Új Szó, 1983. május (36. évfolyam, 102-126. szám)

1983-05-19 / 116. szám, csütörtök

HATÉKONYABB MUNKÁVAL KÖZÖS CÉLJAINK ELÉRÉSÉÉRT ÚJ szú 5 1983. V. 19. EREDMÉNYEK Sokrétű munka, változatos formák Az Érsekújvári (Nové Zámky) Járási Könyvtár fő feladatai közé tartozik a politikai irodalom nép­szerűsítése és terjesztése. Ezt a fontos munkát a könyvtár politi­kai irodalom osztálya látja el, amely irányítja a járás többi könyvtárának a politikai irodalom­mal kapcsolatos tevékenységét is. A politikai irodalommal való munka sikeres fejlődését elősegí­tette az a verseny, amelynek 5. évfolyamát az idén értékeltük. A verseny elérte célját, s eredmé­nyeként járásunkban jelentősen javult a politikai irodalommal való munka. Az SZLKP nyugat-szlová­kiai kerületi bizottsága és a Prav­da kiadóvállalat által meghirdetett versenyben elért helyezésünk is ezt tanúsítja. Ebben a verseny­ben, mely a politikai irodalom ter­jesztését és más társadalomtudo­mányok népszerűsítését hivatott elősegíteni, könyvtárunk a 3. he­lyet érte el és dicsérő oklevelet kapott. Ez is arról tanúskodik, hogy könyvtárunk állandó figyel­met fordít a politikai irodalom vá­sárlására és népszerűsítésére. Könyvtárunk az 1981-1985-ös évekre szóló munkaprogram sze­rint dolgozik, igyekszik minőségi­leg javítani a könyvtári munkát, nagyobb figyelmet fordítani az ol­vasói és kölcsönzési terv teljesíté­sére, új munkamódszerek beve­zetésére stb. A múlt év végéig járási könyvtárunknak 91 250 kö­tetes könyvállománya (egy lakos­ra 2,49 kötet jut), 7430 olvasója volt (a lakosság 20,3 százaléka) és 206 703 kölcsönzést bonyolí­tott le (ebből egy lakosra 5,6 köl­csönzés jut). A járási könyvtár minden osztá­lyának feladata a szocialista haza­fiasságra és proletár nemzetközi­ségre nevelés. Mivel járásunkat szlovák és magyar nemzetiségűek lakják, fontos ezt a feladatot mun­kánkban rendszeresen megvaló­sítani. így a könyvek vásárlásakor ügyelünk arra, hogy a magyar iro­dalom is képviselve legyen. Könyv- állományunk 36,5 százaléka ma­gyar nyelvű kiadvány, ez 33 195 kötetet tesz ki. Statisztikai adata­ink szerint az olvasók 28,5 száza­léka magyar nemzetiségű, a kiköl­csönzött magyar könyvek és fo­lyóiratok 26,8 százalékot képvi­selnek. Könyvtárunk az érsekújvári já­rás lakosságának nevelésében és művelődésében jelentős szerepet tölt be. Ebből adódik a könyvtár együttműködése a különféle tár­sadalmi és kulturális szervezetek­kel. Különösen jó az együttműkö­désünk az iskolákkal és nevelőin­tézményekkel, valamint a társa­dalmi szervezetekkel. Jó úton ha­ladunk a szociális intézetekkel va­ló kapcsolatteremtésben is. Már hosszú évek óta nagyon jó és eredményes a munkánk a CSE­MADOK helyi szervezetével. A Czuczor-napok, valamint a könyvtári hetek során rendsze­resen közös irodalmi műsorokat rendezünk. Sikeresek főleg az író­olvasó találkozók. Eddigi irodalmi estjeinken a csehszlovákiai ma­gyar írók közül részt vett többek közt Ordódy Katalin, Dávid Teréz, Dénes György, Tóth László, Csontos Vilmos, Zs. Nagy Lajos, Gál Sándor, Mikola Anikó. A járási könyvtár munkája az iskolai ismeretek bővítését is elő­segíti. A tanulók számára külön­böző előadásokat, vetélkedőket, irodalmi esteket, író-olvasó talál­kozókat szervezünk. Évente mint­egy 200-220 rendezvényre kerül sor. Sikeresnek mondható az óvo­dáskorú gyermekekkel való mun­kánk is. Rendszeresen rendezünk számukra mesedélutánokat, gyer­mekosztályunk hangulatos mese­szobájában. Legaktívabb olvasó­ink a diákok, bekapcsolódnak könyvtárunk különféle rendezvé­nyeibe is. Olvasóink esztétikai ne­velésében jelentős szerepet vállal a könyvtár zenei részlege. Lemez­hallgatáson kívül más zenei ren­dezvények is várják az idelátoga­tót. örvendetes, hogy a legtöbben a szakmunkásképző iskolákból jönnek ide. Az említett irodalmi esteken kí­vül egyéb magyar nyelvű rendez­vényeink is vannak. Ilyenek példá­ul a mesedélutánok óvodásoknak, különböző előadások a nyugdíja­sok klubja részére, ahol fiókkönyv­tárunk is működik, valamint a ze­nei részleg rendezvényei. Járási könyvtárunk a könyvhó­napban évente megrendezi a könyvtári hetet, melynek rendez­vényei az irodalom népszerűsíté­sét, könyvtárosaink továbbképzé­sét hivatottak szolgálni. Az ez évi V. könyvtári héten értékeltük az irodalmi rendezvényeket, a politi­kai irodalmi verseny eredményeit, foglalkoztunk a Szlovák Nőszövet­ség olvasómozgalmának problé­máival, valamint a járási könyvtár, a Šuranyi és a Párkányi (Štúrovo) Városi Könyvtárak szocialista bri­gádjainak munkájával. Az utóbbi években az Érsekújvári Járási Könyvtár új kölcsönzési formák bevezetését határozta el; ilyen például a „hangkönyvek“ csök- kentlátőképességűeknek, könyv- gyűjtemények kölcsönzése külön­böző egészségügyi intézeteknek stb. Könyvtárosaink bekapcsolód­tak a szocialista brigádok munka­versenyébe is; s hogy vállalásai­kat teljesítik, bizonyítják ezt az eredmények. Brigádunk tagjai to­vábbi jó munkájával bizonyára megszerzik az ezüst jelvényt. WEISS MÁRTA, az Érsekújvári Járási Könyvtár igazgatója Jövőre (talán) új épületben Napjainkban, a televízió, a pa- noramatikus film és más technikai vívmányok térhódításának, az életvitel fokozatos átalakulásának időszakában sem csökken a könyv szerepe az ember műve­lődésében és szórakozásában. S ugyanígy nem halványul a könyvtárak jelentősége, ame­lyeknek alapvető feladata az olva­sóvá nevelés, a tájékoztatás és a tartalmas szórakoztatás. A vál­tozás annyi, hogy ma többet kell tennünk az olvasóért: arra törek­szünk, hogy minél több ember fi­gyelmét keltsük fel egy-egy jó könyv iránt, s ösztönözzük őket a rendszeres olvasásra. A somorjai (Šamorín) Városi Könyvtárnak jelenleg 32 143 könyve van, nagyrészt szépirodal­mi és ifjúsági kiadványok, de a polcokról nem hiányoznak a po­litikai és az ismeretterjesztő mű­vek sem. Olvasóink száma az utóbbi időben megnövekedett. A 10 ezer lakosú városban több mint 1800-an járnak rendszeresen a könyvtárunkba. A tejfalusi (Mlieč­no) fiókkönyvtárunknak mintegy 200 rendszeres olvasója van. Vá­rosunkban magyar és szlovák nemzetiségű polgárok élnek. Erre mindig tekintettel vagyunk. Úgy építjük könyvállományunkat, hogy magyar és szlovák könyvekből is az igényeknek megfelelő legyen a választék. Az elmúlt évben a már említett 1800 olvasó 11 529 alkalommal látogatott el a könyv­tárba és 57 091 könyvet és folyó­iratot kölcsönzött ki. örülünk an­nak, hogy sok a gyermekolvasónk, szép számmal járnak hozzánk kö­zépiskolások, egyetemisták és nyugdíjasok is. A figyelmes kiszolgálásion kívül igyekszünk változatos műsorokkal is az olvasók kedvébe járni. A leg­kisebbek számára mesedélutáno­kat szervezünk, a nagyobbaknak pedig felolvasásokat egy-egy is­mert könyvből, kötelező olvas­mányból. Közkedveltek a különbö­ző játékos vetélkedők is. Gyakran rendezünk tematikus kiállításokat is, ahol felhívjuk olvasóink figyel­mét a jelentős évfordulókra, vala­mint az új könyvekre. Havonta egyszer a városi hangosanbeszé- lőn is népszerűsítjük a könyvet. Évente több író-olvasó találkozót is rendezünk. Az utóbbi időben Duba Gyula, Gál Sándor, Kulcsár Ferenc, Klára Jarunková és To­máš Janovic volt a vendégünk. Gondjaink is akadnak. Sajnos a könyvtár még mindig elavult épületben van. A több mint 30 ezer kötetünket 7 kisebb-nagyobb helyiségben zsúfoltuk össze. Ilyen körülmények között bizony az ol­vasók nem tudnak gondtalanul ol­vasgatni, lapozgatni a könyvek­ben. Reméljük, hogy már nem kell sokáig ilyen rossz körülmények között dolgoznunk, s ‘ az építők sokadik ígéretüket végre betart­ják, s akkor az év végén a helyi zeneiskolával együtt végre beköl­tözhetünk az új épületbe. Bizonyos problémát okoz az is, hogy viszonylag sokára kapjuk meg a megrendelt új könyveket. Úgy vélem, rugalmasabb munká­val nem lenne lehetetlen elérni, hogy gyorsabban jussunk hozzá az új kiadványokhoz. Kedvezőtlen körülményeink el­lenére 1978-ban bekapcsolódtunk az SZSZK Kulturális Minisztériu­ma által kiírt Példás népkönyvtárat építünk versenybe, s tavaly elis­merő oklevelet kaptunk. Bízunk abban, hogy a korszerű helyisé­gekben sokkal vonzóbb, tartalma­sabb lesz a munkánk, s így még több lesz a rendszeres olva­sónk. ANDRÁSSY MÁRTA, a Somorjai Városi Könyvtár vezetője Gyökeres György felvétele Feltételeink javításán fáradozunk Bár olyan intézményben tevé­kenykedünk, ahol az olvasók igé­nye, érdeklődése, szokásai vál­toznak, munkánk szakmai és esz­mei tartalmát éves tervek határoz­zák meg. Ez azért is fontos, mert a könyvtárunk üzemeltetésére évente kapott pénzösszegből ész­szerű keretek között kell ellátni a tizenegy hozzánk tartozó köz­ségi fiókkönyvtár és a pelsőci (Plešivec) központ olvasóit. A tizenkét falunak összesen 7195 lakosa van. Feladatunk, hogy a CSKP XVI. kongresszusá­nak határozataiban foglalt műve­lődéspolitikai irányelvek szellemé­ben fejlesszük az olvasáskultúrát. Munkánkban az elmúlt év során elsősorban a szolgáltatás szakmai színvonalának emelésére, a kata­lógusok építésére összpontosítot­tunk. Megkülönböztetett figyelmet szenteltünk az idős olvasóink ellá­tásának. Az ő számukra az érdek­lődésünknek megfelelő könyveket otthonukba is elvittük. Körzeti könyvtárunknak három főállású könyvtárosa van. Mód­szertani irányításuk alatt tevé­kenykedik az a tizenegy önkéntes könyvtáros, akik szabadidejükben az egyes falvakban a kölcsönzést végzik. Érdemeik elismeréseként a központi egységen kívül a leke- nyei (Bohúňovo) és az ardói (Ar- dovo) fiókok is elnyerték a Példás népkönyvtár címet. Ki kell emelni, hogy aktivistáink munkájukkal fel­mérhetetlen szolgálatot tesznek a műveltség és a kultúra terjeszté­sében. Vegyes lakosságú falvainkban A Bratislavai Városi Könyv­tár, amely több mint nyolc­vanéves múltra tekint vissza, a legnagyobbak közé tartozik Szlovákia fővárosában. Mi ennek a könyvtárnak a keretében műkö­dünk, az idegen nyelvű irodalom osztályaként. 1952-ben alakul­tunk, magyar könyvek kölcsönzé­se volt a feladatunk. 1970-ben átszervezés történt, ennek során hozzánk került minden, ami ide­gen nyelvű irodalom volt a Városi Könyvtárban. Részlegünk állomá­nyát jelenleg 25 000 kötet alkotja, ebből 18 000 a magyar nyelvű irodalmat képviseli, 4000 a német nyelvű könyvek száma, a többi orosz, angol, francia, spanyol, len­gyel, bolgár és román nyelvű iro­dalom. Részlegünk elsősorban a ma­gyar nemzetiségű olvasók igényeit igyekszik kielégíteni, akik Bratisla­vában laknak vagy dolgoznak, be­leértve természetesen a főiskolai hallgatókat is. Állományunkat rendszeresen gyarapítjuk a Ma­dách kiadó gondozásában megje­lent, illetve a Magyarországról be­Olvasó van hozott könyvekkel. Feladatunk a korábbi évtizedek könyvtermé­sének az őrzése és kölcsönzése is. Ilyenképpen ki tudjuk elégíteni a ma már ritkán található kapható könyvek iránti érdeklődők igényeit is, akár könyvtárközi kölcsönzés­sel, ami nagyon jó eszköznek bi­zonyult. Szépirodalmi könyvállomá­nyunk egy részét a gyermekiroda­lom alkotja; és kölcsönözhetők ná­lunk újságok, folyóiratok is, ame­lyekből mintegy ötven külföldi, a legtöbb magyar nyelvű. Könyvtárunk népszerű az olva­sók körében, minden korosztály­ban. Egy-egy évben 2000 állandó olvasónk van, akik összesen kö­rülbelül 70 000 kötetet kölcsönöz­nek. Nem kis számok ezek és elmondhatom, hogy az igények évről évre növekednek. Ehhez ké­pest kicsi a tér, az a két helyiség, ahol tevékenységünket folytatjuk. Az elmúlt harminc esztendőben ötszörösére növekedett könyvállo­manyunK, helyiséggel viszont nem gyarapodtunk, ami akadályoz az olvasókkal való munkában. Az ál­lomány gyarapítása során is na­gyon meg kell fontolnunk, hogy • milyen könyveket vásároljunk. A helyszűke kényszerít erre. Mivel Bratislavában nincsen könyvtár, amely a magyar nemzetiségű gyermekolvasókkal foglalkozna, szeretnénk ennek a feladatnak is eleget tenni, de egyelőre nem könnyű az említett ok miatt. Vagy­is külön a gyermekek számára is kellene egy helyiség, így még elevenebbé tehetnénk jó kapcso­latunkat a Duna utcai magyar taní­tási nyelvű iskolával. Nagyon fontosnak tartjuk a pro- pagációt, ezért nemcsak kiraka­tunkban, kiállításainkon láthatók a legújabb könyvek, hanem külön­féle kiadványokban is tájékozta­tunk róluk és mindarról, amivel a lehető legjobban kielégíthetjük a növekvő igényeket. EVA FRICKA a részleg vezetője olvasóink többsége magyarul ol­vas. A beiratkozott 1324 olvasóból 384 szlovák, 4 cseh és 936 ma­gyar nemzetiségű. Könyvállomá­nyunk nyelvi összetétele ennek megfelelő. A 34 706 kötetből 14 144 szlovák, 19 402 magyar és 1160 más nyelvű könyv. Amíg az állománygyarapítást magunk vé­geztük, többé-kevésbé sikerült az igényeknek megfelelő könyveket beszerezni. Ez a munka meghatá­rozó egy körzeti könyvtár tevékeny­ségében, hiszen a tizenegy fiók- könyvtárban időszakonként cse­rélni kell a könyveket. Mindenek­előtt ügyelnünk kell az egyes kiszál­lított kollekciók tartalmi összetéte­lére is. Sajnos egyre nehezebb a szükséges mennyiségű magyar nyelvű szépirodalom beszerzése. Az 1983-ban bevezetett járáson­ként elosztás első hónapjainak tapasztalataiból ítélve keveset ja­vul a helyzet. A járási könyvtár egy meghatározott mennyiséget küld számunkra, amely egyelőre nem fedezi szükségleteinket. Igyek­szünk ezt a problémát a meglévő állomány lehető legteljesebb meg­óvásával orvosolni. A sokoldalú művelődés lehető­ségeinek megteremtése, a tudo­mányos világnézetre való nevelés, a jövő nemzedékének politikai fej­lettségére gondolva ügyelünk a könyvalap összetételére. A tár­sadalomtudományi és politikai részlegünk köteteit egyre többen olvassák. Az olvasóvá nevelést már a legkisebb korban elkezdjük. A legkisebbek, az óvodások szá­mára is tartunk könyvtári foglalko­zásokat. Olvasóink szociális összetételét vizsgálva is megálla­pítható, hogy legtöbben (635-en) a gyerekek közül olvasnak. Ezen­kívül 151 munkás, 35 mezőgazda- sági dolgozó, 154 diák, 30 szak­munkástanuló és 240 egyéb fog­lalkozású olvasó látogatja könyv­tárunkat. Bár eredményeink nem maradnak el az országosan kimu­tatott adatok mögött, nem eléged­hetünk meg az itt élők olvasási szokásainak alakulásával. Falva­ink lakóinak 18,4 százaléka olvas rendszeresen. Persze ez a szám helyiségenként változó. Sok függ az önkéntes könyvtárosok munká­jától is, hiszen közvetlenül ök ke­rülnek kapcsolatba az olvasókkal, ök befolyásolják érdeklődésüket, és mérik fel (vagy nem mérik fel) igényeiket, kívánságaikat. A közeljövőben feltételeink is javulnak majd, hiszen átadják a felújított épületünket. A most ideiglenes, a kultúrált olvasáshoz és kölcsönzéshez nem megfelelő helyiségekből jobb körülmények közé kerülünk. NÉMETH BORBÁLA, a pelsőci körzeti könyvtár vezetője PROBLÉMÁK TAPASZTALATOK JAVASLATOK

Next

/
Thumbnails
Contents