Új Szó, 1983. május (36. évfolyam, 102-126. szám)

1983-05-19 / 116. szám, csütörtök

wm's, VILÁGGAZDASÁG VILÁGGAZDASÁG VILÁGGAZDASÁG ] L ______________ i. i i —^ A nemzetközi monopóliumok szennyes feladata Ma már nem titok, hogy a nem­zetközi monopóliumok, amelyek bizonyos áruk esetében uralják a termelést és a kereskedelmet egyaránt, nagyobb eszközökkel rendelkeznek, mint egy-egy állam. Számos ágazatban vezető erőt je­lentenek, és nemcsak a termelés vagy a kereskedelem vonatkozá­sában, hanem politikai téren is. Noha ma már veszítettek abból az erejükből és befolyásukból, amellyel akkor rendelkeztek, ami­kor még néhány gazdaságilag el­maradt országban uralták a társa­dalmi és politikai életet, számuk még mindig nő, erősödnek, s a Nyugat ellentmondásokkal teli gazdasági helyzetében tovább szilárdítják pozíciójukat. A tavaly Havannában megtar­tott 10. szakszervezeti világkong­resszuson például a beszámoló többek között hangsúlyozta, hogy a kapitalista termelésnek mintegy a kétharmadrészét a 100 legerő­sebb monopólium ellenőrzi. A részvények kétharmadrésze kö­rülbelül 350 vállalat tulajdonában van, és a nyereség is hasonló arányban oszlik meg. Itt az egy­milliárd dollárnál nagyobb éven­kénti bruttó forgalmat lebonyolító tőkés vállalatokról van szó. Az Ilyen óriásvállalatok azonban a ka­pitalista világ összes ipari magán- vállalatának mindössze kétezrei­két teszik ki. A nemzetközi mono­póliumok tevékenységében szinte vegytisztán kifejezésre jut a kapi­talizmus lényege. Ezek a társasá­gok óriási hatalommal és kiváltsá­gokkal rendelkeznek. Létüknek és tevékenységüknek a következmé­nye, hogy huzamosan érezhető A tengervíz-sótlanító üzemek még nem képesek csillapítani a Közel-Kelet szomját. Azoknak az országoknak az édesvízszük­séglete, amelyek évente csak 300 milliméter esővizet kapnak, olyan ütemben bővülnek, ahogyan lako­saik életszínvonala emelkedik. Érthető, hogy nagy erőfeszítéssel keresik az új megoldásokat. Az egyik ötlet a Perzsa-öböl olajor­szágaiban hamarosan sikerre is vezethet: nem másról van szó, mint az évente ezrével érkező olajszállító tankhajók hasznosítá­sáról. Ezek a tankhajók innen olaj­jal megrakottan távoznak, de oda- útjukat ballaszttal megrakva - azaz tengervízzel feltöltve - te­szik meg. Ha édesvizet szállíthat­nának... a tőkés gazdaság válsága, és hogy a jelenlegi időszakban elmé- lyülöben van e válság. Miközben romlanak a dolgozók munka- és szociális feltételei, rohamosan nö­vekszik a nemzetközi társaságok nyeresége. Vajon mivel magya­rázható meg, hogy semmi sem rendítheti meg pozíciójukat és hogy még nyereséget is húznak a válságból? A magyarázat rendkívül egy­szerű. Mivel a nemzetközi társa­ságok működését úgyszólván nem gátolják a határok, elképzel­hetetlen előnyöket tudhatnak ma­gukénak. Eltérően azoktól a cé­gektől például, amelyek csak egy országban fejtenek ki tevékenysé­get, nagy előnyökre tesznek szert a rugalmas termeléselosztás so­rán, miközben kihasználják az adott ország politikai és gazdasági szerkezetét. Kihasználhatják és értékesíthétik annak természeti kincsét, jobban leküzdhetik a vám­akadályokat, s nagyobb mérték­ben érvényesíthetik az adócsalás összes formáját, újabb eszközök­höz jutva így, melyeket további külföldi beruházásokba fektethet­nek. Persze, a hazai újratermelés és a munkaalkalom-teremtés ro­vására. Mindez a hazai ipar ha­nyatlását eredményezi, s ezekből a vállalatokból vagy leányvállala­tokat létesítenek, vagy kikénysze­rítik felszámolásukat. Jó példa er­re a brazil elektrotechnikai ipar, melyek 90 százalékát monopóliu­mok irányítják. A nemzetközi mo­nopóliumok a profithajszában igyekeznek a lehető legtöbbet szerezni maguk számára, s így az összes nemzetközi gazdasági INNEN-ONNAN Mazdák az NDK-ban A japán Toyo Kogyo autógyár újabb ezer Mazda 323-as típusú 1100 és 1300 köbcentiméteres hengerűrtartalmú személygépko­csira kapott megrendelést az NDK-beli Transportmaschinen Export-Import külkereskedelmi vállalattól. Az utóbbi két évben a japán cég összesen 10 600 Mazdát adott el az NDK-ban, mintegy 42 millió dollár értékben. Szibériai földgáz Nyugat-Berlinnek Nyugat-Berlin évi 650 millió köb­méter szovjet földgázt vásárol 1985 októberétől 23 éven keresz­tül. A gáz szállítására az NDK területén 235 kilométeres vezeté­ket építenek a csehszlovák határ­tól, amelynek építését a nyugatné­met cég finanszírozza a nyugat­berlini gáztársaság, a Gasa meg­bízása alapján. Szovjet troliért görög citrom Az athéni városi trolibusztársaság a közelmúltban szerződést kötött 129 szovjet trolibusz vásárlására. A megállapodás, amely néhány héttel követte Tyihonov szovjet miniszterelnök athéni látogatását, előirányozza, hogy a járművek ér­tékének 60 százalékáért a szovjet fél 50 ezer tonna citromot vásárol. kapcsolatot deformálják. Hiszen például a kakaótermelés több mint 75 százalékát 5 nemzetközi társa­ság tartja a kezében, a banánke-, reskedelem pedig mindössze há­rom ilyen társaság kezében van. A nemzetközi monopóliumok mű­ködése a gyógyszeriparban rend­kívül kedvezőtlenül csapódik le. A termelés monopolizálása nem csupán a termékárak diktálását teszi lehetővé, hanem minőségét is. A világ gazdaságilag elmara­dottabb országaiban a nemzetközi társaságok ellenőrzik az ipari ter­melés 40 és a külkereskedelem 50 százalékát. És elsősorban azok­ban az országokban invesztálnak, amelyekben gyenge a szociális ellenállás. Vagyis azokban az or­szágokban nyílik erre lehetőségük, amelyekben elnyomják a dolgozók demokratikus jogait, s amelyek­ben a szakszervezetek működé­sét törvény tiltja. A nemzetközi monopóliumok feneketlen pén­zeszsákjába hulló évi nyereség­nek mintegy 30 százalékát - s gyakran ennek jóval nagyobb részét - ezekből az országokból nyeri. A havannai 10. szakszerve­zeti világkongresszuson éppen ezért joggal állapították meg, hogy e társaságok működése nagyon erőteljesen befolyásolja az embe­riség jövőjét. Éppen ezért érthető, ha a nemzetközi monopóliumok vállalatainál és üzemeiben műkö­dő szakszervezetek küzdenek a szakszervezeti jogok érvényesí­téséért és ellenőrzik a szociális politikát. PAVEL HOVORKA ellenőrizni kell a balesetből eredő, vagy szándékos szénhidrogén­szennyezést. Ez alkalmat adhat az édesvízszállítás felfuttatására. Az új nemzetközi előírások szerint ugyanis a nyersolajtartályok tisztí­tására azonnal a kirakodás után sort kell keríteni, és vízzel is ki kell öblíteni a tartályokat. Ezenkívül előirányozzák az új hajóknál külön ballaszttartályok létesítését, ame­lyekben ivóvizet is lehetne szállí­tani. Az olajtartályokon szállított víz jóval olcsóbb lenne, mint amibe a sótalanító üzemekben előállított édesvíz kerül. Egy sótalanító üzem egy tonna iható, de nem természetes vizet 3-6 dollár költ­séggel állít elő. Az Oslóban széke­lő Intertank (Független Tankhajó­tulajdonosok Nemzetközi Szövet­sége) szerint az odaszállított édesvíz költsége 2,5 és 4,5 dollár között lenne - a távolságtól és a hajó befogadóképességétől füg­gően. Már talán ebben az évben elin­dulnak az első óceáni vízszállítók (nem úgy mint az Antartktiszról jéghegyet vontatók valószínűtlen vállalkozása...). Az új megoldás leglelkesebb hívei a norvégek, hollandok, spanyolok (az utóbbiak a Kanáriszigeteket akarják ilyen módon ellátni édesvízzel) és a ja­pánok, akik állítólag már vásárol­tak is egy szigetet, ahol évente több mint 8 ezer milliméter a csa­padék. A francia hajók az elképze­lések szerint legalább 1000 utat vállalhatnának a néhány év múlva várható évi ötezerből az öböl men­ti országokba. (HVG) Százalékos változások az előző évhez képest A GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS ÜTEME (a hazai össztermék alapján) I I Fejlett tőkés országok A VILÁGKERESKEDELEM VALTOZASA A MUNKANÉLKÜLIEK ARANYA A FEJLETT TŐKÉS ORSZÁGOKBAN Nem tűri a sablont Mi sem bonyolultabb és igényesebb az ember nevelésénél. A járási pártkonferenciákon felszólalók a pártszervezetek tagságának szociális és kor szerinti összetételével foglal­kozva ezért figyelmeztettek: „Senki sem születik kommunis­tának, a párttagok és tagjelöltek kiválasztása bonyolult neve­lési folyamat, melyet komplex módon és céltudatosan kell irányítani.“ A XVI. pártkongresszus határozata szerint az új tagok felvételekor, a tagjelöltek kiválasztásakor fontos szempont a munkások, a nők és a fiatalok részarányának növelése. Fontos a párt munkásmagvának megszilárdítása, a tagok átlagos életkorának csökkentése, vagyis a szükségszerű fiatalítás érdekében. Az érsekújvári (Nové Zámky) járásban, az utóbbi két évben a tagság átlagos életkora elérte a 42 évet, ami megfelelő. A lévai (Levice) járásban a tagság átlagos életkora 46,2 év, a munkások részaránya 1,1 százalékkal növekedett. Mindkét járási pártkonferencián okkal hangsúlyozták a fel­szólalók ezt a szót: céltudatosan! Ugyanis a XVI. pártkong­resszus idején, országos viszonylatban pártunk tagságának átlagos életkora 44 év volt, a munkások részaránya pedig jóval 40 százalékon felüli, amiből nyilvánvalóan következik, hogy mind a két járásban indokolt elyárás a céltudatosabb tervezési, szervezési munka a párttagok és tagjelöltek kivá­lasztásának, nevelésének folyamatában. Egyébként a céltudatosság hangsúlyozása azt is jelenti, hogy a munkások, a fiatalok részaránya növelése követelmé­nyének formalizmus, leegyszerűsítés nélkül kell eleget tenni, mert hiszen a nevelés, az ideológia munka nem tűri a sablont. Az érsekújvári járási pártkonferencia határozatában éppen ezért nagyon konkrétan, részletes s előzetes felmérés alap­ján állapították meg, hogy mely üzemekben lehet és kell a munkások, a fiatalok felvételét szorgalmazni. Ugyanakkor hasonló felmérés alapján azt is meghatározták, hogy mely községek földművesszövetkezeteiben lehet és kell céltuda­tosabb tagfelvétellel megerősíteni a párt vezető szerepét. A lévai járási pártkonferencián nagyon is indokoltan került szóba, hogy a szolgáltatásokban a dolgozóknak csak 13,4 százaléka, az egészségügyben pedig 8,8, és a középfokú képzettségű egészségügyi dolgozóknak csak 5 százaléka párttag. Ami pedig a földmüvesszövetkezetekben^dolgozó nők részarányát illeti: az 3,4 százalékos. Persze, a tagjelöltek felvételére vonatkozó határozatban ezért jelölték meg nagyon konkrétan az arányokat: munká­sok 63 százalék, nők 33 százalék, földművesszövetkezeti dolgozók 15 százalék, más foglalkozásúak, értelmiségiek és más társadalmi réteghez tartozóké 24 százalék. Mindkét pártkonferencián helyzetismeretre alapozva hatá­rozták meg az arányokat, a céltudatosság jegyében. Tudva azt is, hogy a nevelés, az ideológiai munka nem tűri a sablo­nokat. Lenin 1920-ban az előző két évtizedre visszapillantva a bolsevikok sikerének alapvető feltételét abban látta, hogy a párt jól szervezett volt, s tagjai sablonok nélküli ideológiai, eszmei nevelés alapján öntudatosan fegyelmezettek. Erről van szó: a pártépítésben megvalósítani, alkalmazni a lenini munkastílust. HAJDÚ ANDRAS Munkaelosztás után 1982 1983 1984 Tegnap, ma és holnap - Lawrence R. Klein kutatócsoportjának előrejelzése alapján A szűk helyiségben ülésezik a „vezérkar“. Minden szakaszon sürget a munka, ám nem könnyű az elosztás, mert meg kell fontolni, hogy melyik szakaszra összponto­sítsák az erőt. Élénk vita után születnek a döntések, amelyeket ki-ki a maga füzetébe jegyez. Fa- ludy Vince mérnök. a Szímői (Zemné) Efsz alelnöke, a növény- termesztési ágazat vezetője ki­mondja a határozatot:- Holnap a legfontosabb munka a takarmányrepce betakarítása. Az E 280-as vágja körül a táblát. Kéri Horváth József mérnököt, a szövetkezet zootechnikusát, hogy ellenőrizze a silózást. A nemrég telepített szőlőben lazí­tani kellene a talajt. A szárítóba is emberek kellenének. Újabb napirendi pont: a cukor­répa elosztása. Ez aztán a nagy feladat. Kinek mennyit mérjenek, kinek mennyit fizessenek a minő­ség szerint. Nagyjából megegyez­nek, de határozatba foglalják, hogy a kérdésre még visszatér­nek, és ezután ki-ki elsiet, mert szólítja a teendője. Határjárás közben folytatjuk tovább a témát. Balogh László, az efsz elnöke hangoztatja:- Erkölcsi és anyagi ösztönzők­kel igyekszünk jó munkára ser­kenteni a tagokat, és ebben ta­pasztalataink is segítenek. Az ag- ronómus pontosabban tudja, ki milyen teljesítményért milyen díja­zásban részesül. Kosik Alajos agronómus hosz- szan sorolja, hogy mitől függ a cu­korrépa egyelés díjazása.- Ha a dolgozó hektáronként 80 ezer egyedet hagy, akkor - ha koptatott magot vetettek - 670 koronát kap. Ha 90-100 ezer az egyedszám, akkor a hektáronkénti munkadíj 1020 koronára emelke­dik. Hasonló eltéréseket eszközöl­tünk a díjazásban az egycsírás- vetőmagú cukorrépánál is. A határban haladva mondja, hogy más növények ápolását is hasonlóan díjazzák. Céljuk, hogy minél nagyobb legyen a hektárho­zam és a termény megfelelő minő­ségű legyen. A híd melletti dűlőben Nagy, Károly E-305-ös géppel kaszálja, a Dilana nagyhozamú füvet. Fa- ludy Vince mérnök belemarkolva a vastag rendbe így vélekedik:-Jól jártunk ezzel a fűféléve). Az első kaszálásból hektáronként 25 tonnát takarítottunk be. Úgy becsüljük, hogy idén legalább 100 tonnás termést ad. Nagy a tápér­téke, még lucernalisztet is készí­tünk belőle. A Perjés dűlőben az új Becher vetőgéppel bajlódnak. Nemrég vá­sárolták, de máris meghibásodott. Kezelője mérgelődik is. A növény- termesztési ágazatvezető pedig amiatt elégedetlenkedik, hogy egy kicsit megkéstek a szemes kukori­ca vetésével, mert a talajvíz csak április 25-én húzódott vissza. Itt kellene egy átemelőállomás - mondja, amely a Nyitra folyóba juttatná a felesleges vizet. Akkor nem lenne ennyi talajvíz, ami szö­vetkezetünknek lényeges termés­csökkentést okoz. Sajnos, pana­szunk még nem talált meghallga­tásra. Mindenfelé dolgoznak a határ­ban. Igyekeznek behozni a talajvi­szonyok miatt bekövetkezett le­maradást. A növénytermesztési ágazat vezetője minden táblára ellátogat, hogy a helyszínen győ­ződjön meg a munkák menetéről. A dolgozókkal néhány szót vált a másnapi legfontosabb teendők­ről, a vezetőket pedig a munkae­losztás határozatainak megtartá­sára ösztönzi. BALLA JÓZSEF ÚJ SZÚ 4 1983. V. 1< KOMMENTÁLJUK h ................ -..... ­Vi zet vízi úton Szaúd-Arábia sótalanító létesít­ményei csak 150 millió köbméter vizet adnak, pedig 900 millió kelle­ne! Ha Kuvait beindítana egy ön­tözési programot, több mint 50 ezer hektár válna megművelhető- vé. Ehhez viszont egyedül a nagy tömegű édesvíz-behozatal terem­tene lehetőséget. Meg kell azonban jegyezni, hogy a tankhajókban szállított víz kissé szennyezett lenne szén- hidrogénnel. A szakértők szerint a tankhajók kimosása után 15 egység szénhidrogén maradna millió egységenként. Idén októberben érvénybe lép egy új nemzetközi egyezmény a tenger szennyezéséről. Arról van szó, hogy meg kell előzni és

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents