Új Szó, 1983. április (36. évfolyam, 77-100. szám)

1983-04-06 / 80. szám, szerda

tvt, »»»’íhi. A prágai Cseh Műszaki Főisko­la gépészeti ka­rának hidraulikai laboratóriumá­ban a törpe-víz- eróművek turbi­náinak modell- vizsgálatát vég­zik. A laboratóri­um dolgozói el­készítették a Bánki-féle két­szeres átómlésű vízsugárturbina három módosí­tott változatát. Az egyes modellek a szabályozó rendszer műsza­ki megoldásában különböznek egymástól. A fel­vételen Jan Voj- tek mérnök, és Karéi Matej ka mérnök a turbina szabályozó rendszerének működését ellenőrzik. (František Tóth felvétele-ČSTK) KOMMENTÁLJUK Keresik a legjobb formát Az évzáró taggyűlések tapasztalatai A KOMÁROMI JÁRÁSBAN a tervnek megfelelőan fejeződtek be a pártalapszervezetek évzáró taggyűlései és jól felkészültek a járási pártkonferenciára. Szabó Imre elvtárs, a járási pártbizottság titkára a pártalap­szervezetek évzáró taggyűlései­nek tapasztalataival kapcsolatban elmondta, hogy a kommunisták valamennyi alapszervezetben a várakozásnak megfelelően el­gondolkodtak munkájuk felett és a gazdasági feladatok teljesítését nem a párttevékenységtől elszige­telten, hanem annak minden összetevőjével kapcsolatban érté­kelték és ítélték meg. A termelés­ben tevékenykedő szervezetek külön figyelmet szenteltek az anyag- és energiatakarékosko­dásnak, főleg annak, hogy a jövő­ben célszerűbb vezetéssel, kor­szerűbb termelési módszerek meghonosításával miként teljesít­hetik maradéktalanul a CSKP XVI. kongresszusán kijelölt politikai és gazdasági feladatokat. A járási pártbizottság titkára hangsúlyozta, hogy a 7. ötéves tervidőszak második esztendejé­ben több alapszervezetben nehéz gazdasági évet értékeltek, amely­hez az is hozzájárult, hogy az év közben egyes helyeken nem tár­ták fel eléggé nyíltan a nehézsé­geket, az elvi, politikai, szakmai elemzéseken kívül hiányzott a ki­küszöbölés módjának keresése. Ráadásul a növénytermesztést sújtó kedvezőtlen időjárás vissza­vetette a tervteljesítést. Főleg ga­bonafélékből termett kevesebb a tervezettnél. A szemesek ho­zamszintjét a kukorica sem pótol­ja. A járás szövetkezeteiben és állami gazdaságaiban tevékeny­kedő kommunisták megelégedés­sel értékelték, hogy a 95 százalé­kos abraktakarmány-ellátottság ellenére is a mezőgazdasági üze­mek maradéktalanul teljesítették a tej- és hústermelés tervét. A to­jás, gyümölcs- és zöldségterme­lés tervét pedig magasan túltelje­sítették a járás dolgozói. A befejeződött évzáró taggyűlé­sek tapasztalatai azt igazolják hogy az ipari és mezőgazdasági üzemekben tevékenykedő párt­csoportok egyre kezdeményezőb­ben veszik ki részüket a pártélet­ből. A pártcsoportok kezdeménye­zésére értékes kötelezettségválla­lások születtek a nyersanyaggal való jobb gazdálkodásra. Mind­ezek eredményeként a járási mé­retben tervezett 2 százalékos gáz- és villamosenergia takarékossági tervét túl is teljesítették. Néhány üzem, mint például a Kožatex és a cipőgyár egynapi termelését megtakarított nyersanyagból biz­tosította. Néhány helyen azonban az évzáró taggyűlésen fontos határozatként fogadták el, hogy a pártcsoportoknak a jövőben job­ban kell törődniük a tömegpolitikai munkával, kiszélesítve a szemlél­tető agitációt, s azt szeretnék, ha gyakrabban összejönnének, rész­letesebben megtárgyalnák a ter­melési kérdéseket. A JÁRÁSI PÁRTBIZOTTSÁG TITKÁRA kifejezte azt a meggyő­ződését, hogy az évzáró taggyűlé­sek tovább fokozzák a pártalap­szervezetek aktivitását. Az utóbbi időszakban a pártmunka haté­konysága rendszeresen növeke­dett. Ezt példázza a taggyűlések színvonalának emelkedése és a vitában felszólaló elvtársak szá­ma. A járásban az alapszerveze­tek jó munkáját dicséri, hogy a taggyűléseken folyamatosan emelkedik a részvétel és átlagban igen élénk vita jellemzi a kommu­nisták összejöveteleit. A mostani, évzáró taggyűlések vitájában több alapszervezetben számos olyan felszólalás hangzott el, melyet a kommunisták saját soraik felé címeztek. Sokan egybehangzó ki­jelentést tettek, miszerint soha nem vezet jóra a jneglevő ered­ményekkel való elégedettség. A vitázók kizárták az öncélú tevé­kenység valamennyi formáját. Az évzáró taggyűlések az elért eredmények értékelése mellett megvitatták és kitűzték a további feladatokat. A járás gazdasági fel­adatai rendkívül igényesek, de re­álisak. Teljesítésük érdekében a gazdaságpolitikai szemlélet te­rén tovább növelik a hatékonysá­got, javítják a minőséget és követ­kezetesen át kívánnak térni az intenzív fejlesztés útjára. Különö­sen az építőiparban gyorsítják a tempót, mivel jelenleg sok a be­fejezetlen építkezés, noha a la­káskérdés megoldásában előbbre léptek, de az óvodái, iskolai épít­kezésekben nagyok a határidő- eltolódások. Az idei gazdasági terveket az évzáró taggyűléseken kívül az üzemekben, vállalatoknál tüzete­sen és konkrétan megtárgyalták a dolgozókkal, munkacsoportok­kal. Mindenki tudja, milyen feladat vár rá. A pártévzárókat követő idő­szakban valamennyi pártszerve­zet közös feladata, hogy biztosít­sa a CSKP XVI. kongresszusa határozatainak további teljesíté­sét, a 'párton belüli demokrácia széles körű elmélyítésével, a bí­rálat és önbírálat légkörének meg­teremtésével, a párt politikája vég­rehajtásáért való felelősség elmé­lyítésével, beleértve a közelgő já­rási pártkonferencia határozatai­nak megvalósítását is. SZABÓ IMRE elvtárs arról is tájékoztatott, hogy alapos politi- kai-szervező munkával készültek fel a járási pártkonferenciára. Ér­tékelték a plénum tagjainak mun­káját, előkészítették az új járási pártbizottság tagjai összetételé­nek javaslatát. Nagy gondot fordí­tanak a járási pártbizottság jelen­tése, legfontosabb feladatai kidol­gozására, valamint a küldöttek ré­szére az alapanyagok előkészíté­sére. A résztvevőkkel megismer­tetik, milyen előrehaladást értek el a legutóbbi járási pártkonferencia óta, s jelenleg milyen feladatokat kell megoldaniuk, hogy további lé­péseket tegyenek a politikai-ter­melési feladataik egyenletes telje­sítése érdekében. Ennek megfele­lően a járási pártkonferencia vár­hatóan egyértelmű határozatot hoz a pártellenórzés megszilárdí­tására, a személyi felelősség elvé­nek az elmélyítésére. Valamennyi alapszervezet vezetőségi tagja közvetlenül felelős lesz nemcsak a pártmunka rábízott szakaszáért, hanem a bizottság tevékenységé­ert IS KRASCSENICS GÉZA Az erdővédelem - közügy Nincs az a nagy gazdagság, amit ne lehetne elpazarolni. Ezt a tényt tartják szem előtt az erdőgazdálkodásban tevékeny­kedők is, amikor szigorú erdővédelmi szempontok érvénye­sítését szorgalmazzák a fakitermelésben és a fafeldolgozás­ban egyaránt. Még akkor is indokolt ez az igyekezet, ha tudjuk, hogy hazánk erdővagyona jelentős. Szlovákia területének közel negyven százalékát borítják erdők. Tü- és lomblevelű fák, fele-fele arányban, melyek értékes nyersanyagot szol­gáltatnak számos iparág részére. Most áprilisban, az erdők hónapjában, amikor fokozott érdeklődéssel fordulunk erde- ink felé, értékeljük egyéb hasznukat is. Azt, hogy sokan keresnek és találnak felüdülést berkeikben, pótolhatatlan oxigéntermelők, hozzájárulnak a levegő tisztításához stb. E sokhasznúságuk miatt kell igenis gondozni, óvni erdeinket! Többek között nemesítéssel, hogy legalább az újonnan kiültetett fákban ne tegyen annyi kárt a szélvihar, a fákra telepedett jég. Nemesítésre az Erdőgazdasági és Vízgazdál­kodási Minisztérium hatáskörébe tartozó kutatóintézetek hivatottak, s értek is már el e tekintetben figyelemre méltó eredményeket. Az erdők gazdái felvilágosító munkát is végeznek. Az ágazat erre hivatott szerve kiadványokat szerkeszt, amelyek­ben felhívják a lakosság figyelmét, hogy a tűzkárok megelő­zését tegyék magukévá, leggyakrabban ugyanis a turisták okoznak tüzet. Nyomukban sokszor szinte percek alatt válik a tűz martalékává sok-sok fáradságos munka eredménye. Szlovákiában jelenleg mintegy ötvenezer hektár erdőt károsít az ipari szennyeződés. Ugyancsak nehezíti az erdő­gazdálkodásban dolgozók helyzetét, hogy a fafeldolgozó üzemek zöme fenyőfa feldolgozására rendezkedett be. Az erdők ipari üzemek általi veszélyztetettségi fokát a közelmúltban leltározással állapították meg. Ennek alapján készült el az a jelentés, amelyet a minisztérium a szlovák kormány elé terjeszt. Azt várják, hogy erélyes határozat születik olyan intézkedés foganatosítására, amely gátat vet az ilyen jellegű erdökárosodásnak, hogy az ipari üzemek a jövőben az eddiginél hatékonyabb környezetvédelemre kényszerülnek. Azért pedig, hogy a faállomány szerkezeté­ben ne álljon be a nem kívánt változás, ne csökkenjen a tűlevelű erdőterület, jelenleg semmiképp sem termelnek ki a megengedettnél több tűlevelű fát. Ugyanakkor megbízták a Bratislavai Állami Faipari Intézetet, hogy dolgozzon ki olyan fafeldolgozási programot, amely a faanyag ésszerű komplex felhasználását irányozza elő, vagyis, hogy az eddig hulladék­számba menő részeket is dolgozzák fel kész termékké. Továbbá legyen az üzemnek segítségére olyan technológia bevezetésében - mint amilyent a Párkányi (Štúrovo) Cellu­lóz- és Papírgyár már meghonosított -, amely lehetővé teszi értékes faipari termékek előállítását lomblevelű fából. Bármilyen bonyolult, sokrétű munkát, anyagi és szellemi ráfordítást is követel az erdővédelem, nem szabad szem elől téveszteni. És csakis széles körű társadalmi összefogástól várható e területen is további kézzelfogható eredmény. KOVÁCS ELVIRA CÉLTUDATOSAN A TARTALÉKOK FELTÁRÁSÁÉRT A senicai járásban is a járási ■ pártkonferencia előtt állunk, amelyre közvetlenül az évzáró taggyűlések és az üzemi konfe­renciák után kerül sor, amelyeken bírálóan értékeltük a 7. ötéves tervidőszak első két évében elért eredményeket. A feladatok teljesítése nem volt egyszerű. Az eredményeket lé­nyegesen bonyolultabb feltételek között értük el, amelyek megköve­telték, hogy a kommunisták céltu­datos eszmei-nevelő, tömegpoliti­kai és politikai-szervező munkát végezzenek a dolgozók között a népgazdaság minden ágazatá­ban. Az értékelt időszakban 6,3 százalékos volt a termelés növe­kedési dinamikája, a mezőgazda- sági termelés a 6. ötéves tervidő­szak átlagához viszonyítva 5,1 százalékkal növekedett, a vállala­tok 8,2 százalékkal növelték saját termelési értéküket, növekedett az építőipar teljesítménye, s jó ered­ményeket értünk el a közlekedés és a szolgáltatások területén is. E feladatok teljesítése során 48,5 millió koronával csökkent az anyag- és energiaforrások fel- használása. A belkereskedelmi árualapokba 15 millió korona ér­tékben szállítottunk terven felül, a szocialista országokba irányuló kivitel tervét 56 millió koronával teljesítettük túl, míg a nem szocia­lista országokba irányuló kivitel 3,1 százalékkal növekedett. A járási pártbizottság nagy súlyt helyezett a választék felújítására, az innovációra, a hatékonyság és a minőség javítására, összesen 177 új termék gyártását kezdték el, elsősorban az általános gép­iparban és a kohászati feldolgozó- iparban, ami a teljes árutermelés­nek 33,1 százalékát képezi. Az új termékek teljes mennyiségének 9,3 százalékát sorolták az 1. mi­nőségi osztályba további 7,7 szá­zalék pedig a műszaki szempont­ból progresszív termékek csoport­jába tartozik. Ezt természetesen kevésnek tartjuk, s keresni fogjuk az utakat a tartalékok kihasználá­sához. A pártbizottság, a kommunis­ták, a szakszervezet és a SZISZ által, valamint a vállalatok gazda­sági vezetőségében állandóan gondot fordítunk a munkakezde­ményezés és a szocialista munka­verseny fejlesztésére. Céljaink elérése az emberektől, a munká­soktól, a szövetkezeti földműve­sektől, a mesterektől a műszaki és az irányítási dolgozóktól függ. Nagyra értékeljük az olyan kollek­tívák eredményeit, amilyen példá­ul a rohožníki Nyugat-szlovákiai Cementgyárak és Mészégetők komple* racionalizációs brigádja, amely Jozef Staroň mérnök veze­tésével sikeresen megoldotta a négy összetételű nyersanyag keverését a cementgyár forgóke­mencéje számára, továbbá a myjavai Szlovák Szerelvénygyár komplex racionalizációs brigádjai, amelyek az árutermelés haté­konyságának növelésével több mint 2 millió korona értékű hasz­not értek el. A racionalizációs bri­gádok jó eredményeket értek el a senicai Szlovák Selyemgyárban is a hazai alapanyagok jobb ki­használásában, valamint a poli- észter-műselyem gyártási techno­lógiájának tökéletesítésében. Ha­sonló kollektíváink vannak a skali- cai Grafobal vállalatban, a Brezo­vá pod Bradlom-i Rugó- és Gép­gyárban, a ZVL Skalica csapágy­üzemben, a Nyugat-szlovákiai Ce­mentgyárakban és Mészégetők­ben, valamint Záhorie fejlődő ága­zatában, a bányászatban. A nyersanyagok, a fémek, a tü­zelőanyagok és az energia takaré­kosabb felhasználásának komplex programja keretében járásunkban kibontakozott az a mozgalom, hogy az év folyamán megtakarított anyagokból egy napi termelést, az ötéves tervidőszakban megtakarí­tott forrásokból pedig öt napi ter­melést biztosítsunk. Az elmúlt év­ben kilenc ipari üzem jelentkezett a mozgalomba. E mozgalomban jó eredményeket értek el tavaly a Szlovák Selyemgyár dolgozói, akik több mint 9 millió korona érté­kű árut termeltek a megtakarított anyagokból, kedvező eredménye­ket értek el ebben az irányban más vállalatok is, a Grafobal pél­dául 2,2 millió, a Holíči ZDA Cipő­gyár 1,2 millió, a Skalicai Ruha­gyár pedig 230 ezer korona értékű árut termelt a megtakarított alap­anyagokból. A Nyugat-szlovákiai Cementgyárak és Mészégetők ro­hožníki üzemében a megtakarított nyersanyagokból 3000 tonna SPC-325-ös cementet gyártottak. Egészében véve járásunkban az ipari üzemek a múlt évben 2,3 napi termelést biztosítottak a meg­takarított nyers- és alapanyagok­ból. Meg kell azonban jegyezni, hogy a vállalatok gazdasági veze­tői túl óvatoskodóan viszonyulnak ehhez az új mozgalomhoz. Ez ab­ban is megmutatkozott, hogy egyes vállalatok nem év elején jelentkeztek a mozgalomba, ha­nem a végén, amikor már adva voltak a jó eredmények. Az idén további vállalatok je­lentkeztek ebbe a mozgalomba. Úgy gondoljuk, hogy a Brezovái Rugó- és Gépgyárban, valamint más vállalatoknál is sikereket ér­hetnének el az úton. Tudatában vagyunk annak, hogy ez igen bo­nyolult és igényes feladat, első­sorban pontosan kidolgozott anyag- és energiafogyasztási nor­mákat igényel, s tökéletes együttműködést a termelési előké­szítő és a termelő alakulatok kö­zött. Mindezt céltudatos politikai­szervező és ellenőrző munkának kell követnie a gazdasági vezetés részéről, s következetesen kell irányítani a pártbizottságok ellen­őrzési jogát is ezen a területen. Csak ezen az úton érhetjük el a meglevő tartalékok teljes kihasz­nálását. VINCENT BELEŠ, az SZLKP Senicai Járási Bizottságának a titkára ÚJ SZÚ 4 1983. IV. 6.

Next

/
Thumbnails
Contents