Új Szó, 1983. április (36. évfolyam, 77-100. szám)
1983-04-21 / 93. szám, csütörtök
Milyen jegyet? VITA AZ ÚJ OSZTÁLYOZÁSI RENDSZERRŐL A CSEH SZÍNMŰVÉSZET BÖLCSŐJE Kétszázéves a prágai Tyl Színház Az Učiteľské noviny című pedagógiai lap 13. számában vitaindító cikk jelent meg az alap- és középiskolák új osztályozási rendszerének javaslatáról, a 14. szám pedig közreadja magát a javaslatot is. A vitaindító írás megállapítja: Az iskolai értékelés mai módszerei már nem felelnek meg a követelményeknek, összeegyeztethetetlenek a tanítás korszerűsítésére irányuló törekvésekkel. Értékelésre, számonkérésre persze szükség van. Hiszen a pedagógusnak tudnia kell, mit értett az osztály a tanultakból. De ezen túlmenően: objektív társadalmi szükséglet, hogy azok az iskolák, ahol tovább tanulni szándékoznak a diákok, képet kapjanak a pályázók felkészültségéről, adottságairól. S kapjanak képet a szülők is. És maguk a diákok józan önértékelése sem képzelhető el tudásuk rendszeres mérése, munkájuk ösztönzése nélkül. Kár lenne tehát tagadni az osztályzatnak és vele együtt a tanulói teljesítmények mérésének jelentőségét. De az is vitathatatlan, az érdemjegyek, a félévi és év végi bizonyítványok körüli feszültséget nem ritkán az okozza, hogy nem minden iskolában alakult ki többé-kevésbé egységes és reális osztályozási elv, s az osztályzatok objektivitása nem egy esetben megkérdőjelezhető. A szülők és a pedagógusok körében ezért is oly gyakori beszéd- és vitatéma az értékelés szerepe, megbízhatósága. Természetes tehát, ha az illetékesek objektív, pontos eszközöket, mércét keresnek a tanítás eredményességének, az ismeretek elsajátításának megállapítására. Az ellenőrzés, az értékelés, az osztályozás korszerűsítése persze elkerülhetetlen, az új oktatási irányelvek bevezetése szükségessé teszi megreformálásukat. Az új osztályozási rendszer javaslata tehát azon alapszik, hogy szükség van olyan korszerű eljárásokra, amelyek a biztosabb pedagógusi ítélkezést megerősítik. Közel húsz esztendő telt el a Füleki (Fiľakovo) Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola új épületének átadása óta, de az iskolában a régi csillogás és tisztaság fogadja a látogatót. A járás legnagyobb iskolájának életéről, eredményeiről, gondjairól Fehér Zoltán igazgató tájékoztatott. A tavalyi felvételi eredmény alapján a járás 27 alapiskolája közül a negyedik helyen állnak. Félévkor az előző évhez képest 0,5 százalékkal javult a tanulmányi eredmény és mintegy hétezer órával csökkent a mulasztott órák száma. (Sajnos az iskolának vannak olyan tanulói, akiket képességük, elmaradt értelmi fejlettségi szintjük miatt a városban működő kisegítő iskolába javasoltak, de helyszűke miatt ott nem tudták fogadni őket.) A 928 tanuló fele bejáró. Helyszűke miatt az alsó tagozat négy osztályában szükséges volt bevezetni a délutáni műszakot. A váltott műszakos tanítás következtében megnőtt az igény a napközi otthon iránt is, ahol jelenleg hat csoport van 30-32-es létszámmal. A zsúfoltságot szeptember elsejétől újabb csoportok nyitásával enyhítik. Előzetes felmérések alapján 1986-ig előreláthatólag már 15 osztályban lesz délutáni tanítás. Komoly gondot okoz a helyhiány, de a tervek szerint idővel mindkét kétemeletes épület egy-egy újabb pavilonnal bővül. Az alapiskolát befejező tanulók 70 százaléka szakmunkásképző intézetbe, 30 százaléka különböző középiskolába jelentkezett. A munkára nevelés magasabb szintre emelése érdekében állandóan bővítik a tanműhelyek felszerelését, s teljes mértékben kihasználják a tankertet. Munkájukban nagy segítséget nyújtanak a patronáló üzemek. Eredményes Helyteleníti az osztályozás mechanikus jellegét, azokat a módszereket, amelyek csak a megfélemlítésre, az elkedvetlenítésre alkalmasak. Ebben az értelemben humanista ez a javaslat, mert az egyetlen benyomás helyett az információk sokoldalúságát ajánlja a pedagógusok figyelmébe, a gyermekek tárgyilagosabb értékelése érdekében. Hiszen nem ritkaság az sem, hogy a pedagógus a tanulót nem a feleletéért osztályozza, hanem például azért, hogy otthon felejtette a füzetét, vagy súgott stb. Abból indul ki a javaslat, hogy az osztályozás a nevelés eszköze. Szem előtt tartja azt a didaktikai elvet, hogy az ismeret- szerzés olyan folyamat, amelyben a tanuló aktívan részt vesz, tehát miközben kérdésekre válaszol, véleményt mond, kiegészít, ezzel is szolgáltat tájékozódási pontokat képességeiről, korábban szerzett ismereteiről, gondolkodó képességéről. Lényeges változásokat is tartalmaz a javaslat. Hangsúlyozza: az értékelésnek, az osztályzásnak elő kell segítenie a tanulók önállóságának, alkotó gondolkodásának, helyes ítélőképességének formálódását. És fontos, hogy az eddiginél jobban motiválja a tanulást. Emellett sokkal nagyobb igényeket támaszt a gyerekekkel szemben is, már az alapiskolában. Célja tehát, hogy az igényesség fokozására ösztönözzön, hiszen az alapismereteket a tanulóknak olyan szinten kell elsajátítaniuk, hogy nehézségek nélkül folytathassák tanulmányaikat. Ezért például az alapiskola alsó tagozatán nem lesz pótvizsga; aki az év végi bizonyítványban akárcsak egy tantárgyból is elégtelent kap, osztályt kell ismételnie. E szigorítás természetesen nem azt a célt követi, hogy megsokszorozza a bukottak számát. Ellenkezőleg, az oktató-nevelőmunka hatékonyságának fokozását feltételezi. Módosítják, illetve szigorítják az alap- és középiskolában a kitüntetéssel megfelelt minősítés feltételeit is. az együttműködésük a Béke bútorgyárral, a Kovosmalt vállalattal és az állami gazdasággal. Fa- és fémmegmunkáló tanműhelyük a járásban a legjobban felszerelt, az üvegházuk pedig egyedülálló a maga nemében. Az iskola tanulói példásan helytállnak a különböző versenyeken is. A matematikai szakkör pedagógusai igyekeznek érdekes, szórakoztató formában népszerűsíteni a matematikát. Céljuk a tanulók logikus gondolkodásának fejlesztése, s a matematikai tehetségek felkutatása. Fáradozásuk az idén sem volt hiábavaló; tanulóik a matematikai járási versenyeken első és második helyezést értek el, illetve eljutottak a kerületi versenyre. Kitettek magukért a szavalok és prózamondók is, a járási versenyen három első és egy második díjat, a kerületi kiejtési versenyen pedig első díjat nyertek. Az iskola tanulói a Puskin emlékversenyről, valamint a kémiai olimpia járási versenyéről is elvitték a pálmát. A sportolók ugyancsak sikeresen szerepeltek. Az asztaliteniszezők a járási versenyen mind a három első díjat megnyerték, s a vetélkedő színvonalának emeléséért oklevelet kaptak. A bábosokra, táncosokra és karénekesekre még vár a bizonyítás, de az eddigi eredmények és tapasztalatok alapján remélhetőleg ök is tudásuk legjavát adják, s méltók lesznek az iskola jó nevéhez. Azt, hogy a füleki alapiskolában színvonalas oktató-nevelő munka folyik Tanóczky Pál szakfelügyelő is megerősítette. Tapasztalatai alapján elmondta, hogy az iskola igazgatósága hatvankét tagú tantestületével példásan teljesíti a rábízott feladatokat és rendszeresen nagyon szép eredményeket ér el. TÓTH ÁGNES Újdonság, hogy az alapiskola felső tagozatának tanulói pótvizsgát csak a nyári szünet után tehetnek. Pontosították az egyes tantárgyak jellegét is, hogy osztályozáskor tárgyilagosan ítélhessék meg a tanuló elsajátított ismereteit, adottságait, készségeit. Ezért a tantárgyakat három csoportba sorolták, elméleti, gyakorlati, illetve nevelési-művészeti jellegük szerint. Az osztályzatok a jövőben is változatlanok maradnak, az illetékesek nem tartják szükségesnek további érdemjegyek bevezetését. Jelentős változtatásokat javasolnak viszont a tanulók magatartásának osztályozására. Eddig kettes magaviseletet kihágásért, vagy rossz magatartásért kapott a diák, a jövőben ez az érdemjegy még pozitív értékelésnek fog számítani, csak a hármas és négyes lesz majd negatív minősítés. Az egyes magaviselet viszont nem lesz magától értetődő. Mivel az értékelés, az osztályozás az oktató-nevelő munka eredményessége megállapításának egyik fontos eszköze, az illetékesek az új osztályozási rendszer javaslatát széles körű vitára bocsátják, bízván abban, hogy a közvélemény számos hasznos észrevétellel, megjegyzéssel egészíti ki. Elsősorban arra kíváncsiak, hogy az osztályozási rendszer megfelel-e céljának, helyesek-e az értékelés kritériumai, célsze- rűe-e a pótvizsgák korlátozása, az igényesség fokozása, helyes-e, ha az első osztályosok félévi bizonyítványában csak egy érdemjegy szerepel, nem kellene-e gyökeresen megváltoztatni az egész osztályozási rendszert stb? (Az észrevételek és javaslatok 1983. június 10-ig az alábbi címre küldhetők: Výskumný ústav pedagogický, Bratislava, Štúrova 5, irányítószám 886 35). Mind az eddigiekből is kitűnik, a javaslat fontos változásokat tételez fel az oktató-nevelő munka egész menetében, az iskolai légkör kialakításában. Ám a legfontosabb, hogy a pedagógusok megértéssel fogadják az újítás fontosságát, s noha több munkával és előkészülettel jár, mégiscsak az eredményesebb tanítást, tehát az ő érdeküket is szolgálja majd. TÖLGYESSY MÁRIA Albin Brunovský érdemes művésznek, a modern szlovákiai grafika jeles képviselőjének, számos hazai és külföldi kiállítás után, a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) Csallóközi Múzeumban nyílt tárlata, melynek anyagát grafikai lapok, ex librisek, illusztrációk és alkalmi nyomatok alkotják. A grafikák több mint egy évtized termését fogják át, képet adva egy ma már lezárt alkotói folyamat eredményeiről. Albín Brunovský művészetében talán legjelentősebb az illusztrációs tevékenysége. A szövegek képi megjelenései nála nem lélektelenek. Mindenkor hatásosan élénkíti és egyúttal konkretizálja az ábrázolt cselekményt. A kiállított ex librisek és más alkalmi nyomatok a művész munkásságának jellegzetes fejezetei, játékos könnyedségükkel és az ábrázolt motívum váratlan megjelenési formáival tűnnek ki. Ami önálló grafikai lapjait és sorozatát illeti: Brunovskýnál kezdettől fogva tanúi lehetünk az érzékeny témaválasztásnak, amely nemcsak a tartalom humanizmusával, hanem a feldolgozás pontosságával is kivívja elismerésünket. A, kiállított müvek, amelyek egy hosszú, céltudatos alkotói folyamat kristályosodásának eredményeként születtek, világunkról, életünkről vallanak, a művész va- lóságrögzítő szándékát vetítik elénk. Olyan problémák megoldáA cseh színház évének első jelentős jubileumaként április 21- én ünnepeljük a prágai Tyl Színház fennállásának 200. évfordulóját. Ennek kapcsán elsősorban a színház európai viszonylatban is egyedülálló Mozart-hagyományá- ról, valamint a cseh hivatásos színjátszás megteremtésében, formálásában betöltött szerepéről kell megemlékeznünk. A színház megalapítása František Antonín Nostic-Rieneck gróf, a bécsi központosító törekvéseket ellenző csehek vezető képviselőjének nevéhez fűződik. Az ő megbízásából, Antonín Hoffe- necker prágai építész tervei alapján kétszáz évvel ezelőtt az Óvárosban (az ősrégi Karol ínum mellett) felépült Európa egyik legszebb színháza. Klasszicista homlokzatán a "PATRIAE ET MUSIS (a hazának és a múzsáknak) felirat tündöklőit, s alapítójáról Nostic Színháznak nevezték el. Megnyitó előadásán Gotthold Eiph- ram Lessing Emilia Galotti ci- mü szomorújátékát adták elő (német nyelven). Ä színház nemsokára helyet adott az olasz operatársulatoknak, majd két évvel megnyitása után sor került az első cseh nyelvű előadásra is, Gottlieb Stephanie Szülői szeretet című müvének bemutatására. Egy évvel később pedig ezen a színpadon mutatták be az első eredeti cseh színművet, Václav Thám Bretislav és Jitka című történelmi drámáját. A 18. század végétől a múlt század közepéig (ekkor már Rendi Színház a neve, mivel a cseh rendek tulajdonába került) főleg vasárnap és ünnepeken került sor rendszeres cseh nyelvű előadásokra. Ott formálódott a cseh hivatásos színművészet és született meg az önálló cseh nemzeti színház megsára és felvetésére vállalkozik, mint az ember és a természet kapcsolata, egymásrautaltsága, az ember társadalmon belüli helyzete, emberi kapcsolatok, etikai kérdések. Albín Brunovský a különböző grafikai eljárások alkalmazásával elért hatást az immagináció erejével is fokozza, miközben a figurális motívumok a jelkép erejével is hatnak. Egy átformált, de realista alapokon nyugvó világot teremt így, melynek kiindulópontja a művész gondolat- és érzelemvilágában gyökerezik. A valóság és a fantázia elemeinek ötvözése egységes, harmonikus egészet alkot. Grafikai lapjain sohasem spekulatív, gondolatilag elvont tartalmat hoz létre, hanem mindig a valóság talaján marad. A kompozíci- ós megoldások újszerűsége, a formaalkotás pontos, lelkiismeretes kivitelezése még csak jobban aláhúzza, kihangsúlyozza műveinek társadalmi hatását, filozofikus mondandóját. Bár helyszűke miatt nem kerülhettek bemutatásra Albín Brunovský festményei, amelyek munkásságának szintén szerves részét alkotják, úgy véljük, hogy a kiállítás mégis elérte célját, mert amellett, hogy gondolkodásra ösztönöz, felejthetetlen művészi élményekkel is gazdagít. NAGY KORNÉLIA alapításának a gondolata, igénye. Jan Nepomuk Štepánek, Václav Kliment Klicpera, Josef Kajetán Tyl drámáit játszották a Rendi Színház színpadán. 1826-ban itt mutatják be elsőként František Škroup és Josef Krasoslav Chmelenský A drótos című operáját. 1834-ben pedig Škroup és Tyl Tavaszi ünnep című bohózatának ősbemutatóján ebben a színházban hangzik fel első ízben a Kde domov műj?, a csehszlovák himnusz egyik része. 1862-ben a cseh nyelvű színjátszás $z Ideiglenes, majd a Nemzeti Színházba költözik. A Rendi Színházba csak 1920-ban tér vissza, amikor ismét a Nemzeti Színház második legfontosabb színpada lesz. A zeneszerető világ számon- tartja a legrégibb prágai színház Mozart-hagyományait. 1787-ben Mozart ebben a színházban vezényelte a Figaro házasságát. A szívélyes fogadtatástól fellelkesülve, következő remekművét - a Don Giovannit - Prágának ajánlotta. A nagyrészt Prágában komponált darabot 1787. október 29-én a Rendi Színházban mutatták be átütő sikerrel. Prágán kívül nincs más város a világon, meiy azzal dicsekedhetne, hogy Mozart valamelyik müvét neki ajánlotta. Aligha találunk olyan színházat, amelyet a háborús pusztítás és az átépítések úgy elkerültek volna, mint az óvárosi színházat, így külső és belső kiképzése megőrizte eredeti formáját. A Tyl Színházat joggal nevezik az európai kultúrák találkozóhelyének, ahol többek között Kari Maria von Weber is hosszabb ideig működött, de vendégszerepeit Gustáv Mahler, Paganini, valamint az európai kultúra még számos kiváló egyénisége. Prága legrégibb színháza 1949 óta a cseh színház úttörő egyéniségének, Josef Kajetán Ty/nek, a nevét viseli. A cseh és a világirodalom klasszikus és kortárs drámairodalmának legkiválóbb alkotásait tűzi műsorára, s az opera- irodalomból pedig mindenekelőtt Mozart hagyatékát ápolja. Itt volt Čapek Fehér kór és Anya című műveinek a bemutatója, elsőként tűzte műsorára Brecht, Dürrenmat, Leonov alkotásait. Több mint négyszázszor játszották ezen a színpadon Örkény István Macskajátékát. A prágai Nemzeti Színház felújításának időszakára a Tyl Színház átvette a Nemzeti Színház szerepét. A közeljövőben a felújított Nemzeti Színház és a mellette épülő Új Színpad fogadja be egy időre a Tyl Színházat, teljes repertoárjával együtt. Prága legrégibb színházépületét javítják majd. A munkálatok megkezdése előtt a színház méltón ünnepli jubileumát. Április 14-tól 23-ig ünnepi előadássorozatban mutatja be a cseh klasszikus és kortárs drámairodalom kimagasló alkotásait, valamint Mozart Don Giovanniját. A közeli Karolínumban április 21- től kiállítás idézi a színház kétszázéves történetét és nemes hagyományait. MOLNÁR ANGÉLA Járásban a legjobbak között Jelképek erejével is Albín Brunovský kiállítása a Csallóközi Múzeumban A kétszázéves prágai Tyl Színház (Oldŕich Pernica felvétele) ÚJ SZŐ 6 1983. IV. 21.
