Új Szó, 1983. május (36. évfolyam, 102-126. szám)

1983-05-19 / 116. szám, csütörtök

ÚJ szú 3 1983. V. 19. TUDÓSOK BÉKEKONFERENCIÁJA MOSZKVÁBAN A tudománynak a békét és a haladást kell szolgálnia Bohumil Kvasil akadémikus felszólalása (ČSTK) - Az emberiség meg­mentéséért a nukleáris háború fe­nyegetésétől, a leszerelésért és a békéért címmel folytatódott teg­nap Moszkvában az össz-szövet- ségi tudományos konferencia A tanácskozáson áttekintik a nem­zetközi biztonság és a leszerelés kérdéseit, a tudománynak az em­beriség javára történő felhaszná­lását. A neves szovjet és külföldi tudósok figyelmeztetnek arra hogy az egész emberi civilizációra néz­ve milyen katasztrofális következ­ményekkel járna a nukleáris hábo­rú, hogy mennyire tarthatatlan a „korlátozott“ és a „tartós“ atomháborúról szóló elmélet. A tegnapi napon szólaltak fel az olyan neves tudósok, mint például Pjotr Fedoszejev, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának alel­nöke, aki beszédében rámutatott, hogy az imperialista körök fölényt szeretnének elérni a Szovjetunió­val szemben, s ez megbontja az aktuális nemzetközi problémák megoldásának mechanizmusát. Alekszander Bajev és Nyikolaj Bocskov, szovjet genetikusok ki­jelentették, mindenki súlyosan megbetegedne, akinek egyébként sikerülne túlélnie a nukleáris há­borút. Szerintük a nukleáris ka­tasztrófa következményei oly sú­lyosak lennének, hogy veszélyez­tetnék az embernek, mint biológiai lénynek a fennmaradását. Alek­szander Obuhov akadémikus és Georgij Golicin akadémiai levele­ző tag arra figyelmeztettek, hogy az atomháború nemcsak az em­ber elleni háború, hanem a termé­szet, az életkörnyezet elleni hábo­rú lenne, a károkat soha többé nem lehetne jóvátenni Pál Lénárd, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára azt hangsúlyozta, hogy milyen veszélyes illúziókban rin­gatják magukat azok, akik a „kor­látozott“ atomháború elméletét ki- ötlötték. Nem igaz az, hogy a kato­Reagan a régi nótát fújja Tiltakozások az MX rakéták ellen (ČSTK) - Ronald Reagan amerikai elnök keddi sajtókonfe­renciáján hangsúlyozta a jövő pénzügyi évre szóló költségvetési javaslatának jelentőségét, amely, mint ismeretes, hatalmas, 200milli­árd dolláros deficittel számol, s ezenkívül aránytalanul sokat kí­ván költeni a fegyverkezési progra­mok megvalósítására, és csökkenti a szociális célú kiadásokat. Mindjárt bevezetőjében határo­zottan figyelmeztette a kongresz- szust, hogy az ne kísérelje meg a tervezett fegyverkezési progra­mok megkurtítását. Élesen bírál­ta a Kongresszus magatartását, amely mindeddig elutasította az elnök költségvetési javaslatát. Fő­leg azokat a szenátorokat támad­ta, akik az adók és szociális kiadá­sok növelését szorgalmazzák. Ka­tegorikusan kijelentette, hogy megvétózza a Kongresszus min­den olyan döntését, amely eltérne az ő költségvetési javaslatától. Teljes mértékben támogatta az ún. Scowcroft-bizottság javaslatát az új MX típusú, valamint a Mid- getman típusú rakéták gyártásá­nak megkezdésére. Annak a re­ményének adott hangot, hogy a képviselőház és a szenátus is jóváhagyja majd az MX-prog- ramot. Beszédének külpolitikai részé­ben védelmezte az Izrael és Liba­non között megkötött „békeszer­ződést“, amely a valóságban szentesíti idegen csapatok jelen­létét Libanonban. Kijelentette, hogy az amerikai tengerészgyalo­gosok „elég sokáig“ maradhatnak Libanonban. Hangsúlyozta: nem szükséges, hogy a Szovjetunió bármilyen módon is részt vegyen a közel-keleti problémák rendezé­sében. Az amerikai elnök ismét támad­ta a nicaraguai kormányt azzal vádolva, hogy „felforgató tevé­kenységet“ fejt ki a szomszédos Salvadorban. A kelet-nyugati ke­reskedelemmel kapcsolatosan ki­jelentette: támogatja a Szovjet­uniónak szánt amerikai gabona el­adásáról szóló hosszú távú megál­lapodás felújítását. Viszont ismét bírálta a Szibéria és Nyugat-Euró- pa közötti földgázvezeték építé­sét, mivel szerinte a nyugat-euró­paiak túlzottan függenek majd a Szovjetuniótól. Gary Hart coloradói szenátor, a Demokrata Párt egyik elnökje­löltje nemzeti kampányt indított azért, hogy a Kongresszus ne hagyja jóvá az MX interkontinen­tális rakéták gyártásához szüksé­ges összeget. Hart ismételten kije­lentette, hogy az MX-program a lázas fegyverkezési verseny újabb fordulóját hozza magával, s ezért meg kell akadályozni a megvalósítását. A múlt héten viszont a Kongresszus két bizott­sága a Reagan-kormány nyomá­sára megszavazta a gyártáshoz első lépésként szükséges 625 mil­lió dolláros összeget. Ezt viszont még a képviselőház és a szenátus teljes ülésének is jóvá kell hagy­nia. Mindkettő e hónap végén tár­gyal az MX rakétákról. nai arzenál felhalmozása elősegíti a tudományos-műszaki haladást, a fegyverkezés hatalmas forráso­kat emészt fel, amelyeket egyéb­ként békés építésre lehetne szán­ni - hangsúlyozta. A konferencia első napján szó­lalt fel Bohumil Kvasil akadémi­kus, a Csehszlovák Tudományos Akadémia elnöke. Hangsúlyozta, hogy a tudománynak egyértelmű­en a haladás, az emberi boldogu­lás eszközévé kell válnia. Ki­emelte, hogy az emberiség leg­fontosabb problémáinak megoldá­sában nagy szerepe van a tudo­mánynak. Napjainkban tudatosíta­ni kell, hogy a tudomány sikerének kritériuma már nemcsak az, hogy mennyire ismertük meg a termé­szetet és a társadalmat, hanem az, hogy milyen mértékben szol­gálja a békét és a haladást. Bizto­sította a konferencia résztvevőit arról, hogy a csehszlovák tudósok teljes mértékben tudatosítják fele­lősségüket a béke és biztonság alapvető kérdéseinek megoldásá­val kapcsolatban, beleértve az eu­rópai biztonság specifikus problé­máit is. Megemlítette, hogy az idén júniusban kerül sor Prágában a béke-világközgyűlésre, amelyre nemcsak a világ legkülönbözőbb háborúellenes békeszervezetei­nek képviselőit hívták meg, hanem közismert személyiségeket, kö­zöttük tudósokat is. E fórumon meg akarjuk rendezni a tudósok találkozóját is „A tudomány a há­ború és a béke között“ címmel, - mondotta Bohumil Kvasil. A szovjet-amerikai kapcsolatok javításáért George Kennan beszéde (ČSTK) - George Kennan, az ismert amerikai történész és diplo­mata, az USA egykori szovjetunió­beli nagykövete a Kelet és a Nyu­gat közeledésével foglalkozó amerikai bizottság ülésén mondott beszédében síkraszállt a szovjet -amerikai kapcsolatok javításá­ért, az együttműködés fejlesztésé­ért, a lázas fegyverkezés megállí­tásáért és a háborús veszély elhárításáért. Szerinte a kelet-nyu­gati kapcsolatok jelenleg veszé­lyes szakaszba kerültek. Kijelen­tette, hogy az amerikai politiku­soknak le kellene mondaniuk a lá­zas fegyverkezésről és az éles szovjetellenes kirohanásokról. Sok meggyőző bizonyíték van arra vonatkozóan - hangsúlyozta -, hogy a szovjetek nem akarnak háborút és komoly, elsőrendű ér­dekük a háborús veszély elhárí­tása. Míg Reagan amerikai elnök újra és újra védelmébe veszi kormánya agresszív politikáját a közép-amerikai haladó erők­kel szemben amelyet nemcsak a térség országai, hanem a világ valamennyi haladó erője határozottan elutasít, addig az Egyesült Államokban is állandóan növekszik a tiltakozó mozgalom a véres diktatúrák támogatása ellen. Felvételünk az egyik New York-i tömeges megmozdulásról készült. (Telefoto-ČSTK) A BT folytatja a nicaraguai panasz vitáját Washington elutasítja a rendezési javaslatokat (ČSTK) - Az Egyesült Államok kedden elutasította azt a javasla­tot, hogy Pérez de Cuellar ENSZ- főtitkár személyesen vegyen részt a közép-amerikai válságos hely­zet békés rendezésében. Jeane Kirkpatricknak, az USA állandó ENSZ-képviselójének a helyet­tese, Charles Lichtenstein el­mondta az újságíróknak, hogy az Egyesült Államok számára sok kérdésben elfogadhatatlan az a határozati javaslat, amelyet az el nem kötelezett országok egy cso­portja dolgozott ki. Ezzel csak megerősítette az USA már ismert álláspontját. Washington ugyanis arra törekszik, hogy a Nicaragua Amerikai hadgyakorlat (ČSTK) - Az Egyesült Államok haditengerészete május 31-e és június 15-e között nagyarányú hadgyakorlatot rendez a karibi tér­ségben, jelentette tegnap Diego Hernandez, az USA karibi flottájá­nak parancsnoka. Elmondta, hogy a Universal Trek 1983 fedőnevű hadgyakorlaton részt vesz az USA stratégiai légiereje is. A tengeri és légi gyakorlatokon kívül szárazföl­di operációkra is sor kerül. A pa­rancsnok szavai szerint, amelyek Nicaragua, Kuba és a térség más haladó országainak voltak címezve a hadgyakorlatnak a hadsereg erejét kell demonstrálnia. Ami összeköt bennünket Francisco da Costa Gomes portugál tábornok a békemozgalomról Francisco da Costa Gomes tábornok, a NATO brüsszeli székhelye mellett működő portugál kato­nai misszió tagja, találkozónk színhelyéül a portu­gál békemozgalom irodáját jelölte meg. Egyrészt meglepő ez attól a férfitól, aki tábornoki rangot visel, másrészt viszont érthető, mivel Francisco da Costa Gomes a portugál békemozgalom nemzeti vezetőségének tagja és a Béke-világtanács alel­nöke. Tábornok úr, bevallom bizo­nyos zavart érzek az ön katonai múltja és békés jelene közötti el­lentmondás miatt. Ellentmondás? Inkább követ­kezmény. Azokban a tisztségek­ben, amelyeket egyrészt a NATO- ban, valamint a portugál hadse­regben is betöltöttem - egyébként a vezérkari főnöki tisztségről rö­viddel a forradalom előtt lemond­tam, mivel nem értettem egyet a fasiszta rezsim gyarmatosító po­litikájával lehetőségem nyílt részt venni több hadgyakorlaton. Többek között atomfegyver-kísér- leteken is az USA-ban, a Nevadai- sivatagban. Saját szememmel lát­tam a tömegpusztító fegyverek hatását. Az, amit láttam és átél­tem, elegendő indok volt számom­ra, hogy most azt álíthassam: e fegyvereket mint a nemzetközi problémák megoldásának eszkö­zét be kell tiltani. És így bekapcso­lódtam a békemozgalomba. Mint katonának és mint politi­kusnak is lehetősége volt megis­merkedni több dokumentummal és elemzéssel. Úgy véli, hogy egyensúly áll fenn a NATO és a Varsói Szerződés között? Igen, azt mondhatjuk, hogy ez az egyensúly ma fennáll. A felso­rolásban mindenekelőtt a stratégiai fegyverekről van szó, és ebben az esetben már a SALT-II. szerző­dés megkötésekor mind az USA, mind pedig a Szovjetunió elismer­te a két ország között fennálló hozzávetőleges egyensúlyt. Ezt pedig nem lehet megbontani egyik évről a másikra. Vagy pedig más szóval - mind­két fél tudatosítja, hogy támadás esetén azt ugyanolyan ellentáma­dás követi, amely elkerülhetetlenül a terület megsemmisítéséhez ve­zet. Tehát arról van szó, hogy a megtámadott képes a támadásra ugyanolyan eszközökkel válaszol­ni, mint a támadó - és ez nem. jelent mást, mint az erők kiegyen­súlyozottságát. Hogyan értékeli ön a portugál békemozgalom fejlődését?- Ennek fejlődése a más nyu- gat-erurópai országok hasonló mozgalomaitól eltérő volt, mivel Portugáliát nem sújtották a vilgá- háborúk. Az afrikai kontinensen csaknem 14 éven át folytatott gyarmati háború az országot tulaj­donképpen csak közvetve érintet­te, a harcok hazánktól távol folytak. Ezért a portugál békemozgalom a legerőteljesebb fejlődést csupán az utóbbi két évben érte el különö­sen a honvédelmi miniszter nyilat­kozatai után, aki a NATO szervei­nek ülésein beleegyezett abba, hogy Portugália területére befo­gadja az atomfegyvereket. Az ilyen tervet nem lehet másképp minősíteni, mint a nemzeti bizton­ság veszélyeztetését. Ezért ez a szándék tömegtüntetéseket vál­tott ki, és aktivizálta a békemoz­galmat az országban. Hogyan vélekedik Luns NATO- főtitkár kijelentéseiről, aki azt állít­ja, hogy a nyugat-európai béke- mozgalomakat a Szovjetunió fi­nanszírozza?- Vegye csupán a mi portugál békemozgalmunkat, amely csak igen szerény pénzeszközökkel rendelkezik, amelyeket csupán gyűjtésekből és tagjainak hozzájá­rulásaiból szerez. Az egész mesé­nek a Moszkvából történő finanszí­rozásról, amit állandóan újból és újból hangoztat a Reagan-kor- mányzat, nincs más célja, mint lebecsülni, minimalizálni aztatény- leges erőt, amelyet Nyugat-Euró- pában a békemozgalmak jelen­tenek. Júniusban Prágában kerül sor a béke-világközgyűlésre. Mi a vé­leménye az ilyen találkozók jelen­tőségéről?- A prágai béke-világközgyű- lést igen fontosnak tartom, még­pedig főként ebben az évben, amelynek a végén a nyugat-euró­pai államok területére amerikai kö­zepes hatótávolságú rakéták tele­pítését tervezik. Ha ez a veszélyes terv megvalósul, akkor ez nagy veszélyt fog jelenteni nemcsak Európa, hanem az egész világ, az emberiség számára. Ez még bo­nyolultabbá teszi az európai né­pek erőfeszítéseit az enyhülési politika és a békés együttműködés folytatására. A prágai béke-világközgyűlés összekapcsolja azokat, akiket az amerikai rakéták el akarnak vá­lasztani egymástól. Ezért szíve­sen megyek Prágába, ha megte­hetem. Köszönöm a beszélgetést. Lisszabon MIROSLAV COURTON elleni agresszió kérdését ne az ENSZ talaján oldják meg, hanem valamilyen közép-amerikai konfe­rencia keretében, amelyen a jobb­oldali Amerika-barát rezsimek Nicaraguát leszavaznák. A Fehér Ház már eddig is jelezte, hogy a Biztonsági Tanácsban minden olyan határozati javaslatot megvé­tóz, amely nem felel meg az el­képzeléseinek. A Costa Ricában állomásozó Ni- caragua-ellenes szervezetek a két ország határának közelében repü­lőteret létesítettek, s innen látják el utánpótlással azokat a fegyveres bandákat, amelyek betörtek Nica­ragua területére. A Prensa Libre napilap szerint a repülőteret egy észak-ameri kai földbirtokos farm­ján építették. Innen startolnak azok a repülőgépek és helikopte­rek, amelyek fegyvert, muníciót és élelmiszert szállítanak az ellenfor­radalmároknak. A Costa Rica-i fő­városban, San Jóséban bejelen­tették, hogy a jövő hétfőre várják a Contadora-országok (Mexikó, Venezuela, Panama, Kolumbia) megfigyelőit, akik a Costa Rica-i határtérségben uralkodó helyzetet vizsgálják ki. Ugyanis számos tény ellenére néhány Costa Rica-i politikus tagadja, hogy az ország területén Nicaragua-ellenes cso­portok állomásoznak. NÉHÁNY AZ OSZTRÁK SZOCIALISTA PÁRT(SPÖ) rendkívüli kongresz- szusán a küldöttek abszolút több­sége jóváhagyta az FPÖ-vel kötött kormánykoalíciót. Az 545 küldött közül csupán 18-an szavaztak el­lene. Mint ismeretes, a szocialis­ták azt követően határozták el, hogy koalícióra lépnek a Szabad­ságpárttal, miután az április 24-i parlamenti választásokon nem szerezték meg az abszolút több­séget. INDIRA GANDHI indiai kor­mányfő a szikh nemzetiségi ki­sebbség vezetőivel való találkozó­ján arra szólított fel, hogy az indiai nép egységesen szálljon szembe az országra nehezedő politikai, gazdasági és katonai nyomással. Gandhi asszony megerősítette, hogy a központi kormány kész mindent megtenni a szikh nemze­tiségűek lakta Pandzsab államban kialakult válságos helyzet megol­dásáért. TODOR ZSIVKOV, a BKP KB főtitkára, bolgár államfő Szófiáiban tegnap fogadta Viktor Cserbiko- vot, a Szovjetunió Állambiztonsági Bizottságának elnökét, aki küldött­ség élén tartózkodik bulgáriai láto­gatáson. BUDAPESTEN Veres Péter magyar külkereskedelmi miniszter szerdán ünnepélyesen megnyitot­ta az idei nemzetközi vásárt, ame­lyen 29 ország több mint 1600 kiállítója vesz részt.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents