Új Szó, 1983. április (36. évfolyam, 77-100. szám)
1983-04-09 / 83. szám, szombat
m íT'aWtúíI; • Egj) hét a nagyvilágban Moszkva a tárgyalások híve Gyakorlatilag ugyanezekről a leszerelési kérdésekről volt szó Andrej Gromiko múlt szombati moszkvai nemzetközi sajtóértekezletén is. Amint arra számítani lehetett, a szovjet külügyminiszter országa számára elfogadhatatlannak minősítette Reagan elnöknek a közepes hatótávolságú rakétákra vonatkozó ún. közbülső megoldását. Az amerikai elnök márciusvégi indítványa nyomán kialakult moszkvai álláspont nem keltett meglepetést, hiszen aki reálisan tekint a rakétakérdésre, tudhatta, hogy a Szovjetunió nem fogadhatja el az egyenlő biztonság elvét figyelmen kívül hagyó felkínált javaslatot. Hogy miért, arra a szovjet diplomácia vezetője világosan rámutatott és az okokat három pontban foglalta össze. Első helyen azt emelte ki, hogy a Fehér Ház ezúttal sem vette számításba a brit és francia rakétákat, holott nyilvánvaló, hogy ezek is a Szovjetunió ellen irányulnak. Másodsorban Reagan nem érintette a Nyugat-Európában, illetve a repülőgép-anyahajókon található nukleáris eszközök hordozására alkalmas repülőgépeket. A szovjet álláspont szerint a tárgyalásokról nem lehet kizárni a nem szárazföldi indítású rakétákat, hiszen Hirosimára is repülőgépről dobták le az atombombát. Harmadsorban pedig teljes mértékben elfogadhatatlan az a követelés, hogy a Szovjetunió semmisítse meg ázsiai területén levő közepes hatótávolságú rakétáit. A szovjet diplomácia vezetője a genfi tárgyalásokról szólva vitába szállt azzal a washingtoni állásponttal, hogy a „rakétaügy halad“, hiszen ,,a tárgyalások folytatódnak“. Hangsúlyozta, hogy nem így van, mert a meddő tárgyalások nem jelentik a békéhez és a megegyezéshez vezető utat, ugyanis az Egyesült Államok több tekintetben mellőzi a másik fél biztonsági érdekeit. Ha a Szovjetunió elfogadná a „közbülső megoldást“, akkor a nukleáris robbanófejek számát tekintve az USA két és félszeres fölénybe kerülne. Gromiko válaszaiból bíráló hangnem csendült ki, ugyanakkor mindvégig érzékeltette, hogy a Szovjetunió a tárgyalások híve és az egyenlő biztonság alapján kiegyensúlyozott megállapodásra törekszik a fegyverzetkorlátozásról. A palesztinok ■ ■■ f/ ■ / // a jovojerol A héten rendkívül mozgalmas volt a palesztin diplomácia. Jasz- szer Arafat, a PFSZ vezetője többszöri halasztás után háromszor is tárgyalt Husszein jordániai király- lyal arról, hogy ki és milyen keretek között tárgyaljon az izraeli megszállás alatt levő palesztin területek jövőjéről. Az Egyesült Államok arra próbálja rávenni Husszeint, hogy a palesztinok nevében tárgyaljon Izraellel egy palesztin önkormányzat létrehozásáról Jordánia keretein belül. Washington egyre inkább sürgeti a jordániai királyt, hogy adjon mielőbb választ a Fehér Ház tervére. Ezért gyorsultak fel a héten a palesztin és arabközi eszmecserék, ám azok eredményei egyáltalán nem kedvezőek az Egyesült Államok számára. A PFSZ nem hatalmazta fel a jordániai királyt arra, hogy a palesztinok nevében tárgyaljon. Ehelyett Arafaték úgy tervezik, hogy az Arab Liga bizottsága számára kérnek majd tárgyalási felhatalmazást a rendkívüli arab csúcsértekezletről, de nem a Reagan-terv, hanem a fezi arab csúcson elfogadott program alapján, amely az önálló palesztin állam létrehozásával számol. Összeáll itta: P. Vonyik Erzsébet Április 2-töl 8-ig Szombat: Andrej Gromiko nemzetközi sajtóértekezletet tartott Moszkvában - A nyugat-európai országokban és az Egyesült Államokban folytatódott a pénteken kezdődött négynapos húsvéti béketüntetések sorozata Vasárnap: Jasszer Arafat palesztin vezető négyszemközti eszmecseréi a jordániai királlyal Hétfő: A finn külügyminiszter Moszkvába érkezett a két ország barátsági szerződése megkötésének 35. évfordulóján rendezett ünnepségekre Kedd: Dmitrij Usztyinov Berlinben - A francia kormány önkényesen és megalapozatlanul kiutasított 47 szovjet diplomatát, követségi alkalmazottat és újságírót. Szerda: Prágában megkezdődött a Varsói Szerződés külügyminiszteri bizottságának kétnapos ülése - Nicaragua tárgyalásokat javasolt Hondurasnak és az USA-nak a vitás kérdések rendezéséről Csütörtök: Hajnalba nyúltó viták után a francia parlament bizalmat szavazott a Mauroy-kormánynak Péntek: Moszkvában sajtóértekezletet tartott az Európai Biztonság és Együttmüködés szovjet bizottsága az Európát fenyegető nukleáris veszélyről A háborús veszély elhárításáért A héten két napon át Prágában tanácskoztak a Varsói Szerződés tagállamainak külügyminiszterei a világpolitika homlokterében álló legidőszerűbb problémáról, a háború és béke kérdéséről. A Varsói Szerződés tagállamai - akárcsak a Politikai Tanácskozó Testület januári prágai ülésén - ezúttal is megerősítették, hogy változatlanul a legfontosabb feladatnak a béke megőrzését, az enyhülés fenntartását, illetve az imperialista agresszív körök militarista tervei keresztülvitelének a megakadályozását tekintik. Az elfogadott nyilatkozat rámutat arra, hogy a kiéleződött nemzetközi helyzetben a béke megőrzéséhez a nukleáris háború veszélyének elhárításán keresztül vezet az út. Ezzel összefüggésben emlékeztettek arra, hogy a Politikai Tanácskozó Testület ülésén három hónappal ezelőtt elfogadott javaslatok reális alternatívát jelentenek a nukleáris katasztrófával szemben. A prágai indítványokat világszerte úgy fogadták, mint felhívást a széles körű együttműködésre az emberi élet megőrzése céljából a Földön. A Varsói Szerződés tagállamai most újólag megerősítették, továbbra is érvényben van az a januári kezdeményezésük, amely ajánlja, hogy a Varsói Szerződés és a NATO szerződésben mondjon le a katonai erő alkalmazásáról és kötelezze el magát a békés kapcsolatok fenntartása mellett. Ez az indítvány azóta méltán keltett pozitív visszhangot felelős kormánykörökben és a közvéleményben egyaránt. A Varsói Szerződés tagállamainak külügyminiszterei rámutattak arra, hogy a washingtoni kormányzat változatlanul konfrontáci- ós politikája, valamint űrháborúval számoló fegyverkezési tervei azt a veszélyt hordozzák magukban, hogy a nukleris fegyverkezés újabb fordulójára kényszerül a világ. Éppen ezért ebben a helyzetben minden állam kötelessége, hogy megakadályozzák az események ilyen veszélyes menetének az alakulását, illetve elősegítsék azt, hogy a nemzetközi kapcsolatokat a kölcsönösen előnyös együttműködés medrébe tereljék vissza. A prágai tanácskozás résztvevői sajnálkozással állapították meg, hogy mindinkább kiteljesednek az új amerikai rakéták év végére tervezett nyugat-európai telepítésének előkészületei. Az Egyesült Államok a jelek szerint nem hajlandó lemondani erről a szándékáról, ha bár a látszat kedvéért tárgyal ugyan Genfben az európai nukleáris fegyverek korlátozásáról. A Varsói Szerződés tagállamai - szinte megszámolni is lehetetlen, hogy hányadszor - ismét megerősítették: arra törekszenek, hogy Európa teljesen megszabaduljon mind a közepes hatótávolságú, mint pedig a taktikai fegyverektől és készek bármikor közreműködni egy ilyen megoldás érdekében. A prágai közlemény ugyanakkor azt is kiemeli, hogy a háborús veszély elhárításáért vívott harcban a szocialista országok fontos támaszát jelentik a világ különböző országaiban egyre erősödő békemozgalmak. A békeerők jelenleg hatalmasabbak a háború erőinél, ezért megvan a remény arra, hogy egységbe tömörülve képe- • sek szembeszállni a békét és az enyhülést veszélyeztető tervekkel. A prágai közlemény kiemeli, hogy a béke erőinek tevékenysége mindinkább megélénkül, s mindenekelőtt egységüktől, összefor- rottságuktól és céltudatos tevékenységüktől függ - mert napjainkban hatalmasabbak a háború erőinél - a béke megvédése, a háború elkerülése. Nagy-Britanniában a húsvéti békeakciók egyik leglátványosabb megmozdulásaként a tüntetők 24-kilométeres élő láncot alkottak a burghfieldi atomfegyvergyár, az Aldermastone-i nukleáris kutató központ és a Greenham Common-i amerikai légi támaszpont között. (Telefoto: ČSTK) KIS ______ NY ELVŐR Zöld erdőbe, zöld mezőbe... A helyhatározóragok használatának roppant egyszerű szabálya van, mindenki tudja, hol? kérdésre -bari, -ben rag, hová kérdésre meg -ba, -be rag járul a szóhoz. Ülünk a szobában, játszunk a kertben, bemegyünk a szobába, kiszaladunk a kertbe. Ezt a szabályt aligha tévesztené el valaki. Amikor azonban,élnünk kell vele, már könnyen esünk tévedésbe. Bizony gyakorta mondunk ilyeneket: Megtalálhatod a könyvbe. Disznótorba, lakodalomba voltam. Mi van a zsebed be? Stb. Pedig ezekben a mondatokban a helyhatározó hol? kérdésre felel, tehát így kellene mondanunk: könyvben, disznótorban, lakodalom ban, zsebed ben. Ez a jelenség nem valami újabban terjedő nyelvi hiba. A nyelv- történet tanúsága szerint a -bar -be ragot már évszázadokkal ezelőtt is használták ban, -ben helyett. Aki pedig nyelvjárásainkat ismeri, tudja, hogy a -ba, -be rag szinte az egész magyar nyelvjárásterületen átvette a -ban, -ben szerepét is, tehát azt mondják: a szobába vagyok, a szobába megyek, a kertbe vagyok, a kertbe megyek. Népdalainkban, falun ismert műdalainkban sem használatos a -ban, -ben rag. A csodálatos madár zöld erdőbe, zöld mezőbe sétál, s a két szál majoránna is Ferenc Jóska táborába van, nem a táborában. Nem csoda, hogy a két rag ilyenféle használata íróinknál is megtalálható. Természetesen elsősorban falusi tárgyú írásokban, a tájnyelvhez még közel álló íróknál olvashatunk ilyen mondatokat: „Persze a disznók és a cselédgyerekek nem fürödhetnek többé a tóba...“; „Az is akadály volt, hogy ritkán dolgoztunk a lányok közelébe“ (Veres Péter, Pályamunkások). De régebbről is idézhetünk példát. Mikszáth például így ír a Noszty fiúban: „Reggelre kelve első dolga volt a bárót felkeresni a nagy sárga épületbe a piacon.“ Verseket olvasgatva ugyancsak találunk - szinte minden költőnél - egy-két adatot erre a jelenségre; ez persze általában a ritmus vagy a rím kedvéért van, a költői szabadság jogán:..... az égbe bál van, minden este bál van“ - írja Kosztolányi Hajnali részegség című versében. De idézhetünk a Szeptemberi áhítatból is: „Húgom virágokat kötöz a kertbe...“; „Vagy nézd az estét, a kormos zavar ba kis műhelyébe dolgozik a varga“. Idézzünk Reviczkytől is: „Lent a hajóba pattog a nóta...“ Petőfinél, Arany Jánosnál már ritkább ez a jelenség; pontosabban mondva: ha a rím kedvéért -ba, -be ragot használnak -ban, -ben helyett, a legtöbb esetben akkor is az a mellé magasan odatett vesszővel, hiányjellel utalnak az n elmaradására. Meg kell még említenünk, hogy mai irodalmi és köznyelvünkben is van nem egy példa az említett ragok egykori keveredésére, illetőleg arra, hogy a -ba, -be átvette a -ban, -ben szerepét. Azt mondjuk például, hogy ebben a korban, de csak így beszélhetünk: hébe-korba, vagy hébe-hóba; a tejben főtt dara, kása, rizs: tejbedara, tejbekása, tejberizs stb. Mindezek ellenére a mi felfogásunk csak az lehet erről a kérdésről, hogy bár a mindennapi, igénytelen beszédben nem ítélhetjük meg túlságosan szigorúan a -ban, -ben rag helyett a -ba, -be használatát, írásban mindenesetre meg lehet és meg is kell követelnünk az irodalmi formát. Irodalmi nyelvünkben - ha vannak is még ingadozások - kialakultnak mondható a hol? kérdésre -ban, -ben, a hova? kérdésre -ba, -be használata, s ezt egyre inkább követi az igényesebb beszélt nyelv is. • Hogy a ban, -ben helyetti -ba, -be használatát ma már sokan helytelennek, tájnyelvinek érzik, bizonyítja egy napjainkban mutatkozó jelenség: némelyek még akkor is -ban, -ben ragot használnak, amikor a -ba, -be volna helyes. Ilyeneket hallunk: „Menjünk beljebb a peronról a kocsiban“; „Be kell vennem a tervben“; „A gyerekek kiszaladnak a kertben“ stb. Ennek a jelenségnek - amely még meglehetősen szórványos - az lehet egyik oka, hogy akik ilyesmit mondanak, szorosan véve éppen a pontos és irodalmi kiejtésre való törekvésükben követik el a hibát. LÖRINCZE LAJOS Fokozni is tudni kell! Egy vendéglátóipari ellenőrző vizsgálat után az illetékesek így foglalták össze a tapasztalataikat: ,,Megállapítjuk, hogy a jelenleginél minőségibb kiszolgálásra van szükség.“ A minőségi melléknév kiváló minőségű jelentése meglehetősen új keletű. Még sokunk nyelvérzéke berzenkedik ellene, pedig, úgy hiszem, ma már a maga területén (sajtónyelv) bízvást megbékélhetünk vele. Amint azonban fokozásra kerül a sor, jobban tesszük, ha a jó minőségű, kiváló minőségű egyenértéke- sektől kérünk segítséget, és így fejezzük, ki magunkat: jobb (vagy kiválóbb) minőségű és legjobb (vagy legkiválóbb) minőségű. Szakszövegeinkben nem ritkák az ilyesfajta kifejezések: a legoptimálisabb módszer; a legminimálisabb hibaszázalék; a legmaximálisabb hatékonyság. - Mivel az optimális, minimális és maximális latin eredetű szavaink azt jelentik, hogy a legkedvezőbb, a lehető legkisebb, illetve a lehető legnagyobb, ha már ragaszkodunk a használatukhoz, ajánlatos beérnünk a fokozás nélküli formákkal (optimális módszer, minimális hibaszázalék, maximális hatékonyság), hiszen a felsőfokot tovább fokozni furcsa dolog. Persze, sokkal szebb megoldás a legkedvezőbb módszerről, a lehető legkisebb hibaszázalékról és az elérhető legnagyobb hatékonyságról beszélni, de az is igaz, hogy a szakszövegekben gyakran nem kerülhetjük el a latin eredetű alakok használatát. Egy tárlatról szóló színes beszámolóból való ez az idézet: ,,Megforrósul a kép körül a levegő, mennyivel másabb, mint az Elmúlás zordsága..- A riport olvasójában bizonyára felötlik, hogy a „legmásabb“ mégiscsak az lenne, ha a tudósító egyszerűen így írt volna: ... milyen más ez, mint... vagy így:... mennyire már ez, mint... ROZSLAY GYÖRGY ÚJ SZÚ 4 4 1983. IV. 9.
