Új Szó, 1983. április (36. évfolyam, 77-100. szám)
1983-04-28 / 99. szám, csütörtök
i rJL^:*k'. VILÁGGAZDASÁG VILÁGGAZDASÁG VILÁGGAZDASÁG ^ KOMMENTÁLJUK A Szovjetunió élelmiszerprogramjának külgazdasági vonatkozásai A VNYESNYAJA TORGOVUA szovjet folyóirat terjedelmes cikkben ismertette a Szovjetunió élelmiszerprogramjának egyes külgazdasági vonatkozásait. Ezt a programot az SZKP Központi Bizottságának 1982. májusi ülése hagyta jóvá az 1990-ig terjedő időszakra. Bevezetőben a cikk kiemeli, hogy az 1965-től 1980-ig terjedő 15 év alatt eszközölt mezőgazda- sági beruházások értéke meghaladta a 287 milliárd rubelt, ami új anyagi-műszaki alapokra helyezte a szovjet mezőgazdaságot. Igaz ugyan, hogy a behozatal alig 3 százalékos arányt képviselt a beruházások említett terjedelmében, de a külkereskedelem a behozott gépek és berendezések ésszerű kihasználásának köszönhetően így is jelentősen hozzájárult a mezőgazdasági termelés fejlesztéséhez. A Szovjetunió a legutóbbi három ötéves tervidőszak alatt 1,7 milliárd rubelért hozott be ammóniagyártó, 821 millió rubelért pedig karbamid- és egyéb műtrágyagyártó berendezéseket, s a műtrágyagyártás volumenét tekintve első helyre került a világon. Az említett tizenöt év aiatt több mint háromszoros mértékben nőtt a szovjet mezőgazdaság műtrágyaellátása, s ugyancsak háromszoros mértékben növekedett a termelés energiaellátottsága. Jelentős mértékben fejlődött a mezőgazdasági gépgyártás, a takarmányipar és a mezőgazdasági építészet, s egy sor ipari technológiával termelő állattenyésztési nagyüzem jött létre. A szovjet mezőgazdaság anyagi-műszaki alapjának fejlesztésében fontos szerepe volt a külkereskedelemnek is. Az említett 15 év alatt összesen 5,2 milliárd rubelt fordítottak a műszaki berendezések behozatalára, amelyek között 254 ezer különböző kombájn, valamint 180 ezer komplett fejőberendezés is szerepelt. A mezőgazdasági gépek behozatalának döntő hányada a KGST-országokból származott, mintegy 45 százalék az NDK-ból, 22 százalék Bulgáriából, 9-10 százalék Magyarországról és Lengyelországból, 4 százalék pedig Romániából. Az utóbbi három ötéves tervidőszakban a Szovjetunió 1,4 milliárd rubelért hozott be növényvédelmi vegyszereket, 927 millió rubelért vetómagvakat és ültetőanyagokat, 217 millió rubelért takarmánykie- gészítóket, 72 millió rubelért pedig tenyészállatokat. A KÜLKERESKEDELEMNEK jelentős szerepe lesz az élelmiszerprogram megvalósításában is, elsősorban a szocialista országokhoz fűződő gazdasági kapcsolatok keretei között. Ezek jellegét és irányzatait a programban kitűzött gazdasági feladatok határozzák meg. Elsősorban a mezőgazdaság anyagi-műszaki alapjának további erősítéséről van szó. A nyolcvanas évek végéig a mezőgazdaság állóalapját körülbelül 50 százalékos arányban kell növelni, míg a műtrágyaszállítás 70 százalékkal növekszik. Kifejező mértékben kell növelni az élelmiszeripar, főleg a hús- és a tejipar kapacitásait is. A jelenlegi ötéves tervidőszakban 233 milliárd rubelt fordítanak a mezőgazdasági-ipari komplexum anyagi-műszaki alapjának fejlesztésére, míg a következő tervidőszakban a népgazdasági beruházások egyharmada irányul erre a területre. Ezek az intézkedések a külkereskedelmet is elsősorban az élelmiszertermelés növeléséhez szükséges korszerű termelőeszközök, mezőgazdasági gépek és berendezések, műtrágyák, vegyszerek stb. beszerzésére irányítják. Az élelmiszerprogram teljesítésével összefüggő feladatok hosszú, közép- és rövid távú, valamint közvetlen jellegűek. Ez az élelmiszerprogrammal kapcsolatos külkereskedelmi tevékenységre is vonatkozik. Az azonnali, közvetlen feladatok közé tartozik a mezőgazdasági gépek és pótalkatrészek, műtrágyák, élelmiszer- ipari és egyéb kapcsolatos berendezések ez évi behozatali tervének teljes és feltétlen teljesítése. A külkereskedelem közép távú feladatának ugyanezt kell tekinteni, de az egész ötéves tervidőszakra vonatkoztatva. A jelenlegi ötéves tervidőszakban a Szovjetunió nagy mennyiségű traktort, kombájnt, egyéb mezőgazdasági gépet, továbbá mélyhűtésű tehergépkocsikat és vagonokat, valamint komplett élelmiszeripari berendezéseket hoz be a KGST- országokból a mezőgazdaság i- ipari komplexum megerősítéséhez. A szocialista országok a hosszú távú kereskedelmi megállapodások értelmében az 1981-1985-ös években a megelőző tervidőszakban elért tényleges szinthez viszonyítva 40 százalékkal növelik a mezőgazdasági gépek és berendezések, 60 százalékkal pedig az élelmiszeripari berendezések szállítását a Szovjetunióba. A szállítások növelésében elsősorban Jugoszlávia, Csehszlovákia és Bulgária vesz részt. A SZOVJETUNIÓ a tőkés országokból is fog vásárolni különböző berendezéseket és anyagokat a mezőgazdasági-ipari komplexum számára. Elsősorban a műtrágyák és a traktorok, a konzervdobozok, a sajtok, a húsipari termékek, a takarmánykeverékek stb. gyártásához szükséges gépekről és berendezésekről van szó. A külkereskedelem ez irányú hosszú távú feladatai már szintén körvonalazhatóak. Ezek konkrétan a Szovjetunió gazdasági és szociális fejlesztésének 1986-1990. évi tervében fognak szerepelni. Mindenesetre fokozott figyelemben részesítik majd a Szovjetunió és a többi KGST-ország gyártásszakosítási és kooperációs együttműködésének azon területeit, amelyek közvetlenül összefüggnek az élelmiszerprogram irányzataival. A hosszú távú célprogramok alapján elmélyül az együttműködés a mezőgazdasági termelésben, a nyersanyagok feldolgozásában és ésszerű kihasználásában. Ki kell szélesíteni az együttműködést az élelmiszeripari vállalatok korszerűsítésében is, valamint a hűtőipar és a raktárgazdálkodás fejlesztésében. Számos intézkedés valósul meg a KGST-országok közötti tudományos-műszaki együttműködés keretében is. Elsősorban a növénytermesztés és az állattenyésztés progresszív termelési eljárásaiban szerzett tapasztalatok kölcsönös átadásáról, valamint a hús, a tej, a zöldségfélék, a cukorrépa és az olajnövények feldolgozásával, a takarmánykeverékek gyártásával, a hűtő- és a malomiparral kapcsolatos műszaki fejlesztésről van szó. Ezzel összefüggésben bizonyos munkák már el is kezdődtek. Egyes KGST-országok (az NDK, Lengyelország, Csehszlovákia és Kuba) a Belorusz SZSZK-ban részt vesznek a moziri élesztőgyár építésében, amely évente 300 ezer tonna takarmányélesztőt fog gyártani kiváló minőségű kőolajipari paraffinok felhasználásával. Ezek az országok gépeket, berendezéseket, építőanyagokat és fogyasztási cikkeket szállítanak a Szovjetuniónak, s az üzemeltetés beindítása után a hozzájárulás arányában részesednek a gyár termékeiből. A szocialista országok gazdasági potenciálja a szocialista gazdasági integráció és a kölcsönös segítségnyújtás alapján annyira kifejlődött, hogy a jelenlegi időszakban már keresni kell az együttműködés magasabb formáit. Habár az egyes országok önállóan is meg tudják oldani a gazdasági fejlesztés egyes részfeladatait, a kulcsfontosságú kérdéseket azonban, beleértve az élelmiszer- termelést is, csak az érdekelt államok erejének egyesítésével lehet megoldani. AZ ILYEN EGYÜTTMÚKÖDÉS alapját a gyártásszakosítás, a termelési kooperáció és a következetes munkamegosztás képezi. Ezt csak úgy lehet elérni, ha az egyes államok kölcsönösen közelíteni fogják gazdasági mechanizmusuk szerkezetét, s tovább fejlesztik közvetlen kapcsolataikat a mezőgazdasági-ipari komplexumhoz tartozó ágazatokban. A KGST-országok a jelenlegi időszakban készítik elő az 1986-1990-es évekre vonatkozó népgazdasági tervek egyeztetését. Ennek folyamán gondosan és mélyrehatóan fel kell mérni az egyes KGST-országok reális lehetőségeit és szükségleteit az élelmiszerek termelésében, hogy az együttmúködés újabb forrásokat tárjon fel a mezőgazdasági és az élelmiszeripari termelés növekedéséhez. (HÍZ) INNEN-ONNAN Csökkenő energiafelhasználás Ausztriában A legutóbb közzétett statisztikai adatok szerint Ausztriában 1982- ben - már az egymást követő harmadik évben - az elért gazdasági növekedés ellenére sikerült az energiafelhasználást csökkenteni. Amíg ugyanis 1980 és 1982 között a reálértéken számított bruttó belföldi termék évente 3,1, 0,1, illetve 1 százalékkal nőtt, ugyanezen években az energiafelhasználás 0,1, 5,3 százalékkal csökkent. A tavalyi eredmények számottevően javították a fizetési mérleget, minthogy az energiaimportra fordított 53,7 milliárd schillinget tett ki, szemben az 1981. évi 62,4 milliárddal. A nyersolajbehozatal 18 százalékkal, a földgázimport 24 százalékkal volt kisebb az egy évvel korábbinál. Valamelyest, 1,1 százalékkal csökkent tavaly a belföldi primer energiatermelés is: ezen belül az olajtermelés 3,5 százalékkal (1,29 millió tonnára) és a földgáztermelés 7,8 százalékkal (1,32 milliárd köbméterre), míg a barnaszéntermelés 7,7 százalékkal emelkedett és 3,3 millió tonnát tett ki. Az összesen 42,9 milliárd kWó villa- mosenergia-termelés - ennek kereken 70 százaléka származott vízi erőművekből - gyakorlatilag az előző év szintjén maradt, s a teljes villamosenergia-fogyasztás is csak jelentéktelen mértékben, 0,6 százalékkal emelkedett. F. A nemzetközi kereskedelem alakulása 1982-ben A Nemzetközi Valuta Alap most közzétett jelentése szerint tavaly ismét csökkent az iparilag fejlett tőkés országok külkereskedelmi forgalma. A 18 ország adatait tartalmazó statisztika szerint ezek összes tavalyi exportja (1,15 billió dollár) 5,3 százalékkal volt alacsonyabb az 1981. évinél, importjuk pedig (1,2 billió dollár) 6,1 százalékkal. A kivitelt illetően a legnagyobb, 9.2 százalékos volt a visszaesés az Egyesült Államokban, ezt követte Franciaország 9,1, Japán 8.2 és Nagy-Britannia 6 százalékkal. Az NSZK-nak viszont 0,2 százalékkal sikerült növelnie exportját. Az importcsökkenésben (zárójelben a százalék) a következő volt a sorrend: Japán (8,0), USA (6,8), NSZK (5,2), Franciaország (4,3) és Nagy-Britannia (2,3). A szóban forgó 18 ország közül tizenháromnak deficittel zárult tavalyi kereskedelmi mérlege, élen az Egyesült Államokkal, ahol ez 42,6 milliárd dollárt tett ki. F. Célja és értelme A XVI. kongresszus és az ezt követő központi bizottsági ülések határozata a gazdasági propaganda és az agitációs munka feladatait abban jelölte meg, hogy meggyőzően hirdesse és népszerűsítse pártunk politikáját, mozgósítson a népgazdasági feladatok teljesítésére. Ez a munka a párt- szervezetek tevékenységének egyik legigényesebb része, hiszen a kommunistáknak a meggyőzés során a nemzetközi helyzet, valamint a világgazdaságban végbemenő folyamatok állandó változásaira is naprakész választ kell adniuk. Nem titok ugyanis, hogy a tőkés országokban folytatódik a válság, továbbra sem csökken a lázas fegyverkezés fokozásának és a gazdasági diszkriminációnak a tendenciája, amely kiélezi belső és külső ellentéteinket, megnehezíti gazdasági építő munkánkat, ám minél bonyolultabbak a feltételek, annál inkább kell törekednünk arra, hogy népgazdaságunk teljesítőképességének növelésével áthidaljuk a nehézségeket. Az évzáró taggyűléseken és a járási konferenciákon ezzel kapcsolatosan mindenütt egyértelműen megfogalmazták, hogy ehhez a munka minőségének és hatékonyságának lényeges javításán keresztül vezet az út. Persze, leegyszerűsítenénk a kérdést, ha ezt a követelményt csupán a termelésben résztvevő fizikai munkásokra vonatkoztatnánk. Céljaink elérésében nagy felelősség hárul a vállalatok mestereitől kezdve az igazgatókig a gazdasági vezetés minden dolgozójára. Minden szinten olyan közvéleményt, alkotó légkört kell kialakítani, amely biztosítja a kezdeményező, az újat kereső, a megváltozott körülményekhez rugalmasan alkalmazkodó feltételeket, a támogatást és az elismerést. Ezen a téren példamutatóan jártak el a verebélyi (Vráble) Teslában. A folyamatban levő beruházások hatására a gyárban megváltoztatták a termékszerkezetet, s ezzel növelték a mikroelektronikán alapuló, korszerű gyártmányaik arányát. Ennek eredményeképpen - ma a KGST-országok számára is - sorozatban gyártják az atomerőművek automatikus vezérlőberendezéseihez nélkülözhetetlen készülékeket. Propagandamunkánkban - mondotta az üzemi pártbizottság elnöke - tekintettel voltunk a megváltozott körülményekre, tervezőinkkel, konstruktőreinkkel sikerült elfogadtatni a műszaki fejlesztés szükségességét. Az elmúlt évek során a lévai (Levice) gyapotfeldolgozó üzemben is fejlődött, korszerűsödött az alapszervezetek gazdaságpolitikai, agitációs és propagandatevékenysége. Ennek nyomán nőtt a kezdeményezés elsősorban a szocialista munkabrigádokban, melyek a hetedik ötéves tervidőszak feladatainak határidő előtti teljesítését tűzték zászlajukra. Ez év elejétől - jelentette ki az üzemi pártbizottság elnöke - késedelem és elmaradozók nélkül néven újabb mozgalmat indítottak el, aminek a lényege, hogy minden munkahelyen komplex módon tegyenek eleget a napi feladataiknak. A gazdasági propaganda és agitációs munka végzése során a szóban forgó követelményeket a pártszervezeteknek az életszínvonal megtartására irányuló erőfeszítésekkel együtt kell a gyakorlatban aprópénzre váltaniuk. Semmiképpen sem folytathatunk olyan bérezési gyakorlatot, amely nincs összhangban a minőségi és hatékony munkával, a teljesítményekre alapozott jutalmazással. Tulajdonképpen politikai munkánknak is ez a legfőbb célja és értelme. SZOMBATH AMBRUS Az új keresése SZÁMÍTANAK A DOLGOZÓK KEZDEMÉNYEZÉSÉRE A TOS Trenčín galántai üzemének dolgozói a 7. ötéves tervidőszak első két esztendejében teljesítették feladataikat. Termelési programúk elsősorban szerszámgépek gyártására és esztergagépek generáljavítására irányul. 1982-ben az előző évhez viszonyítva a termelést 12,3 százalékkal növeltük, miközben a minőségi követelményeknek is eleget tettünk. Kiviteli tervünket mind a szocialista, mind pedig a tőkés országokba túlteljesítettük. Pártalapszervezetünk munkája is hozzájárult eredményeinkhez. A fogyatékosságokat bíráltuk, s eltávolításukra konkrét javaslatokat tettünk. Tudatosítottuk, hogy - mint azt a CSKP XVI. kongresz- szusa is kiemelte - a munka termelékenysége növelésének a legnagyobb forrása a tudomány és a műszaki haladás vívmányainak kihasználásában rejlik. Éppen ezért üzemünk termelési programját új termékek, nagy teljesítményű szám rendszeres irányítású gépek gyártására irányítottuk. így kezdtük el gyártani 1982- ben az SN-16 B típusú innovált esztergagépet. Ez nem volt köny- nyű feladat, hiszen sok az alkatrészgyártással és a szereléssel kapcsolatos kérdést kellett megoldanunk. 1980 óta egy nyugatnémet céggel kooperálva gyártjuk a TNB CNC univerzális esztergagépet. 1983-ban az új termékeink aránya a megmunkálógépek területén eléri a 47 százalékot. Évzáró taggyűlésünk is behatóan foglalkozott az innovációval kapcsolatos kérdésekkel, a párt- szervezet tagjait konkrét feladatokkal bíztuk meg. Ezek teljesítését rendszeresen ellenőrizzük. A tagjelöltek kiválasztását azokra a munkahelyekre irányítjuk, amelyek döntő szerepet játszanak jövő termelési programunk megvalósításában. A jó minőségű és hasznos termeléshez pártoktatásunkkal is igyekszünk hozzájárulni. S természetesen gazdasági programunkkal és tömegpolitikai munkánkkal is. A kommunisták révén társadalmi és tömegszervezeteink, főleg a szakszervezet és az ifjúsági szövetség szervezete, tevékenységét is kedvezően befolyásoljuk. Ugyanakkor pártalapszervezetünk igen nagy fontosságot tulajdonít a dolgozók kezdeményezésének. Kollektív és egyéni kötelezettségvállalásaink, de mindenekelőtt az újítómozgalom jóvoltából lényegesen csökkentettük a munkaráfordítást, s fémmegtakarítással elértük, hogy nyolc órán át megspórolt anyagból termelhettünk. Jó eredményeket értünk el a tüzelőanyag-, az energiatakarékoskodás területén is. Az idei esztendő első negyedévében mintegy 27 ezer koronával teljesítettük túl termelési tervünket, ami 101,5 százalékos tervteljesítésnek felel meg. Az első negyedévben a kivitel tervét is túlteljesítettük. FARKAS FERENCNEK, a TOS Trenčín galántai üzeme pártái apszervezete elnökének a járási pártkonferencián elhangzott felszólalásából ÚJ SZÚ 4 1983. IV. 28.
