fél elítél­te a csehszlovák állampolgárok­nak az UNITA által végrehajtott angolai elrablását és fogvatartá- sát. A zimbabwei küldöttség cseh­szlovákiai látogatásának legfonto­sabb eredménye, hogy megálla­podást írtak alá a CSKP és a Zim­babwei Afrikai Nemzeti Unió kö­zötti együttműködésről, amely ki­emelkedő jelentőségű a pártközi kapcsolatok szempontjából és jó alapot jelent az együttműködés fejlesztéséhez. Robert Mugabe zimbabwei látogatásra hívta meg Gustáv Husákot. Zöld az MX-eknek Az amerikai tör­vényhozásban lezá­rult a hónapok óta folyó MX-csata egyik szakasza. A képviselőház után szerdán a szenátus is jóváhagyta a kor­mányzat által kért 625 millió dolláros összeget a 100 da­rab, egyenként 10 nukleáris robbanó­fejes MX-rakéta te­lepítésének előké­szítésére, a fejlesz­tési munkálatokra. A kongresszus két házában tehát de­cember óta pálfor- dulás következett be, hiszen akkor a képviselőház és a szenátus majd­nem ugyanolyan arányban utasította el a költséges prog­ram finanszírozását, mint amilyen több­séggel most megszavazta. Rea­gan elnök saját átütő sikerének igyekezett beállítani az MX-eknek zöldet adó szavazást, ám számos kongresszusi képviselő - köztük Thomas O’Neill, a képviselóház elnöke is - úgy véli, hogy az MX- ek ügyében még nem mondták ki a végső szót és a kormány jelenle­gi győzelme nem minősíthető vég­legesnek, csak ideiglenesnek. Felmerül a kérdés, hogy alig öt hónap alatt miért változott meg gyökeresen a törvényhozás állás­pontja. Mindenekelőtt le kell szö­gezni, hogy az elnök és legköze­lebbi munkatársai példátlanul rá­menős, eszközökben nem váloga­tó módon győzködték az MX-ek telepítésének szükségességéről a honatyákat. A képviselők meg­nyeréséért folyó kampány főleg azután öltött óriási méreteket, hogy a képviselóház elfogadta a nukleáris fegyverek befagyasz­tását sürgető határozatot. A nagy nyomás tehát végül is megtette a magáét, s a kormányzat a meg­tévesztésként ,, békefenntartók­nak“ keresztelt MX interkontinen­tális rakéták programját ellenzőket egy rendkívül hatásos érvvel állí­totta maga mellé. Reaganék célja­iknak megfelelően felnagyították a nyugat-európai országokból ér­kező arra utaló jelzéseket, hogy ha „Amerika nem vállalja a kocká­zat fokozását saját területén az MX-ek telepítésével“, akkor a nyugat-európai kormányok is el­zárkózhatnak a közepes hatótá­volságú amerikai rakéták orszá­guk területére történő elhelyezé­sétől. A Fehér Ház tehát úgy vélte, ha nem akarja magára haragítani Nyugat-Európát, akkor a rakéta­kérdésben saját jó példával kell kirukkolnia. Persze, a kampány­ból ezúttal sem hiányoztak a szo­kásos ,,érvek“. Ezeket a mondva­csinált indokokat Weinberger had­ügyminiszter mondta ki minden kertelés nélkül, amikor azzal fe­nyegetőzött, ha nem hagyják jóvá s a legnagyobb megrendeléseket az ún. „kaliforniai fegyvergyártó maffia“ tagjai kapják, akik egyéb­ként az elnök szűkebb baráti köré­hez tartoznak. A kongresszusi szavazás előtti napon Washing­tonban tömegtüntetésre került sor, melynek résztvevői a fegyverke­zési hajsza új szakaszát előkészí­tő MX-program ellen tiltakoztak. Reagan kirohanásai Kuba ellen Az amerikai elnök rövid időn belül immár másodízben foglalko­zott részletes beszédben a közép­amerikai helyzettel. Reagan Mia­miben kubai ellenforradalmárok nagygyűlésén elhangzott beszé­dében elsősorban az Egyesült Ál­lamok és Kuba viszonyát elemez­te. Hallgatósága - amely nagy­részt a hírhedt Omega-7 és Alfa- 66 kubai emigráns terrorista cso­portok tagjaiból verbuválódott - je­lentések szerint tapssal fogadta Ronald Reagan Kuba-ellenes ki­rohanásait. A Fehér Ház ura beve­zetőjében megerősítette, hogy kormánya nem változtat a közép­amerikai térség országainak bel­ügyeibe való beavatkozásra épülő politikáján. Arcátlanul azt állította, hogy Kuba nem független ország, felforgató tevékenységet folytat a térségben, sőt kábítószerekkel kereskedik. Az uszító beszédet ér­tékelve Havannában leszögezték, hogy az Reagan eddigi legdur­vább Kuba-ellenes fellépésének minősíthető. Kubai vélemény sze­rint az elnök képtelen rágalmaival két célt tartott szem előtt: a kubai ellenforradalmárok megnyerését a jövő évi elnökválasztásra és másrészt Washington Kuba befe- ketítésével akarja elterelni a fi­gyelmet saját intervenciós politiká­járól. A TASZSZ szovjet hírügynök­ség a beszédet értékelve megálla­pította, hogy az amerikai kor­mányzat által régóta folytatott Ku­ba-ellenes kampány példátlan mé­reteket öltött és élére maga Rea­gan elnök állt. A szovjet hírügy­nökség szerint maga az elnök ugyan nem ment el odáig, hogy nyílt fegyveres inváziót sürgetett volna Kuba ellen, de megtette he­lyette ezt Barry Goldwater szená­tor, aki a vietnami háború idején az egyik legszélsőségesebb politi­kusként szerzett kétes hírnevet. A TASZSZ emlékeztetett arra, hogy a múltban Kuba ellen intézett fegyveres támadások gyászos ku­darcai végződtek. „A kubai nép, amely már több mint negyedszá­zada eltökélten és bizakodóan jár­ja a maga választotta utat, nincs egyedül, hanem számíthat a Szovjetunió és az egész szocia­lista közösség támogatására, szo­lidaritására. Nincs az az erő, amely Kubát letéríthetné útjáról“ - hangsúlyozza a szovjet hírügy­nökség. Provokatív akció Bécsben az elmúlt hét végén került sor az NSZK-ban és az Ausztriában élő ún. „szudétané­metek“ provokatív összejövetelé­re. A revansista kicsengésű ren­dezvény megnyitóján jelen volt Kohl bonni kancellár személyes képviselője is, sőt Rudolf Kirshschláger osztrák elnök is, aki beszédet intézett az összegyúl- tekhez. A Volksstimme, az osztrák kommunisták lapja cikkében arra hívta fel a figyelmet, hogy a szu- détanémet rendezvények nem te­kinthetők ártalmatlan kulturális összejöveteleknek, mert ezek a szervezetek elutasítják a máso­dik világháború nyomán kialakult európai határokat és realitásokat. Hazánk külügyminisztériuma tilta­kozott Ausztria prágai nagyköve­ténél amiatt, hogy a provokatív akciót a semleges Ausztriában tártották meg. Összeállította: P. VONYIK ERZSÉBET Az MX-rakéták telepítése ellen a Capitolium előtt lezajlott tüntetés egyik résztvevőjét a köz­belépő rendőrök letartóztatták. (Telefoto: ČSTK) KIS ____ NY ELVŐR Kevesebb témát! Ha figyelemmel kísértük szóhasználatunkat az utóbbi években, bizonyára feltűnt, hogy nagy karriert futott be a téma szó. Használják vagy kell, vagy sem, kiszorít más, jobban a szövegbe illő szavakat: vagyis divatszó lett. így is mondják már tréfásan: téma lett a téma. Hadd bocsássuk előre, a téma szó ellen nincs kifogásunk, ha a helyén szerepel. Mit is jelentett eddig a köznyelvben, illetve milyen értelemben kellene most is használnunk? Első jelentése: írásmű tárgya, beszédtárgy. Például: „Az iskolában erről a témáról írtak dolgozatot a tanulók; „Az író nehéz témát választott“; „Ez már elcsépelt téma“; „Ezt a témát már kimerítettük“ stb. Második jelentése: valamely zenemű alapját alkotó zenei gondolat, amelyet a zeneszerző bővebben kifejt. Például: „Bartók szívesen dolgozott fel népi eredetű témákat.“ A harmadik jelentése erősen szakmai jellegű, és már elavult­nak tekinthető: az indoeurópai nyelvekben a névszók és az igék főalakjai, amelyekből mint tövekből a többi alak megszerkeszt­hető. Most pedig nézzük, milyen jelentésekben, illetve mely szavak helyett használják sokan napjainkban a téma szót! „Ebben a témában nem vagyok otthon“ - mondta valaki, amikor építkezéssel kapcsolatban kérték a véleményét. Mond­hatta volna: „Ebben a kérdésben nem vagyok otthon.“ „Mindent megteszünk ebben a témában“ - ígéri az ügyintéző a fölöttesének, amikor az tájékozódik az egyik ügy állásáról. Helyesen: „Mindent megteszünk ebben az ügyben.“ „Ebben a témában már nem értünk el eredményeket“ - halljuk gyakran több értelemben is. Ez a helyzettől függően jelentheti ezt is: „Ebben az ügyben (dologban) már értünk el eredményt“; s ezt is: „Ezen a téren már értünk el eredményt.“ „Ebben a témában nem mondok véleményt“ - zárkózik el a megkérdezett a véleménynyilvánítástól. Ez is jobban hangzik így: „Ebben a kérdésben nem mondok véleményt.“ „Ez a téma nem érdekel.“ Ha beszédtémáról vagy írásmű témájáról van szó, akkor helyénvaló a kijelentés, de általában ezek helyett halljuk: „Ez az ügy (dolog) engem nem érdekel“; „Ez a kérdés engem nem érdekel.“ „Főként export témájú dolgokkal foglalkozunk“ - jelentette ki egy vállalat vezető beosztású dolgozója abban az értelemben, hogy a vállalatuk főként kivitelre alkalmas dolgokat gyárt. De ezt talán így kellett volna mondania: „Főként exportálható dolgokkal foglalkozunk"; vagy: „Főként kivitelre alkalmas termékfajtákat gyártunk.“ Amint látjuk, a kérdés, ügy, dolog szavakat szorítjuk ki a téma szóval. Egy kis önellenőrzéssel elkerülhetnénk ezt, s megszüntet­hetnénk szóhasználatunk modorosságát. JAKAB ISTVÁN A birtokos jelzőről Már többen szóvá tették, nyelvészek és nem nyelvészek egyaránt, hogy sokan olyankor is elhanyagolják a birtokos jelző -nak, nek ragját, amikor nem volna szabad. Olykor csak a jó hangzás követelménye ellen vétenek vele, máskor azonban nyelvünk szabályai ellen is. - Az előbbi mondatban két birtokos szerkezet van; az egyik: a jó hangzás követelménye, a másik: nyelvünk szabályai. Az elsőben a (jó) hangzás birtokos jelző, a követelménye birtokszó; a másodikban a nyelvünk birtokos jelző, a szabályai birtokszó. Ha akarjuk, ki is tehetjük ezekben a szerkezetekben a -nak, -nek ragot, így: a jó hangzásnak a követelménye, nyelvünknek a szabályai. Attól nem kell tartanunk, hogy általában fölösleges módon használják a -nak, -nek ragot, akár utána kitett névelővel, akár a nélkül. Mint mondtam, inkább az a baj, hogy nagyon is takarékoskodnak vele. Számtalanszor olvashatunk újságjaink­ban, folyóiratainkban effélét: a Tudományos Munkások Világszö­vetsége elnöke, e helyett: a Tudományos Munkások Világszövet­ségének elnöke; az Indiai Államok Tanácsa tagja is jobban hangzik így: az Indiai Államok Tanácsának Tagja; a Magyar írók Szövet­sége hetilapja szintén jobb volna emígy: a Magyar írók Szövetsé­gének hetilapja. Egy költőnk szerzése ez: .......a Nemzeti Színház ka rnagya, illetve rendezője tanácsa és ösztökélése segített“, e helyett: karnagyának, illetve rendezőjének. De szinte még ezen a példán is túltesz egy könyvtár bélyegzője. A helységnevet elhallgatjuk szövegének végéről, csak a többit idézzük, szó szerint: Szakszervezetek Országos Tanácsa üdülője könyvtára. Helytelen szokás szerint a határozott névelő is elmaradt ennek a szerkezetnek az éléről. így helyesbíthetjük: A Szakszervezetek Országos Tanácsa üdülőjének könyvtára. Ilyenkor rendszerint az utolsó birtokos jelzőhöz függesztjük a ragot. Ne írjunk tehát ilyen többszörös birtokos szerkezeteket: A Szovjetunió Tudományos Akadémiája moszkvai palotája: vagy: a Magyar írók Szövetsége elnöksége. Könnyen segíthetünk rajtuk az elsikkadt -nak, -nek rag odatételével: a Szovjetunió Tudomá­nyos Akadémiájának moszkvai palotája, a Magyar írók Szövetsé­gének elnöksége. Lássunk még egynéhány gyakoribb hibát. Egy munkásasz- szonyról mondja valaki: ... a bútorgyártás még négy műveletét elsajátította; helyesen: a bútorgyártásnak. Munkássága a zene szinte minden területét felöleli - olvassuk egy zeneszerzőnkről; vagyis: a zenének szinte minden területét. Egy utazónk írja: A Vörös-tenger egy talán névtelen szigetén ülök; tudniillik: A Vörös-tengernek. - Ezekben az idézetekben a birtokszónak erősen nyomatékos bővítménye van, azért ilyenkor, s akkor is, ha maga a birtokszó nagyon hangsúlyos, a birtokos jelzőhöz odakí­vánkozik a rag. A következő fajta mondat pedig félreértést vagy legalábbis jelentésben bizonytalanságot okoz: „Tyihonov nem egy versét fordította már le*“ Először nem tudjuk, hogy Tyihonov volt-e a fordító, vagy valaki más fordította le az ő verseit, mert az említett másik személy is költő. Csak később tűnik ki, hogy így kell érteni a mondatot: „Tyihonovnak nem egy versét fordította már le.“ A vonatkozó névmási birtokos jelzőt is sokszor ragtalanul felejtik, például: „Olyan cikk, amely mondanivalója érdekes“; helyesen: ... amelynek mondanivalója. Igen számosán így beszélnek, írnak: „Előadásom végére értem.“ Én inkább így mondom: Elóadásomnakvégére értem. FERENCZY GÉZA ÚJ SZÚ 4 1983. V. 28. az MX-programot, akkor az orszá­got „szovjet támadás veszélye fe­nyegetheti“. Az említett politikái megfontolásokon kívül más körül­mények is közrejátszottak, össze­fonódó erőpolitikai koncepciókról és profitérdekekről is szó volt, hiszen az egész MX-program több milliárd dollárt emészt majd fel.

Next

/
Thumbnails
Contents