Új Szó, 1983. április (36. évfolyam, 77-100. szám)

1983-04-30 / 101. szám, szombat

yqpn MV! 1 OH * VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KOZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA gondolatban közel száz év munM kasmozgalmi történelmét kellene áttekintenünk, hogy felfoghassuk május elsejének, e ma már hatalmas nemzetközi ünnepnek jelentőségét. Eredetét tekintve az 1886-os hayrmarketi vérengzés chicagói munkásmártírjainak emlékére tiltakozásul és az amerikai munkások iránti szolidaritásból a II. Internacionálé 1899-ben, Párizsban tartott alapító kongresszusa nyilvánította május elsejét a munka' ünnepévé és a nemzetközi proletár szolidaritás napjává. Legelőször 1890-ben ünnepelték meg május elsejét mindenütt, ahol öntudatos proletárok, osztályharcos munkások éltek s dolgoztak nagyobb számban. Nálunk is nevezetes volt az 1890-es május elseje, kiváltképp Prágában. Eleinte minden évben ,ezen a napon a nyolcórás munkanapot követelve vonultak az utcákra. Aztán fokozatosan a dolgozókat megillető politikai jogokért - a választójogokért, az egyesülési és gyülekezési szabadság jogáért - rendezett tömegmegmozdulások, felvonulások, nagygyűlések harcos napjává vált. Új tartalommal a Kommunista Internacionálé gazdagította a világ dolgozóinak május elseji tüntető felvonulásait. Szovjet-Oroszország 1919. május 1 -ét óriási manifesztációkkal ünnepelte, amely új felfogásban a felszabadult munka örömünnepe lett. Ez rendkívül fellelkesítette és forradalmasította az egész világ öntudatos proletárjait és más dolgozóit, hogy erejüket tömegakciókban egyesítsék, s mindenkor a nagyobb darab kenyérért, az emberi felemelkedésért és méltóságért küzdjenek, s a népek értelmetlen öldökiériusai haladtak az élen - így többnyire elsősorban ők szenvedték el az említett hatósági terror könyörtelenségét, aljas tettlegességét, lihegő bosszúállását. Különösen idézni kell a fasiszta megszállás sötét, borzalmakkal tele időszakát, amikor már csak a kommunisták gyújtogatták a remény világító mécseseit. A CSKP 1941-ben illegális A munka nagy nemzetközi ünnepe sértek megakadályozására törekedjenek. A kapitalizmus belső ellentmondásai következtében kiéleződött osztályharc sodró lendületében terebélyesedtek milliók és milliók mozgalmává s hatásos fegyverévé. A München előtti köztársaság fennállása alatt Csehszlovákia Kommunista Pártja szervezte a hazai május elseji tüntetéseket, amelyek a burzsoá hatóságok rendeletére s karhatalmuk brutális fellépései nyomán gyakran végződtek véres összecsapásokkal. Azonban, mint más tiltakozó tüntetéseken, a május elsejei felvonulásokon is mindig a kommunista párt vezető funkcionámájusi brosúrát adott ki Julius Fucik szerkesztésében, melynek egy részlete így szól: „... Igen, a föld alatt vagyunk. Azonban nem mint eltemetettek, hanem mint a szocialista termés csírázó magja, mely mint a tavaszi napsugár feltör az egész világon. Május elseje a tavasz híradója, a szabad ember, az egész emberiség tavasza..." Felszabadulásunk után a május elseji ünnepségek is új tartalmat kaptak. A CSKP ezt az ünnepet összekapcsolta népünk alkotó igyekezetével, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom sikereivel. Amellett a szocialista közösség országainak szüntelen fejlődése egyben a mi sikerünk is, mindig szilárdította és a jövőben is szilárdítani fogja szocialista rendszerünket, mint a kölcsönös testvéri együttműködésre, támogatásra, szolidaritásra és proletár nemzetköziségre támaszkodó erőt. Az idei május elseji ünnepségek derűs hangulatában azonban nem feledkezhetünk meg az egész világot fenyegető veszélyről sem. Ezért ítéljük el és tegyünk meg mindent az imperializmus azon kísérletei ellen, amelyek a világot, az emberiséget az atomháború martalékaivá szándékoznak tenni. Mert mi a világ többi szocialista és haladó erőivel - az egész emberiséggel - békében, szorongás nélküli légkörben, biztonságban akarunk élni, ünnepelni minden május elsejét - az egyetemes emberi haladást szolgáló emberi munka hatalmas és impozáns ünnepét. Hogy mind az idén, mind a jövőben összehangozzanak emelkedett ünnepi érzéseink a nagy proletárköltő, József Attila verssoraival: „... s az aranyba vont ég alatt, - mert beköszönt az ünnep, - a szabadság sétára megy. Hős népe ágat lenget, s ö kézenfogva vezeti szép gyermekét, a rendet!" 'MIKUS SÁNDOR SZOMBAT 1983. április 30. XXXVI. évfolyam 101. szám Ára 50 fillér