Új Szó, 1983. április (36. évfolyam, 77-100. szám)

1983-04-21 / 93. szám, csütörtök

VILÁGGAZDASÁG VILÁGGAZDASÁG VILÁGGAZDASÁG Magyarország a tavaszi brnói vásáron KOMMENTÁLJUK Sok múlik a pártcsoportokon Aligha vonható kétségbe, hogy a pártalapszervezetek munkájának eredményessége nagymértékben attól függ, mennyire sikerül aktivi­zálniuk a pártcsoportokat. Ezért szenteltek az évzáró taggyűlések szinte kivétel nélkül megkülönböztetett figyelmet a pártcsoportok munkája értékelésének. Mérlegelték, vajon az alapszervezet hatáskö­rében minden fontos területen tevékenykedik-e pártcsoport, s ha nem, javasolták létrehozását, a csoportok átszervezését. Sok szó esett az évzáró tanácskozásokon arról, miért mutatkozik eltérés egy- egy csoport kezdeményezésében, tevékenységének eredményessé­gében, «787 mi az oka némely pártcsoport egyes tagjai passzivitásá­nak. Más szóval, az évzáró taggyűlések rámutattak azokra a tartalé­kokra, amelyektől a pártcsoportok munkájának javítása várható. Ilyen tartalékot a pártalapszervezet tagsága számos esetben abban látott, ha a csoport élére új vezető került. Nem ok nélkül, hiszen a pártcsoportvezető szervezési tapasztalataitól, tudásától, tehetségétől, s természetesen igyekezetétől döntö mértékben függ az egész csoport munkája. A tekintélynek, a tudásnak és az igyekezet­nek különösen jelentős a szerepe, mind a pártfeladatok, mind pedig a termelési-gazdasági feladatok teljesítésében. Ilyen meggondolás­ból, a pártcsoport aktivizálása céljából javasoltak új személyt egy-egy pártcsoport élére például a Nagysallói (Tekovské Lužany), a Sőregi (Šurice) és a Fegyvemeki (Zbrojníky) Efsz pártalapszerveze- tében. A csoportok létrehozását, egyes tagjainak megoszlását az alap­szervezetek nem tekinthetik egyszer s mindenkorra megoldottnak. Ha a helyzet megkívánja, nemcsak új csoportokat kell létrehozni, hanem a már meglevők átszervezése is segíthet munkájuk fellendíté­sében. Sőt, bizonyos esetekben azért helyeznek át az alapszerveze­tek egy-egy tagot más pártcsoportba, hogy ott segítsen a feladatok megoldásában. így tettek többek között a Trineci Vasmű pártalap- szervezeteinek több pártcsoportjában. Az azonban, hogy az alapszer­vezet egyes tagjai melyik csoportba tartozzanak, mindenekelőtt attól függ, milyen munkakörnyezetben dolgoznak, hol segíthetik a legjob­ban a pártcsoport, s általa az egész alapszervezet munkáját. A pártcsoportok munkája természetesen azokból a feladatokból adódik, amelyet az évzáró taggyűlés az egész alapszervezet elé kitűzött. Erre épülnek az egyes tagok és tagjelöltek konkrét feladatai is, melyeknek teljesítését a pártbizottság a pártcsoportok bevonásával ellenőrzi. A termelésben tevékenykedő pártalapszervezetek tagjainak feladatköre összefügg a munkahely termelési-gazdasági feladataival. Ezek megoldása a pártcsoportoktól, egyes tagjaitól olykor rendkívüli rugalmasságot követel. A gazdasági tisztségviselők - mesterek, műhelyvezetők, műszak- és munkacsoport-vezet ők - gyakran kérik a pártcsoport segítségét váratlan feladatok megoldásában. Az állandó feladatok teljesítése mellett éppen a sürgős, operatív intézke­dést igénylő teendők elvégzésében jelentenek nagy segítséget a pártcsoportok az alapszervezeteknek. Nem véletlen, hogy az évzáró taggyűléseken megbírált pártcsoportoknak számos esetben éppen a rugalmasság hiányát tették szóvá. Azok a csoportok pedig, melyek­nek tevékenységéről elismeréssel szóltak, nem csak következetesen dolgoztak, de rugalmasan oldották meg a legváratlanabb feladatokat is. A pártalapszervezetek mindenütt, valamennyi pártcsoporttól ilyen munkát várnak az évzáró taggyűlésen kitűzött feladatok teljesítésé­ben. FÜLÖP IMRE Munkával töltött száz esztendő Magyarország egyik legjelentő­sebb külkereskedelmi partnere Csehszlovákia, hiszen a Szovjet­unió és az NDK után a szocialista országok kereskedelmi sorrendjé­ben a harmadik helyen áll. Ha mindehhez figyelembe vesszük a két ország sok tekintetben egy­mást kiegészítő iparát, valamint a több száz kilométer hosszúságú közös határt, akkor szinte automa­tikusan kínálkoznak a forgalomnö­velés további feltételei. A hosszú- lejáratú szerződés második évé­ben, 1982-ben jelentős eredmé­nyeket értünk el. Az elmúlt eszten­dőben 12 százalékos volt az össz­forgalom növekedése, összessé­gében megközelítette az 1,3 milli­árd rubelt. Erre az évre pedig újabb 9 százalékos bővülést ter­veznek, s ez a mai külgazdasági körülményeket figyelembe véve jelentős cél. Még jobban kihang­súlyozza ennek jelentőségét az a tény, hogy az összforgalom 40 százalékát két és több oldalú koo­perációban készülő termékek al­kotják. Ez az arány a gépipari Másfél évtizeddel ezelőtt a tő­kés országokban még jó üzletnek számított a személyszállító repü­lőgépek üzemeltetése. A repülő- társaságok jelentős nyereséget könyvelhettek el, és komoly összegeket fektethettek új gépek és repüléstechnikai berendezések vásárlásába. 1973 óta azonban gyökeresen megváltozott a hely­zet. Az üzemanyagárak rohamos emelkedése következtében növe­kedtek az üzemeltetési költségek, így ma már távolról sem olyan kedvező a repülőtársaságok hely­zete mint egykor. Mi a helyzet most a légi közle­kedésben? Néhány repülőtársaság, pl. a Lufthansa és a Singapure Airli­nes kereskedelmi mérlege egyelő­re még aktív. A Nemzetközi Légi­fuvarozási Szövetség, az IATA kö­telékébe tartozó 120 légiforgalmi társaság többsége azonban vesz­teséges. A British Airways például 545 millió fontsterling veszteséget könyvelt el 1982-ben. Az IATA vezetésében az a nézet alakult ki, hogy a szervezethez tartozó tár­saságoknak évente legalább 2 milliárd dollár nyereséget kelle­ne kimutatniuk ahhoz, hogy finan­szírozni tudják a legszükségesebb műszaki fejlesztést, a repülőterek egyre drágább használati díját, il­letve hogy képesek legyenek megfizetni a hitelek kamatait. Ez azonban a mai viszonyok között teljesen elképzelhetetlen. Világszerte tapasztalható, hogy csökkent a légi közlekedés iránti érdeklődés. Ennek egyik fő oka az idegenforgalmi kiadások rohamos csökkenése. Persze, a turisztika azért nem ment ki teljesen a divat­ból. Csakhogy az emberek más eszközök igénybe vételével utaz­nak. Felfedezték például, hogy vo­nattal is lehet kellemesen utazni, sőt, az olykor kényelmével és gyorsaságával is felveszi a ver­senyt a repülőn való utazással, ha az egész utazásra fordított időt számítjuk. Egy következő tényező is szóhoz jut a légi közlekedés alakulásában, ez pedig az utasért folyó harc gazdasági következmé­nye. Számos országban, főleg az Egyesült Államokban, hirtelen csökkentették a repülőjegyek árát csupán azért, hogy bizonyos légi- társaságok megtarthassák meg­rendelőiket. Ennek következtében ment tönkre a Braniff társaság, és továbbiak állnak a csőd szélén. Ez a légi közlekedés gyors fejlődésé­nek következménye, hiszen az napjainkban már a kihasználható kapacitásnál jóval többet kínál. A múlt év első hét hónapjában az Atlanti-óceán északi része felett átrepülő járatokon annyi hely volt foglalatlan, mintha a naponta ezen az útvonalon elindított 32 sugár- hajtású gépből egy utasok nélkül szállt volna fel. A légitársaságok pedig féltek a kapacitáscsökken­termékek forgalmában mindkét ol­dalon eléri az 50 százalékot. A két ország közötti forgalom­ban egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a fogyasztási cikkek. E termékcsoport forgalmának nö­veléséhez jelentősen hozzájárul a belkereskedelmi választékcsere, a szövetkezeti és a kishatármenti forgalom. Csupán a kishatármenti forgalom az 1978. évi 14 millió rubelről, 1982-re 42 millió rubelre emelkedett és 1983-ban pedig újabb 20 százalékos növekedés várható. A magyar exportcikkek sorában a hagyományos termékek - szá­mítógépek, telefonközpontok, au­tóbuszok - mellett az újabb termé­kek iránt is nagy érdeklődés mu­tatkozik. Újdonságnak számít pél­dául, hogy a magyar kukoricater­mesztési rendszert több ezer hek­táron próbálják ki Csehszlovákiá­ban. Keresettek azonban a ma­gyar tartósfogyasztási cikkek - te­levíziók, edények - és a speciális magyar élelmiszerek is. Érdemes téstöl, mivel remélték a konjunktú­ra bekövetkezését, s ez esetben pedig nem szívesen engedték vol­na át az utasokat más társa­ságnak. Persze, további gazdasági té­nyezők is hatnak a légi közleke­désre, s úgy tűnik beborul felette az égbolt. Van azonban kivétel is. A szovjet Aeroflot légitársaság például tovább bővíti járatainak számát. Más légitársaságok, mint például a Pan Am, szigorú takaré­kossági programot hirdetnek meg. Számos országban repülőtereket építenek abban a reményben, hogy fellendül az idegenforgalom és a légi teherszállítás is. A döntő szót azonban a technika mondja ki; műszaki fejlesztéssel szeretnék elérni, hogy a légi közlekedésben az egy utasra jutó üzemanyag­szükséglet a felére csökkenjen. A légi közlekedésnek tehát van jövője, de csak abban az esetben, ha nem helyettesíthető gazdasá­gosan vonattal, gépkocsival, vagy éppen hajóval. PAVEL HOVORKA Jordánia ötéves gazdasági fej­lesztési tervének elsőrendű fela­data megvalósítani a falvak és kisebb lakótelepek villamosítását. Szovjet szakemberek is segítik a munkát határidőre elvégezni. Ki­dolgozták a terveket, elkészítették a műszaki rajzokat és segítségük­kel a jordániai dolgozók elkészítet­ték a vezetékeket, melyeken az áram eljut már az irbidi tartomány falvaiba és városaiba. A hálózat építésének a befejezése után a környék 160 kisebb-nagyobb te­lepülése kap villanyt. Az ötéves terv ajánlja, hogy 1985-ig, a tervi­dőszak végéig háromszáz faluban gyulladjanak ki a villanyégők. Külföldi beruházók 1980-ban 300 millió dollárt, s 1981-ben már 1,22 milliárd dollárt fektettek be Kína gazdaságának fejlesztésébe - közölte az Asian Wall Street Journal. Egy év alatt 127 különbö­ző objektum felépítésére vonatko­zó szerződést írtak alá a vállalko­zók. A kínai fél kijelöli a beépíten­dő területet és rendszerint munka­erőről gondoskodik. A külföldi partner hitelt nyújt, szállítja a be­rendezéseket és a technológiát adja. Kínában leggyakrabban ilyen külföldi támogatással kisebb ipari üzemek épülnek, főleg az ország déli részén, ,,a speciális gazdasá­gi övezetben“. Burma déli részében több éves kísérletek után sikerült meghono­sítani az afrikai olajpálmát. Az ál­lam eddig öt gazdaságot létesített, melyekben összesen 3760 hektá­ron telepítettek olajpálmát. megemlíteni, hogy például Brati­slavában a magyar kozmetikai cik­kek árusítására Fabulon üzletrész nyílt. Ugyanakkor a magyar beho­zatal Csehszlovákiából a szer­számgépektől a sörig terjed. Az 1983-as évben a többi között 20 ezer moped, 13 ezer új kivitelű Škoda személygépkocsi, 3000 helytakarékos automata mosó­gép, 20 ezer szilárd tüzelőanyag­gal működő kályha, ezen kívül mezőgazdasági eszközhordó, kerti és háztáji Terra, MF-70 és TZ—4K típusú traktorok érkeznek a magyar üzletekbe. Az előbb felsorolt, széles skálán mozgó fogyasztásicikk-forgalom fokozását hivatott előmozdítani az évenként megrendezésre kerülő tavaszi brnói fogyasztásicikk-vá- sár, amit az idén a 14. alkalommal rendeznek meg. Az április végi nemzetközi eseményen a magyar vállalatok - a szakosítási elvárá­soknak megfelelően - 340 négy­zetméteres területen, három pavi­lonban állítanak ki. Az idei magyar részvétel is gazdag programot kí­nál az érdeklődőknek. A textilipar­tól a kozmetikai cikkek gyártásáig, a játékipartól a bőriparig a könnyű­ipar úgyszólván minden ágazata képviselteti magát. Az Artex sport- ruházati termékeket és bőrdísz- mücikkeket, a Chemolimpex mű­bőrökéi, a Hungarotex méter- és kötöttárut, valamint konfekciót mu­tat be. A Konsumex játéknak és különféle kozmetikumoknak, a Le- helex szifonoknak, radiátoroknak, a Tungsram fényforrásoknak, ka- tódsugár- és monitorcsöveknek ad helyet. A Ferunion és Hungaro- coop információs irodával képvi­selteti magát. A két ország között nagyon ke­vés a fogyasztási cikkek területén megkötött együttműködési szer­ződés, a forgalmat - mint már az előbbiekben említettük - a dina­mikusan fejlődő belkereskedelmi, szövetkezeti és határmenti csere­kontingensek növelik. így elkép­zelhető, hogy a magyar vállalatok idei brnói részvétele további együttműködési formák megvaló­sításának lehetőségeit teremtheti meg. E nem titkolt reményben fo­gadják majd a külföldi érdeklődő­ket a magyar pavilon tárgyalói­ban. STEIGERVALD JÓZSEF oöienleg Burma évente ötvene­zer tonna növényi olajat kénytelen importálni. A jövőben - amikor majd az ültetvények „termőre“ fordulnak - annyit akarnak termel­ni ebből a fontos élelmiszerből, amennyi fedezi a lakosság szük­ségleteit. Hat év alatt tizenkét milliárd dol­láros káruk keletkezett az arab államoknak abból, hogy évente több száz jól képzett szakemberük ' kivándorol - írja a tunéziai Al- Amal. Továbbá közli, hogy a Nyu­gatra kivándorló diplomások szá­ma évről évre 10-15 százalékkal növekszik. A térség országainak gazdaságát érzékenyen érintő je­lenség tanulmányozására az Arab Liga államai kénytelenek voltak szakértőkből bizottságot alakítani. Egyiptom állami költségvetésé­nek deficitje az 1982/83-as gaz­dasági évben 1,3 milliárd egyipto­mi font lesz - közölte az Al-Ahali. Szovjet lapokból fordította -yb ACÉLIPARI PROGNÓZIS A Nemzetközi Vas- és Acélipari Intézet legutóbb ismertetett előre­jelzése szerint az évtized folya­mán gyakorlatilag nem változik az acélfogyasztás a fejlett tőkés or­szágokban: az 1978-81. évi átla­gosan 373 millió tonnás fogyasz­tással szemben 1990-re mintegy 372 millió tonnás keresletet prog­nosztizáltak. Ugyanakkor a fejlődő országokban az évtized hátralevő részében a prognózis szerint évi 3,7 százalékkal nő az acélfo­gyasztás és 1990-re eléri a 151 millió tonnát. (F) Századik születésnapját ünne­pelte néhány nappal ezelőtt Fele­den (Jesenské) Rodek Dorottya néni (felvételünkön). A kerek egy évszázadnak azonban csupán az utolsó tizedét töltötte Gömörben, mivel 90 éves koráig egy jugo­szláv határ menti kis faluban, Ma­gyarországon élt és dolgozott. Dolgozott bizony a családtagok és a szomszédok általános csodá­latára jó ideig ' ideköltözése után is. Nyáron a jószágok körül tevékenykedett és a kiskertet ka- pálgatta, télen pedig csodálato­san szép lábtör­lőket font kukori­ca háncsból. Még tavaly is gyakran mérge­lődött, amikor hozzátartozói ar­ra kérték, pihen­jen már egy keveset, eleget dolgo­zott egész életében. A századik volt az első olyan születésnap életében - gyermek­korát leszámítva - amikor nem dolgozott. Dóri néni az elmúlt ősz­szel és télen ugyanis kétszer is elesett, kezét törte, s az influenza sem kerülte el. Magas lázban fe­küdt néhány napot, de ma szeren­csére már túl van a nehezén. A keze szépen begyógyult, s ismét sétálgathat már az udvaron.- Csodálatos, hogy a komo­lyabb betegségekből is napok alatt felgyógyul - mondja egyik leány­unokája a sok közül.- Aztán gyakran volt-e beteg az elmúlt száz esztendőben? - kér­dezzük az ünnepelttől.- Hajaj, de még mennyiszer. Tudják, soha nem gondoltam vol­na, hogy én ilyen hosszú életű leszek. A legkisebb meghűlés vagy gyomorrontás miatt is ma­gasra szökkent a lázam, s több­ször is megjártam az orvosi műtőt. Néha már arra gondolok, hogy talán megfeledkezett rólam a jó isten... Általános derültséget kelt Dóri néni megjegyzése, s szinte lenyű­gözve hallgatjuk tovább gazdag életútjának történetét:- Nagy szegénységben nevel­kedtem, ráadásul édesapám ha­mar meghalt. A mostohám sze­rencsére jóravaló volt, de magam­ról már gyermek fejjel nekem kel­lett gondoskodnom. Később sem volt könnyű, mert hat gyermeket neveltem, ezenkívül a ház körüli munka és a kis gazdaság lekötötte minden időmet. Az első és a má­sodik világháború alatt a nyomor ha lehet még nagyobb volt, s veszteségek is érték a családot. A gyerekek a szélrózsa minden irányába szétfutottak, s néhány éve már teljesen magamra marad­tam szülőföldemen. A legkisebb fiam meg a menyem hívtak, hát jöttem. Kevés nyugdíjamból élek, s igazán nem panaszkodhatom, megvan itt mindenem. Századik születésnapján Dóri nénit a családtagokon, szomszé­dokon kívül mint a község legidő­sebb polgárát a hnb képviselői és a pionírok is felköszöntötték. To­vábbi jó erőt és egészséget kíván­tak neki, s abban állapodtak meg, hogy egy esztendő elteltével ismét találkoznak. HACSI ATTILA A kapitalista légi közlekedés válsága ÚJ szú 4 1983. IV. 21. INNEN-ONNAN

Next

/
Thumbnails
Contents