Új Szó, 1983. április (36. évfolyam, 77-100. szám)

1983-04-28 / 99. szám, csütörtök

i rJL^:*k'. VILÁGGAZDASÁG VILÁGGAZDASÁG VILÁGGAZDASÁG ^ KOMMENTÁLJUK A Szovjetunió élelmiszerprogramjának külgazdasági vonatkozásai A VNYESNYAJA TORGOVUA szovjet folyóirat terjedelmes cikkben ismertette a Szovjetunió élelmiszerprogramjának egyes külgazdasági vonatkozásait. Ezt a programot az SZKP Központi Bizottságának 1982. májusi ülése hagyta jóvá az 1990-ig terjedő időszakra. Bevezetőben a cikk kiemeli, hogy az 1965-től 1980-ig terjedő 15 év alatt eszközölt mezőgazda- sági beruházások értéke megha­ladta a 287 milliárd rubelt, ami új anyagi-műszaki alapokra helyezte a szovjet mezőgazdaságot. Igaz ugyan, hogy a behozatal alig 3 százalékos arányt képviselt a beruházások említett terjedel­mében, de a külkereskedelem a behozott gépek és berendezé­sek ésszerű kihasználásának kö­szönhetően így is jelentősen hoz­zájárult a mezőgazdasági terme­lés fejlesztéséhez. A Szovjetunió a legutóbbi há­rom ötéves tervidőszak alatt 1,7 milliárd rubelért hozott be ammó­niagyártó, 821 millió rubelért pe­dig karbamid- és egyéb műtrágya­gyártó berendezéseket, s a műtrá­gyagyártás volumenét tekintve el­ső helyre került a világon. Az emlí­tett tizenöt év aiatt több mint há­romszoros mértékben nőtt a szov­jet mezőgazdaság műtrágyaellá­tása, s ugyancsak háromszoros mértékben növekedett a termelés energiaellátottsága. Jelentős mér­tékben fejlődött a mezőgazdasági gépgyártás, a takarmányipar és a mezőgazdasági építészet, s egy sor ipari technológiával termelő állattenyésztési nagyüzem jött létre. A szovjet mezőgazdaság anya­gi-műszaki alapjának fejlesztésé­ben fontos szerepe volt a külke­reskedelemnek is. Az említett 15 év alatt összesen 5,2 milliárd ru­belt fordítottak a műszaki beren­dezések behozatalára, amelyek között 254 ezer különböző kom­bájn, valamint 180 ezer komplett fejőberendezés is szerepelt. A mezőgazdasági gépek beho­zatalának döntő hányada a KGST-országokból származott, mintegy 45 százalék az NDK-ból, 22 százalék Bulgáriából, 9-10 szá­zalék Magyarországról és Len­gyelországból, 4 százalék pedig Romániából. Az utóbbi három ötéves tervidő­szakban a Szovjetunió 1,4 milliárd rubelért hozott be növényvédelmi vegyszereket, 927 millió rubelért vetómagvakat és ültetőanyagokat, 217 millió rubelért takarmánykie- gészítóket, 72 millió rubelért pedig tenyészállatokat. A KÜLKERESKEDELEMNEK jelentős szerepe lesz az élelmi­szerprogram megvalósításában is, elsősorban a szocialista orszá­gokhoz fűződő gazdasági kapcso­latok keretei között. Ezek jellegét és irányzatait a programban kitű­zött gazdasági feladatok határoz­zák meg. Elsősorban a mezőgaz­daság anyagi-műszaki alapjának további erősítéséről van szó. A nyolcvanas évek végéig a me­zőgazdaság állóalapját körülbelül 50 százalékos arányban kell nö­velni, míg a műtrágyaszállítás 70 százalékkal növekszik. Kifejező mértékben kell növelni az élelmi­szeripar, főleg a hús- és a tejipar kapacitásait is. A jelenlegi ötéves tervidőszakban 233 milliárd rubelt fordítanak a mezőgazdasági-ipari komplexum anyagi-műszaki alap­jának fejlesztésére, míg a követ­kező tervidőszakban a népgazda­sági beruházások egyharmada irányul erre a területre. Ezek az intézkedések a külke­reskedelmet is elsősorban az élel­miszertermelés növeléséhez szükséges korszerű termelőesz­közök, mezőgazdasági gépek és berendezések, műtrágyák, vegy­szerek stb. beszerzésére irá­nyítják. Az élelmiszerprogram teljesíté­sével összefüggő feladatok hosszú, közép- és rövid távú, va­lamint közvetlen jellegűek. Ez az élelmiszerprogrammal kapcsola­tos külkereskedelmi tevékenység­re is vonatkozik. Az azonnali, köz­vetlen feladatok közé tartozik a mezőgazdasági gépek és pótal­katrészek, műtrágyák, élelmiszer- ipari és egyéb kapcsolatos beren­dezések ez évi behozatali tervé­nek teljes és feltétlen teljesítése. A külkereskedelem közép távú fel­adatának ugyanezt kell tekinteni, de az egész ötéves tervidőszakra vonatkoztatva. A jelenlegi ötéves tervidőszakban a Szovjetunió nagy mennyiségű traktort, kom­bájnt, egyéb mezőgazdasági gé­pet, továbbá mélyhűtésű teher­gépkocsikat és vagonokat, vala­mint komplett élelmiszeripari be­rendezéseket hoz be a KGST- országokból a mezőgazdaság i- ipari komplexum megerősíté­séhez. A szocialista országok a hosszú távú kereskedelmi megállapodá­sok értelmében az 1981-1985-ös években a megelőző tervidőszak­ban elért tényleges szinthez viszo­nyítva 40 százalékkal növelik a mezőgazdasági gépek és be­rendezések, 60 százalékkal pedig az élelmiszeripari berendezések szállítását a Szovjetunióba. A szállítások növelésében első­sorban Jugoszlávia, Csehszlová­kia és Bulgária vesz részt. A SZOVJETUNIÓ a tőkés or­szágokból is fog vásárolni külön­böző berendezéseket és anyago­kat a mezőgazdasági-ipari komp­lexum számára. Elsősorban a műtrágyák és a traktorok, a kon­zervdobozok, a sajtok, a húsipari termékek, a takarmánykeverékek stb. gyártásához szükséges gé­pekről és berendezésekről van szó. A külkereskedelem ez irányú hosszú távú feladatai már szintén körvonalazhatóak. Ezek konkrétan a Szovjetunió gazdasági és szociá­lis fejlesztésének 1986-1990. évi tervében fognak szerepelni. Min­denesetre fokozott figyelemben részesítik majd a Szovjetunió és a többi KGST-ország gyártássza­kosítási és kooperációs együttmű­ködésének azon területeit, ame­lyek közvetlenül összefüggnek az élelmiszerprogram irányzataival. A hosszú távú célprogramok alap­ján elmélyül az együttműködés a mezőgazdasági termelésben, a nyersanyagok feldolgozásában és ésszerű kihasználásában. Ki kell szélesíteni az együttműködést az élelmiszeripari vállalatok kor­szerűsítésében is, valamint a hű­tőipar és a raktárgazdálkodás fej­lesztésében. Számos intézkedés valósul meg a KGST-országok közötti tu­dományos-műszaki együttműkö­dés keretében is. Elsősorban a növénytermesztés és az állatte­nyésztés progresszív termelési el­járásaiban szerzett tapasztalatok kölcsönös átadásáról, valamint a hús, a tej, a zöldségfélék, a cu­korrépa és az olajnövények feldol­gozásával, a takarmánykeverékek gyártásával, a hűtő- és a malomi­parral kapcsolatos műszaki fej­lesztésről van szó. Ezzel összefüggésben bizo­nyos munkák már el is kezdődtek. Egyes KGST-országok (az NDK, Lengyelország, Csehszlovákia és Kuba) a Belorusz SZSZK-ban részt vesznek a moziri élesztőgyár építésében, amely évente 300 ezer tonna takarmányélesztőt fog gyártani kiváló minőségű kőolaji­pari paraffinok felhasználásával. Ezek az országok gépeket, beren­dezéseket, építőanyagokat és fo­gyasztási cikkeket szállítanak a Szovjetuniónak, s az üzemelte­tés beindítása után a hozzájárulás arányában részesednek a gyár termékeiből. A szocialista országok gazda­sági potenciálja a szocialista gaz­dasági integráció és a kölcsönös segítségnyújtás alapján annyira kifejlődött, hogy a jelenlegi idő­szakban már keresni kell az együttműködés magasabb formá­it. Habár az egyes országok önál­lóan is meg tudják oldani a gazda­sági fejlesztés egyes részfelada­tait, a kulcsfontosságú kérdéseket azonban, beleértve az élelmiszer- termelést is, csak az érdekelt álla­mok erejének egyesítésével lehet megoldani. AZ ILYEN EGYÜTTMÚKÖDÉS alapját a gyártásszakosítás, a ter­melési kooperáció és a követke­zetes munkamegosztás képezi. Ezt csak úgy lehet elérni, ha az egyes államok kölcsönösen köze­líteni fogják gazdasági mechaniz­musuk szerkezetét, s tovább fej­lesztik közvetlen kapcsolataikat a mezőgazdasági-ipari komp­lexumhoz tartozó ágazatokban. A KGST-országok a jelenlegi idő­szakban készítik elő az 1986-1990-es évekre vonatkozó népgazdasági tervek egyezteté­sét. Ennek folyamán gondosan és mélyrehatóan fel kell mérni az egyes KGST-országok reális le­hetőségeit és szükségleteit az élelmiszerek termelésében, hogy az együttmúködés újabb forráso­kat tárjon fel a mezőgazdasági és az élelmiszeripari termelés növe­kedéséhez. (HÍZ) INNEN-ONNAN Csökkenő energiafelhasználás Ausztriában A legutóbb közzétett statisztikai adatok szerint Ausztriában 1982- ben - már az egymást követő harmadik évben - az elért gazda­sági növekedés ellenére sikerült az energiafelhasználást csökken­teni. Amíg ugyanis 1980 és 1982 között a reálértéken számított bruttó belföldi termék évente 3,1, 0,1, illetve 1 százalékkal nőtt, ugyanezen években az energia­felhasználás 0,1, 5,3 százalékkal csökkent. A tavalyi eredmények számot­tevően javították a fizetési mérle­get, minthogy az energiaimportra fordított 53,7 milliárd schillinget tett ki, szemben az 1981. évi 62,4 milliárddal. A nyersolajbehozatal 18 százalékkal, a földgázimport 24 százalékkal volt kisebb az egy évvel korábbinál. Valamelyest, 1,1 százalékkal csökkent tavaly a belföldi primer energiatermelés is: ezen belül az olajtermelés 3,5 százalékkal (1,29 millió tonnára) és a földgázterme­lés 7,8 százalékkal (1,32 milliárd köbméterre), míg a barnaszénter­melés 7,7 százalékkal emelkedett és 3,3 millió tonnát tett ki. Az összesen 42,9 milliárd kWó villa- mosenergia-termelés - ennek ke­reken 70 százaléka származott ví­zi erőművekből - gyakorlatilag az előző év szintjén maradt, s a teljes villamosenergia-fogyasztás is csak jelentéktelen mértékben, 0,6 százalékkal emelkedett. F. A nemzetközi kereskedelem alakulása 1982-ben A Nemzetközi Valuta Alap most közzétett jelentése szerint tavaly ismét csökkent az iparilag fejlett tőkés országok külkereskedelmi forgalma. A 18 ország adatait tar­talmazó statisztika szerint ezek összes tavalyi exportja (1,15 billió dollár) 5,3 százalékkal volt ala­csonyabb az 1981. évinél, import­juk pedig (1,2 billió dollár) 6,1 százalékkal. A kivitelt illetően a legnagyobb, 9.2 százalékos volt a visszaesés az Egyesült Államokban, ezt kö­vette Franciaország 9,1, Japán 8.2 és Nagy-Britannia 6 százalék­kal. Az NSZK-nak viszont 0,2 szá­zalékkal sikerült növelnie export­ját. Az importcsökkenésben (záró­jelben a százalék) a következő volt a sorrend: Japán (8,0), USA (6,8), NSZK (5,2), Franciaország (4,3) és Nagy-Britannia (2,3). A szóban forgó 18 ország közül tizenháromnak deficittel zárult ta­valyi kereskedelmi mérlege, élen az Egyesült Államokkal, ahol ez 42,6 milliárd dollárt tett ki. F. Célja és értelme A XVI. kongresszus és az ezt követő központi bizottsági ülések határozata a gazdasági propaganda és az agitációs munka feladatait abban jelölte meg, hogy meggyőzően hir­desse és népszerűsítse pártunk politikáját, mozgósítson a népgazdasági feladatok teljesítésére. Ez a munka a párt- szervezetek tevékenységének egyik legigényesebb része, hiszen a kommunistáknak a meggyőzés során a nemzetközi helyzet, valamint a világgazdaságban végbemenő folyama­tok állandó változásaira is naprakész választ kell adniuk. Nem titok ugyanis, hogy a tőkés országokban folytatódik a válság, továbbra sem csökken a lázas fegyverkezés foko­zásának és a gazdasági diszkriminációnak a tendenciája, amely kiélezi belső és külső ellentéteinket, megnehezíti gazdasági építő munkánkat, ám minél bonyolultabbak a fel­tételek, annál inkább kell törekednünk arra, hogy népgazda­ságunk teljesítőképességének növelésével áthidaljuk a ne­hézségeket. Az évzáró taggyűléseken és a járási konferenciákon ezzel kapcsolatosan mindenütt egyértelműen megfogalmazták, hogy ehhez a munka minőségének és hatékonyságának lényeges javításán keresztül vezet az út. Persze, leegyszerű­sítenénk a kérdést, ha ezt a követelményt csupán a termelés­ben résztvevő fizikai munkásokra vonatkoztatnánk. Céljaink elérésében nagy felelősség hárul a vállalatok mestereitől kezdve az igazgatókig a gazdasági vezetés minden dolgozó­jára. Minden szinten olyan közvéleményt, alkotó légkört kell kialakítani, amely biztosítja a kezdeményező, az újat kereső, a megváltozott körülményekhez rugalmasan alkalmazkodó feltételeket, a támogatást és az elismerést. Ezen a téren példamutatóan jártak el a verebélyi (Vráble) Teslában. A folyamatban levő beruházások hatására a gyárban megvál­toztatták a termékszerkezetet, s ezzel növelték a mikroelekt­ronikán alapuló, korszerű gyártmányaik arányát. Ennek ered­ményeképpen - ma a KGST-országok számára is - sorozat­ban gyártják az atomerőművek automatikus vezérlőberende­zéseihez nélkülözhetetlen készülékeket. Propagandamun­kánkban - mondotta az üzemi pártbizottság elnöke - tekin­tettel voltunk a megváltozott körülményekre, tervezőinkkel, konstruktőreinkkel sikerült elfogadtatni a műszaki fejlesztés szükségességét. Az elmúlt évek során a lévai (Levice) gyapotfeldolgozó üzemben is fejlődött, korszerűsödött az alapszervezetek gazdaságpolitikai, agitációs és propagandatevékenysége. Ennek nyomán nőtt a kezdeményezés elsősorban a szocia­lista munkabrigádokban, melyek a hetedik ötéves tervidő­szak feladatainak határidő előtti teljesítését tűzték zászla­jukra. Ez év elejétől - jelentette ki az üzemi pártbizottság elnöke - késedelem és elmaradozók nélkül néven újabb mozgalmat indítottak el, aminek a lényege, hogy minden munkahelyen komplex módon tegyenek eleget a napi felada­taiknak. A gazdasági propaganda és agitációs munka végzése során a szóban forgó követelményeket a pártszervezeteknek az életszínvonal megtartására irányuló erőfeszítésekkel együtt kell a gyakorlatban aprópénzre váltaniuk. Semmikép­pen sem folytathatunk olyan bérezési gyakorlatot, amely nincs összhangban a minőségi és hatékony munkával, a tel­jesítményekre alapozott jutalmazással. Tulajdonképpen poli­tikai munkánknak is ez a legfőbb célja és értelme. SZOMBATH AMBRUS Az új keresése SZÁMÍTANAK A DOLGOZÓK KEZDEMÉNYEZÉSÉRE A TOS Trenčín galántai üzemé­nek dolgozói a 7. ötéves tervidőszak első két esztendejében teljesítet­ték feladataikat. Termelési progra­múk elsősorban szerszámgépek gyártására és esztergagépek ge­neráljavítására irányul. 1982-ben az előző évhez viszonyítva a ter­melést 12,3 százalékkal növeltük, miközben a minőségi követelmé­nyeknek is eleget tettünk. Kiviteli tervünket mind a szocialista, mind pedig a tőkés országokba túltelje­sítettük. Pártalapszervezetünk munkája is hozzájárult eredményeinkhez. A fogyatékosságokat bíráltuk, s el­távolításukra konkrét javaslatokat tettünk. Tudatosítottuk, hogy - mint azt a CSKP XVI. kongresz- szusa is kiemelte - a munka ter­melékenysége növelésének a leg­nagyobb forrása a tudomány és a műszaki haladás vívmányainak kihasználásában rejlik. Éppen ezért üzemünk termelési prog­ramját új termékek, nagy teljesít­ményű szám rendszeres irányítású gépek gyártására irányítottuk. így kezdtük el gyártani 1982- ben az SN-16 B típusú innovált esztergagépet. Ez nem volt köny- nyű feladat, hiszen sok az alkat­részgyártással és a szereléssel kapcsolatos kérdést kellett megol­danunk. 1980 óta egy nyugatné­met céggel kooperálva gyártjuk a TNB CNC univerzális eszterga­gépet. 1983-ban az új termékeink aránya a megmunkálógépek terü­letén eléri a 47 százalékot. Évzáró taggyűlésünk is beható­an foglalkozott az innovációval kapcsolatos kérdésekkel, a párt- szervezet tagjait konkrét felada­tokkal bíztuk meg. Ezek teljesíté­sét rendszeresen ellenőrizzük. A tagjelöltek kiválasztását azokra a munkahelyekre irányítjuk, ame­lyek döntő szerepet játszanak jövő termelési programunk megvalósí­tásában. A jó minőségű és hasz­nos termeléshez pártoktatásunk­kal is igyekszünk hozzájárulni. S természetesen gazdasági prog­ramunkkal és tömegpolitikai mun­kánkkal is. A kommunisták révén társadalmi és tömegszervezete­ink, főleg a szakszervezet és az ifjúsági szövetség szervezete, te­vékenységét is kedvezően befo­lyásoljuk. Ugyanakkor pártalapszerveze­tünk igen nagy fontosságot tulaj­donít a dolgozók kezdeményezé­sének. Kollektív és egyéni kötele­zettségvállalásaink, de mindenek­előtt az újítómozgalom jóvoltából lényegesen csökkentettük a mun­karáfordítást, s fémmegtakarítás­sal elértük, hogy nyolc órán át megspórolt anyagból termelhet­tünk. Jó eredményeket értünk el a tüzelőanyag-, az energiatakaré­koskodás területén is. Az idei esz­tendő első negyedévében mintegy 27 ezer koronával teljesítettük túl termelési tervünket, ami 101,5 százalékos tervteljesítésnek felel meg. Az első negyedévben a kivi­tel tervét is túlteljesítettük. FARKAS FERENCNEK, a TOS Trenčín galántai üzeme pártái apszervezete elnökének a járási pártkonferencián elhang­zott felszólalásából ÚJ SZÚ 4 1983. IV. 28.

Next

/
Thumbnails
Contents