Új Szó, 1983. április (36. évfolyam, 77-100. szám)

1983-04-05 / 79. szám, kedd

ÚJ szú 3 1983. IV. 5. A győzelmes nemzeti és demokratikus forradalom programja A CSKP és a munkásosztály vezető szerepe • Szövetségünk a Szovjetunióval A felszabadult Kassán (Košice) 1945. április 5-én tartotta első ülését a csehek és a szlovákok Nemzeti Frontjának kormánya. Ezen az ülésén kötelező dokumentumként hagyta jóvá programját, amely nemzeti és demokratikus forradalmunk és hazánk történetébe Kassai Kormányprogram elnevezéssel íródott be. Ezt a nagyfontos­ságú dokumentumot a CSKP moszkvai vezetése dolgozta ki és javasolta, és a Szovjetunió fővárosában 1945 március második felében megtartott, bonyolult tárgyalásokat követően, kis változá­sokkal fogadták el a Nemzeti Front valamennyi politikai pártjának képviselői. A Zlaté Moravce-i Calex vállalat dolgozói az idén csaknem 100 ezer mélyhűtőt gyártanak, 25 ezerrel többet, mint a múlt évben. A legnagyobb gondot a hűtőgépek gyártására fordítják, hiszen ezekből 280 ezret szállítanak a hazai és a külföldi megrendelők­nek. A hűtőgépek és a mélyhűtők típusait háromévenként felújítják. A képen: Mária Radovická a TM 120 típusú mélyhűtőn dolgozik. (Pavol Neubauer felvétele - ČSTK) A KERESLETHEZ IGAZODVA Javítani akarják az aprómag- és facsemeteellátást A Kassai Kormányprogram összegezi Csehszlovákia történe­te első olyan kormányának idő­szerű céljait, amelynek a kommu­nisták is tagjai voltak. A CSKP képviselőinek belépése a kor­mányba nem volt egyszerű válto­zás a kormánykoalíciók alakulásá­ban és összetételében. Ez ered­ménye, jelképe és egyidejűleg visszaható aktív tényezője volt tár­sadalmunk erőviszonyai gyökeres átalakulásának a nemzeti és de­mokratikus győzelméért vívott harc zárószakaszában. Nem volt véletlen, hogy éppen a kommunis­ták fogalmazták meg kezdemé- nyezóen a Nemzeti Front első kor­mányának, annak a kormánynak a programját, amely hatesztendős fasiszta leigázás után kezdte meg tevékenységét a köztársaság fel­szabadult területén. A kormány- program kidolgozása során a kom­munisták e döntő fontosságú sze­repében nyilvánult meg az elmé­lyülő forradalomban a kommunista párt és a munkásosztály vezető szerepe. A CSKP a lenini tanításból, va­lamint a nemzetközi és a hazai munkásmozgalom tapasztalatai­ból indult ki. Ezért a fasiszta meg­szállás és a hazai árulók elleni tevékenységében politikai straté­giája kulcskérdésének tekintette a munkásosztály hegemóniáját a forradalom további fejlődésé­ben. A párt tisztában volt azzal, hogy a hegemón szerepet betöltő osztály meghatározó hatással lesz a forradalom lefolyására és ered­ményeire, s ez a hegemónia a for­radalomban egyben nélkülözhe­tetlen előfeltétele az osztály hege­móniájának a forradalomban létre­jövő államban. A párt tudta, hogy a fasizmus térhódítása és függetlenségünk ideiglenes elvesztése következté­ben államunk területén jelentősen megváltozott a helyzet. A felsza­badulás után változtak az erővi­szonyok is, új feladatok kerültek előtérbe és új lehetőségek nyíltak. Olyan helyzet alakult ki, amelyben nem lehetett közvetlenül törekedni a forradalmi szocialista változá­sokra és legidőszerűbb feladattá vált a nemzeti és demokratikus forradalom megvalósítása. Ez a forradalom harcot jelentett nem­csak a nemzetet elnyomó fasiszta hatalom ellen, hanem egyidejűleg Csehszlovákia finánc-, ipari és ag- rártókéjének legreakciósabb ele­mei ellen is. A forradalom ugyan­akkor nem tűzte ki céljául a terme­lőeszközök magántulajdona vala­mennyi formájának haladéktalan felszámolását, se a proletárdikta­túra azonnali hatalomra jutását. A nemzeti és demokratikus forra­dalom demokratikus jellegének fő­leg antifasiszta gyökerei voltak. Ebben a helyzetben hatványozot­tan érvényes volt, hogy a demok­ratikus forradalom vagy a burzsoá­zia (ezt nálunk elsősorban londo­ni vezetése képviselte), vagy a nép érdekeit szolgálja majd. Vagy­is a harc vagy a München előtti viszonyok visszaállítását eredmé­nyezi, vagy egy olyan új típusú demokratikus rendszer létrejöttét, amelynek osztálytartalmát a forra­dalom fő lendítő erejét jelentő osz­tályok és rétegek képezik majd. A CSKP politikája helyességé­nek és előrelátásának szemléltető gyakorlati bizonyítékai növelték a párt társadalmi tekintélyét, elő­segítették a munkásosztály egye­sülését alulról, a forradalmi prog­ram bázisán és ezzel egyidejűleg erősítették a munkásosztály és a CSKP vezető szerepét a forra­dalmi mozgalomban és a társada­lomban. A burzsoázia ilyen körülmények között mindinkább olyan erő hely­zetébe került, amelynek nem volt saját pozitív programja, nem ren­delkezett a társadalmi átalakulás valóban pozitív platformjával. Kénytelen volt vagy elhatárolnia magát a pozitív programtól, ami a teljes elszigetelődés veszélyével járt, vagy legalább formálisan, kül­sődlegesen elfogadni annak az erőnek az álláspontját, amely ren­delkezett a forradalom pozitív programjával. » A Kassai Kormányprogram el­sősorban politikai dokumentum. A benne megfogalmazott célok fő­képp a forradalmak alapvető kér­désének, az állam és a hatalom kérdésének megoldására orientál­nak. A hatalom kérdésével minde­nekelőtt osztályjellege, azon tény szemszögéből foglalkozik, hogy a hatalom átmegy a csehek és a szlovákok Nemzeti Frontjának, az olyan osztályok és rétegek szö­vetségének kezébe, amelyek részt vettek a fasizmus elleni harc­ban. Ez a program a hatalom osz­tálytartalma kérdésének rendezé­sével kapcsolatban egyidejűleg azzal a konkrét formával is foglal­kozik, amelyet ez a hatalom ölt magára, vagyis az állam-, a hatal­mi apparátussal is. E tekintetben az általa rendezett legfontosabb probléma az új típusú hatalmi Az energiatakarékosság ma Kelet-Szlovákiában is éppen olyan időszerű társadalmi feladat, mint bárhol a világon. Hogy miért, arra aligha kell még újabb magya­rázat; hogy milyen eredménnyel, arról Básti Ernő mérnökkel, a Ke­let-szlovákiai Kerületi Nemzeti Bi­zottság energetikai osztályának vezető szakelőadójával beszél­gettünk.- A CSKP KB Elnökségének 1982. október 15-i ülésén hozott határozata értelmében a közel­múltban több tucat üzemben került sor társadalmi ellenőrzésre. Hogy mennyire szükség volt erre a felmérésre, azt akár egyetlen adat is hűen igazolja: a feltárt energiagazdálkodási fogyatékos­ságok kiküszöbölésével évente 40 650 Gigajoule értékű energiá­val kevesebb is elegendő lenne a kerületi nemzeti bizottságok által irányított üzemek mostani teljesít­ményéhez. Ez a tavalyi energiafo­gyasztásnak 2,89 százaléka.- Hol illan el hasznosítatlanul ez a tetemes mennyiségű villamos energia, fűtő- és üzemanyag?-Sajnos, „energiatartályunk“ rengeteg helyen „lyukas“, így hol csepeg, hol csurog belőle és vész kárba az értékes munka végzésé­re felhasználható erőforrás. Egye­bek között a meglevő gépek és műszaki berendezések jobb ki­használásával, akazánok szaksze­rűbb kezelésével, a tökéletesebb hőszigeteléssel és az elektromos fűtő-, valamint világítótestek gaz­daságosabb üzemeltetésével a Kassai (Košice) Magasépítő Vállalat például 0,71 százalékkal csökkenthetné jelenlegi energiafo­gyasztását, a Prešovi Frucona gyümölcs- és zöldségfeldolgozó üzem 0,6 százalékkal, a Tóketere- besi (Trebišov) Élelmiszeripari Kombinát legalább 0,5 százalék­kal és így sorolhatnám még a leg­jelentősebb energiafogyasztókat. Ha Kassán minden villamosban szerveknek, a nép választotta nemzeti bizottságoknak a kér­dése. A Kassai Komrányprogram po­litikai és történelmi jelentőségét továbbá az alapozza meg, hogy marxista-leninista szemszögből foglalkozott hazánkban a csehek és a szlovákok viszonya megoldá­sával. Ezzel kapcsolatos elvei va­lóban forradalmiak, úgyhogy Kle­ment Gottwald joggal minősíthette a programnak ezt a fejezetét a szlovák nemzet alapokmá­nyának. A kormányprogram számos to­vábbi feladatot is megfogalmazott, amelyeknek teljesítése egyet je­lentett a forradalmi hatalom gaz­dasági szavatolásával és amelyek a forradalom valós gazdasági tar­talmává váltak. Rögzítette a kül­politika új fő irányvonalát is, amely­nek sarokköve lett szövetsé­günk a Szovjetunióval. Újszerüen fogalmazta meg a hadsereg népi jellegét, az állam kulturális és is­kolapolitikájának alapelveit, vala­mint a háború győzelmes befeje­zésének feladatait. A Kassai Kormányprogram el­fogadásában kifejezésre jutott a nemzeti és demokratikus forra­dalomban a CSKP által vezetett munkásosztály hegemóniája. A burzsoázi ellentámadása arra kényszerítette a forradalmi erőket, hogy még hatékonyabban mozgó­sítsák eszközeiket e program és általában a forradalom kereteinek kitágítására. Ennek köszönhetően a nemzeti és demokratikus forra­dalom az 1945-1948-as években átnőtt a szocialista forradalomba. Dr. KAROL RYBÁR docens, CSc kicserélik a mostani vezérlőegysé­get tirisztorossá, akkor évente a jelenlegihez képest 26 ezer kWó elektromos energiával kevesebb kell az utasszállításhoz. Prešov- ban elsősorban jobb hőszabályo­zással lehetne gazdaságosabbá tenni a városi távfűtést, Poprádon pedig többek között a fútőkazánok ekvitermikus szabályozását sze­retnék minél előbb megvalósítani. A Csehszlovák Autóközlekedési Vállalat kassai üzemében az üzem­anyag-fogyasztást, illetve az energiaveszteséget elsősorban a gépjárművek jobb karbantartá­sával csökkenthetnék, ugyanak­kor lényeges megtakarítást ered­ményezne az autóbuszok meleg­levegős fűtése is. Sokat javítana az üzemek, a kerület és az egész ország energiamérlegén az is, ha a hazai piacon a höszabályozó műszaki berendezésekből és mé­rőműszerekből nagyobb lenne a kínálat, továbbá a nagy hatásfo­kú kazánokból, valamint a kis fo­gyasztású, ám jelentősebb telje­sítményű világítótestekből is lenne elegendő.-Az energiagazdálkodás sza­bályozásában, irányításában igen fontos a szerepük az üzemi ener­getikusoknak, hiszen ebben ők a legszakavatottabbak. Eddigi munkájukat milyennek értékelte a társadalmi ellenőrzés?- Egyértelműen hasznosnak. Ugyanakkor az ellenőrzés folya­mán felvetődött néhány őket érintő igen időszerű kérdés is. Például kiderült, hogy az üzemek többsé­gében még mindig nincsenek önálló energetikusok, így ezt a munkakört csak másod-, esetleg harmadállásban végzi valaki. Egyelőre ez úgy-ahogy elviselhe­tő, de a jövőben aligha lesz az, hiszen az energiakészletek gaz­daságos kihasználásának meg­szervezése és irányítása egyre szakszerűbb, tökéletesebb mun­kát igényel. GAZDAG JÓZSEF Az idei tavaszon elég sok pa­nasz volt az aprómag- és gyü- mölcsfacsemete-ellátásra. Ezért a Semex termelési-gazdasági egység vezérigazgatósága és a Bojnicei Gyümölcs- és Dísznö­vényfa Kutatóintézet képviselői az újságíróknak és az érdekelteknek igyekeztek választ adni a problé­mákkal kapcsolatos kérdésekre. Beszéltek nehézségeikről, jelenle­gi és távlati terveikről. Elismerték, hogy munkájukba több tervszerű­séget kell vinni, ha azt akarják, hogy ne forduljanak elő az idei tavaszhoz hasonló problémák. Nehéz volt beszerezni a petrezse­lyem*, a sárgarépa-, a korai saláta és más vetőmagot, s a kertbará­tok, kertészkedők nehezen jutot­tak hozzá egyes gyümölcsfacse­metékhez is. Eredménynek könyvelték el, hogy amíg a 6. ötéves tervidő­szakban egy év alatt 16 millió tasak aprómagot adtak el, az idén előreláthatólag 24 millió tasakot juttatnak az üzletekbe. Az apró­mag egy részét fóliatasakokba csomagolják, hogy hosszabb ideig megőrizze csíraképességét. A ta- sakok jobb színezésével segítik elő, hogy a vásárló könnyebben kiválaszthassa a vetőmagvakat. A felmérések alapján megálla­pították, hogy az üzletek nem min­den esetben vannak a megfelelő helyen. A bratislavai Záluhy lakó­negyedben például a Földműve­sek Háza azért nem teljesíti a for­galmi és bevételi tervet, mert a ter­melők csak sok kérdezősködés után találnak oda. Ezzel szemben jó ötlet volt aprómagkereskedést nyitni a központi gyümölcs- és zöldségpiacon. Más városokban az állami és gazdasági szervek, valamint a kertbarátok járási bi­zottságainak dolgozóival együtt felmérik a helyzetet, és keresik a legmegfelelőbb megoldásokat. Ott legyen az üzlet, ahol a vásárló könnyen rátalál. Külföldi tapaszta­latok alapján más megoldásokat is (Tudósítónktól) - Az üzemi balesetekről, a munkahelyeken kí­vül történt sérülésekről és a mun­kavédelmi eszközökkel való ellá­tásról tájékoztatták Bratislavában az újságírókat Drahoslav Ma- cháč, a Szlovák Munkavédelmi Hivatal igazgatója és Ján Dubiš, az SZSZK Munkaügyi és Szociális Minisztériumának osztályvezetője. Elmondották, hogy 1970-ben 66 857 üzemi baleset történt míg 1982-ben 55 752. Ugyanezekben az években a halálos kimenetelű balesetek száma 300, illetve 245 volt. Egy-egy üzemi baleset tavaly átlagosan 28,52 napos munka- képtelenséget okozott és Szlová­kiában naponta 4356-an maradtak keresnek. A szenei (Senec) főút mellett néhány mintakertet is léte­sítenek, amelyek elé konténerek­be rakják ki az aprómagvakat, a zöldségpalántákat, a gyümölcs­facsemetéket. Azt akarják, hogy a vásárló lássa, milyen palánták nőnek a vetőmagból. A tavaszi napokban nagyon sok panasz volt a gyümölcsfacseme- te-ellátásra. Ebből a felsőbb gaz­dasági szervek azt a következte­tést vonták le, hogy a Bojnicei Gyümölcsfa- és Dísznövény Kuta­tóintézet termelési programja nincs összhangban a termelők igényeivel. Ezt bizonyítja, hogy kereslet hiányában el kell égetniük 300 ezer darab ribizliülte- tőanyagot, a jelenlegi időszakban pedig 100 ezer darab almafacse­metét nem tudnak értékesíteni. A termelők viszont keresik a meggy-, a cseresznye-, a kajsziba- rack- és a szilvafacsemetét. Nem véletlen jelenségről van szó, mert már évekkel ezelőtt nagy volt a ke­reslet az említett gyümölcsfacse­meték iránt. Végül is a felsőbb szervek azt a következtetést von­ták le, hogy meg kell változtatni a termelési programokat. Figye­lembe kell venni, hogy az amúgy is szegényes zöldség- és gyü­mölcs-piacon a fogyasztók nem­csak almát, hanem szilvát, körtét, meggyet és más gyümölcsöt is keresnek. Ehhez kell igazodni, a tervezés nem lehet öncélú. A tavaszi értékelés, elemzés után a Semex képviselői külföldről igyekeznek beszerezni meggyfa­csemetéket, és aprómaggal is job­ban ellátják a termelőket. Az SZSZK Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztériuma felada­tul adta, hogy a vállalat és a kuta­tóintézet a lehető legnagyobb mértékben tegyen eleget az igényléseknek. Addig szerezzék be a hiányzó aprómagvakat és a facsemetéket, amíg arra szük­ségük van a termelőknek. BALLA JÓZSEF távol munkahelyükről az említett ok miatt. Felfigyeltető a munkahe­lyen kívül történt balesetek követ­kezménye is: míg 1981-ben átla­gosan 11 875 dolgozó volt munka- képtelen naponta, a munkaidő le­telte után történt balesetek miatt számuk tavaly már elérte a 12 300-at. Az elmúlt években sok jogos panasz hangzott el a munkavédel­mi eszközökkel kapcsolatban. Ezek orvoslása folyamatban van. Idén például az elmúlt évhez vi­szonyítva több kesztyű, felsőruhá­zati cikk, hegesztősisak, cipő és légszűrő jut az ilyen munkavédel­mi eszközöket igénylő dolgozók­nak. D. T. Tovább csökkenthető az energiafogyasztás Mire mutatott rá a társadalmi ellenőrzés a kelet-szlovákiai kerületben Sajtótájékoztató a munkavédelemről

Next

/
Thumbnails
Contents