Új Szó, 1983. április (36. évfolyam, 77-100. szám)

1983-04-12 / 85. szám, kedd

Felelősség az emberiség sorsáért Bohuslav Chňoupek interjúja a Varsói Szerződés külügyminiszteri bizottságának üíéséröl „NUKLEÁRIS HÁBORÚBAN NINCS HATÁSOS VÉDELMI ESZKÖZ“ Szovjet tudósok felhívása Bohuslav Chňoupek cseh­szlovák külügyminiszter in­terjút adott a Rudé právonak és a Pravdának, melyben ér­tékelte a Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottsága prágai ülését. A csehszlovák külügyminiszter bevezetőjében hangsúlyozta, hogy hazánk szívesen vállalta el a külügyminiszteri bizottság ülésé­nek megrendezését, hiszen első ízben került sor Prágában a bizott­ság ülésére. A továbbiakban ki­emelte, hogy a prágai tanácsko­zás politikai eredményei ismét azt bizonyították: a szocialista orszá­gok rendkívül felelősségteljesen viszonyulnak napjaink legfonto­sabb kérdéseinek megoldásához, elsősorban az emberiség számára végzetes veszélyt jelentő atomhá­ború elhárításához. A bizottság ülésének legfontosabb feladata az volt, hogy értékelje a nemzetközi helyzet alakulását a legutóbbi há­rom hónapban, és ezzel összefüg­gésben a prágai politikai nyilatko­zat gyakorlati megvalósítását. A bizottság ezt az értékelést a Varsói Szerződés legfelsőbb szintű képviselőinek januárban el­fogadott' politikai nyilatkozatában foglalt békekezdeményezések visszhangjának elemzése szem­szögéből tette. A résztvevők ala­pos kollektív áttekintés után leszö­gezték, hogy az események ala­kulása Európában és a világban egyaránt megerősítette a nyilatko­zatban foglalt megállapítások he­lyességét. A külügyminiszterek is­mételten leszögezték, hogy az im­perialista politika, de elsősorban az amerikai irányvonal következ­tében kiéleződött és bonyolultab­bá vált a nemzetközi helyzet, ugyanakkor hangsúlyozták, hogy a háborús veszély elhárítása az egyre aktívabban fellépő békeerők együttműködésétől, összeforrott- ságától és céltudatos magatartá­sától függ. A csehszlovák külügyminiszter a továbbiakban a prágai tanácsko­zás egyik központi napirendi pont­járól szólt. Megállapította, hogy nagy figyelmet szenteltek a prágai nyilatkozat magvát képező kezde­ményezésnek, hogy a Varsói Szerződés és a NATO tagállamai szerződésben mondjanak le a ka­tonai erő kölcsönös alkalmazásá­ról és ugyanakkor kötelezzék el magukat a békés kapcsolatok fenntartása mellett. A múlt heti prágai ülésen ezen kívül áttekin­tették a leszerelésért vított harc kérdéseit, mindenekelőtt az euró­pai nukleáris fegyverek korlátozá­sával, a bécsi közép-európai had­erőcsökkentési tárgyalásokkal, a vegyi fegyverek felszámolásá­vá!, a madridi találkozó alakulásá­val összefüggő problémákat. Bohuslav Chňoupek az interjú további részében a NATO-nak ja­vasolt szerződés-tervezet fogad­tatásáról tájékoztatott. A más or­szágokkal folytatott konzultációk MILAN DUDÁŠ, hazánk új nagykövete a Seychelles-szigete- ken, tegnap átnyújtotta megbízó- levelét France Alberto René köz- társasági elnöknek. Ugyanakkor átnyújtotta neki a Varsói Szerző­dés Politikai Tanácskozó Testüle- te januári ülésén elfogadott politi­kai nyilatkozat szövegét is. A SZOVJETUNIÓ LEGFEL­SŐBB TANÁCSÁNAK ELNÖK­SÉGE tegnap felmentette tisztsé­géből Vlagyimir Lomonoszovot a munkaügyi és szociális kérdé­sekkel foglalkozó állami bizottság elnökét azzal kapcsolatosan, hogy új munkakörbe helyezte át. A bi­zottság új elnöke Jurij Batalin lett, aki az utóbbi évtizedben olaj és gázipari miniszterhelyettes volt. KOPPENHÁGÁBAN befejező­dött a Dán Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának ülése, melyen a párt XXVII. kongresszusának előkészületeit és a dán kommu­nisták előtt álló jelenlegi feladato­kat vitatták meg. azt erősítették meg, hogy a terve­zet élénk érdeklődést keltett a vi­lág számos országában. Cseh­szlovákia a Varsói Szerződés megbízásából a prágai ülés ered­ményeiről tájékoztatta a helsinki konferencián részt vett országo­kat, valamint az ENSZ további tagállamait - együttvéve 134 álla­mot - és ugyanakkor átadta nekik a tervezetet tartalmazó politikai nyilatkozat pontos szövegét, amely ilv módon ez az ENSZ hiva­talos dokumentuma is lett. A kül­ügyminiszter hangsúlyozta, hogy rendkívül széles körű, igényes fel­adatról, ugyanakkor a nyolcvanas évek egyik legnagyobb diplomáci­ai akciójáról van szó, amely a ke­let-nyugati politikai párbeszéd továbbfejlesztését szolgálja. A Nyugat mindeddig a mi közös szerződés-tervezetünkre nem adott elutasító nemleges választ - mondotta a miniszter. A külügyminiszteri bizottság tu­domásul vette a NATO-országok- nak azt a szándékát, hogy készek a tervezet áttanulmányozására. Azt a reményüket fejezték ki, hogy az északatlanti tömb képviselői építő jellegű állásfoglalásra he­lyezkednek a szerződés megköté­sével kapcsolatosan. Ugyanakkor felszólították a NATO országait, hogy foglaljanak el konstruktív ál­láspontot. Bohuslav Chňoupek a továb­biakban rámutatott arra, hogy a Varsói Szerződés indítványai kapcsán számos kérdés merült fel. A Varsói Szerződés tagállamai ezért egyértelműen azt a készsé­güket fejezték ki, hogy hajlandók folytatni a párbeszédet a szerző­dés megkötésével összefüggő kérdésekről. Bohuslav Chňoupek arra a kér­désre, hogy a mostani ülés ered­ményei mennyiben jelentik a janu­ári politikai nyilatkozat továbbfej­lesztését, a következőket vála­szolta: Először is szólnék a legidő­szerűbb és legnagyobb veszély­ről, az új amerikai közepes hatótá­volságú rakéták nyugat-európai tervezett telepítéséről. A prágai ülés résztvevői megerősítették, arra törekszenek, hogy Európa mentesüljön az atomfegyverektől, a közepes hatótávolságú és takti­kai nukleáris eszközöktől egy­aránt. Erre irányulnak azok a szovjet javaslatok, amelyeket Jurij Andropov, az SZKP KB főtit­kára terjesztett elő tavaly decem­berben. A felek egyenlő biztonsá­gát és egyenlőségét szem előtt tartó szovjet javaslattal szöges el­lentétben áll mind az Egyesült Ál­lamok által javasolt „nullaválto­zat“, mind pedig az úgynevezett „közbülső“ megoldás. Úgy tűnik, hogy a jelenlegi washingtoni kor­mányzat éppen az ilyen „indítvá­nyok“ híve, amelyekre már előre jellemző elfogadhatatlanságuk. Az amerikai közvélemény előtt vi­szont „a békehozó“ szerepében próbál fellépni, amely úgymond „kénytelen“ az állítólagos szovjet STOCKHOLMBAN a Svéd Munkáspárt-Kommunisták kétna­pos tanácskozásán megvitatták és jóváhagyták a párt május 21. és 23. között sorra kerülő kongresz- szusának napirendjét. AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK már a nyolcadik sikeres kísérletet hajtotta végre a Pershing-2 raké­tával. A rakétát a floridai kilövőál­lomásról indították, s az mintegy 1400 kilométeres pályát tett meg. HAITI kilenc tartománya közül háromban megtartották a Duva- lier-dinasztia 25 éves kormányzá­sának ideje alatt az első kommu­nális választásokat. A rezsim erő­feszítései ellenére a szavazóknak alig 10-^0 százaléka jelent meg az urnáknál. LIÉGE belga városban egyhe­tes sztrájkot kezdett mintegy 10 000 helyi alkalmazott, akik a kormánytól a város költségveté­sével kapcsolatos problémák megoldását követelik, melyek kö­vetkeztében több ezer ember kés­ve kapja kézhez a bérét. katonai fölény ellensúlyozása cél­jából nukleáris rakétákat telepíteni Nyugat-Európába. Ezt a problé­mát úgy kell megoldani, hogy ne kerüljön sor az amerikai nukleáris rakéták telepítésére és ugyanak­kor biztosított legyen a katonai­stratégiai egyensúly fenntartása egyre alacsonyabb szinten. A külügyminiszterek a prágai ülésen készségüket fejezték ki, hogy a bécsi haderőcsökkentési tár­gyalásokon a megállapodás mie­lőbbi elérése végett hajlandók tár­gyalni a szocialista országok feb­ruár 17-én előterjesztett közös ja­vaslata szellemében. Ez azért is fontos, mert mielőbbi tárgyalások megkezdését javasolja a két kato­nai-politikai tömörülés között arra vonatkozóan, hogy a hadikiadáso­kat nem emelik, hanem lényege­sen csökkentik. Egy ilyen megálla­podás nemcsak megszüntetné és leállítaná a lázas fegyverkezést, hanem hatalmas eszközöket sza­badítana fel gazdasági és szociá­lis célokra. Az interjú befejező részében Bohuslav Chňoupek a tanácsko­zás légköréről kijelentette, hogy azt a testvéri barátság, az elvtársi együttműködés, az egység és az internacionalizmus jellemezte. A prágai külügyminiszteri bizottsá­gi tanácskozás további értékes hozzájárulást jelent a közös célok eléréséhez a bonyolultabb nem­zetközi helyzetben is. (ČSTK) - Az ENSZ védnöksé­ge alatt tegnap megkezdődött a közvetített afgán-pakisztáni tár­gyalások második fordulója. Die­go Cordovez, az ENSZ főtitkárá­nak megbízottja külön megbeszé­léseket folytat Sahabzad Jakub Khán pakisztáni, valamint Sah Muhamad Doszt afgán külügymi­niszterrel. A megbeszélések napirendjén (ČSTK) - A panamai főváros­ban közzé tették Kolumbia, Costa Rica és Panama államfőinek kö­zös közleményét, amely megálla­pítja, hogy valamennyi közép­amerikai országból azonnal ki kell vonni valamennyi észak-ame­rikai katonai tanácsadót. A Belisa- rio Betancur kolumbiai, Luis Al­berto Monge Costa Rica-i és Ri­cardo de la Espriella panamai elnök által aláírt dokumentum arra szólít fel továbbá, hogy állítsanak le minden Közép-Amerikába irá­nyuló fegyverexportot. Valameny- nyi külföldi katonai tanácsadó tá­vozása után a közép-amerikai vál­ság békés megoldásáról Panama, Kolumbia, Mexikó és Venezuela külügyminiszterei már januárban tanácskoztak. A mexikói képviselők közlése szerint a három államfő közlemé­(ČSTK) - A fegyverkezési haj­sza elleni fellépésre, a leszere­lés támogatására szólította fel társait, a világ tudósait a szovjet tudományos élet 244 vezető személyisége, közöttük olyan világhírű tudósok, mint Anatolij Alekszandrov, Viktor Ambar- cumjan, Georgij Arbatov, Abel Aganbegjan, Oleg Bogomolov, Jevgenyij Csazov akadémi­kusok. A dokumentum megállapítja, hogy a népek biztonságát kizáró­lag a nukleáris leszerelés biztosít­hatja. Reagan elnök március 23-i beszédében mégis egy másik vá­lasztást javasolt. Bejelentette egy, állítólag védelmi célokat szolgáló, a földön és a világűrben elhelye­zett fegyverekből álló rakétaelhá­rító rendszer létrehozását, azt ál­lítva, hogy ez megteremti az Egyesült Államok számára a teljes biztonságot egy általános nukleá­ris konfliktus esetére. Azoknak az ismereteknek az alapján, amelyekkel mint tudósok rendelkezünk, s a nukleáris fegy­ver természetét figyelembe véve, teljes felelősséggel kijelentjük, hogy nukleáris háborúban nincs' hatásos védelmi eszköz, s annak létrehozása gyakorlatilag lehetet­len - állapítja meg a szovjet tudó­sok felhívása, emlékeztetve arra is, hogy hasonló megállapításra jutottak a világ 36 országa akadé­miáinak, köztük az Egyesült Álla­mok Nemzeti Akadémiájának, ban közölt valamennyi idézet való­ban amerikaiak által küldött leve­lekből származott és pontos volt. Ezenfelül Jurij Andropovhoz to­vábbra is számos levél érkezik az Egyesült Államok polgáraitól. A Nebraska állambeli Lincoln várostól a 14 éves Andrew Brownmann írta: „Nagyon aggó­dom a jövőm és valamennyi fiatal ember jövője miatt, beleértve azo­kat is, akik az ön országában él­nek. Most, amikor úgy halmozód­nak a nukleáris robbanófejek, s amikor a nukleáris katasztrófa ennyire valószínű, a jövőnk, vá­gyaink teljesülése a tét. Kérem, hallgassa meg szavaimat, és talál­kozzon Reagannal, hogy megálla­podjanak a moratóriumról.“ A kaliforniai San Salito város­kából Bruce Fortin farmer levelé­ben közli: „Már írtam kongresszu­si képviselőnknek, szenátorunk­nak és Caspar Weinberger had­ügyminiszternek s felszólítottam szerepel többek között a Pakisz­tánban tartózkodó afgán menekül­tek önkéntes hazatérése feltételei­nek megvitatása. A tárgyalások első fordulójára tavaly júniusban került sor. Irán, akárcsak tavaly, az idén is vissza­utasította a tárgyalásokon való részvételt. Várhatóan a most kez­dődött második forduló 11 napig tart. nyében rögzített javaslatokat tá­mogatja Kuba, Grenada, Domini­ka, Bolívia és Jamaika is. xxx Miguel d’Escoto nicaraguai külügyminiszter egy brazil napi­lapnak adott interjújában leszö­gezte, hogy a Nicaragua elleni jelenlegi kiterjedt agressziót az Egyesült Államok szervezte meg a volt somozista gárdák tagjaival, a CIA-val és az amerikai hadse­regnek a Panama-csatorna öve­zetben elhelyezett ún. déli pa­rancsnoksága tagjaival együtt. A miniszter nem zárta ki Washing­ton közvetlen beavatkozásának lehetőségét Közép-Amerika ügyeibe és a latin-amerikai orszá­gok kormányait a Reagan-kor- mány intervenciós politikájának határozott elítélésére szólította fel. a Brit Királyi Társaságnak, a Fran­cia Tudományos Akadémiának a tagjai is. Egy olyan „védelmi fegyver“, amelyről az amerikai elnök be­szélt, gyakorlatilag semmit sem ad annak az országnak, amelyet vá­ratlan, nagy erejű támadás ér, mi­vel képtelen megvédeni a lakos­ság többségét. A rakétaelhárító fegyverekre inkább annak van szüksége, aki maga készül táma­dásra, és csökkenteni akarja a vá­laszcsapás erejét. Az amerikai el­nök kijelentései tehát csak arra jók, hogy veszélyes illúziókat kelt­senek, s elindítsák a fegyverkezé­si hajsza újabb, a korábbiaknál is fenyegetőbb fordulóját. Szilárd meggyőződésünk, hogy ez a lé­pés jelentősen gyengíti a nemzet­közi biztonságot, s ezen belül ma­gának az Egyesült Államoknak a biztonságát is - hangsúlyozza a szovjet tudósok felhívása. Együtt a rakéták ellen (ČSTK) - A városi és községi képviseleti szervek 103 kommu­nista képviselője az egész NSZK területéről nyílt levélben fordult a szociáldemokrata párt (SPD) képviselőihez, hogy a tanácsok keretében harcoljanak velük együtt az új amerikai közepes ha­tótávolságú nukleáris rakéták el­helyezése ellen. őt, hogy ne helyezze el nálunk az MX-rakétákat és Európában a cir­kálórakétákat s a Pershingeket. Törekedjünk arra, hogy országa­ink a bizalom és a kölcsönös meg­értés felé haladjanak és ne feled­kezzünk meg azokról a következ­ményekről, amelyeket az esemé­nyek fejlődésének jelenlegi irány­zata okozhat.“. A Jurij Andropov címére az Egyesült Államokból érkezett le­velek mind ilyenek és ehhez ha­sonlóak, tele kétségekkel és re­ménnyel, írja a Pravda. Azt bizo­nyítják, hogy az amerikai nép nem veszítette el józan eszét s realitás- érzékét. Az amerikaiak szeretnék elhárítani a háborús veszélyt, nyu­galmat és biztonságot kívánnak. Szocialista Internacionálé Befejeződött a XVI. kongresszus (ČSTK) - A portugáliai Albuffei- ra városban vasárnap befejező­dött a Szocialista Internacionálé XVI. kongresszusa. A tanácskozá­son egy sor dokumentumot hagy­tak jóvá a leszerelés kérdéseiről és a világ különböző részein kiala­kult helyzetről. Nyilatkozatot fo­gadtak el, amely tartalmazza a Szocialista Internacionálé javas­latait a gazdasági válság megol­dására és hangsúlyozza, hogy a gazdasági nehézségek megol­dása elválaszthatatlanul össze­függ a lázas fegyverkezés korláto­zásának kérdéseivel. A kongresszus határozott lépé­seket követelt a lázas fegyverke­zés korlátozására, támogatta az európai leszerelési konferencia összehívására tett javaslatot. Ismét Sorsa alakít kormányt (ČSTK) - A parlamenti válasz­tások eredményeivel összefüg­gésben Kalevi Sorsa finn kor­mányfő tegnap benyújtotta kabi­netje lemondását. Mauno Koivis- to köztársasági elnök elfogadta a kormány lemondását és meg­kérte Kalevi Sorsát és kabinetjét, hogy az új kormány megalakításá­ig maradjon tisztségben. A parlamenti választások már­cius 20-án - 21 -én voltak és a leg­sikeresebbnek ismét Sorsa kor­mányfő Finn Szociáldemokrata Pártja bizonyult. NÉHÁNY AZ ENSZ KÖZVETÍTÉSÉVEL AFGÁN-PAKISZTÁNI TÁRGYALÁSOK Közép-Ameri ka A válság békés megoldásáért Amerikaiak levelei Jurii Andropovhoz (ČSTK) - A moszkvai Pravda tegnapi számában írt azokról a le­velekről, amelyeket az Egyesült Államok polgárai küldtek Jurij Andropovnak, az SZKP KB főtit­kárának. A Pravda már február 22-én is közölte, hogy az SZKP KB főtitkárának címére számos levél érkezik az USA-ból, melyek feladói az Egyesült Államok lakos­ságának legkülönbözőbb rétegei­hez tartoznak, és kifejezik nyugta­lanságukat a nukleáris háború ve­szélye miatt, arra szólítanak fel, hogy mindent meg kell tenni a bé­ke megőrzése érdekében. Ez a közlés nagy visszhangra talált külföldön. Nem tetszett azonban Nyugaton azoknak, akik ellensé­geskedést és feszültséget szíta­nak és ösztönzik a lázas fegyver­kezést. A New York Times egye­nesen kétségbe vonta az idézett levelek valódiságát. Bármennyire is irritálják a dezinformáció szak­értőit ezek a levelek, a Pravdá-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents