Új Szó, 1983. április (36. évfolyam, 77-100. szám)

1983-04-27 / 98. szám, szerda

.^T-FriVXv Következetesen, együtt a tudománnyá! A cukorrépa- és a kukoricatermesztők törekvései a topoľčanyi járásban A termesztési terület szempont­jából a cukorrépa és a kukorica a legfontosabb növények közé tar­tozik a topoľčanyi járásban, s ter­méshozamuktól jelentős mérték­ben függ a mezőgazdasági válla­latok gazdasági helyzete. Az utób­bi években e két növény vetéste­rülete állandósult, az idén azon­ban jelentősen megnövekszik a kukorica részaránya a gabona­félék egész vetésterületén, s a terv szemes kukoricából elő­irányozta a tízezer tonnás terme­lési szint túllépését. A cukorrépát a nyugat-szlovákiai kerület járásai közül nálunk termesztik a legna­gyobb területen, összesen 4200 hektáron. Az elmúlt évben járásunk me­zőgazdasági dolgozói jó eredmé­nyeket értek el a cukorrépa és a kukorica termesztésében. A szemes kukorica hozama ked­vezően befolyásolta a gabona­program teljesítését, s a korábbi sikertelen évek után a cukorrépa termelési tervét is túlteljesítették. A répatermesztők átlagosan 38,33 tonnát takarítottak be hektáron­ként. Járásunkban a Podlužanyi Efsz-ben 43,7, a Partizánskei Ál­lami Gazdaságban 40,99, a Veľké Chlievany-i Efsz-ben 40,87, a Rybanyi Efsz-ben 40,77, a Bá­novce nad Bebravou-i Állami Gaz­daságban pedig 40,22 tonna volt a cukorrépa hektárhozama. A kukoricatermesztésben azok a mezőgazdasági vállalatok érnek el jó eredményeket, ahol nagyobb vetésterületeik vannak ebből a nö­vényből, mint például a Nitrianska Streda-i Efsz-ben, a Rybanyi Efsz-ben és a Veľké Ripňanyi Efsz-ben. A legnagyobb hektárho­zamokat az elmúlt évben a Horné Obdokovce-i Efsz-ben érték el, mégpedig 6,04 tonnát, míg a Rybanyi Efsz-ben 5,91 tonnát, a Nitrianska Streda-i Efsz-ben 5,71 tonnát takarítottak be. A cukorrépa termesztési rend­szerébe három szövetkezetei so­roltak be a járásunkban. E rend­szerek jelentős fogyatékossága azonban, hogy a gépesítés és a növényvédelmi vegyszerek terü­letén hiányos az anyagi-műszaki ellátás. Az idén kedvezőek a feltételek a cukorrépa és a szemes kukorica termesztéséhez. Az előbbit 4200 hektáron, az utóbbit 2500 hektá­ron fogjuk termeszteni. A lehető legnagyobb hozamok elérése ér­dekében felhasználjuk a legújabb tudományos-műszaki islerete­ket. Felelősen viszonyulunk a fel­adatokhoz, s igyekszünk jó alapo­kat teremteni a tervezett hozamok túlszárnyalásához. A mezőgazda­sági vállalatok funkcionáriusainak párt- és gazdasági aktíváját tájé­koztattuk a cukorrépa és a kukori­ca termesztésében szerzett leg­újabb ismeretekről, s nagy gondot fordítunk a termesztési programok kidolgozására, Járásunkban minden évben ki­dolgozzuk a szóban forgó növé­nyek termesztési programjait, s ezeket következetesen megtart­juk. A jó cukortartalom biztosítása érdekében például az ősz folya­mán és tavasszal a termesztők talajmintákat vettek a cukérrépa számára kijelölt táblákról, hogy megállapítsák a nitrogéntrágyák optimális szükségletét a vetés előtt és a tenyészidő alatt. Ezen a területen jó együttműködés ala­kult ki a cukorgyárak agronómiai szolgálatával, amely ezt a munkát koordinálja. Az utóbbi évben lé­nyeges mértékben javult a ter­mesztés gépi ellátottsága is, pél­dául kilenc pontosan vető gépet kaptunk a járásba, amelyeket a cukorrépa- és a kukoricater­mesztők egyaránt hasznosítani tudnak. A területegységre tervezett egyedszám biztosítását fontos po­litikai feladatnak tartjuk, hiszen et­től jelentős mértékben függ a ter­méshozam. Az elmúlt évi tapasz­talatok is azt bizonyították, hogy ahol megfelelő volt a növényállo­mány sűrűsége, ott kevesebb hely jutott a gyomoknak, s a hektárho­zamok is nagyobbak voltak. Kukoricából a legnagyobb telje- sétményű hibrideket vetjük az egész 2500 hektáros területen. A vetésterület több mint ötven százalékát a CE-330, a Pionier, az LG-5 és a TA-271 hibridek foglalják el. Az 1983-as évben újból vissza­térünk a jampoli-prostéjovi moz­galomhoz, amely hektáronként 5 tonna cukor termelését tűzte célul. Ebbe a mozgalomba járá­sunk minden cukorrépa-termesztő vállalata bekapcsolódott. A kukoricatermesztésben az idén megvizsgáljuk, hogy képesek vagyunk-e bekapcsolódni a 7 ton­nás átlagos hektárhozam elérésé­ért folyó versenybe. Tavaly már bevezettük a szemes kukorica nedves, csőzúzalékos betakarítá­sát, az idén ezt további vállalatok­ra is kiterjesztjük, hogy gyorsab­ban befejezhessük a betakarítási munkákat, s jelentős üzemanyag­megtakarítást érjünk el. A járási pártbizottságon pozití­van értékeljük a mezőgazdasági vállalatok együttműködését a tu­dományos-kutatási alappal, főleg a Trnavai Kukoricatermesztési Kutatóintézettel, valamint a Buča- nyi Kapásnövény-termesztő Kuta­tóintézettel. E két intézmény dol­gozói személyesen is részt vesz­nek az aktívaértekezleteinken, ta­nácskozásainkon, s a mezőgaz­dasági vállalatok agronómiai szol­gálatával együttműködve oldják meg a termesztés problémáit. MICHAL BELÁŇ az SZLKP Topoľčanyi Járási Bizottságának titkára kommentáljuk A jó tapasztalatok átadásával A múlt hét végén befejeződött járási pártkonferenciák sokat foglalkoztak a mezőgazdaságban tevékenykedő irá­nyító és szervező szervek munkájával. Részletes elemzések alapján megállapították, hogy amely mezőgazdasági üzem­ben a vezetőség a szerzett tapasztalatok alapján állandóan tökéletesíti munkáját, rugalmasabbá teszi szervező tevé­kenységét, az elvárásoknak megfelelően folyamatosan növe­kedik a termelés és rendszeresen teljesítik az eladási tervet. Ezzel szemben, ahol a meg nem értés és más okok miatt nem alakul ki az egység, a gazdasági eredmények nem kielé- gítőek. Olyan esetekkel is találkozunk, hogy a korábban jól gazdálkodó mezőgazdasági üzemekben a termelés csökken. A párt- és gazdasági szervek magas szintű munkájának eredménye - amint azt a járási konferenciák is bizonyították - hogy például a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járásban a múlt évben teljesítették a gabonaprogramot és idén gyors ütemben növekedik a tej- és hústermelés. A trnavai járásban a mezőgazdasági termelés a hatodik ötéves tervidőszak átlagához viszonyítva a 7. ötéves tervidőszak első két évében 6,1, az árutermelés 7,7 százalékkal növekedett. Két év alatt 53 588 tonnával növelték a gabonatermelést. Nagy figyelmet fordítottak a termelés minőségére is. Az egy hektáron termelt cukorrépából a feldolgozó üzemek 5,9 tonna cukrot állíthat­tak elő, tehát megfelelő volt a cukorrépa cukortartalma. A komáromi (Komárno), senicai és más járások kommunistá­inak konferenciáin is hasonló eredményekről számoltak be a küldöttek. A nagy jelentőségű tanácskozásokon az eredmények érté­kelése mellett minden kendözés nélkül bírálták az irányító és szervező munkában mutatkozó fogyatékosságokat. A lévai (Levice) járásban a mezőgazdasági termelés a 6. ötéves tervidőszak átlagához viszonyítva emiatt csökkent 4 száza­lékkal. Mérsékelt növekedés vagy kisebb csökkenés volt észlelhető más járásokban is, ahol a megoldás kulcsának keresése helyett főleg az objektív okokra hivatkoztak. A párt- és gazdasági szervek már hosszabb ideje foglal­koznak az irányító és szervező munka javításának lehetősé­geivel és ezen a téren a jó tapasztalatok terjesztésével. Ebből a célból az SZLKP Nyugat-szlovákiai Kerületi Bizottságának javaslatára az élenjáró mezőgazdasági üzemek hasznos tanácsokkal látják el a gyengén gazdálkodó mezőgazdasági üzemek vezetőit. A csilizradványi (Čiližská Radváň) Csilizköz Efsz vezetősége az Oroszkai (Pohronský Ruskov) Efsz veze­tőivel már fel is vette a kapcsolatokat és az első tapasztalat- cserére sor került. Az első összejövetelen a színvonalas irányítás, a rugalmas szervezés módszerei kerültek napi­rendre. Szó esett a korszerű termelési módszerek alkalmazá­sáról is. Más mezőgazdasági üzemek vezetői között is foko­zatosan kialakulnak az ilyen gyümölcsöző és termelést elő­segítő kapcsolatok. BALLA JÓZSEF AZ EMBEREK HOZZÁÁLLÁSA A DÖNTŐ Biztató az előrehaladás, de még nagy igyekezetre van szükség a rimaszombati járásban a mezőgazdaságban kitűzött célok eléréséhez- AZ INTENZITÁS NÖVELÉ­SÉNEK legnagyobb tartalékát a lemaradó vállalatoknál a terme­lés hatékonyabbá és gazdaságo­sabbá tételében látjuk. Ezt a fel­adatot a járás egész mezőgazdasá­ga fejlesztésében döntő fontossá­gúnak tartjuk - hangsúlyozta a ri­maszombati (Rimavská Sobota) járási pártkonferencia vitájában Ľudovít Vitárius, a mezőgazda- sági igazgatóság igazgatója. A járási pártkonferencia tárgya­lásai teljes mértékben aláhúzták a fentiekben megfogalmazott tö­rekvés jelentőségét. A küldöttek az utóbbi két évi munkát értékelve a mezőgazdasági termelésben is számos sikerről adhattak számot. Tavaly például a járás történeté- beri legnagyobb termést érték el gabonából és cukorrépából, jelen­tősen növekedett a burgonya- és a dohánytermesztés, a tömegta­karmányok mennyisége. Nagy lé­pést tettek előre a földalap termé­kenyebbé tételében. Az állatte­nyésztésben sikerült lényegesen fejleszteni a szarvasmarhate­nyésztést. Számottevően erősítet­ték az állattenyésztésben a terme­lés iparszerű jellegét, javult a munkák gépesítése és a gépek kihasználása is. A tüzelőanyag- és energiafogysztást 1980-hoz vi­szonyítva tizenegy százalékkal csökkentették. Két év alatt ötszáz­harmincöt szakképzett dolgozó lé­pett munkába és túlteljesítették a szaktanintézetekbe a tanulóto­borzás tervét. Mindez azt mutatja, hogy a me­zőgazdasági dolgozók a hetedik ötéves tervidőszak első két esz­tendejében jelentős igyekezetet fejtettek ki feladataik teljesítéséért. Az eredményeket összegezve azonban a konferencián azt a kö­vetkeztetést vonták le, hogy mind­ez nem volt elegendő az ágazat fejlesztésében kitűzött célok hi­ánytalan eléréséhez. S'amint arra Ján Marko, a CSKP Központi Bi­zottsága küldöttségének vezetője felszólalásában rámutatott, ezt nemcsak az időjárás okozta. Vagy­is a lemaradásban nagy része van az emberek munkájában ta­pasztalható fogyatékosságoknak. EZZEL ÖSSZEFÜGGÉSBEN merült fel nyomatékosan az a kö­vetelmény, hogy mielőbb vesse­nek véget az azonos, vagy a meg­közelítően hasonló feltételek kö­zött gazdálkodó vállalatok terme­lésében az egyes szakaszokon tapasztalható nagy eltéréseknek. A fejlődés hatalmas tartalékai rej­lenek a feladatok teljesítésében lemaradó munkaszakaszokon a gazdálkodás fellendítésében. Ez a kérdés napirenden szerepelt már nemcsak a mostani, hanem több előző járási pártkonferencián is. Az a tény, hogy ismét bírálóan említették, azt mutatja, hogy az érintett mezőgazdasági vállalatok vezetői és többi dolgozói, elsősor­ban a kommunisták, még koránt­sem tettek meg mindent a fogya­tékosságok orvoslásáért, a hibák leküzdéséért. A kötelességek tel­jesítésének feltétlen megkövetelé­se, az ellenőrzés rendszeresítése és megszigorítása, a mulasztások elkövetőivel, a hanyagokkal szem­ben a szigorú következtetések le­vonása, az anyagi érdekeltségben az érdem szerinti jutalmazás alap­elveinek érvényesítése minden egyes vállalatnál olyan követel­mény, melynek következetes al­kalmazását a konferencia nyoma­tékosan sürgette. A gazdálkodás intenzívebbé té­telének útjait nem keresik kellő­képpen a gazdasági vezetők. El­gondolkodtató például a beszá­molóban említett egyik megállapí­tás: míg a Királyi (Kráľ) Efsz 9158 korona, addig a Méhi (Včelince) Efsz 6324 korona értékű növényt termesztett átlagosan hektá­ronként. Csakis a vezetők és az állatgondozók munkájában meg­levő minőségi különbséggel ma­gyarázható a gazdasági állatok hasznosságában tapasztalható el­térés. A gesztetei (Hostice), a le- nártfalai (Lenartovce)^ a klenoveci és a tisoveci földmüVesszövetke- zetekben a hízómarháknál álla­tonként átlagosan napi 75-80 de­ka súlygyarapodást mutatnak fel, ugyanakkor az almágyi (Gém. Jablonec), a Hrnčiarske Zalužany-i, a jánosi (Rím. Janovce), a drien- čanyi és a nagybalogi (Veľký Blh) földmüvesszövetkezetekben, va­lamint a tornaijai (Šafárikovo) Álla­mi Gazdaságban mindössze har­minc dekát. Ugyanezt mondhatjuk a száz tehénre jutó borjúelválasz­tásban mutatkozó nagy eltérések­kel kapcsolatban is. Az almágyi, a kálosai, a rimaszécsi (Rim. Seč) szövetkezet átlagosan száztíz, a gömöri (Gemer) és a méhi szö­vetkezet nyolcvankilenc, a nagy­balogi, a feledi (Jesenské) és az újbásti (Nová Bašta) szövetkezet hetvenkilenc borjút választ el átla­gosan száz tehéntől. Hasonlókép­pen megemlíthetjük a tejhozamot. A járás tíz vállalatánál tehenen­ként háromezer literen felüli, sőt a Rimaszombati Törzstenyésztő Vállalatnál 4540 literes évi átlagos tejhozamot érnek el, ezzel szem­ben a Gömöri Efsz-ben 2394 litert, a Tornaijai Állami Gazdaságban pedig 2055 litert fejtek. A VITÁBAN Madarász Sán­dor, a Lenártfalai Efsz elnöke rá­mutatott, hogy az időjárás negatív hatásával gyakorta leplezik a talaj­előkészítés, a vetés, a tápanyag­ellátás, a növényvédelem, az ag­rotechnika fogyatékosságait, vagyis az emberek hanyagságát, Példaképpen megemlítette, hogy náluk az egész hatodik ötéves tervidőszakban 4,32 tonna átlagos gabonatermést takarítottak be hektáronként, s a hetedik ötéves tervidőszak éveiben a vetésterület 4,8 százalékkal csökkent, ugyan­akkor az 1976-1977-es évekkel szemben 835 tonnával több gabo­nát takarítottak be. A takarmány­felhasználásban a gazdaságos­ság növelésének lehetőségét mu­tatja, hogy az utóbbi két évben 418 tonna szemes takarmányt megtakarítottak, ugyanakkor nö­vekedett a gazdasági állatok hasznossága. A lemaradó vállalatok gazdál­kodásának fellendítése, a terme­lési eredményekben mutatkozó in­dokolatlan eltérések kiegyenlíté­se, a gabonaprogram megoldása, a tömegtakarmányok kellő meny- nyiségü termelése, a növényter­mesztés és az állattenyésztés egyensúlyának megteremtése nem oldódik meg önmagától, ezt csakis a mezőgazdasági dolgozók kitartó igyekezetének eredménye­képpen valósíthatják meg. A járási pártkonferencia tárgyalásai erre összpontosították a pártszerveze­tek és -szervek figyelmét, s rámu­tattak a feladatok megoldásának, a tartalékok kihasználásának le­hetőségeire. A konferencián a kommunisták feladatává tették, hogy következetes politikai nevelő és szervező munkával javítsák a dolgozók hozzáállását a felada­tok teljesítéséhez. Szükséges, hogy ennek eredménye minden munkaszakaszon megnyilvánuljon és hathatósan elősegítse a nö­vénytermesztés előnyben részesí­tett fejlesztésével a termelés nagyfokú dinamikájának elérését. ANNAK FONTOSSÁGÁT IS hangsúlyozták a küldöttek, hogy a mezőgazdasági dolgozók nagy feladataik teljesítésében fo­kozott segítséget kapjanak a tár­sadalomtól, elsősorban a mező­gazdaságnak szolgáltatásokat nyújtó vállalatoktól. Az ivóvízellá­tás égető kérdésének megoldásá­ban a kerületi nemzeti bizottságtól kérnek hathatós támogatást. Šte­fan Kožár, a Méhi Efsz elnöke felszólalásában egyebek között megemlítette, hogy ez a kérdés nemcsak a lakosság ellátását, ha­nem a mezőgazdaság fejlesztését is érinti. Vlastimil Nejedlý, a Botto- vói Magtermesztő Állami Gazda­ság dolgozója felszólalásában ki­emelte, hogy a gépesítés fejlesz­tésében elért eredmények nagy­ban megváltoztatták a termelés jellegét, növelték hatékonyságát és a terméshozamokat. A járás mezőgazdasági vállalatai részére azonban nem teljesítették hiányta­lanul a teherautók és számos gép, valamint vegyszer szállításának feladatait. A tömegtakarmányok termesztésében bekövetkezett előrehaladás nagyrészt a társa­dalmi összefogás eredménye. A takarmányozásban tovább tartó gondok azonban azt mutatják, hogy még jobban kell növelni a nemzeti bizottságok és a társa­dalmi szervezetek ez irányú segít­ségét, a vállalatok vezetőségének pedig előrelátó tervezéssel kell gondoskodni a takarmányter­mesztés fejlesztéséről. Véget kell vetni az évelő takarmányok ter­mesztésében évek óta tapasztal­ható felelőtlenségnek. Hatalmas, eddig még csekély mértékben ki­használt lehetőségek mutatkoz­nak a mintegy negyvennégyezer hektár rét és legelő hozamainak növelésében és minőségi javítá­sában. E feladat teljesítésében követésre méltó példát mutattak a rimaszécsi és a lenártfalai szö­vetkezetek dolgozói, akik szinte terméketlen területeket tettek ter­mővé. A patronáló vállalatok, a nemzeti bizottságok és a tömeg­szervezetek tevékeny közreműkö­désével ez a nehéz feladat is medoldható. A DOLGOZÓK MUNKAKEZ­DEMÉNYEZÉSE, szocialista ver­senye a mezőgazdaságban is a tervfeladatok teljesítésének je­lentős segítője. Elena Hajnohová, a Hrnčiarske Zalužany-i Efsz ag- ronómusa felszólalásában ismer­tette, hogy a járás mezőgazdasági dolgozói a Februári Győzelem 35. évfordulója tiszteletére több mint huszonkétmillió korona értékű fel­ajánlást teljesítettek. A mezőgaz­daságban kétszáztizenkilenc szo­cialista munkabrigád és öt szocia­lista racionalizációs brigád műkö­dik. A kommunisták fontos felada­ta, hogy tömegpolitikai munkájuk­kal a dolgozók kezdeményezését és aktivitását a nagyobb haté­konyság elérésére, a takarmány és az üzemanyagok gazdaságos felhasználására, a betakarítási veszteségek csökkentésére és a hozamok növelésére összponto­sítsák. GÁL LÁSZLÓ DJ SZÚ 4 1983. IV. 27.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents